Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 12., csütörtök-y j Jaiig“ mL H f. Szovjetunió Egyedülálló autócsodák Alekszandr Kuligin az elmúlt évi össz-szövetségi verseny nagydíjas gépkocsijának kormányánál Alekszandr Kuligin, akinek korábban az autótervezés csak szórakoztató elfoglaltságot jelentett, ma már ennek a szakmának a mestere. A közelmúltig a Komi Autonom Köztársaságban, Uhta városában élt. A volt vasúti szakember és autóversenyző á városi úttörőházban az autómodellezők klubját is vezette. Jelenleg a moszkvai Lenin Komszomol autógyár formatervezési osztályán dolgozik, mint a Moszkvics személygépkocsik fejlesztési csoportjának tagja. Még a legújabb típusú autók tulajdonosai is irigykedve szemlélik a házi műhelyében készített és szerelt kocsikat. Ezek az autók formájukban és műszaki paramétereiket tekintve mind egyedülálló alkotások. Másfél év munkájával készült el a kedvenc, a sorozatgyártású Zsigulira épülő, üvegplasztikból készült autó. Teteje pneumatikus működtetésű, műszerfala elektronikus, formája pedig egészen különleges. Maximális sebessége óránként 170 kilométer. Az Alekszandr Kuligin által készített autók számtalan elismerésben részesültek. Így például az Uhta terepjáró az amatőr gyártmányú autók 1980. évi össz- szövetségi versenyén a személygépkocsik kategóriájában különdíjat nyert. A Granturizm elnevezésű gépkocsi az elmúlt év hasönló versenyén nagydíjat kapott. Lengyelország Lengyel—magyar baráti társaságok Jelenleg mintegy 20 lengyel-magyar baráti társaság működik Lengyelországban. Poznanban 8 társasági kör, illetve részleg tevékenykedik, a 'többi között a hajómotorok gyártásáról ismert Cegielski Fémipari Művekben, a Lengyel Államvasutak Poznani Igazgatóságán, a Vajdasági Bíróságon és a Kun Béla Finommechanikai Szakiskolában. S ugyancsak ebben a városban alakult meg 1983- ban a Lengyel—Magyar Baráti Társaságok Szövetsége, amelynek elnöke dr. Wla- dyslaw Król. A szövetség célja, hogy összefogja a különböző baráti társaságokat, s elősegítse a Lengyel és a Magyar Nép- köztársaság sokoldalú együttműködését. Tevékenységét a szövetség sok új kezdeményezéssel gazdagítja. A Debreceni Nyári Szabadegyetem mintájára Lengyelországi Nyári Szabadegyetemet rendeznek a magyarok számára. Fakultatív tárgyként bevezetik a magyar nyelvet is az iskolai idegennyelv-oktatásba. Tervezik egy magyar nyelvű, illetve egy lengyel nyelvű, de magyar tematikájú központi könyvtár létrehozását is a közeljövőben. Természetesen nemcsak Poznanban működnek baráti társaságok, hanem például Lodzban, Fiotrków Trybu- nalskiban, Lesznóban, Slupskban és Bem szülővárosában, Tamówban. Ez a város 650 éves történelme során mindig is élénk kapcsolatokat ápolt Magyar- országgal. A többi között Tamówon át vezetett az úgynevezett „magyar út”. A városnak ugyanis joga volt a magyar borok értékesítésére. Az itteni — 1956-ban megalakult — baráti társaság előzményed a II. világháború idejére vezethetők vissza. Sok tarnówi katona talált menedéket a háború alatt Magyarországon. A tarnówi baráti társaság tagjai mintegy 800 — magyar—lengyel kapcsolatokat dokumentáló — emléket gyűjtöttek össze és helyeztek letétbe a Városi Múzeumban. (A varsói Magyar Kulturális Intézet igen nagy segítséget nyújt a baráti társaságoknak: évente több alkalommal szervez konferenciát a magyar nyelv tanárai részére, s ellátja őket a' tanításhoz szükséges korszerű segédeszközökkel is. Románia Fiatalok — nagy é piti kezésel ken A Kárpátok lábánál elterülő Motru—Rovinari ifjú szénbányászait RomániaA közelmúltban átadott új közúti híd Agigeánál, amely négy pályán biztosítja a forgalmat a Konstans—Mangalia országúton. A híd a tizenegyedik ilyen létesítmény az épülő Duna—Fekete-tenger csatorna felett szerte isménk. A napi sajtó rendszeresen hírt ad eredményeikről. Legutóbb például a Romania Libera című országos napilap így írt: „A Motru—Rovinari bányászai 237 ezer tonnával túlteljesítették a tervet”. Az eredményt a szállítási technika jó kihasználásával, valamint a gondos fenntartási munkával biztosították a fiatalok. A bánya felett 1982. áprilisában vállalt védnökséget az ifjúsági szövetség — ezt követően érkeztek ide az ország minden részéből traktor- és tehergépkocsi-vezetők, villanyszerelők, daru- és baggervezetők, útépítők. Romániában azt tervezik, hogy az ország 1990-ig önellátó legyen az energiából. Négyszáz ifjú és leány vette át büszkén a kék brigádigazolványt, amelyet azok kapnak, akik szerte az országban részt vesznek az ifjúsági létesítmények munkájában. A brigádtagok egy- vagy kétéves teljesítményét a Kommunista Ifjúsági Szövetség (UTC) tartja nyilván. A Motru—Rovinari sok aktivistája már gazdag tapasztalatokkal érkezett munkahelyére. Ennek köszönhető, hogy — a diákok nyári munkájával is támogatva — már 1982-ben 506 ezer tonna szenet bocsátottak Isalnita, Tur- ceni és Nagyvárad erőművei rendelkezésére. A Déli-Kárpátok munkahelye, egyike Románia kilenc létesítményének, amelyek felett a fiatalok vállaltak védnökséget. Hasonlóak a Duna—Fekete-tengeri csatorna, a middaj petrolkémiai kombinát, Bukarest csatornázása, a Vilsoara—Nord öntözési rendszer, a Vaskapu II. hydroenergetikai rendszer, az aninai olajpala-erőmű, és a tumu—severini Draibeta hőerőmű. További 38 kerületi, illetve 217 helyi munkahelyen, naponta mintegy 30 ezer fiatal veszi ki részét ily módon a szocialista építésből. A UTC kezdeményezéseinek középpontjába a munkatermelékenység emelését, a fiatal munkások szakképzettségének növelését és a munkaidő teljes kihasználását állította. Ennek az adja meg a jelentőségét, hogy az ország összipari munkásainak 40 százaléka 30 éven aluli. Az ifjúsági építőhelyeknek komoly hagyományai vannak Romániában. Éppen 35 éve, hogy a fiatalok először vállaltok védnökséget egy nagy létesítmény, a Bumbestd—Livozeni vasútvonal építésén. S, hogy milyen eredménnyel, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a Kárpátokon átvezető vasút építését — melynek során nem kevesebb, mint 37 alagutat vágtak a sziklákban — hét hónap alatt befejezték. A legnehezebb munkának a 64 km hosszú, úgynevezett Kék fővonal, a Duna—Fekete-tengeri csatorna bizonyult, ahol az állandóan ott dolgozó 2300 fiatalnak 70 méter magas karsztdombot kellett átvágnia és közben állandóan küzdenie a vízbetörések ellen. S bár itt már sokkal fejlettebb technikával, jobb élet- és lakáskörülmények között dolgoztok, mint elődeik a Bumbesti—Livozeni vasútvonal építésén, de nem kisebb bátorsággal és lelkesedéssel végezték feladatukat. Sokan pedig már arra készülnek, hogy a Poarta— Álba és Midia—Navodari tengeri kikötő közötti, 28 km hosszúra tervezett csatornáéi ága zás építésében vegyenek részt. Gáti István Csehszlovákia Magyar Területi Színház A dél-szlovákiai Komáromban (Komárno) harmincéves fennállását ünnepli a Magyar Területi Színház. Ez idő alatt 220 művet mutatott be, 700 előadást tartott, s ezeket több mint hárommillió néző tekintette meg. Tizennégy évvel ezelőtt testvérszínpada létesült, a kassai Thália Színház. E számok és tények mögött a színház egész együttesének rendkívül igényes munkája áll. Előadásaival Szlovákia igen távoleső vidékeire, a legkisebb falvakba is eljut. Mivel a lakosság túlnyomó többsége itt mező- gazdasággal foglalkozik, gyakran mutat be falvak problémáival foglalkozó műveket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a színház repertoárja egyoldalú. — Színházunk elsőrendű feladata az — mondja Ta- káts Emil igazgató —, hogy a Csehszlovákiában élő magyar nyelvű nézőkhöz közelebb hozza a kortárs szlovák, cseh, magyar és szovjet színműveket, valamint a klasszikus drámairodalom legkiemelkedőbb alkotásait. Együttesünk arra törekszik, hogy elvhű és elkötelezett művészi munkát produkáljon, a bemutatott művek közvetítésével minden korosztályhoz szóljon, s öregbítse a jó színművészet hírnevét. — A Magyar Területi Színház sikerekben gazdag utat tud maga mögött, amelyben minden egyes évadnak saját arculata van. Milyen volt az elmúlt évad az igazgató szemével nézve, s mivel gazdagítja nézőit a színház az 1983/84-es szezonban? — A múlt szezonban a bemutatott darabok változatosságával, a drámai szöveg és a színrevitel sokrétűségével akartuk magunkra felhívni a nézők figyelmét. Dramaturgiai tervünkben egyaránt szerepeltek kortárs szovjet, szlovák és cseh darabok, de ugyanúgy klasz- szikus és mai magyar szerzők művei is. Az új évadban a magyar drámai művek közül Vörösmarty Mihály: Czilleiek és a Hunyadiak, Mészáros László: Tanú- beidézés, Kertész Ákos: Névnap című művét mutatjuk Színre visszük Ivan Bukovám szlovák szerző művét, a Mielőtt a kakas szól című darabot, valamint Goldoni- tól A legyezőt, Brechttől a Koldusoperát, Jan Jilek cseh szerzőtől a Szép Borbálát. A Magyar Területi Színház az előadott darabok kétharmadát vendégjáték formájában mutatja be, a többit a komáromi és a kassai színházban. E két színház falujáró jellege nagy követelményeket támaszt a színpadtechnikai megoldásokkal szemben, az együttesnek mindig talpraesetten kell reagálnia az adott feltételekre. Tekintettel arra, hogy a szép magyar színpadi beszéd igen fontos, a színház egyre jobban fejleszti kapcsolatait a budapesti Színművészeti Főiskolával, valamint a pozsonyi Művészeti Főiskolával. Igen nagy segítséget jelent számunkra a győri és a miskolci színházzal fenntartott baráti kapcsolat. A komáromi és kassai bemutatók nagy részét e két testvénszínház rendezői tanították be. A Magyar Területi Színházat tevékenységéért a 30. születésnapon kitüntetéssel jutalmazták. Katarina Csolovská NDK „Ültess egy fát**! Az NDK-ban igen jelentős program a környezet védelme. Az ilyen jellegzetesen ipari országban meglehetősen nagy szükség is van erre, hiszen a gyárvárosok, bányaüzemek környékén kincset ér minden egyes fa, minden szál virág. Az iparvárosokban éppen ezért sorra alakítják ki az úgynevezett „zöld szalagot”, azt az élő növényekből álló övezetet, amely — a kellemes látványon túl — friss, ózondús levegőt nyújt a lakosságnak. Így van ez Halléban is. Az iparváros lakói a hetvenes évek elején még nem ismerték a „zöld szalag’ előnyeit. Egy-egy hallei lakosra mindössze 0,0067 hektár erdős terület jutott, ami jóval az országos átlag alatt volt. Ezért aztán sietve megtették az első környezetvédelmi intézkedéseket: védelem alá helyeztek minden 1 méternél magasabb fát, s évente ezer újat telepítettek a város parkjaiban, lakótelepein. Mozgalom indult „Ültess egy fát!" jelszóval, s ma Halle joggal pályázhat az egyik legzöldebb város címére. A berliniek sincsenek ötletek híjával, ha városuk környezetvédelméről kell gondoskodniuk. A fővárosban 250 erdő- és természet- védő járja szabad idejében a parkokat, városi erdőket. Több mint 13 millió fenyőt, tölgyet, bükköt, jegenyét és még ki tudná felsorolni, hányféle haszon- és díszfát óvnak a pusztulástól. Az erdővédőknek százával akad segítőtársuk a diákok és a természetked velő felnőttek között is. A közös munka eredményeként például ma már a 127,3 négyzetkilométer területű köpenicki városnegyed 54 százaléka liget és erdő. Az erdős táj levegőjét a környékbeli hét tó, valamint a Dahme és a Spree folyó is frissíti. összeállította: Gyurkó Géza Különösen a fiatal nézőközönség körében igen sikeres Csokonai Vitéz Mihály: Özvegy Karnyóné című -bohózata Kuiigin gépkocsija a moszkvai utcán
