Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

6* NÉPÚJSÁG, 1983. december 15., csütörtök

Százan már az olimpiai csapat tagjainak tekinthetik magukat

Évzáró ülést tartott a MOB

Idén előrelépett a kerékpársport

Az egykor sok szép sikert megért magyar kerékpársport legjobbjai az utóbbi években nem kényeztették el túlzottan a sportág rajongóit. A helyzet viszont — a jelek szerint — 1983- ban kedvezőbbre fordult, ugyanis ez derül ki abból az értékelésből, amelyet Ko- váts János, a szövetség elnöke adott az MTI-nek.

— önmagához képest az országúti és a pályakerékpáros szakág is előrelépett — Summázta a tényállást az elnök, aki hetedik éve áll a szövetség élén. — A pályások egész sor nemzetközi erőpróbán! — Berlinben, Bécsben, Szófiában, Münchenben — bizonyították, hogy jó irányban haladnak. A hazai versenynaptár legjelentősebb eseményén, az Arany Mokka GP-n pedig olyan kiemelkedő országos csúcsot értek el a 4000 méteres üldözőcsapat tagjai, amely megnyitotta' az utat számukra a világbajnoki részvétel felé.

— Az országútiak is tekintélyes eredménylistával rendelkeznek. A Békeversenyen tizedikek lettek, miközben Tóth, Szuromi és Sajó dobogós helyezést ért el egy- egy napon. A Csepel Kupát Halász László nyerte, s jól hajtottak a jugoszláv, az osztrák és a görög körversenyen is.

Jelenleg hova sorolható a magyar kerékpársport?

— Figyelembe véve, hogy az országban mindössze 680 igazolt versenyző van — közülük 100 a felnőttek száma —, -s létesítmények terén sem tudunk a nemzetközi élvonallal lépést tartani; jónak mondható az európai középmezőnyben elfoglalt helyünk.

Jövőre olimpia lesz Los Angelesben. Milyen esélyeik vannak a magyaroknak a kiküldetésre?

— Elsődleges célunk, hogy legjobbjaink felzárkózzanak az európai élmezőnyhöz. A pályakerekeseknek árnyalattal több az esélyük arra, hogy szóba kerülhessenek az olimpiai csapat összeállításánál, bár a szintek számukra is igen szigorúak. A két egyéni számban — 1000 méteres állórajtos időfutam, illetve 4000 méteres egyéni üldözőverseny — 1:05 és 4:43 perc szintidő, s ettől jelenleg elég távol vannak. Talán Zaka István (Csepel), illetve Somogyi Miklós (Tipográfia) lehet képes arra, hogy közelebb kerüljön. Pais Péter (FTC) és Kövecses Tamás (Győri MÁV DAC) is olyan sportoló, aki ugrásszerű forma javulásról tehet tanúbizonyságot, nagy tét esetén. Márpedig az olimpia nagy tét.

— Az országútiaknál november 15-én az eddigiektől eltérő edzésprogram kezdődött. Ennek célja: 1984- ben 10—12 ezer kilométert kerekezzenek az élversenyzők, s közben kialakuljon olyan ütőképes négyesfogat, amely a 100 kilométeres országúti csapatversenyben 2:04—2:06 órás eredményt tudjon elérni. A Békeversenyen a 10. hely és több dobogós helyezés a szakaszokon a cél.

Milyen nemzetközi versenyeket rendez jövőre a szövetség?

— Az országútiaknak bizonyítási lehetőséget kínál a Gemec, a Mecsek és a Csepel Kupa, s az IBV-t is Magyarország rendezi — Pécsett. A pályások legrangosabb hazai erőpróbájának most is az Arany Mokka GP ígérkezik, amelyre kilenc ország jelezte eddig részvételét — fejezte be nyilatkozatát Kováts János.

Csak röviden •••

Szerdán délelőtt Buda István államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke köszöntötte, a MOB teljes ülésének résztvevőit, a meghívott vendégeket, és mindenekelőtt egyperces néma felállásra kérte a megjelenteket, akik így adóztak dr. Csanádi Árpád, a MOB volt főtitkára, a NOB egykori igazgatója emlékének. Az olimpiai eszme terjesztésében kimagasló érdemeket szerzett, magyar sportvezető örökébe Sohmitt Pál, kétszeres olimpiai bajnok lépett, akit a mostani ülés a MOB elnökségének tagjává, illetve a testület főtitkárává választott meg. Ugyanekkor Aján Tamást — távollétében — a MOB elnökségi tagjává választották.

Buda István sok sikert kívánt a magyar olimpiai mozgalom két új vezetőjének, ezt követően Páder Jánost, a MOB alelnökét felkérte, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését a „Jelentés az olimpiai felkészülés 1983. évi feladatainak végrehajtásáról, javaslat a további teendőkre” című írásos anyaghoz, amelyet az ülés résztvevői előzetesen tanulmányozhattak.

Az írásbeli beszámolóból, s az alelnök szavaiból kiderült, hogy 1983-ban sikerült biztosítani az olimpiai felkészülés folyamatosságát, s ennek köszönhetően megfelelő alapot teremtettek a hátralévő időszak feladatainak elvégzéséhez, az úgynevezett finomító munkálatokhoz. Az olimpiai sportágakban, a búcsúzó esztendőben, Magyarországon hat világ-, illetve Európa-baj- nakságot rendeztek, ezek igen jól szolgálták az olimpiai felkészítést.

A jelentés tanúsága szerint, 1982-höz képest 1983- ban már, nagyobb teret kapott a központi felkészülés, a válogatott keretekben és a sportegyesületekben folyó munka szerves egysége alapján. A legtöbb sportágban intenzív, nagy mennyiségű edzésmunkával tovább sikerült növelni a terhelésit, a felkészülés általában egyénekre bontott tervek szerint történt. Ez • pedig elősegítette az egyénékre szabott formaidőzítést. Az olimpiára gondolva, minden sportágban az egyszeri csúcsforma eléJókait nem lehet elfelejteni. Ezt bizonyítja a televízió és a Hazafias Népfront közös vállalkozása, a Jókai- vetélkedő is, amelyen bizonyára nagyon sok mindent el fognak mondani a híres íróról. Remélhetőleg szó esik arról is, hogy kortársai közül nemcsak szárnyaló képzeletével, írói ötletgazdagságával tűnt ki, hanem egykori barátjával és harcostársával, Petőfivel együtt zamatos magyar nyelvével és a testkultúra iránti átlagon felüli vonzalmával is.

Az ő diákkorában, a reformkorban már gondot fordítottak a testnevelésre. A diákok szívesen vettek részt akár az iskolai játékokban, akár a spontán futkározások- ban. Amikor pedig 1844—45- ben kecskeméti jogász lett Jókai a testkultúrának, a test rendszeres edzésének már szép számmal voltak hívei Magyarországon. Ekkor már közismert volt az egészséges testben egészséges lélek elve, a kettő egymásra való kölcsönhatása. Nem véletlen tehát, hogy az ifjú Jókai viszonya a testedzéshez egyre tudatosabb, hiszen az erős izmok érdekében rendszeresen tomászik, sőt

résére törekedtek, amelynek időpontja gyakran egybe esett a jövő év nagy próbatételével, tehát az olimpiával. Ami az úgynevezett olimpiai kereteket illeti, azokban elsősorban azok a versenyzők és játékosok kaptak helyet, akik a legesélyesebbek a Los Angelesbe készülő csapatbaj utásna. A moszkvai nyári játékok után meghirdetett fiatalításnak megfelelően, számos fiatal reménység lett az olimpiai keretek stabil tagja, így a súlyemelőknél, az öttusázóknál és a vívóknál.

A MOB mintegy száz spártaiét, nemzetközi teljesítményed alapján, már a kiutazó csapat tagjának tekint, ezektől a versenyzőktől az olimpián kiemelkedő eredmények elérését várják, annak megakadályozását, hogy a magyar sport ne szakadjon le a világ élvonalától.

Páder János fontosnak tartatta elmondani, hogy az olimpiai felkészülésben érdekelt szövetségek és sportegyesületek között a legtöbb esetben szoros, jó együttműködés alakult ki, néhány esetben viszont az összhang hiánya az eredményességben is lemérhető problémákat okozott (kenu, vívás). Hasznára vált viszont az öldmpdai felkészülésnek, hogy hatékonyabb lett — általában és a sportágakban külön-külön is — a szakmai, a sportorvosi és a tudományos tevékenység. A jövőre gondolva már. 1983- ban is fokozott figyelmet fordítottak az 1988-ban számításba jövő olimpiai reménységekre. Megélénkült és eredményesebbé vált az utánpótlás-válogatottakban végzett munka. Az ifjúsági barátságvereenyeken, az ifjúsági és junior kontinentális és világbajnokságokon, a magyar fiatalok figyelemre méltó eredményeket értek el, összesítésben a Szovjetunió és az NDK mögött a 3. helyen végeztek.

Az olimpiát megelőző évben, a nemzetközi erőviszonyok felmérésére, tizennégy ötkarikás sportágban megrendezett világbajnokság kínált lehetőséget. Amint arra számítani is lehetett, a világ élvonalában továbbra is a Szovjetunió, az NDK és az Egyesült Államok áll, a masúlyokat is emelget. Hatvány említi Petőfi-tanuLmányá- ban, hogy Jókai szobájában a diákok egyik fő szórakozása a birkózás volt. Amikor pedig Pestre került, baráti körével többek között Petőfivel, Vasvári Pállal, Tóth Lőrinccel, Czakóval, Garay- val, elég sokat megfordult Chapon vívótermeiben. A vívás mellett kedves szórakozása volt még a teke és a biliárd, amiben nagy ellenfélre talált íó barátjában, Petőfi Sándorban. A szabadságharc bukása után a Blikkben Tardonán bujdosott, ahol kiélhette turista hajlamait. Erről egyébként külön kell szólni, hiszen nagyon jellemző Jókaira, hogy fiatal éveiben sokat vándorol. Még fiatalkorában ismerkedik meg Komárommal, Pozsony- nyal, Kecskeméttel, majd Pesttel, ahol letelepszik, de ahonnan évenként kiindul országot látni kocsin, lovon, olykor gyalog. Jár a Bükkben, a Hortobágyon, sokat üdül a Balaton mentén, rajongója a budai hegyvidéki túráknak, és 1853-ban széltében bejárja a Székelyföldet, aminek szépségeiről rajongva emlékezik meg. De nemcsak a Székelyföld hegyar sportolók a nyári játékok műsorán szereplő sportágakban, 21 érmet szereztek, a mérleg gyenge; ezúttal egyetlen VB-aranynak sem lehet örvendezni. Kedvező tapasztalat viszont, hogy nagy intenzitású edzésmunkával a versenyzők teljesítményét még jelentősen növelni lehet. Az érmek és a pontot érő helyezések döntő többségét ebben az évben is a központilag irányított, „kiemelt” sportegyesületek biztosították. Igen jó mérleget zárhatott az Ü. Dózsa és a Bp. Honvéd, örvendetes, hogy az újonnan kiemelt klubok, mint például a Dunaújvárosi Kohász és a SZEOL hozzájárultak a nemzetközi eredményekhez.

Dr. Kárpáti Károly és dr. Bakonyi Péter hozzászólása, kritikád megjegyzései után, Páder János válaszolt a felmerült kérdésekre, ezután a MOB teljes ülése elfogadta az olimpiai felkészülést mérlegelő, a jövő feladatai t meghatározó jelentést. Hozzászólt Buda István, a MOB elnöke is. Hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlenné Vált világpolitikai helyzetben 7 is bízik a Magyar Olimpiai Bizottság a szarajevói és a Los Angeles-i olimpiai játékok zavartalan megrendezésében. Felhívta az érdekeltek figyelmét, höigy mindent kövessenek el a magyar olimpiai sikerek érdekében.

A MOB nevében ígéretet tett arra, hogy az olimpiai felkészülésben résztvevők számára a jó szereplés érdekében, minden feltételt biztosítanak.A lehető legjobb ötkarikás mérlegért jó összmunkát, a konfliktusok felszámolását kérte, s azt, hogy az olimpiai keretek minden sportágban egymást segítő, igazi egységet alkossanak. Végezetül a magyar sportsajtó segítségét kérte a közvélemény tárgyilagos tájékoztatása, a kellő olimpiai alaphangulat biztosítása érdekében.

Befejezésül Elbert György, a MOB titkára foglalta ösz- sze a Magyar Olimpiai Bizottság elmúlt három évi munkáját, és ismertette az 1984. évi üléstervet. A Magyar Olimpiai Bizottság júniusban dönt a Los Angeles-i olimpián részt vevő magyar csapat összetételéről.

gyeinek és völgyeinek szépsége ejti meg, irodalmi műveiben, halhatatlan regényeiben ott van a Balaton, a Hortobágy, a nagy vidéki városok rajza, úgy, mint ahogyan a testkultúra iránti nosztalgiája is nyomot hagy irodalmi munkásságán.

Amikor az 1848/49-es szabadságharc után bükki buj- dosásából visszatér Pestre, nem hanyagolja el az egykor oly nagy szeretettel elkezdett vívást sem. 1856—61 között a Mocsonyi-féle házban a Zöldfa utcában Ke- resztessy József vívómester irányításával rendszeresen trenírozik. Ám nemcsak a vívás érdekli, kedvelte a tekézést is, amit egész hajlottkoráig kedvelt. Jókai amikor élettapasztalatait összegezi, rájön arra, hogy milyen fontos a testkultúra a szellemi munkát végzők, így az írók számára is. Meg. győződéses híve volt a rendszeres testkultúrának, ezért szorgalmazta például a Nemzeti Tornaegylet Sportcsarnokának létrehozását. Az itt kifejtett tevékenységéért 1870. március 20-án a sportkör díszközgyűlésén tiszteletbeli taggá választották. Mint lapszerkesztő is nagyon soA Népújság tippjei az SÍ. hétre

1. Aston—Villa 1 2

2. Southampton—Birmingham

x 1

3. Nottingham—West Ham 1

4. Wolwerhampton—Stoke City 1

5. Catania—Ascoli x 2

6. Fiorentina—Roma l

7. Lazio—Udinese x

8. Milan—Torino 1 x

9. Catanzaro—Lecce x

10. Cremonese—Como x 2

11. Perugia—Atalanta x

12. Triestina—Arezzo x 1

13. Varese—Palermo 1

13. Varese—Palermo 1 ,

Pótmérkőzések:

14. Norwich—Coventry 1

15. Juventus—Internacionale 1

16. Cavese—Empoli 1

Vívás

Bp. Honvéd

— Ú. Dózsa párharc várható

Még az év végére is maradt jelentős hazai vívóesemény: a Sportcsarnokban

csütörtöktől bonyolítják le az országos csapatbajnokságot. A házigazda Magyar Vívó Szövetségben minden előkészület megtörtént, kialakultak a mezőnyök, végleges a program, s most már a versenyzőké a szó. A hazai élgárda tagjai közül Tordasi Ildikó változatlanul még nem versenyezhet, Maros Magda viszont közelmúltbeli visszatérése után folytatja szereplését, kérdéses viszont, hogy Gerevich Pál, a Vasas kardcsapatának kitűnősége pástra léphet-e, hiszen térdműtéten esett át.

Kulcsár Győző szövetségi kapitány, amint azt az MTI- nek elmondta, érdekes versenyt vár és kiemelte:

— Tavaly a Bp. Honvéd három csapatelsőséget szerzett, a női aranyérem viszont nagy meglepetésre a Vasasnak jutott. A négy napon ebben az esztendőben is a Bp. Honvédnak az Ü. Dózsa lehet a legnagyobb ellenfele, érdekes párharc várható a két kiemelkedő klub között. A legtöbb az aspiráns viszont a női tőrcsapatban, nagy harc várható, az MTK-VM, a Bp. Honvéd, az ö- Dózsa és a Vasas között.

A bajnokság programja és a bajnoki elmek védői: Csütörtök 9 és 17 óra:

párbajtőr, védő: Bp. Honvéd Péntek, 9 és 17 óra:

Sérti tőr, védő: Bp. Honvéd Szombat, 9 és 17 óra:

női tőr, védő: Vasas Vasárnap, 9 és 17 óra:

kard, védő: Bp. Honvéd

kát tett a testkultúra népszerűsítéséért. Lapjában, az Életképekben minden alkalmat megragadott, hogy népszerűsítse a sportot, így például az 1876. július 29-i számban lelkes szavakkal számolnak be a távgyalogló verseny résztvevőinek hatvani találkozójáról András Gyula gróf miniszterelnökkel. Ha sportról van szó, szívesen írt sporttémájú cikkeket különböző kiadványokba, mindenekelőtt a legelső magyar sportlapba, a Herkulesbe. Amikor Porzsolt Kálmán szerkesztő, a lap 1890. évi 19—24-i számának megnyerte korának ismert íróit, köztük Kacs Ivort, Baksics Gusztávot, Kozma Antalt, Gyoholai Kornélt és természetesen legelsőnek kérte fel Jókai Mórt. Jókai szívesen írt ifjúkori szórakozásairól, ezáltal is hozzájárulva a sport népszerűsítéséhez. A Herkules 1890. december 25-i számában például egykori labdázóélményeit elevenítette fel. Részletesen leírta benne a nagy méta menetet, az eligálást, és azt is, hogy mi volt a szerepe az adogatásnak és mi a liberátomak. Cikkét ezzel a Jókai sport- szeretetére nagyon jellemző

Eger város testnevelési és sportmozgalmáért eredményesen tevékenykedő társadalmi aktívák Jutalmazására kerül sor december 20-án,. A városi tanács kistanácstermében 15 órakor kezdődbe a rendezvény.

4

!á| Lipcsében zajló nemzetközi férfi sakikverseny 12. fordulójában a magyar sakkozók közül dr. Hazai győzött a lengyel Szymczak ellen, Lukács az NDK- beli Boensch-től vereséget szenvedett. A versenyben az NDK nagymestere Knaak vezet 8,5 ponttal, a 8 pontos szovjet Ramondással végzi: Vegyétek még egyszer kezetekbe ezt a labdát fiúk!

Jókainak egy-egy közmondásszerű mondása a sporttal kapcsolatban jeligévé vált, és felhasználták a sport- mozgalom népszerűsítésére is. így 1895-ben az év elején megrendezett atlétabálra a Sportvilág, a kor sportlapja különszámot adott ki, amit éjfélkor a bálteremben osztogattak. A lap élén Jókai Mórnak ez a mondása állott: „A saját öklünk az egyedüli szövetségesünk.”

Különösen megnyilvánult Jókai sportszereié te az 1896. évi millenniumi sportrendezvények alkalmával. Egy díszünnepség keretében, mintegy ötezer diák mutatta be tudását Budapesten, amely annyira elkápráztatta a nagy írót, hogy a „Daliás új nemzedék” című cikkében így kiáltott fel: Négy Légió ifjú daliái Budapesten! A főváros és a vidék válogatott ifjúsága arcvonalba sorakozva egy eszmétől lelkesülve együtt minden népfaj gyermekei magyarok, németek, szlávok, románok: egymással versenyezve a babérért, melyet a hazafiság oszt a küzdelemnek. Léleknyu- gasztaló látvány! S ez az ifjú daliák képviselője is. — Mindent lehet tettetni, színlelni, hazudni, csak a testi erőt nem lehet, ott csak az az igazi, ami megvan.”

Ebben a cikkében különösen fontos még, hogy felismerte a testkultúrának a népek, a Duna-völgyi embez.uvajev és az ugyancsak NDK-s Vogt előtt, akinek 7 pontja és egy függőjátszmája van. A magyar versenyzők helyezéséről nem érkezett jelentés.

*

Tegnapi, ö. Mexikói című glosszánkban a labdarúgó VB-k történésének leírásában a bekezdések elcserélődtek. A helyes sorrend az eseményekben: Emlékezzünk csak . . Következett Marseille . . . Elmúlt nélkülünk az NSZK-beli finálé is. A Népstadionban a svédekkel Játszottunk . . .

rek barátságában betöltött fontos szerepét is. Az irodalomtörténészek sportvonatkozású cikkeiről eddig nemigen beszéltek, a sport terén végzett közéleti munkásságát nem nagyon ismerték. Pedig több mint százkötetes életműve, amely ma is kedvelt olvasmány és nemcsak a magyar, de a világirodalom pótolhatatlanul értékes része is, amely telve van a mozgás örömének leírásával.

Napjainkban, amikor a televízió jóvoltából újból tíz- és százezrek veszik szájukra a nevét, ebben a cikkben Jókai emberi és alkotói egyéniségének egy eddig eléggé kevéssé ismert vonását, a testi neveléshez és a sporthoz való vonzódását igyekeztünk megismertetni. Emberi és írói magatartásában egyaránt fontosnak kell megítélnünk, hogy Jókai szükségesnek tartja a testi és lelki harmónia megteremtését, ezért is hitt annyira a testnevelés fontosságában, ezért is idézhette nagyhírű méltatója, dr. Mező Ferenc annyiszor egyik sokat emlegetett mondását: „Ifjú nemzedékünk ereje, ügyessége ez a mi biztosítékunk”. Ez a megállapítás ma is élő, eleven, friss és elgondolkodtató, és ami a legfontosabb, ép- penúgy minndannyiunkhoz szól, mint Jókai legtöbb regényének a mondanivalója.

Varga László

„Ifjú nemzedékünk ereje, ügyessége — ez a mi biztosítékunk”

Jókai Mór véleménye a testi nevelés fontosságáról