Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1983. december 28., szerda 1,40 FORINT Valljuk be őszintén: a pult innenső és túlsó oldaláról is gyakran éri jogos és jogtalan „támadás” békés egymás mellett élésünket. Pedig hát alapvetően egyformák vagyunk. Sőt! Még elmélyültebben fogalmazva: teljesen egyformák! Vagyis: ki ilyen, ki olyan. Mindkét táborban bőven akadnak kedvesek, bölcsek és türelmesek, de nincs hiány a kekeckedőkben, az izgágákban, és a tehetetlenekben sem. És ez az „azonosság” és különbség elsősorban akkor mérhető és érzékelhető legjobban, amikor egy-egy ünnep előtti „összecsapásunkkor” ki-ki ínyenceit és igazságát is egyszerre keresi és szeretné megtalálni. Ráadásul kedves, biztató szavak és fizetőképes pénztárcák kíséretében. A két csapat közül, ahogyan korábban, úgy az idén is ők voltak kevesebben. De ahogyan eddig, úgy most sem hagyták legyőzni magukat. Heteken át reggeltől estig állták a versenyt, adták, kínálták, ajánlották szebbnél szebb portékáikat. Ha nem is mindent a bőség zavarával mértek, de végül is ki-ki megtalálhatta, amit keresett, amire vágyott. Az érdemből természetesen a gyártók is jogosan kérhetik jussukat, de mi most mégis elsősorban azok előtt emeljük meg kalapunkat, akik az idei vásárlázban is a pult túlsó oldalán álltak. Akik száz-, ezerféle igényt igyekeztek naponta kielégíteni, akik a tanulókkal, a nyugdíjasokkal kiegészülve kilométereket futkosak az eladópulttól a raktárakig, akik játékokat s egyszerűbb és bonyolultabb műszaki érdekességeket kínáltak nekünk, vásárlóknak. Vége az ünnepnek, lezajlott a nagy „csata”, befejeződtek a karácsonyi vásárlások. Igazán nem panaszkodhatunk. Üzleteink, áruházaink pultjai csábítóan kínálták gazdag választékukat. Ez már önmagában is ünneplésst érdemel a mai világunkban. És ezt tetézte meg még a sok ifjú, s idősebb kereskedő kedvessége, bölcsessége napokon át. Nem fogyott türelmük, nyugalmuk és jókedvük sem a hosszú vásárban. Közben bizonyára magukra, gyermekeikre, szüleikre is gondoltak. Mert ahogyan már említettük: alapvetően egyformák vagyunk. Csak ők ebben a munkában a pult túlsó oldalán álltak helyt nap nap után. Hogy milyen rekordok születtek az idei karácsonyi vásárban, azt pontosan még senki sem tudja. Arról viszont valamennyien meggyőződhettünk, hogy akiktől szeretteink ajándékait vásároltuk, azok ismét ■ szebbé tették ünnepünket. Köszönjük valamennyiüknek ! Koós József A magyar népgazdaság 1984« évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1983- évi fejlődését és megtárgyalta az 1984. évi népgazd|asági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. A népgazdaság 1983. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1983. évi fejlődése összességében megfelel az éves terv gazdaságpolitikai irányvonalának. A külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, a külkereskedelmi forgalomban a kiviteli töhblet nő, nemzetközi fizetési kötlezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. A termelés a tavalyinál nagyobb, a belföldi felhasználás mérséklődik. A gazdasági munkát nehezítette a kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi cserearányok vártnál nagyobb romlása, valamint a mezőgazdaságot ért aszály. Nem elég gyors azonban a romló külgazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás hatásfokának javulása sem. Mindezek miatt az eredmények több területen a számítottnál kisebbekA nemzeti jövedelem növekedése lényegében eléri a tervezett ütemet. A fajlagos energia- és anyag-, illetve importfelhasználás a legtöbb ágazatban jelentősen mérséklődik. A munka termelékenysége kismértékben emelkedik. A termelésben nő a kivitel részaránya. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervezettnél kevésbé mérséklődik. A lakosság fogyasztása kisebb mértékben, a fel- halmoeás — ezen belül a beruházások meny- nyisége — jelentősen meghaladja a tervben számítottat. Emiatt — és a rosszabb külkereskedelmi cserearányok következtében — a kiviteli többlet a tervezettnél kisebb. Az ipari termelés a tervezetthez közelálló ütemben nő. Legdihamdkusabbban a villamosenergiaipar, a vegyipar és a gépipar fejlődik, a bányásziat termelése — a szükségletekkel összhangban — kissé csökken. A ráfordítások csökkentésére irányuló programok eredménnyel járnak- Az energiagazdálkodási program — és részben az időjárás — hatására az energiafelhasználás alacsonyabb a számítottnál és az 1982. évinél. Az energiaellátás az egész év során kiegyensúlyozott volt. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítését szolgáló programban előírt feladatok végrehajtása jelentős anyagmegtakarítást, elsősorban importmegtakarítást eredményezett. A melléktermék- és hulladék-hasznosítási program végrehajtása is megfelelően halad. Az ipari termékek mind konvertibilis valutákban, mind transzferábilis rubelben elszámolt kivitele jelentősen nő. A vállalatok nagy része fokozta erőfeszítéseit a kivitel növelésére, a gyártmányfejlesztésre, a termékek korszerűsítésére, minőségük és versenyképességük javítására. E törekvés azonban még nem eléggé általános, elmarad a külpiaci feltételek által támasztott követelményektől. Az építőipar jobban alkalmazkodik a kereslethez, termelése a számítottnál kevésbé csökken. A beruházási építés mérséklődik, a felújítási-fenntartási és a lakosság részére végzett építés nő. Kedvezően változik az építőipar szervezeti rendszere: kisebb, rugalmasabb szervezetek jönnek létre, és már több nagyvállalatnál is működnek önálló vállalkozási egységek. A mezőgazdaságban a növénytermesztés mennyisége az aszály miatt kisebb az 1982. évinél, az állattenyésztésé meghaladja azt. Gabonafélékből — főleg kukoricából — a tervezettnél kevesebbet takarítanak be. Kisebb a tavalyinál a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék termésmennyisége. A tavalyinál kevesebb, de minőségileg jobb bortermés várható. A év végi szarvasmarha-állomány a tavalyinál várhatóan kisebb, a sertésállomány nagyobb lesz. A vágósertés-termelés meghaladja mind az előző évit, mind a tervben számítottat. A baromfitermelés az előző évit éri el- A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége ez évben is dinamikusan nő. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A takarmányellátás összességében megfelelő, a műtrágya-, növényvédőszer- és alkatrészellátás javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek transzferábilis rubelben elszámolt kivitele valamelyest nő, a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel várhatóan nem haladja meg a tavalyit. Az áruszállítás teljesítménye az igényekkel öszhangban emelkedik. Lassú az előrehaladás a korszerű módszerek alkalmazásában, a szállítás ésszerűsítésében, nem növekednek a hét végi rakodások, ezért időnként szállítási feszültségek keletkeztek. A távolsági .személyszállítás jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak száma az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és hírközlésben csökken, a kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban várhatóan nem változik, a mezőgazdaságban emelkedik- Budapesten és az iparosodott körzetekben gondot okoz a munkahelyek betöltése. Ennek ellenére kevés jele van a munkaerő-gazdálkodás átgondolt javítására irányuló törekvésnek, munkaerő-felszabadítás csökkentő termelési színvonal esetén sem tapasztalható, a munkaszervezés színvonala sok helyütt alacsony. A lakosság pénzbevételeinek növekedése a tervezettnél gyorsabb. Mind a munkások és alkalmazottak átlagkeresete, mind á mezőgazdaságból származó bevételek meghaladják a számítottat. Megtörténtek a tervezett, a társadalmi juttatásokat növelő intézkedések. A fogyasztói árszínvonal emelkedése megfelel a tervezettnek. Az egy főre jutó reáljövedelem és a lakosság fogyasztása az előirányzott csökkenés helyett eléri az 1982. évii Élelmiszerekből az ellátás folyamatosan jó, iparcikkekből időnként választékban és meny- nyiségben egyaránt hiány mutatkozik. A lakosság életkörülményeit javító fejlesztések általában a tervezettnek megfelelően, vagy azt meghaladóan valósultak meg- ös*z- sziesen 76 ezer, ezen belül 17 ezer állami lakás épül. A lakáshoz jutás lehetőségeit javítja a tanácsok érdemibb és gyakorlatiasabb lakásgazdálkodása. Nő a személyi tulajdonú lakásépítés, javulnak ennek feltételei. Az építkezéseket hátráltatja egyes építőanyagok gyakori hiánya. Az idén befejeződő kórházfejlesztések Komárom, Pest, Zala, Veszprém megye és a főváros ellátását javítják. A bölcsődei ellátottság — a demográfiai tényezők hatására is — gyorsan javul, a zsúfoltság csökken. Az óvodai helyek száma — a csökkenő gyermekszám miatt — a tavalyinál kevésbé emelkedik. Az általános iskolai tantermek száma — követve az iskolás korúak számának emelkedését — a tervezettet meghaladóan nő. Bővül a települések, illetve a lakások víz-, gáz-, csatorna- és egyéb közműellátottsága. A szocialista szektor beruházásaira a tervezettnél többet fordítanak, mennyiségük a számítottnál kevésbé csökken- A terven felüli teljesítés az állami és a vállalati döntésű beruházások körében közel azonos nagyságrendű. A nagyobb teljesítéshez hozzájárult, hogy néhány nagyberuházás ez évi költségeit alábecsülték, másoknál a korábbi elmaradásokat az idén pótolták, egyes berendezésekből előszállítás történt. Üzembe lépett a Paksi Atómermű I. számú egysége, befejeződik a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Dunai Vasmű, és a Lenin Kohászati Művek fejlesztése, a szovjet-magyar földgázvezeték III. szakaszának építése. A vállalatok körében főleg a tartalékalapok és a korábban felhalmozódott betétek felhasználása tett lehetővé a tervezettnél több beruházást. A készlethalmozás a tervben számítottnál valamivel kisebb lesz, a készletállomány kismértékben nő. Kedvezőtlen, hogy romlik a készletek összetétele. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink ez évben is bővülnek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege összességében javul. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége erőteljesen, a behozatalé lassabban nő, a külkereskedelmi mérleg passzívuma csökken. A konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban a kivitel meny- nyisége felülmúlja, a behozatalé nem éri el a tavalyit, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a múlt évinél nagyobb. Ai 1984. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fői célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A fő célok elérését az eddiginél tartósabb gazdaságpolitikai intézkedések támasztják alá. (Folytatás a 3. oldalon ) Első lépés egy új üzlet megkötéséhez KAEV-gép az NDK-ba A KAEV-ben elkészült a 2002-es típusú kivágó gépsor Vankó János elektroműszerész talált meg egy apró igazítani valót (Fotó: Perl Márton) Miután az NDK-beli szakemberek tüzetesen megvizsgálták, majd átvették, csomagolásra. illetve útra késznek nyilvánították a KAEV egri gyáraiban hathónapi munkával készült 2002-es típusú kivágó gépsort. Mint Farkas János főmérnök és a gépet elkészítő csoport művezetője, Kovács Sándor elmondották. legújabb gépük a Trabant gépkocsi belső kárpitjának „szabására” alkalmas — európai szinten. Korábban erre a feladatra az NSZK-ból szerzett be gépet ugyanez a cég. és míg az percenként három ciklus elvégzésére volt alkalmas. addig a KAEV-ben készült nyolc ciklust tud. Ez igen nagy szó, hiszen tőkés gyártól sikerült az üzletet elkaparintani. A folyamatos üzemű speciálgép vezérlésében egyébként az elektronikát, a pneumatikát és a hidraulikát komplexen alkalmazzák, kivágóereje pedig 130 tonna. A gép tehát szétszedés és csomagolás után útra indul az NDK-beli Wurzenbe. és egyben megteszi az első lépést az újabb üzletkötések felé. amelyekre a KAEV és a megrendelő ' cég már egyezséget kötött. Negyvenórás munkahét: Párádon és Selypen már januártól Az építőéi építőanyag-ipar előkészületei Az építő- és építőanyagipari vállalatok, szövetkezetek a jövő évi terv előkészítésével együtt megvizsgálták a 40 órás munkarend érvényesítésének lehetőségeit is. Jó néhány helyen a szak- szervezeti bizalmi testület egyetértésével döntöttek már az áttérés időpontjáról és az ehhez szükséges Teltételek megteremtésének programjáról, amelyet engedélyezésre küldtek a felügyeletüket ellátó minisztériumoknak, országos főhatóságoknak és a tanácsoknak. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium 28 építőanyagipari vállalata közül eddig 14 nyújtotta be programját — köztük a pa- rádi üveggyár és az Azbesztipari Művek selypi gyára —, s az engedélyt is megkapta arra, hogy január 1-től a 40 órás munkarend szerint dolgozzon. Ezek általában egy műszakos termelést folytató, kisebb finomkerámiaipari, kőbányászati, üveg- és faipari üzemek, ámelyekben a munkások mintegy 70 százalékának a nehéz fizikai munka és egyéb kedvezőtlen körülmények miatt eddig is 40 órás volt a heti munkaideje. Így most a dolgozók kisebb körében viszonylag egyszerűbb feladat a heti 42 óráról 40 órára rövdített munkarend bevezetése. A nagyobb építőipari vállalatok zöme jövő év áprilisától, néhány vállalat júliustól, a nagy tételekben konvertibilis exportra dolgozó Herendi Porcelángyár pedig várhatóan egy év múlva, 1£85. januárjában tér át az uj munkarendre. Az építőipar, amelynek munkáját jelentősen befolyásolja az időjárás, eddig is idénymunkarendben dolgozott: a főszezonban a heti 42 óránál többet, a téli hónapokban pedig kevesebbet. A heti 40 órás munkarendben is alapvetően ezeket az arányokat érvényesítik. Ám nemcsak a kedvező vagy kedvezőtlen évszakokat, hanem az építési feladatok programjait is figyelembe veszik. Fontos cél ugyanis, hogy a határidők és egyéb kötelezettségek pontos teljesítése érdekében a legnagyobb építési munkákat akkor is főidény szerinti munkarendben végezzék el, ha azok dandárja éppen télen, vagy más kedvezőtlen évszakban esedékes. Eddig az ÉVM kivitelező vállalatainak egyharmada kért és kapott hozzájárulást a 40 órás munkarend január 1-i bevezető- . sére. Megyénkben az egri Ingatlankezelő, Lakáskarbantartó és Közvetítő Vállalat, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, valamint a Heves megyei Építőipari Vállalat a tervek szerint április 1-től térnek át a 40 órás munkahétre.
