Népújság, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-10 / 188. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIV. évfolyam, 188. szám ÁRA: 1983. augusztus 10., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tálcán kínált művelődés Sok szó esik mostanában a kultúra terjesztéséről, a népművelők nehéz, felelős­ségteljes munkájáról! Az sem titok, hogy az ország­ban, de a megyében is e vonatkozásban nagy a szó­ródás, a különbség. Egyik helyen esténként, délutá­nonként, munkaszüneti na­pokon tele a kultúrház, az iskola, máshol konganak az ürességtől a helyiségek. — Nincs érdeklődés. Nem érnek rá az emberek! —■ Két pihenőnap mel­lett kevesebb a szabad ide­jük? — Szó sincs róla! Csak nem művelődni, tanulni jönnek, hanem a telekre, a műhelybe kapálni, per­metezni. Bütykölnek, pénzt keresnek. Mindebben lehet, hogy sok az igazság és minden­ki kedve, érdeklődése sze­rint szervezd meg a saját szabad idejét. Tény, hogy a szabad szombatok bevezeté­sével összezsúfolódott a munka, „szorosabbak” let­tek a tennivalók. Hétvé­geken pedig mindenki megy amerre lát, — Mégis mi az oka a különbözőségeknek ? — Nagyon egyszerű! Olyan programokat szerve­zünk, amelyek érdeklik az embereket, amelyekre kí­váncsiak. Az emberek ked­vet kaptak a kertészkedés­hez. Csodálatosan működik a szőlészeti szakkörünk. Bemutatókat, borversenye­ket tartunk, jelezzük a várható szőlőveszélyt, aján­latokat teszünk a legújabb permetezőszerekre vonatko­zóan, azt is megmondjuk, hogy hol lehet ezeket be­szerezni. — Milyen szakkör mű­ködik még? — Nálunk sok a méhész. Méhészszakkörünk is van. Vannak, akik a gépek iránt érdeklődnek és ha motorról van szó, még éj­jeli álmukból is felkelnek meghallgatni egy színvona­las előadást. Ezektől lehet nyár vagy este, eshet az eső, ők jönnek, csak okos dolgot halljanak, tanulja­nak. Az a tapasztalatunk, hogy az embereket nem ab­ban kell művelnünk, taní­tanunk, amire mi vagyunk A TÉGLA ÚTJA Ha a gyárban van, a Tüzép-en miért nincs! Elég sok a gond mosta­nában az építőanyag­ellátással. A kislakásépí­tők sokszor hiába kere­sik a téglát és a csere­pet a Tüzép-telepeken. Ugyanakkor a téglagyá­rak udvarán gyakran látni ezeket hatalmas gúlákba rakva. Mi lehet a furcsa ellentmondás oka? Mátraderecskén Egy bizonyos készlettel na­ponta rendelkezünk — mond­ta Keller József, a mátrade- recskei téglagyár műszaki vezetője. — Ugyanis helyben értékesítjük, ami azt jelenti, hogy a Tüzép-telepek adják el a terméket, de a vásárló innen szállítja el. Előre ki­értesítjük a soron következő vevőt, hogy mikor jöhet át­venni az anyagot. Természe­tesen, ha valaki nem jön időben, a tégláját egy ideig itt raktározzuk az udvaron. Nem is beszélve arról, hogy például csak az egyik üze­münkben napi 130 ezer fa­lazóblokkot készítenek dol­gozóink, amelyet szintén a készlet mellé helyezünk el. Természetesen a téglának mire kikerül a kemencéből, már megvan a gazdája. Egyébként naponta egy va­gonnal a Budapest környéki és a kelet-magyarországi Tü- zép-telepekre is küldünk az Uniform falazóelemekből, ugyanis nemcsak Heves me­gye tartozik a körzetünkbe. — Tudomásom szerint tel­jesítették az első féléves ter­vüket. Így cserépből, ötmil­liót, kisméretű téglából pe­dig kétmilliót gyártottak. A födémbéléstestből az éves terv háromnegyed részén túl vannak, csupán az Uniform­blokkból tapasztalható lema­radás a gyár rekonstrukciója miatt. A tervet teljesítették tehát, az igényeket összessé­gében még nem tudják ki­elégíteni. — Nehéz megfelelni az el­várásoknak — folytatja. — Az idei kereslet négyszere­sére nőtt a tavalyiéhoz ké­pest, a magánerős építkezé­sek számának emelkedése révén. Persze, ha valaki most rendeli meg az anya­gokat. nem kell rá túl sokat várnia. Az Uniform-blokko­kat egy, a cserepeket és a kisméretű téglákat két, a födémelemeket pedig négy hónap múlva veheti át. En­nél gyorsabban nem tudunk dolgozni! így is magasak a tervszámaink, s ezeket igyekszünk túlteljesíteni, de minőségi munkaerő híján ez nehezen megy. Ugyanis so­kan csak néhány hónapig helyezkednek el itt, aztán továbbállnak. Egerben Az egri 1. számú Tégla­gyárban 650 ezer téglával többet készítettek ugyan az első félévre tervezettnél — s a ráadás egyharmadát is a megyében értékesítették —, ennek ellenére ők sem tud­jak kielégíteni B—30-as fa­lazóelemből a vásárlók igé­nyeit. Amint Sándor István gyáregységvezető elmondta, a Tüzép-ek minden negyedév elején alig 3—4 nap alatt adják el a rájuk eső meny- nyiséget, s most már a szep­temberi megrendelésekkel keresik fel a gyárat, viszont ilyen gyors ütemben itt nem tudnak dolgozni. Hasonló a helyzet a 2. számú egri gyárban, ahol kétmillió 68 ezer tégla kerül ki a kemencékből január és június között. Ezzel 101 szá­zalékra teljesítették tervü­ket. Itt is létszámgondokkal küzdenek, emiatt sokat túl­óráznak, de a tervezett mennyiséget nem tudják je­lentősen túlszárnyalni. A Tüzép-en — Szinte már minden Tüzép-telepünk eladta a har­madik negyedévi téglakere­tét — mondta Szilák Károly, a Heves—Nógrád megyei Tü- zép Kirendeltség igazgatója. — Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­lat és a Titzép évente 160 millió téglát oszt szét Bor­sod, Heves és Nógrád me­gyében. Viszont kétszef ennyire lenne szükség. Egyéb­ként azért a téglagyárak ud­varáról szállítja el a vevő az építőanyagot, mert ez jelen­leg a legjobb megoldás. így általában gyorsabb a tégla útja, mintha behoznánk a te­lepeinkre. A szállítás költsé­geit természetesen nem szá­mítjuk bele az árba. Hogy a jövőben ne kelljen annyit kapkodniuk az építkezőknek, mint az idén, ezért azt ja­vasoljuk, hogy kössenek anyagbiztosítási szerződést. Az alapozást pedig csak ak­kor kezdjék el, amikor már megkapták tőlünk a legfonto­sabb cikkeket. Ezt a gondolatot támaszt­ják alá az egri és a gyön­gyösi Tüzép-telepeken ta­pasztaltak is. A megyeszék­helyen jelenleg csak jugo­szláv burkoló- és mezőtúri pillértégla kapható. De a készlet már csak egy hétig elegendő. Falazóblokk nincs. Szeptember elejére ígérnek nagyobb mennyiséget, de csak azoknak tudják bizto­sítani, akik anyagbiztosítási szerződést kötöttek. A mátraalji városban erre a negyedévre még 15 ezer Uniform falazóblokkot és 15 ezer pillértéglát várnak. Cse­répből 20 ezerre számítanak még ebben az időszakban, s emellett még 90 ezer jugo­szláv importot rendeltek meg. Itt jelenleg már csak 40 ezer kisméretű tégla vár még vevőre. Mivel az elkö­vetkezőkben kis tételeket kapnak, ezért bizonyára még jó néhány szerződöttnek sem tudják majd biztosítani a beígért mennyiséget. A téglagyárak és a Tüzép illetékesei szerint a megol­dást csak az építőanyagipar fejlesztése jelenthetné. Ugyanis az importtermékek nem eléggé kedveltek, s jó­val drágábbak, mint a ha­zaiak. Homa János Tisztavatás, vízi- és légiparádé, tűzijáték Sajtótájékoztató az augusztus 20-i ünnepségről Augusztus 20-án, — immár hagyományosan — Budapes­ten a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen avatják nép­hadseregünk új tisztjeit. Is­mét megrendezik a Parla­ment előtti Duna-szakaszon a vízi- és légiparádét, este pe­dig színpompás tűzijáték nyújt látványosságot — tá­jékoztatták az újságírókat kedden a Magyar Néphadse­reg, a Magyar Honvédelmi Szövetség, és a KISZ Ifjú Gárda Országos Parancsnok­sága képviselői a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában. A már esztendők óta kiala­kult programnak megfele­lően az ünnepnapon délelőtt 10 órakor kezdődik a tiszt­avatás a Parlament és az állami zászló előtt. A Kos­suth Lajos Katonai Főisko­la, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium idén végzett hallgatói 1979- ben kezdték meg tanulmá­nyaikat és négy esztendő alatt nemcsak katonai isme­reteket sajátítottak el, ha­nem különböző szakképesíté­seket is szereztek. A tisztavatást követően 11.30 órakor kezdődik a ví­zi- és légiparádé, amelynek rendezője a Magyar Honvé­delmi Szövetség budapesti szervezete. Az idén 22. alka­lommal veszik birtokukba a Dunát és a légteret a Par­lament előtt a Magyar Hon­védelmi Szövetség sportolói, az MHSZ-szel együttműködő szervezetek képviselői. A fanfárok hangjai után a Magyar Népköztársaság és az MHSZ címerével, nemzeti és vörös zászlókkal díszített szárnyashajók nyitják meg a vízi felvonulást a Dunán. A nyitóképet követően zászlós motorcsónakok, vízibuszok s átkelőhajók úsznak majd a vízen. Ez alkalommal sem hiá­nyoznak majd a Duna fölött a zászlós helikopterek, a motoros és a vitorlázó repü­lőgépek és a Magyar Nép­hadsereg nagy sebességű gé­pei. Az érdeklődők megtekint­hetik a Delfin-típusú repülő­gépek egyéni és kötelékrepü­lését, miközben a vízen a Magyar Néphadsereg úszó és szállító járművei és a flottil­la egységei vonulnak fel. Ezek sorát tűzoltó hajó zárja, amely évek óta nem szerepelt a víziparádén. A műrepülők gyakorlata után az MHSZ-modellezők rádió­irányítású repülőmodell-be- mutatója következik. A pa­rádé leglátványosabb szín­foltjának az ejtőernyősök bemutatója ígérkezik: látha­tók majd deszant- és célba- ugrások, kupola- és csillag- alakzatban megformálva. A 21 órakor kezdődő tűzi­játék — ígérik — színpom­pás fénykoronát varázsol majd Budapest fölé. A Nit- rokémiai Ipartelepek dolgo­zói és a Magyar Néphadse­reg katonái különös gonddal készítették elő az alkotmány- napi tűzijátékot. A röppen­tyűket és a bombákat ha­gyományos helyükről, a gel­lérthegyi Citadelláról, a ke­leti sétányteraszokról, vala­mint a Gellért rakparton el­helyezett kilövőállomásokból bocsátják fel. A tűzijáték rendezői az idén is gondos­kodtak új látványosságról: arany- és ezüstlepkét, vala­mint napkorongot formáz­nak meg petárdáikkal. A fél­órás programban felhaszná­lásra szánt robbanóanyag súlya meghaladja a tíz ton­nát. Több mint 1600 külön­böző űrméretű és színhatású bomba kilövését tervezik. ÉRIK A SZŐLŐ... Oinnyedömping Hevesben A több napos esőzést kö­vetően rohamosan érik a gö­rögdinnye megyénk kertvi­dékein. A termés bőséges, a kínálat a vártnál is maga­sabb. Kedden már 30 ezer mázsa zöldséget és gyümöl­csöt szállítottak piacra az or­szágnak erről a vidékéről és a szállítmányok több mint a fele görögdinnye. Értékesítési gondokat okoz, hogy a ké­sőbbi fajták érésben utolér­ték a korait és most egy­szerre telítik a piacot. A Heves megyei ZÖLDÉRT üzletkötői és a termelőszö­vetkezetek szakemberei or­szágszerte keresik a lehető­séget az áru elhelyezésére. A kínálatot azzal is fokoz­zák, hogy a termést köze­lebb viszik a vevőhöz. A hármas főút mentén szinte egymást érik a dinnyestan­dok, s az üdülőhelyeken is rögtönzött elárusítóhelyeken kínálják az ízletes görög­dinnyét. A hevesi tájakról az ex­portigényeket is maradékta­lanul ki tudják elégíteni: na­ponta 80—100 vagon görög­dinnye utazik a határon túlra. A szőlő érését némileg las­sította az esőzés, ugyanakkor a bőséges csapadék elősegíti a bogyók növekedését. A Mátraaljáról kedden reggel mintegy 200 mázsa csemege- szőlőt küldtek piacra, főként Csabagyöngyét. A Saszla be- érésére még legalább tíz napot kell várni. Dr. Kocsi Mária fogorvos és dr. Jakab Lászlóné asszisztens korszerű körülmények között végezheti munkáját kíváncsiak, hanem arra, amire ők! Ha valahol di­vat a nutriatenyésztés, hiá­ba szervezek én galamb­szakkört. Az egyszerűnek és vilá­gosnak tűnő szavak mögött tömör igazság rejlik, és ez a valóság is. Keresni kell az érdeklődőket, ki kell pu­hatolni a vágyakat. Egyik helyen a régészet, az ása­tások másutt a csillagászat, vagy az egészséges ételké­szítés, főzés, mélyhűtés, tartósítás kelt érdeklődést, figyelmet. Ezek a közművelődés új csatornái, ahová nem erő­szakkal kell toborozni az embereket, hanem csupán a kínálatot kell megmutat­ni. !. Szalay István Nemrégiben adták át azt az egészségügyi központot Kis­körén, amelyben fogorvosi rendelő, gyógyszertár, védő­női tanácsadó és három szol­gálati lakás kapott helyet. Énnek eredményeként a fog­orvosi szakrendelésen júni­ustól megvalósíthatták a kö­zel ötszáz iskolás kiskörei gyermek rendszeres keze­lését, megszervezték az isko­lai fogászatot Új egészségügyi központ Kiskörén Az ötezer lakosú nagyközségnek nagy szüksége volt már erre az egészségügyi központra (Fotó: Szántó Györgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom