Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Új kezdeményezések, javuló szolgáltatások XXXV. évfolyam, 24. szám ARA: 1984. január 29., vasárnap 1,40 FORINT Erőszakos igazságkeresők Mór gyermekkoromban megtanultam; ha eltörtem a kalapácsnyelet — miként szüleim utóbb felemleget­ték csínytevéseimet —, a legokosabb leszegett fejjel, csendbe burkolózva meg­hallgatni a jogos feddést. Esetleg egy halvány bo­csánatkérést kilehelni a szentbeszéd végén, párosít­va a bizonytalan „soha többé nem teszem” ígére­tével. A módszer mindig hatásosnak bizonyult, a felnőttek szigora megeny­hült az viszont eszembe sem jutott — talán a kor­különbség miatt is —, hogy hangos feleseléssel próbál­jam teljesen hitelessé ten­ni (legfeljebb) vélt igaza­mat. Ügy tűnik, ma egyre több az érett vagy meglett korúak között is a rossz­csont gyermek. Nevezete­sen: a másnak ítélt, vagy meg nem lévő igazságot mindenáron magának ki­harcolni törekvő ember. Bizonyára az olvasó is találkozott már ama nagy- hangúakkal, akik, ha az utcán fellökik az embert, még nekik áll följebb! A hatóságok dolgozói a meg­mondhatói annak, hányán keresik fel őket nap mint, nap sérelmeiket orvoslan- dó, holott tudván tudják, a jogszabályok alkotói más­ként ítélik meg a lehetsé­ges és tényleges valóságot, mint ők. Egy gépkocsive­zető például a bíróság előtt azzal védekezett, azért ro­hant bele több tonnás jár­művével a sarki épületbe, mert azt nem jó helyre építették. Semmiképpen sem akarta belátni — amit a szakértők egyértelműen megállapítottak —, hogy saját maga követte el a csaknem végzetesnek bizo­nyult hibát. A minap egy felháborodott szülő azért ordítozott magából kikelve gyermeke tanáraival, mert az joggal vonta őt is fele­lősségre elkanászkodott fia törvénybe ütköző tetteiért. Egy úgynevezett tyúkper alperese pedig egyenesen vasvillával és kaszával fe­nyegette meg ellenérdekű felét — csupán azért, mert az igazságszolgáltatás va­lamennyi fórumán annak adtak igazat. Bírósági végrehajtó iro­dákon, egyéb hivatalos he­lyeken akták, okiratok tömkelegé a bizonyíték rá, mennyien feledkeznek meg adósságaik törlesztéséről — akár a tartásdíj fizeté­séről, akár a csalással ki- kunyerált összegek, akár a kapott kölcsönök visszaadá­sáról. Az ügyintézőknek viszont a legkülönbözőbb sértéseket is le kell nyel­niük, ha figyelmeztetni próbálják az illetőket kö­telességük teljesítésére. Nemrég egy tárgyaláson a feledékeny fiatalember például — a tanúk egybe­hangzó állítása ellenére — azt vágta jóhiszemű hite- jelzője szemébe, hogy szé­gyentelenül hazudik. Valójá­ban neki, nekik, az erősza­kos igazságkeresőknek lenne szégyenkeznivalójuk, már csak saját — vélt — be­csületük, emberi méltósá­guk miatt is... Szalay Zoltán A havazás, mint olyan, többnyire szép, sőt: nagyon szép. Szép a hóval borított Hortobágy, de még sokkal szebbek, szemet gyönyörköd- tetőek a hóval borított erdők, hegyek, a pompás, hósapkás világ, a fenyvesek. Ezek közt járni, a tiszta, friss levegő­ben sétálni vagy sportolni — kivételes öröm, élvezet, ta­lán kicsit katartikus is, hi­szen magunkat szintén tisz­tábbnak, jobbnak érezzük abban a rengeteg, tiszta hó­ban ... Es hasznos is a havazás ha puha, meleg takaróval borítja be vetéseinket, így védve, óva a kemény téli fa­gyoktól, majd lassú, fokoza­tos olvadással beszivárog a földbe, átnedvesíti a nyár és a száraz ősz idején szárazzá vált termőtalajt. S gond is, persze, nagy gond is a hó, kemény, nem ritkán szinte megoldhatatlan feladat azok számára, akik­nek dolga az utak tisztasá­gának, járhatóságának bizto­sítása. — Január 20-tól négy na­pon át éjjel-nappal ment itt a verkli — mondja a ne­héz napokról Nagyházi Sán­dor, a Miskolci Közúti Igaz­gatóság üzemmérnökségé­nek vezetője. — Mihozzánk összesen 380 km úthálózat tartozik, benne a 3-as, a 31- es és a 33-as főút egy-egy, összesen 93 kilométert kite­vő szakasza, de lényegében Poroszlótól Domoszlóig a mi feladatunk az utak járható­ságának biztosítása, a síkos­ság elleni védekezés. Ennek érdekében öt sószóró gépünk és személyzete 24 órás szol­gálatot teljesít, éjjel-nappal bevetésre készen áll. Ezek mellett három salakszóró gépkocsi áll rendelkezésünk­re, ezekből egy saját, kettő pedig bérelt. — A munka dandárjában mennyi sót kellett „elsózni”? — Az első napon, tehát 20-án 64 tonnát, utána pe­dig 23-ig összesen további 90 tonnát. A feladattal azt hiszem, jól megbirkóztunk, bár ez nem éppen olcsó mu­latság: egy tonna só jelen­A* Alföldön valamivel könnyebb... légi ára 440 forint. De ná­lunk még csak hagyján. a he­gyekben sokkal nehezebb volt, mi is besegítettünk két kocsival Gyöngyösnek... Irány tehát a gyöngyösi üzemmérnökség. A pillanat­nyi helyzet itt ugyan elég jónak mondható, de Szabó Lajos, az üzemmérnökség ve­zetője s helyettese, Kiss Ist­ván, úgyszólván egyetlen percre sem kapcsolódhatnak ki. Felváltva magyarázzák: — A hozzánk tartozó utak hossza összesen 400 kilomé­ter, ebből 96 km a főköz­lekedési út. Számunkra kü­lönösen a 24-es volt nehéz, akkor már úgy, igazán esett a hó, és tartott reggelig, méghozzá megállás nélkül. Óránként 3—5 cm vastag hó­takaró fedte be az útburko­latot, és ezzel sajnos nem bírt a Mátrába beosztott két — egyszárnyú — hóekénk, így gyors átcsoportosítást kellett végezni, s ennek ered­ményeként reggelig nyolc hó­eke dolgozott a mátrai uta­kon. Ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa! Mire egy útszakaszon végigmentek a hóekék, kezdhették elöl­ről: egy óra múlva, akárha semmi sem történt volna... Kaptunk is telefonokat: — Mi oz^ mi van magukkal, nem dolgoznak...?! Pedig: dehogyis volt ide­jük pihenni. Dolgoztak, ke­ményen, minden erejüket megfeszítve, fáradhatatlanul, de azokban az órákban a tél mégis erősebbnek bizonyult. Azóta szerencsére e téren valamelyest enyhült a hely­zet, ismét rendezni tudták soraikat az üzemmérnökség dolgozói, s felkészülve vár­ják az újabb havazásokat. Persze, nem bánják, ha ez most kicsit várat magára: a „Tél tábornok” elleni küz­delemben, bizony, alaposan elfáradtak... B. Kun Tibor Mátraházán, a Vörösmarty turistaháznál (Fotó: Perl Márton) Gépkocsijavítás kisvállalati alapon Egy évvel ezelőtt — a Mi­nisztertanács határozata alapján — megszűnt az AFIT Tröszt, s önálló életet kezdtek a volt AFIT-válla- latok, szervizek. Az új szer­vezeti formától mindenek­előtt az alkatrészellátás ja­vítását, az autójavító szol­gáltatás színvonalának eme­lését várták a szakemberek, és a gépkocsi-tulajdonosok. Az eltelt egy év alatt nem változott meg alapve­tően a helyzet, bár kétség­telenül figyelemre méltó változások tapasztalhatók mindenekelőtt a kiszolgálás színvonalában, a vállalatok gazdasági rugalmasságában, és a kereskedelmi szemlélet erősödésében. A tapasztala­tok azt is mutatják, hogy helyrebillent az egyensúly az igények és a kapacitások között, ám ennek oka abban is keresendő, hogy időköz­ben — elsősorban az üzem- anyagárak növekedésének hatására — valamelyest visszaszorult az autózási kedv, s ezzel párhuzamosan mérséklődött a javíttatási igény is. Az alkatrészellá­tásban sincs különösebb elő­rehaladás. A beszerzés ugyanis továbbra is egycsa­tornás maradt, és a beérke­ző alkatrész mennyisége is a régi, de kissé javítja a hely­zetet, hogy az elosztás ma már három csatornán — az AUTOKER, a MOBIL és az Autótechnika vállalatok hálózatán keresztül — tör­ténik, s maguk a kisválla­latok is többféle módon igyekeznek enyhíteni az el­látási nehézségeket. Az AFIT Tröszt megszű­nésével négy autójavító kis­vállalat alakult Borsod-Aba- új-Zemplén megyében. A miskolci, a szerencsi, a sá­rospataki és a kazincbarci­kai autójavító vállalatok ta­valyi munkájára egyaránt a megújulás, az új kezdemé­nyezések bevezetése, a szol­gáltató tevékenység szélesí­tése volt jellemző. Űj szol­gáltatásokként Miskolcon és Szerencsen bevezették az alkatrész-felújítást, az al­váz- és üregvédelmet. Sze­rencsen teher- és személy- gépkocsit is lehet kölcsönözni Miskolcon pedig XX-es gép­kocsit kérhetnek használat­ra azok, akik saját gépko­csijukat hosszabb javítási időre viszik be a vállalat­hoz. Miskolcon a kocsijukat önállóan szervizelő és javí­tó gépkocsi-tulajdonosok munkáját is segítik: az úgy­nevezett barkácsszolgálat keretében 30 forintos órán­kénti használati díj fejében helyet, szerszámot és szak- tanácsadást biztosítanak a barkácsolóknak. Ez a válla­lat számottevően javította az alkatrészellátást is a ko­rábbi évekhez képest. Ezt részben az ipari szö­vetkezetekkel, valamint az Autótechnika Vállalattal kö­tött együttműködéssel, to­vábbá az igen intenzív al­katrész-felújítással érte el. Az utóbbi révén csökkentette a gépkocsi-tulajdonosok javí­tási költségeit is, mivel a felújított alkatrészek lénye­gesen olcsóbbak, mint az újak. Olyannyira jól kiala­kult ez az új tevékenységi ág, hogy az Autókereskedel­mi Vállalat részére is tud­nak szállítani felújított al­katrészeket, csökkentve a környéken a hiánycikkek számát. A Szekszárdi Autójavító és Szolgáltató Vállalat csak úgy tudta enyhíteni a sú­lyos és rendszeres alkatrész- hiányt, hogy tavaly két be­szerző gépkocsija állandóan járta az országot. Mivel a drága beszerzéssel sem si­került megszüntetniük a hiá­nyokat, két vállalati gazda­sági munkaközösséget alakítottak alkatrészek és fődarabok felújítására. Tevékenységük annyira kifejlődött, hogy már másoknak is árusítják a felújított alkatrészeket. A bevételek növelésére több intézkedést tettek, így pél­dául rugókovács-műhelyt nyitottak Szekszárdon, ahol lakossági munkákat is végez­nek. Tavaly novemberben újabb gépkocsitípusokat vontak be a javításba. így ma már Dáciát, Moszkvi­csot és Polski Fiat 126-ost is vállalnak a városban ga­ranciális és készpénzes javí­tásra egyaránt. Ezenkívül gyorsszolgálati és műszeres műhelyt építettek, ahol rö­vid időn belül elvégzik a kisebb javításokat, valamint a műszaki vizsgáztatást. A Szolnok megyei tanács autójavító szolgáltató kis­vállalatának egyéves munká­járól a vállalattal üzleti kapcsolatban álló gépjármű- tulajdonosok állítottak ki bizonyítványt az általuk kitöltött kérdőíveken. A meg­kérdezettek több mint felé­nek véleménye szerint ked­vezően változott a javítás minősége, rövidültek a ha­táridők, noha az alkatrész- ellátással továbbra is nagy gondok vannak. A 17. szá­mú AFIT-vállalatból kivált szolnoki kisvállalat az ügy­felek érdekében tovább bő­vítette szolgáltatásai körét. Egyebek között azzal köny- nyít a gépjármű-tulajdonosok gondjain, hogy bevezette az autókölcsönzést. Helyi ötle­tekkel az alkatrészhiányt is igyekeznek mérsékelni: meg­kezdték a roncs-gépkocsik szétbontását, és a még ép, vagy felújítható alkatrészek felhasználását. A növekvő feladatok jobb ellátása, a kapacitásbővítés érdekében a kisvállalat üzemcsarnokot épít, amely még ebben az évben elkészül. Számos új kezdeményezés­sel bővítette szolgáltatásait, a győri 15. számú autójavító vállalat. Bevezették egyebek között a figyelő szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy a válla­lati dokumentációban rend­szeresen figyelemmel kísé­rik az ügyfelek gépkocsijai­nak életkorát, műszaki ál­lapotát, és figyelmeztetik a gépkocsi-tulajdonosokat a műszaki vizsga kötelezett­ségre. Időről időre kedvez­ményeket adnak különféle ellenőrző vizsgálatokra, így például a fék, a reflektorok műszaki állapotának ellen­őrzésére. Újdonság továbbá, hogy újabban már kárpitos- munkát is vállalnak, így a megkopott vagy kilyukadt üléskárpitot nem kell telje­sen kicserélni, hanem hely­ben megjavítják. Jugoszláviai látogatás után Hazaérkezett a KISZ delegációja Hazaérkezett Belgrádból a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség delegációja, amely Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével a Jugoszláv Szo­cialista Ifjúsági Szövetség elnöksége meghívásának tett eleget. A küldöttség megbe­széléseket folytatott a JSZISZ Goran Radam elnök vezette tárgyaló delegációjá­val. A két ifjúsági szövetség vezetői tájékoztatták egy­mást szervezeteik tevékeny­ségének időszerű kérdései­ről, áttekintették a nemzet­közi helyzet. és, a nemzet­közi ifjúsági mozgalom ak­tuális kérdéseit, valamint a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. Fejti Györgyöt fogadta Dobrivoje Vidics, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnök­ségének tagja. (MTI) Kétszárnyú ekével, Párád felé 111 r\ 1111 r< ■« fm 11HI w* 11 [ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom