Népújság, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-27 / 176. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 116. szám 1983. július 21., szerda 1,40 FORINT PIPISHEŰYEN KÉSZÜLNEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nap mint nap... Az országgyűlés nyári ülésszakán a kormány beszámolójához kapcsolódva szó esett élelmiszer-gazdaságunk 1980-tól napjainkig eltelt időszakának fejlődéséről is. Váncsa Jenő miniszter méltán emelte ki, hogy az agrárágazatok az egész népgazdasághoz hasonlóan az elmúlt két és fél évben fő tennivalójuknak két alapvető célt tekintettek. Hozzájárultak nemzetközi fizetőképességünk és elért életszínvonalunk megőrzéséhez. Mezőgazdaságunk az utóbbi két esztendőben 6, élelmiszeriparunk 7, fagazdaságunk 2 százalékkal növelte termelését. Élelmiszer- gazdaságunk tehát méltán váltotta ki közvéleményünk elismerését, hiszen kiegyensúlyozott ellátást biztosított. Ez a mai változó világgazdasági körülmények között különösen becsülendő dolog! Elismerésre méltó az is, hogy agrár- kivitelünk 1980-hoz képest í7 százalékkal nőtt. Így az ágazatok a tervezettnél jobban hozzájárultak hazánk külkereskedelmi mérlegének aktívumához és ezen keresztül nemzetközi fizetőképességünk fenntartásához. Jól tudjuk, hogy a inai világ igen szigorú mércéje szerint a gazdaságban az a teljesítmény, amely tegnap még elfogadható volt, az ma már nem elég és holnapra pedig elfogadhatatlanná válik. Ahhoz, hogy élelmiszer-termelésünk során megőrizzük amit elértünk, sőt tovább is léphessük, sokkal többet kell tennünk. Teljesen nyilvánvaló, hogy a világgazdaságból bennünket érő kedvezőtlen hatásokat a termelésben csak tettekkel védhetjük ki. Ennek alapja, hogy a gyorsan változó nemzetközi feltételekhez igazodva az árakhoz való alkalmazkodást folyamatosan fenntartsuk, sőt erősítsük a jövőben! A mezőgazdasági nagyüzemek, az élelmiszeripari és fagazdasági vállalatok érettségét mutatja, hogy a közgazdasági környezet által kikényszerített változások' hatására sem keresték, hogy miért nem lehet megoldani a feladatokat. Ellenkezőleg, a lehetőségeket keresik, a módszereket a költségek csökkentésére. Ez a magatartás, ez a szemléletmód szabja meg tetteiket, amely azt jelenti, hogy a kiegyensúlyozott hazai ellátás mellett élelmiszer-gazdaságunk tavalyi exportteljesítményét az idén, a biztató kilátások alapján várhatóan tíz százalékkal túlszárnyalja. Nem kis eredmény ez, miután a nemzetközi piacokon az agrártermékek ára tovább csökken! Közvéleményünk éppen ezért becsüli és nagyra értékeli azt a munkát, melyet hazánk agrárágazatai felmutatnak. Ugyanakkor azt is tudja, hogy még egyáltalán nem értünk el lehetőségeink határához, miután az élelmiszer-termelésnek nincs olyan területe, ahol ne lehetne nap, mint nap jobb teljesítményt elérni.. ■ Mentusz Károly Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Egerben Markovics Ferenc elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásának helyzetét, beszámolót hallgatott meg a Heves megyei Vízmű Vállalat munkájáról, a tanács cigányügyi koordinációs bizottságának tevékenységéről. Ezt követően a végrehajtó bizottság meghallgatta az új vállalkozási formák tevékenységéről és eddigi eredményeiről szóló jelentést, majd indítványokban és személyi ügyekben döntött. (A vízügyi napirendről szóló részletesebb információt „örömünk és gondunk: a víz" címmel lapunk 3. oldalán olvashatják.) Már a télre készülnek — Sokan vannak táppénzen — Ősztől új tanműhelyben Nyár a gyárban A nyári időszakban igen gyakran hallhatunk, olvashatunk a mezőgazdasági munkálatokról. Ilyenkor jelentkezik ugyanis a munka dandárja a földeken. Ugyanakkor kissé mostohán bánnak a tudósítások a gyári teendőkkel. Néhány rövidebb hír beszámol ugyan a féléves tervteljesítésekről, de azután könnyen rásütjük a bélyeget: uborkaszezon. Valójában így van ez? Erről érdeklődtünk a Csepel Autógyár 3. számú Gyárának energetikusától, a Mátravidéki Fémművek siroki gyárának személyzetisétől, valamint az Egri Dohánygyár oktatási előadójától. A fűtők szabadságon vannak Novothny István, a Csepel Autógyár 3. számú Gyárának energetikusa elmondta, hogy már most a télre készülnék. Májustól szeptemberig kell ugyanis az energiacsoportnak végrehaj, tani az előre meghatározott téli felkészülési tervben foglaltakat. Ez azt jelenti, hogy a kazántól a fűtőtestekig átvizsgálják az egész rendszert. Ahol meghibásodást észlelnek, ott elvégzik a szükséges karbantartási, felújítási munkálatokat. Elmondta azt is, hogy kissé hátráltatja a munkát a fűtők szabadságolása. A Csepel Autóban ugyanis nem külső vállalkozó bevonásával végzek a karbantartást, hanem az energetikus felügyeletével maguk a fűtőik, a későbbi üzemeltetőik, az ilyenkor adódó feladatok végrehajtói. Ez többek között az egyik biztosítéka a téli zavarmentes, folyamatos üzemnek. A létszámgond okozta nehézségek ellenére túl vannak már a karbantartás felén. Ez azt jelenti, hogy szeptember második felére már csaik a festés, s egyéb csinosítás marad hátra. Persze mindehhez az is hozzátartozik, hogy az energiacsoport Kun Béla szocialista brigádja egy olyan vállalást tett, amelynek értelmében egy héttel lerövidítik a karbantartás időtartamát. Ennek érdekében már eddig is több mint kétszáz óra társadalmi munkát teljesítettek. A tervek szerint dolgozunk A mezőgazdasági munkák jobban érintik a vidéki gyárakat, üzemeket, mint a városiakat, vagy a kimondottan ipari vidékre tele- pülteket. Mindez már Szabó László véleménye, aki a Mátravidéki Fémművek siroki gyárának személyzeti osztályvezetője. Ehhez persze hozzá kell tenni azt is, hogy minden évben szabadságolási tervet készítenek, tehát tervezik a kiesett nyári munkaerőt. Ezért nem jelent a termelésben különösebb kiesést a nyári időszak. Ami inkább gondot jelent, az az, hogy szokatlanul megnőtt a táppénzen levő dolgozók száma. Erre már nem számítottak. El kell mondani azt is, hogy a gyár vezetése alkalmazkodik, figyelembe veszi a nyári szabadságolási igényt. Balatonszárszón és Zsóriban maximális kihasználtság mellett üzemelnek a vállalati üdülők, de társszövetke-* j zetelkkel, társvállalatokkal csereüdültetést is végeznek. Legközelebb: augusztus 29-én Az Egri «Dohánygyár tanműhelyében július 15-én fejeződött be a kötelező nyári termelési gyakorlat. Két osz,- tály leendő dohányfeldolgo- zó szakmunkásai töltik a napokban megérdemelt szabadságukat. Mint azt Nagy Béláné oktatási előadótól megtudtuk, nemcsak a tanulók pihennek meg, hanem a szakoktatók is. A felkészülés időszaka is ez. Már összeállították az új tanmenetet. Tavasszal már felvették a kapcsolatot a TANÉP- pel, s ennek eredményeként megérkeztek azok az új szemléltetőeszközök, amelyek a következő tanév segédeszközéül szolgálnak majd. ősztől újra indul a két évig szüneteltetett meohanikai műszerész szakmunkásképzés is. Újságnak számít még, hogy augusztus 25-én átadják a gyár területén az eddiginél nagyobb alapterületű, korszerű, felszerelt tanműhelyt. Hogy zavartalanul indulhasson majd az oktatás, itt még bizony lesz némi tennivaló. Legközelebb augusztus 29-én népesül be a dohánygyári tanműhely. Kis Szabó Ervin Alkatrészek a híradástechnikának Az IC előállítása — így készül az integrált áramkör A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában évente tízmilliónyi készül a híradástechnikai ipar nélkülözhetetlen kis alkatrészeiből, az IC-k és a tranzisztorok több mint száz típusából. A televízió- és számítógépgyártás használja föl a legtöbbet. Keresett cikknek számítanak nemcsak itthon, hanem a KGST országaiban is a pipishlígyiek termékei. Az elkövetkezendő időkben a meglévő gyártó gépsorok korszerűsítésével s az újabb beállításával szeretnék az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Az automata mérőberendezéseken darabokat ellenőrzik az elkészült (Fotó: Szabó Sándor) NAGYKATÁN Magyar—koreai béke- és barátsági gyűlés Magyar—koreai béke. és barátsági gyűlést tartottak kedden Nagykátán abból az alkalomból, hogy 30 esztendeje — 1953. július 27-én — a panmindzsoni fegyverszüneti egyezmény aláírásával véget ért a háború Koreában. Szilágyi Béla, az Országos Béketanács alelnöke mondott beszédet, a gyűlésen részt vett és felszólalt Kim Jong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete is. MATRADERECSKÉN IS A TERV SZERINT Az építkezők jobb ellátásáért Az építőanyagipari vállalatok az első félévben az előirányzottnál 84 millió téglával és 3 millió égetett cseréppel többet adtak át a kereskedelemnek, a magánépítkezők igényeit azonban így sem tudták kielégíteni. Az akadozó ellátást csak részben javította, hogy a tárcához tartozó vállalatok május-június hónapokban — amikor a legnagyobb volt az építkezők igénye — 410 többletműszakot szerveztek. Az építőanyagipari vállalatok idei terveik kialakításakor számoltak a lakosság igényeinek növekedésével, ami azonban néhány termék iránt a vártnál nagyobb mértékben emelkedett — a tanácsok a tavalyinál háromszor több építési engedélyt adtak ki. A vállalatok a termelés fokozására elsősorban szervezési intézkedésekkel készültek fel, kisebb kapacitásnövelő gépi beruházásra csak néhány gyár anyagi lehetősége futotta. Egyebek mellett jó előre megszervezték az esedékes nagyjavításokat, ezzel is csökkentve a berendezések emiatt kiesett munkaidejét. A kereslet néhány termékből előre nem látott nagyarányú növekedése miatt év közben további intézkedések váltak szükségessé. A Budapesti Tégla- és Cserépipari Vállalatnál — más gyárakhoz hasonlóan — az idei nagyjavításokra minden üzemükből összevonták a legjobb szakembereket, a munkákat lerövidítették. Ezenkívül a régi technológiájú üzemrészekből a téli és a kora tavaszi hónapokban átcsoportosították munkásaikat a korszerű, folyamatosan termelő üzemekbe. Az esztehdő első felében így 9 és fél millió kisméretű téglát adtak át a kereskedelemnek az előre lekötött meny- nyiségen felül. A Tégla- és Cserépipari Vállalat mátraderecskei gyárában is a tervezett körül alakult a termelés. Cserépből közel ötmilliót, kisméretű téglából pedig kétmilliót készítettek. A födémbélés- testből már az éves terv háromnegyed részét legyártották. A gyár rekonstrukciója miatt azonban uniform falazóblokkból is lemaradás tapasztalható. A Beton- és Vasbetonipari Művek új szolgáltatással segíti a magánépítkezőket; az eddigiektől eltérően nemcsak vasbeton gerendákat, hanem előregyártott vas- szerelési elemeket és keveri betont is szállít. Legújabban pedig megkezdte az új típusú, térhálós „könnyű” vasbeton gerenda gyártását. Feszített ütemben dolgoznak a cserépipari vállalatok, ám a hiányt eddig így sem tudták pótolni. A nyergesújfalui Eternit- és Azbeszt- cementipari Vállalat a tetőfedő cserép helyettesítésére növelte termelését palából. Gépeiket kettő helyett három műszakban üzemeltetik. Az építőányagipari vállalatok az első félévben elért magasabb termelési szint fenntartására további termelésszervezési intézkedéseket tesznek és újabb fejlesztésekbe fognak. A többi között már megkezdték hat kisebb téglagyár rekonstrukcióját, újabb hat gyár felújításához a közeljövőben látnak hozzá, 17 vállalatnál pedig kisebb fejlesztéseket irányoztak elő. Azonban addig is, míg ezek az intézkedések meghozzák első eredményüket, a lakosság ellátásának javítására az előirányzottnál nagyobb meny- nyiségű építőanyagot vásárolunk külföldről. Elsősorban a leginkább hiányzó termékekből, falazóanyagokból, tetőfedő cserepekből és faajtókból, -ablakokból növelik ily módon a hazai árualapot. Árucsere keretében Romániából és Csehszlovákiából összesen mintegy 130 ezer, Jugoszláviából pedig mintegy 120 ezer faajtó és -ablak érkezik nagyobb részt a második félévben. Emellett 12 millió jugoszláv kisméretű tégla, 30 ezer tonna mészhidrát és cserép enyhít a magánépítkezők beszerzési gondjain. A hiányt pótló import építőanyagok kisebb része mór beérkezett az országba.
