Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-12 / 85. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 12., kedd 3* Gyorsabb építkezés: az alapokat is előre gyártják Ezentúl nemcsak a ház, hanem az alapja is készülhet előre gyártott elemekből. A panelházak úgynevezett fogadószintjének betonozása hat hétig tart, a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál készülő előre gyártott elemekből való összeállítása mindössze két hétig. Az idén már 980 házgyári lakás alapozását gyorsítják meg az új módszerrel. A képen: az előtérben készül a sablon, a háttérben a kész alapelem, a levegőben az előre gyártó telepen (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) KÉT-HÁROM NAP Számítógépben a cukorgyártás Elektronikus számítógép tartja nyilván a magyar cukortermelés minden adatát: a Cukoripari Szolgáltató Vállalat budapesti központjában gépesítették az ügyvitelt. A Videoton—30 típusú számítógép beállításához szükséges költséget a cukorgyárak vállalták, összesen 1,7 millió forintot fordították a korszerű ügyviteli rendszer kiépítésére. A berendezés egyetlen gomb lenyomása után olyan bonyolult, összetett adatsorokat közöl, amelyek összeállításához nagyszámú tisztviselőre lenne szükség. A gép nemcsak a szolgáltatási központnak ad útbaigazításokat, hanem adatait lehívhatják a cukorgyárak is. A gépre bízták egyebek között az elszámolást; a termelő által leadott cukorrépát ugyanúgy nyilvántartja a készülék, mint például azt, hogy mennyit fizetett érte a cukorgyár. A teljes elszámolást két-három nap alatt kapják kézhez az érdekeltek. A gép tévedhetetlen, ennél fogva a reklamációk száma is minimálisra csökkent. Az adatok körét újabban, tovább bővítették, a Videoton—30 már nemcsak a termelőüzemeket tartja „emlékezetében”, hanem 1700 táblát — földterületet is —, ezzel értékes információhoz juttatva a gazdaságokat és nemkülönben a feldolgozókat. A vállalat terve szerint a cukorgyárak bérelszámolását is beprogramozzák majd a berendezésbe és megbízatásokat is elvállalnak. A beruházás gyorsan kifizetődik, csak az elmúlt évi mérlegbeszámolók készítésének „gépesítésével” négy- százezer forintot takarítottak meg az üzemek. Számítások szerdint egy év alatt megtérül a beruházás. (MTI) HATÁROZAT ÉS EGYENSÚLY (IV/1.) Eredmények és gondok az élelmiszer-gazdaságba Beszélgetés Somodi Lajossal, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetőjével Alig öt esztendő telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén komplex módon értékelte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét. Határozata megerősítette bevált agrár- és szövetkezetpolitikánkat, valamint kijelölte feladatait a nyolcvanas évekre is: „A mezőgazdaság nagyüzemi bázisára alapozva az egész élelmiszer-termelés összehangolt, intenzív és hatékony fejlesztését kell megoldanunk... Agrárfejlődésünk kipróbált úton halad tovább, a változó körülményekhez igazodva. Segíti a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátását, növekvő exportjával pedig javítja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. A Központi Bizottság vezérfonalat adott a további feladatokhoz. Ezt alapul véve az MSZMP Heves megyei Bizottsága 1978. március 30-i ülésén értékelte megyénk élelmiszer-gazdaságának helyzetét és határozatot hozott annak továbbfejlesztésére. Hatására kedvező folyamat indult el, amelynek jelentőségéről és eddigi eredményeiről beszélgettünk Somodi Lajossal, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével. — Hogyan fejlődött az elmúlt öt évben megyénk mezőgazdasága? — Hevesben a mezőgazda- sági termelés évente 3—4 százalékkal növekedett és valamelyest meghaladja a tervezettet. Szerkezetében alapvető változás nem történt, bár az utóbbi időben a mezőgazdasági tevékenységen kívüli melléküzem- ágak dinamikusan fejlődtek. Kedvező, hogy a kalászos gabonafélék vetésterülete jelentősen nőtt, ugyanakkor gondot jelent, hogy a kukoricatermelés évről évre folyamatosan mérséklődik, s nem megnyugtató a zöldségtermő terület csökkenése sem. A szőlő terméshozama a múlt évi kiemelkedő eredmények ellenére is elmarad a korábbi évek átlagától. Az elmúlt fél évtizedben jövedelmezőségi gondok miatt tovább csökkent a tehénlétszám az üzemekben, miközben jelentősen emelkedett a tejtermelés. Növekedett a sertés- és a baromfiállomány is, a juhlétszám ugyanakkor valamelyest csökkent. Kiemelném, hogy szélesedett a nagyüzemeknek a háztáji és kisgazdaságokat segítő, irányító tevékenysége, különösen az adottságoknak megfelelő zöldség- és gyümölcs- termelésben. A háztáji állattenyésztés fejlődése viszont szerényebb volt. — Miként alakult az élelmiszeripar termelése? — A vállalatok gazdálkodása az eltelt öt esztendőben kedvezően alakult, miközben a Konzervipari, a Dohányipari, a Borgazdasági és a Cukoripari Vállalatok Trösztjének megszűnésével önállóságuk jelentősen nőtt. örvendetesen javult az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek termelési kapcsolata. A Hatvani Konzervgyárban, illetve a Mátravi- déki Cukorgyárakban az időközben megvalósult rekonstrukciós fejlesztések lehetővé tették a termelés bővítését és az export fokozását. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát továbbra is eredményesen irányítja a termelési rendszeréhez tartozó mezőgazdasági üzemek szőlőgazdálkodását. Gondot okoz ugyanakkor, hogy még mindig nem kezdődött meg a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat további korszerűsítése, amely mind a termelést, mind pedig az értékesítést kedvezőtlenül befolyásolja. — Mit tettek a gazdaságok a termelőalapok gazdaságosabb kihasználásáért, az üzem- és munkaszervezés javításáért? — Jelentős eredmény, hogy a gazdaságokban ésszerűbbé vált a földhasznosítás és a mezőgazdaságilag nem művelt területek nagysága 1977 óta jelentősen csökkent. Ehhez kapcsolódik, hogy az elmúlt időszakban az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezetet alakítottak ki. Előrelépés történt a nagyüzemi művelésre nem alkalmas termőterületek hasznosításában is, főleg Eger, Gyöngyös és Hatvan környékén. Megyénkben a külszíni bányaművelés során visszanyert földek újból termővé alakítása megkezdődött, de ütemesen lassú! Az üzem- és munkaszervezésben is van előbbre lépés. A mezőgazdasági nagyüzemek döntő többsége ágazati rendszerben dolgozik, amely korszerű irányításnak tekinthető! A gazdaságok egy részében viszont még ma sem kielégítő a munkafegyelem, nincs biztosítva a tevékenységekhez szükséges feltételrendszer. Jórészt ezzel magyarázható, hogy az eszközök, gépek kihasználása sem megfelelő. Az elmúlt fél évtizedben sokat javult az üzemekben a vezetés színvonala. A növekvő gazdasági feladatokhoz igazodva a megyei párt-, állami és érdekképviseleti testületek kiemelten foglalkoztak a káder- és személyzeti munkával. Javaslatukra több üzemben került sor az első számú vezetők cseréjére. Az újonnan megválasztott vezetők tapasztalataink szerint rátermettek, cselekvő- készek és megfelelő munkát végeznek. — Hogyan fejlődtek az üzemek közötti együttműködések, léptek-e a gazdaságok az energiafelhasználás ésszerűsítésében, a melléktermékek és a hulladékanyagok hasznosításában? — A Központi Bizottság határozatának megvalósítására megyénk élelmiszer- gazdaságában is kiszélesedtek a biztonságosabb termelést elősegítő együttműködési formák. Ezek egyike, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagyrészt valamilyen országosan elismert termelési rendszer szakmai segítségével szervezik munkájukat. Ennek nyomán a szántóterület több mint felén iparszerű termelést valósítanak meg növekvő hozamokkal, főleg kalászosokból, kukoricából, napraforgóból és ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is. örvendetes, hogy új társulások is alakultak megyénkben, főleg a juhászaiban és az erdő- gazdálkodásban. Az is elismerésre méltó, hogy ma már nincs Hevesben olyan mező- gazdasági üzem, ahol ne mérnék az erőgépek üzemanyag-felhasználását. Egyre több helyen hasznosítják a hulladékokat energiatermelésre. Például a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban a faaprítékot, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban kísérletként szőlővenyigét használnak az olajfűtés helyettesítésére. Említést érdemel az úgynevezett geotermikus energia alkalmazása is, például Tiszanánán, ahol tüzelőolaj helyett a termálvíz energiáját hasznosítják. Terjed az energiatakarékos nedves kukoricatárolás is. — Az említett gondok megszüntetésére melyek a további feladatok Heves megye élelmiszer-gazdaságában? — A nyolcvanas években — a Központi Bizottság határozatának szellemében fontos —, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei és élelmiszeripari vállalatai termelésüket még inkább a bel- és külpiaci igényekhez igazítsák! Az adottságoknak megfelelően a gabona-, a zöldség- és a szőlőtermelés növelésére nagyobb figyelmet fordítsanak. Az állat- tenyésztés eredményének javítására emeljék a rét- és legelőgazdálkodás színvonalát. Bővítsék a melléküzem- ágakat, az erdőgazdálkodásban pedig erősítsék az együttműködéseket. A termelés növelésének a jövőben is fontos része marad a háztáji és kisgazdaságok nagyüzemi támogatása. Elengedhetetlen, hogy tovább csökkenjenek az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodásában levő indokolatlan különbségek! Az élelmiszeripari vállalatok a meglevő berendezéseik és a technölógiák jobb kihasználására törekedjenek. Párt- bizottságunk továbbra is szorgalmazza a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a rekonstrukciós program megvalósítását, valamint az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátnál az új szőlőfeldolgozó, tároló és palackozó építését. A Központi Bizottság 1978. március 15-i, illetve az MSZMP Heves megyei Bizottságának ezzel összefüggő 1978. március 30-i határozatai hosszabb távra szóló feladatokat tartalmaznak. Ezek következetes megvalósításán munkálkodunk a jövőben is. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly A hét öröme-gondja Erken- Tízéves házasság, sok ajándékkal. - De várat magára az iskola, a rendelő felújítása. - Kitüntetett vöröskeresztesek, versenygyőztes kereskedők. - Nincs tűzoltó-utánpótlás, lesz viszont kútvízgáztalanító Most tíz esztendeje, hogy Erk, a szomszédos Tarnaörs házastársa, társközsége lett. Akár jubileumnak is nevezhetjük tehát tegnapi látogatásunkat Csintalan György- né társadalmi tanácselnökhelyettesnél, aki fő hivatása szerint a helyi általános iskola nevelője. Amikor Papp István elnökkel betoppanunk hozzá, ezért kezdődik disputánk egy kis visszapillantással. Ahogy mondandója elején megjegyzi: tíz évvel ezelőtt a falubeliek némi fenntartással fogadták a társközségi minősítést, de aztán egyre többen rájöttek, hogy az összevont pénzeszközökből jobban lehet gazdálkodni. — Felsorolni is nehéz, mivel gazdagodtunk egy évtized során, de a beruházások élére mindenképpen az 1975- ben átadott vízmű kívánkozik, amellyel megoldódott az ezerlelkes Erk egészséges vízellátása — mondja Csintalan Györgyné. — A Tárnáméra és Vidéke Áfész ezzel párhuzamosan korszerűsítette itteni üzlethálózatát, amelyből különösképpen a Jónás Andrásné vezette önkiszolgáló vegyesüzlet emelkedik ki jó áruellátásával, szorgos kiszolgálóival. Eredményük alapján most nyerték el a legjobb brigád címet, ami mögött százhat százalékos bevételi tervteljesítés és megközelítően hétmillió forint forgalom húzódik meg. Létesült aztán gázcseretelep Erken, amely az egész Tárná mentét ellátja pébégázzal. Űj egészségházat, postaépületet kaptunk, és kilométerekben mérhető a Jókai, a Rákóczi utcákban végzett útfelújítás, vagy a Fő tér körforgalmának kiépítése, illetve az orvosi rendelőig megépített útburkolat. Ha ezt mind összeszámolnánk, millió forintokra rúgna a tanácsi beruházás, felújítás összege. Persze, minden jogok ellenére maradt gondja a társadalmi elnökhelyettesnek és a tizenhárom főnyi tanácstagi csoportnak erre az esztendőre is. Mást ne mondjunk, a legutóbbi falugyűlésen igen sokan követelték a Lenin úti járdázat, valamint az iskola és az orvosi rendelő rendbetételét, mások óvodai csoport létesítéséért protestáltak. — Öröm, hogy legtöbb ilyen gondunk megoldása fé- lig-meddig már sínen van — folytatta Csintalan Györgyné. — A járdaépítés anyagköltségét a közös tanács biztosította, és amennyiben Palla Istvánná, Várdai László tanácstagtársaimmal kellő társadalmi munkást tudunk csatasorba állítani, rövidesen megkezdődhet a kivitelezés. Csaknem félmillió forint az iskola nyári tatarozására, az olajkályhák kiváltására, valamint az orvosi rendelő és szolgálati lakás tetőszerkezetének felújítására is biztosított, és mind e munkákat a Dózsa Termelőszövetkezet építőbrigádja a nyári szünetben elvégzi. Ami egy helyi, vegyes óvodai csoport beindítását illeti? Kedvezőek a kilátások. Elhelyezendő gyermek bőven van, az iskola karbantartó munkái során pedig kialakítható az a helyiség, amely a 20—25 főnyi csoportot fogadná. Ez esetben megvan minden kilátásunk, hogy megyei hozzájárulást is kapjunk a csoportfejlesztéshez. A községben egyébként igen jó vélemény alakult ki az iskolai tantestületről, amelynek minden tagja — lévén falubeli születésű — több irányú társadalmi munkát fejt ki szíves-örömest. Tóthné Tomcsányi Ilona révén föllendült a Vöröskereszt szervezet munkája és a véradómozgalom 25 éves évfordulóján két helybéli asszony, Éliás Pálné és Fehér Lászióné is a megyei elnökség kitüntető plakettjében részesült. Többen Németh József népfrontelnök munkáját se. gítik, mint például Nagy Sándorné nőfelelős, vagy pedig közművelőként dolgoznak. Hogy mindemellett hol szorít a cipő? Az utóbbi időben legtöbb gondja Rócz Kálmán önkéntes tűzoltóparancsnoknak adódott, mert hogy hiába a jó felszereltség, Erken nincs olyan után. pótlás, mint Tarnaörsön: kevés a fiatal. És még egy sokat hangoztatott problémáról ne feledkezzünk meg! A közös vízmüvet tápláló Jókai úti kút vize igen gázos; egészségtelen is talán. De nem messze a megoldás. Papp István, a közös tanács elnöke mondja, hogy a hevesi vízmű vállalatnál már készül a gáztalanító berendezés, amit rövidesen beleépítenek a vízhálózatba. Moldvay Győző
