Népújság, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. szeptember 23., péntek 3« Védnökség az új Nemzeti Színház felépítésére Tájékoztató az adomány módjáról (Folytatás az 1. oldalról) ­rezeatatív megjelenésű lesz, homlokzatának formája a tervezés során válik majd véglegessé. A tanácskozáson Drecin József az adományozás mód­járól tájékoztatta a védnök­séget. A védnökség biztosítja, hogy a lakosságtól a gyűjtés révén befolyt összegeket a Nemzeti Színház építésére fordítsák. A színház építésének költ­ségeihez a munka időtartama alatt folyamatosan lehet hozzájárulni. Az adományo­helye az OTP XXII. kerületi fiókja. A gyűjtéssel kapcso­latos pénzbefizetési eljárá­sokról az érdeklődők részére az itt szervezett információs csoport ad tájékoztatást, a 386-330-as telefonszámon. Kisebb összegű adományo­zás 20, 50 és 100 forintos emlékbélyegek vásárlásával is történhet, ezekhez üze­mekben, szövetkezetekben, hivatalokban és más intéz­ményekben a szakszerveze­tek segítségével; az iskolák­ban az ifjúsági szervezetek közreműködésével lehet hoz­zájutni. (A bélyegekhez — A VÉDNÖKSÉG TAGJAI: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Avar István szín­művész, országgyűlési képvise­lő; Abrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter; Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Református Egy­ház zsinatának lelkészi elnöke; Bástí Juli színművész; Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke; Boldizsár Iván iró, a Magyar PEN Club elnö­ke; Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének rlnöke; Borvendég Béla főmér­nök, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, a Dél­magyarországi Tervező Vállalat igazgatóhelyettese; Burgert Ró­bert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója; Cziffra György zongoraművész; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter; Farkas Bertalan űrhajós alezredes; Fej­ti György, a KISZ KB első titkára; Fekete Gyula író; Fe­kete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese; Fe- rencsik János, a Magyar Ál­lami Operaház főzeneigazgatója; Frezik Istvánná, a dombóvári Alkotmány Tsz dolgozója; Gaj- dócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke; Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára; Gobbi Hilda színmű­vész; Gyurkó László író; Ham­buch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövet­ségének főtitkára; Hárs István, a Magyar Rádió elnöke; Héber Imre, a Magyar Izraeliták Or­szágos képviseletének elnöke; Hetényi István pénzügyminisz­ter; Horváth Ede, a RAB A Ma­gyar Vagon- és Gépgyár vezér- igazgatója; Hubay Miklós író. a Magyar írók Szövetségének elnöke; Illés Endre író; Illyés Gyuláné nyugalmazott főiskolai tanár; Jancsó Miklós filmren­dező; Juhász Ferenc költő; Kál- dy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökoüs- pöke; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nöke; Kállai Ferenc színmű­vész, a Magyar Színházművésze­ti Szövetség elnöke; Károlyi Mihályné; Keresztúry Dezső akadémikus, író; Kocsis Zol­tán zongoraművész, Kodály Zoltánná, Péczely Sarolta ének­művész; Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke; Lékai László bíboros, esztergomi ér­sek, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnöke; Magyar Zoltán, kétszeres olimpiai baj­nok, egyetemi hallgató; Major Máté akadémikus; Major Tamás színművész; Makay Margit színművész; Malonyay Dezső, a Nemzeti Színház igazgatója; Markó Iván balettművész; Ma­rosán György nyugdíjas; Ma- róthy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titká­ra; Mandity Marin, a Magyar- országi Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára; Péchy Blanka színművész; Pé­ter Gyula technikus, a Nemze­ti Színház régi bérlettulajdono­sa; Pióker Ignác nyugdíjas, or­szággyűlési képviselő; Pozsgay Imre. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa főtitkára; Ru­bik Ernő, a Magyar Iparművé­szeti Főiskola adjunktusa; Sin- kovits Imre színművész; Such János, a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára; Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke; Szabó István filmrendező; Száraz György író; Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Szépvölgyi Zoltán a Fővárosi Tanács el­nöke; Szilágyi Péter, a Ma­gyarországi Románok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára; Tétényi Pál. az MSZMP KB osztályvezetője; Amerigo Tot szobrászművész; Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes; Varga Imre szobrászművész: Victor Vasarely festőművész: Vámos László rendező, a Nem­zeti Színház művészeti vezető­je; Veress Miklós költő: Vozár Gyula, a Magyar Televízió „Ho­rizont” brigádjának tagja; Weö­res Sándor író. zás történhet Készpénzben, vagy kollektíváknak a mun­kateljesítményeikért kifize­tett jövedelem-felajánlásai­val. Állami, szövetkezeti, vagy más, hasonló közpén­zek az építkezés támogatá­sára nem fizethetők be. Magyarországon, a hazai és külföldi állampolgárok pénzadományaikat az OTP 218-98220—546-621 számú előrenyomtatott csekkűrlap­jaira, vagy ugyanerre a számlaszámra postai utalvá­nyon fizethetik be. (A csekk­űrlapok postai és OTP-fió- kokban, valamint a takarék- szövetkezetek fiókjainál kap­hatók.) Külföldről a konvertibilis devizaadományok az Orszá­gos » Takarékpénztárnál ugyanazon a számlaszámon vezetett „Nemzeti Színház” folyószámlára utalhatók át. A részletekről a külképvi­seletek, illetve a Magyarok Világszövetsége ad tájékoz­tatást. A pénzügyi jogszabályok kedvezményeket biztosítanak azok számára, akik saját anyagi eszközeikkel segítik a közösségi célok megvalósítá­sát. Ezek a kedvezmények megilletik a Nemzeti Szín­ház céljaira adományozókat is: az általános jövedelem- adó és a szellemi tevékeny­séget folytatók jövedelem- adójának fizetésére kötele­zettek az adomány összegé­vel az adóalapot csökkenthe­tik; az adományokat aján­dékozási illeték nem terheli; a külföldről érkező adomá­nyok vámmentesek. Az építés költségeit támo­gató pénzadományok adatai­nak központi nyilvántartó elsőként a munkahelyen — ez év novemberében juthat­nak hozzá az adományozók.) Különböző rendezvények felajánlott bevételét az is­mertetett OTP-csekkszámlán lehet befizetni. Az adomá­nyozás esetleges nem pénz­beli formáival kapcsolatos felvilágosítást a védnökség titkársága a Művelődési Mi­nisztérium 114-480-as tele­fonszámán ad. A védnökség gondoskodik arról, hogy a sajtóban, a rádióban, televízióban idő­szakos tájékoztatások jelen­jenek meg a gyűjtésről, a munka előkészületeiről és később az építésről is. Az OTP vezérigazgatója időkö­zönként elszámol a védnök­ségnek az adományozás eredményeiről. A védnökség később ha­tároz arról, hogy az előre­láthatólag 1988. év végéig tartó gyűjtés legkiemelke­dőbb egyéni és kollektív 'adományozóiról milyen for­mában emlékezik meg ma­radandó módon. A tájékoztatókhoz Bognár József, Maróthy László, Ke­resztúry Dezső, Marosán György, Boldizsár Iván, Hu­bay Miklós, Major Máté, Kállai Ferenc, Bartha Tibor, Gáspár Sándor és Gobbi Hilda fűzött javaslatokat, észrevételeket. Ezekkel — ahogy Losonczi Pál zársza­vában kifejtette — az ope­ratív bizottság foglalkozik majd. Ezt a testületet a Mű­velődési Minisztérium koor­dinatív feladatkörrel, a szín­ház megvalósításával kap­csolatos irányítási teendők segítésére szervezte. (MTI) A választási törvénytervezetről Élénk vita Füzes­abonyban (Tudósítónktól): Füzesabony nagyközség­ben napjainkban nyolc vá­lasztójogi törvénytervezet­tel kapcsolatos vitára került sor. A sorrendben ötödikként megrendezett esemény szín­helye a művelődési köz­pont volt, ahol dr. Bárdos - né Dombos Mária, a Haza­fias Népfront községi bizott­ságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. An­tal Imre, a járási hivatal igazgatási osztályvezetője körvonalazta az új választási törvénytervezetet. A vita során Fábián Ti­bor, a füzesabonyi áfész dolgozója több észrevételt, javaslatot tett. Elmondotta, hogy munkatársaival egyet­ért az országos listával. A három vagy több jelölt ese­tében a választáskor ne az 51 százalék legyen a döntő, hanem aki szám szerint több szavazatot kap. Java­solta, hogy egyes választó- körzetek jelölőgyűlésén te­gyék kötelezővé a választás­ra jogosult állampolgárok 50 százalékos jelenlétét, de ha nem is ilyen arányban, a törvényben határozzanak meg, egy minimális arányt. Elhangzott az is, hogy a gazdasági egységek jelölő­gyűlésein ne vegyenek részt azok a dolgozók, akik más településekről járnak be, s nem ismerik kellően a he­lyi viszonyokat. A vita összefoglalója után, a HNF községi bizottságá­nak titkára kérésünkre más hasonló korábbi rendezvé­nyeken elhangzott javasla­tokat, észrevételeket foglal­ta össze. Többen is szóvá tették, hogy az elöljárósággal tar­talmilag egyet értenek, de a rossz emlékű elnevezés mi­att, legyen például társköz­ségi képviselet, vagy képvi­selő testület. Javaslatok hangzottak el azzal kapcso­latban is, hogy ne közvetve válasszák a megyei tanács tagjait, hanem közvetlenül a választókerületben. Helyi ismeretek alapján döntsék el, hogy hány fős legyen a tanács. Ne legyen kötött a létszám, bizonyos számú la­kosság után differenciálni lehessen... Az is elhang­zott, hogy a törvénytervezet­ben konkrétan szerepeljen: a tanácstag évente legalább egyszer kötelességszerűen számoljon be választóinak. Szigetváry József HAGYMAHALMOK. A Kertészeti Egyetemi Tangazdaság, Taksony-erőspusztai telepén az idén 30 hektáron termeltek hagymát.. A termésből 25 vagonnal exportál a HUNGARO- FRUCT, a többi belföldi fogyasztásra kerül. A kép előterében látható hagymahalmokat a felszedőgép rakta rendbe (MTI-fotó: Király Krisztina) Újdonságok az újttómozgalomban Több lesz-e a hasznosítható ötlet? Ha nemrégiben az újító- mozgalom került szóba, ak­kor sokan lemondóan le­gyintettek, mondván, hogy nem egy esetben nagyon sok utánajárást követelt, amíg egy-egy ésszerűsítő el­képzelésből valóság lett. S ezzel bizony elvették a ja­vaslatot benyújtók kedvét a további munkától. Ráadásul nem is honorálták kellő­képpen a sokszor százezer forintos, vagy még ennél is nagyobb megtakarítást ered­ményező okos ötletet. Ezen a helyzeten változtat majd az a közelmúltban megje­lent új újítási törvény, mely sokkal inkább biztosítja az erkölcsi és anyagi megbecsü­lést, mint az eddigi. A tör­vény tényleges hatását per­sze nehéz lenne lemérni, hi­szen csak július 1-től lépett érvénybe. Azt azonban jog­gal feltételezhetjük, hogy kedvező irányba lendíti elő az újítói tevékenységet. Ezt igazolják a Mátravi- déki Fémművekben tapasz­taltak is. Hajas János rr\ű- szaki igazgató arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy a vál­tozásokról már .beszámoltak a kollektíva tagjainak, s mindenki kedvezően fogadta a hírt. Az új vállalati újítá­si szabályzatot azonban csak ez év végén adják ki, de addig is az új törvény szel­lemében jutalmazzák a dol­gozókat. Dienes Sándor cso­portvezető, aki az újításokért is felelős, elmondta, hogy szeptember elsejétől újítási negyedévet rendeznek. Ennek keretében külön jutalmakat adnak az ez idő alatt be­adott nagyobb hasznot hozó ötletekért. Bíznak abban, hogy a nagyszámú újítás között akad néhány „gyöngy­szem” is. Azt is megtudhattuk, hogy az idén eddig negyven pá­lyázat érkezett, s decembe­rig legalább hatvanat vár­nak. A legjobbakat igyekez­nek mielőbb megvalósítani. A legtöbb újítás költség-, anyag-, energia-, selejt- és normaóra-csökkenést ered­ményezhet. A siroki gyár­nál évente 4—5 millió forint hasznot hoz ez a mozgalom, s a továbbiakban még in­kább szívügyüknek tekintik az ötletet adók megbecsülé­sét. Az egri Finomszerelvény- gyárban Bozsik Gyula újítási előadó arról számolt be, hogy már kidolgozták az új újítási szabályzatot, s ezek minden bizonnyal további eredményekhez vezethetnek. Bár szerinte ez nem azt je­lenti, hogy ezután fellendül az újítói kedv, hiszen az ed­dig is megvolt. Inkább a szakembereknek lesz köny- nyebb a dolguk, s kevesebb keserű pirulát kell lenyel­niük, amíg megvalósul az elképzelésük. Vállalatuknak az elmúlt évben több mint 15 millió forint haszna szár­mazott az újításokból. Tavaly a benyújtott 192 ötletből 87-et fogadtak el az elbírá­lók. Az idén eddig 146-an jelentkeztek hasznot ígérő javaslattal, s közülük 124-en kaptak honoráriumot, mivel jónak találták az ötletüket. Azt is elmondta, hogy min­den év végén újítói ankétot rendeznék a gyárban, ami­kor széles körben beszámol­nak az ebbéli tevékenység­ről. Az idén a személyes be­szélgetésekre is nagyobb hangsúlyt helyeznek a ko­rábbinál, hogy az e téren öt­letmestereknek számító dol­gozóik minél inkább meg­ismerjék az új törvény adta lehetőséget. TISZAI HAJÓSOK A „Jégvirág 1“ szürke napjai Melyik fiú fejében ne for­dult volna meg a gondolat, hogy olvasmányélményei­nek a hatására hajós, netán tengerész lesz? .. . Vajon a valóságban is olyan roman­tikus a hajózok élete, mint a könyvek lapjain? — tű­nődtem el a gondolaton a nyár végi nap sugaraiban fürdő kiskörei kikötő felé ballagva. És önkéntelenül szorosabbra húztam maga­mon a kabátot, mert a hajó, melynek a fedélzetére ka­paszkodom, a „Jégvirág 7” nevet viseli. A személyzet épp ebédelni készül: — Nem zavarok? — kérdezem az aznapi szakács­tól, Adamecz Károly gé­pésztől. — Nem, jöjjön nyugodtan, és üljön közénk — hangzik a kedves meghívás. — Jobb és stílszerűbb azonban, ha a mellettünk levő horgonyzó „Kisköre” fedélzetén beszélgetünk, ott rhindnyájan elférünk — ja­vasolja Tóth Ferenc gépész. Átmegyünk a szomszédba. Miután elhelyezkedünk; min­dennapos feladataikról, mun­kájukról faggatom őket. — Nyáron és ősszel jég­törő hajóinkkal is személy- és teherszállítást végzünk — válaszolja Vincze Menyhért, a „Jégvirág 7” kapitánya. Ha pedig elmúlik a jó idő, megkezdjük a téli ügyeletet. Néha persze adódnak más feladatok is. A „Kisköre” például az idén nyáron víz­minőségi vizsgálatot végzett — szól közbe Bede István, a hajó kapitánya. — Kielégítő-a Tisza vizé­nek a tisztasága? — kérde­zem Tóth Ferencet. — A víztisztítást általá­ban úgy oldják meg, hogy a folyó alsó rétegeinek a vizét, az úgynevezett „alvi- zet” felduzzasztják. Féltünk, hogy kipusztul a Tisza élő­világa, mivel igen komoly veszélyt jelentenek a part menti gyárak. Aki régen ha­józik a folyón, az még em­lékszik arra az időre, ami­kor a busa, amelyikről tud­valévő, hogy csak az igen tiszta vizekben marad meg, átugrott a hajó orrán. — meséli — Bede István —, de ma már egyre ritkábban lá­tunk ilyet. Bár az idén látni némi javulást. — Munkájuk során merre járnak? — Jelenleg Szegedtől To­kajig hajózható a Tisza, ak­kor, ha kedvező a vízállás. Ha elkészülne a tervezett csongrádi duzzasztó, az nagy segítséget jelentene a teher­szállításnak. így viszont ke­vés a munkánk, csak ritkán van rakomány. Általában kővel rakott uszályokat von­tatunk Kisköréről. — És mit hoz a tél? — Az attól függ, hogy milyen kemény az időjárás. Három vagy négy évvel ez­előtt komoly gondot okozott a jégzajlás. Eltorlaszolta a kiskörei duzzasztó nyílásait. Akkora sürgés-forgás volt, hogy máig sem felejtjük — emlékszik vissza Vincze Menyhért. — Ha nincs szállítmányuk folyamatosan, akkor mivel foglalkoznak? — Behajózzuk az árterü­letet és a mellékfolyókat is, ahol lehet. Nem egy árterü­leten több ezer köbméter kidőlt fára vár az enyészet. Jelentettük mi ezt már nem­egyszer munka- és brigád­értekezleten, de azóta is ott vannak, ahol voltak. Pedig levontathatnánk hajóval va­lamelyik kikötőbe ... Bizto­san lehetne hasznosítani, és legalább munkát is adna nekünk. Valójában tehát csak kí­vülről idillikus a. folyami hajózó élete. Sok az üres­járat, az áesorgás, télen is, nyáron is. A hajósok önel­látóak és szinte a fizetésük felét felélik. Hiába a jó kap­csolat a halászokkal, más is kell, nemcsak hal. Hétfőtől péntekig tartanak ügyeletet. Akár van munkájuk, akár nincs, itt kell lenniük! Felhangzik a kürtszó. Most sem az indulásra, hanem csak az ebédre. Elkészült a — gulyás. Soós Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom