Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 68. szám AB A: 1983. március 22., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tavasz, tavasz...! El kiabálni most már semmiképpen nem lebet, itt van, megérkezett, visiz- szavonhatatlanul — a ta­vasz. Mióta a világ: világ s az ember legalább vala­melyest ember — minde­nek örülnek érkeztének. Leginkább maga a termé­szet érzi meg önnön újjá­születését : föld, ég, avar, vizek és a növényzet kó­rusa lágy, alig tapintható, ősi zümmögésbe, lassú lük­tetésbe kezd ... A tegnap még fagyos faágon ma apró rügy fa­kad, kicsiny hajtás, csöpp­nyi élet, és minden perc­cel egyre nő s láthatatlan sejtjeiben sűrű nedvpata­kok széles folyamként áradnak, hömpölyögnek. És egy hajnal már arra ébred, hogy csupa hódító illat a világ s mire a napfény felragyog fényes legyek, darazsak, rovarok sereglenek s dongnak, züm­mögnek részegen a duzzadt, ragacsos rügyek bűvköré­ben és kába táncba kez­denek. A föld hátán ha­talmas, üdezöld bársony­szőnyeg a vetési, és ott, ahol csak barna még, megjele­nik az ember és a gép: napról napra egyre több lesz s általa tavaszabb a tavasz, s mire ocsúdsz, magadhoz térsz, már min­den él és munkálkodik a kéken fénylő ég alatt. Tavasz, tavasz! Várva várt, visszavonha­tatlan. Csodákat hordozó. Hétköznapok csodáit, amikor úgy dolgozunk, ahogyan máskor nem le­het: amikor szebb a szép, fájóbb a fájdalom s a szár­nyas szerelem. Tegnap a hegyekben jár­tam, tegnap a tavasszal találkoztam. A fák, a bok­rok már rügyekben, s itt- ott az újra váltó fű kö­zött apró virág a szirma sárga, és készül az ibolya és megannyi csoda, és ha­talmas kavicsokon csobogva botladozik, siet habos fod­raival a patak, felette fa­híd s ráboruló alagút-for- ma ágaik, az ágak közt ap­ró madarak és füttyök és trillák hangzanak... És a lábadnál a> szekér- kerék mély nyoma most hegyi erecske medre, fut­va, kíváncsian keresi ön­magának a helyet s ha nem leli, marad a régiben, netalán nagyosan kicsap, mintegy fittyethányva an­nak, hogy netán nem éri el sohasem a gyöngyössoly- mosi Cserkó-tavat, mely­nek mély vizébe a sziklás partról most karcsú békák ugranak. Szépívű s kecses minden egyes fejes, melyekkel e békák most e vízben — mélysége, mint mondják, hetven méter is lehet —, tavaszt, új tavaszt köszön­tének. És a fodrok, az ap­ró, csendes csobbanások körkörös vízvonulatai, ahogyan szépen elcsitul­nak. .. Csitt, figyelem, örömünk van: megérkezett, itt a tavasz. Koszorúzások, megemlékezések országszerte - Úttörő- és Ifjú Gárda­szemle Hatvanban - Diákpolitikusok vetélkedője Hevesen — Díszün­nepség az egri főiskolán II Magyar Tanácsköztársaságra emlékezve L B. Kun Tibor Koszorúzás! ünnepség Egerben, a Tanácsköztársaság! Emlékműnél 1919. március 21-re emlé­kezve, hétfőn koszorúzási ünnepség volt Budapesten, a Dózsa György úti Tanácsköz­társasági Emlékműnél. Itt koszorúztak az MSZMP KB, a Minisztertanács, a fegyve­res erők és a tömegszerveze­tek képviselői. A szobor ta­lapzatánál helyezték el a hála, a kegyelet virágcsokra­it a főváros dolgozói és fia­taljai. A Magyar Tanácsköztársa­ság 64. évfordulója tisztele­tére tegnap délután koszorú­zási ünnepséget tartottak Egerben, a Tanácsköztársasá­gi Emlékműnél is. Az MSZMP Eger városi Bizott­sága képviseletében Kovács János titkár, valamint Pócs János és Mező Mária mun­katárs koszorúzott. A városi tanács koszorúját dr. Varjú Vilmos elnök és Békési Jó­zsef általános elnökhelyettes helyezte el az emlékmű ta­lapzatán. A Hazafias Nép­front Eger városi Bizottsága nevében Tóth Lászlóné alel- nök és Veres István titkár, a városi KISZ-bizottságtól Far­kas József titkár, Aradi Krisz­tina és dr. Miksi Gyula bi­zottsági tagok koszorúztak. A fegyveres erők és testületek képviseletében Pólyák György alezredes, helyőrség­parancsnok, Fejes Pál r. al­ezredes, az Egri városi-járá­si Rendőrkapitányság vezető­je és Máté Imre, a munkás­őrség városi parancsnoka he­lyezte el a kegyelet virágait. Gyöngyösön március 21-én, délután ünnepi megemléke­zésre került sor a Nemecz József téren. Itt a városi-já­rási pártbizottság, a tanácsi szervek, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői, kép­viselői rótták le tiszteletüket az első magyar proletárfor­radalom mártírja, Nemecz József szobra előtt, a dicső­séges 133 napra emlékezve. Az ünnepi megemlékezést a Mátra alji város KISZ-fia- taljainak fogadalomtétele kö­vette. Este a Helyőrségi Mű­velődési Otthonban három nemzedék találkozóját ren­dezték meg, amelyen a gyön­gyösi fiatalok veteránokkal, partizánokkal, a Szocialista Hazáért Érdemérem kitünte­tettjeivel beszélgettek. Hatvanban, a Kossuth té­ren úttörő- és Ifjú Gárda­szemlét tartottak hétfőn dél­(Fotó: Szántó György) után, amelyet koszorúzás kö­vetett. A városi sportcsar­nokban reggel 9 órától a leg­különbözőbb sportágakban mérhették össze tudásukat, ügyességüket a hatvani fia­talok. A nap záróeseménye­ként a Cukor, és Konzerv­gyár művelődési házában diszkóműsor keretében diapo- ráma-vetítés és bábműsor szórakoztatta a diákokat. A Tanácsköztársaság 64. évfordulójára szervezett ren­dezvénysorozat érdekes és fontos eseménye volt a kö­zépiskolai diákpolitikusok ve­télkedőjének megyei döntője, amelyet Hevesen, a nagy­községi művelődési otthon­ban tartottak. Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolán díszün­nepséget rendeztek a Tanács- köztársaság és a KISZ meg­alakulásának évfordulója tiszteletére, s a mozgalmi, a közéleti tevékenységben élen járó hallgatóknak nyújtottak át jutalmakat. Az említette­ken túl a megye szinte vala­mennyi vállalatánál, üzemé­ben, intézményében megem­lékeztek az 1919-es törté­nelmi eseményekről. PEZSDULŐ ÉLET VADVÍZORSZÁGBAN Megérkeztek az első gólyák Megindult a tavaszi ma­dár-idegenforgalom, benépe­sültek az erdők, vizek, a te­lelésből hazataantó, nálunk vagy tőlünk északabbra fész­kelő madarakkal. Feltűntek az első gólyák a Fertő-tavi természetvédel­mi területen. A tó környé­kén a Hanságban és Rába és a Rábca folyók menti kisfalvakban és a Szigetköz­ben több száz gólyafészek várja Lakóit. Az előző évekhez képest korán benépesült a csaknem 1500 hektár kiterjedésű kis- balatoni természetvédelmi te­rület is. A nádrengetegben telelő madarak elhagyták téli szálláshelyüket, a távoli tájakról pedig megérkeztek a nyári lakók. A számlálás szerint összesen 236 madár­faj él, illetve fordul meg az év során a Kis-Balatonon, közülük 85 ott is költ, a többség azonban csak ven­dég. A megfigyelések sze­rint az elmúlt napokban megszólalt a bölömbika, ami a néphit szerint azt jelenti, hogy visszavonhatatlanul itt a tavasz. A nyári ludak már meg is kezdték a költést. Tojásain ül a ritkán előfor­duló rétisas is. A vízivilág egyik legszebb madara, a nagykócsag hozzálátott köl- tóhelyének építéséhez. Az Alföld nagy kiterjedésű vadvízországában, a puszta­szeri tájvédelmi körzetben szintén megpezsdült a ma­dárélet. Éjjel-nappal százas csapatokban érkeznek dél­ről a hazánkon átvonuló, vagy nálunk költő szárnya­sok. Megjöttek a nagygojzer — magyarán szélkiáltó — el­ső csapatai is Afrika meleg tájairól. A szélkiáltók a se­kély vizű tavak partjait és a mocsaras részeket szállták meg, s hosszú erős csőrük­kel az iszapot turkálva ku­tatnak táplálék után. Mivel enyhe volt a tél, nem fagy­tak át a földek, s így most „terített asztalt”, bőséges élelmet találnak az átutazó, megpihenő tavaszi madár- hímökök. A tavakat réteket benépesítették a búbosban- kák, a barázdabillegetők és a legkülönbözőbb récefajok. Ez utóbbiak mór tavaszi nászruhát öltöttek. Az idő­járás további javulásával biztatnak az erdei szalonkák. Ezek a madarak ugyanis csak akkor vállalkoznak na­gyobb útra és térnek vissza, ha vonulásukban enyhe lég­áramlat követi őket. Fejér megy füves pusz­táján, a Sárréten felbomlot­tak a télre egybeverődött túzokcsapatok, megkezdődött a dürgés, a kakasok nász- tánca. KELLENE AZ ESŐ, DE MÉG Szép a határ A horti Kossuth Termelőszövetkezet szántóin a kukorica­vetéshez végez talajelőkészítést Molnár Mihály Nem kell hozzá sem szak­embernek lennünk, sem ál­landóan úton levőnek, hogy lássuk — amit már a ko­rábbi években megszokhat­tunk —, szép a határ. Akik közvetlen tapasztalatot ne­tán nem szereztek ez ügyben, azoknak mindenkor bőséges információval szolgáltak a különböző sajtóorgánumok, köztük a mi lapunk is. Ily módon a nem szakemberek is szaktekintélyeknek te­kinthetőek bizonyos tekin­tetben, s a jó hír hallatán — hogy tudniillik szép a határ — aligha lepődnek meg. Inkább egy kis kétke­dés támadhat bennük, hogy „szép, szép, de tavaly is szép volt, azután viszont jött az aszályos nyár, és akkor sok jó remény ment veszendő­be”. Vajon most mi a helyzet? A kérdést elsőként Gulyás Sándornak, a hevesi Rókóczi Tsz elnökének tettük fel. — Először talán néhány szót a jelenlegi helyzetről — hangzott a válasz. — Ter­veinknek megfelelően befe­jeztük 250 hektár borsó és 70 hektár lucerna vetését. Ugyancsak elvetettünk 250 hektár tavaszi árpát. Ugyan­csak jó ütemben halad ná­lunk hagyományos munká­nak számító palántakihelye­zés. Fólia alatt elvetettük a paradicsommagot, s most megy a dohánymag vetése. Még néhány nap és befe­jezzük a szőlőmetszést is. i — Ez lenne tehát a jó hír. Vajon rossz is akad? — Szerencsére egyelőre nem. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a vetésekre igen jól jönne már egy kiadós eső, mert a talaj bizony már meglehetősen száraz. Mi úgy látjuk itt, Hevesen, hogy ma megázni, mint holnap... ★ A „szomszédvár” Atány- ból hasonló •hírek érkeztek. Mint a termelőszövetkezet vezetői elmondották: házuk- táján eddig minden rendben lenne. Itt is elvetették a ta­vaszi árpát — 120 hektáron, és a 70 hektár vöröshere ve­tése szintén befejezve. Je­lenleg a nagy munkának szá­mító napraforgó vetésére készülnek. összesen 360 hektár területről van szó, amelyen a gépek éppen teg­nap, március 21-én kezdték meg a vetés előtti vegysze­rezést. — És a csapadék? — Az bizony nagyon ránk férne. Egyelőre legalább 250 milliméternyi eső kellene, ennyivel „tartozik” nekünk a természet, de még szép a határ. ★ A Mátra alján ahol fotó- riporterünk járt, hasonló képet mutat a határ. A jó­kor beköszöntött tavasz jó lehetőségeket teremtett a munkák kellő időben törté­nő megkezdéséhez és az emberek éltek a lehetőség­gel. Ezt igazolják felvéte­leink. A markazt Mátravölgye Termelőszövetkezet háztáji földjein is szorgos munka folyik. Felvételünkön Potóczky József és családtagjai oszlopokat készítenek elő az új telepítésű sző­lőkhöz (Szabó Sándor felvételei) Magyar—szovjet szakszervezeti tárgyalások A szocialista országok szakszervezeti központjai ve­zetőinek múlt hét végén le­zajlott tanácskozását követő­en hétfőn hivatalos kétolda­lú tárgyalások kezdődtek a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Szovjet Szak- szervezetek Központi Taná­csa küldöttsége között. A magyar szakszervezetek küldöttségét Gáspár Sándor főtitkár, a szovjet szakszer­vezetek küldöttségét Sztyepan Salajev elnök vezeti. A test­véri szovjet szakszervezetek képviselői a megbeszéléseken túlmenően látogatást tesznek ipari és mezőgazdasági léte­sítményekben, szakszervezeti kulturális és oktatási intéz­ményekben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom