Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 13., vasárnap Vasúti kedvezmények Nyugat-Európába — En­gedményes repülőjáratok a Föld száz városába ISTC-igazolvánnyal kitárul a világ kapuja Nemzetközi diákturisztikai konferencia Budapesten „HOL VAN MÁR A SOK VIRÁG .. Porladó emlékművek nyomában A Hatvanas ezred emlékművének szétszabdalt darabjai NAPJAINKBAN EGYRE SZERVEZETTEBB FORMÁT ÖLT a diákturizmus, mind több ország csatlakozik a Nemzetközi Diákszövetség­től önállósodott diákturiszti­kai szövetséghez, az ISTC- hez, amelynek székhelye Zürichben van. Az utazó diákok nemzet­közi közösségének kedvez­ményrendszerét, ötven or­szág diákszövetsége és diák­utazási irodái hozták létre, körük folyamatosan bővül. A jövedelmet a diákturisztikai mozgalom továbbfejlesztésé­re, támogatására használják fel. Ez az összeg a diákiga­zolványok árából és a tag- szervezetek ISTC-alapra be­fizetett kötelező díjakból te­vődik össze. (Az EXPRESS Ifjúsági és Diákutazási Iro­da a tagsági díjon kívül évente 1500 US dollárt köte­les fizetni.) A nemzetközi diákigazolvány (International Student Identity Card) fel­mutatója a világon létező összes nemzetközi diákked­vezményre jogosult. Ezt az ENSZ által elismert utazási okmányt nappali tagozatos tanulók válthatják ki, 14— 35 éves korhatáron belül, az iskolai igazolás bemutatásá­val. Külföldi tartózkodás alatt az ottani ifjúsági uta­zási irodák minden kedvez­ményről felvilágosítást ad­nak, útbaigazítják a diák- igazolvány tulajdonosait, in­formációs anyaggal, térké­pekkel látják el őket. Magyarországon az EX­PRESS irodáin keresztül ve­hetők igénybe a kedvezmé­nyek: az EUROTRAIN nem­zetközi vasútjegyei Nyugat- Európába, valamint a SATA (Nemzetközi Diák Légiforgal­mi Társaság) repülőjáratain a világ száz városába lehet utazni ISTC-igazolvánnyal. Az EXPRESS tavaly 4789 ISTC-igazolványt értékesített nyugati országokba utazó fiataloknak. Párhuzamosan forgalomban van még a Nemzetközi Diákszövetség igazolványa is, elsősorban szocialista országokban nyújt kedvezményeket. Hazánkban népszerű az NDSZ-igazol- vány, tavaly 21 ezren vették igénybe. Tervezik a két iga­zolvány egységesítését, s ez egyben azt is jelenti, hogy a nemzetközi szövetség elvárja: az itthoni kedvezmények ne csak a magyar, hanem a külföldi diákokat is illessék meg. Várható, hogy 1985-ig — az ENSZ ifjúsági évének megrendezéséig — folyama­tosan kiterjesztik az egysé­gesített kedvezmény-rend­szert. Ezt az EXPRESS sa­ját területén már bevezette 1982-ben, különböző szolgál­tatásokban egységesen 25— 30 százalékos kedvezményt ad a nemzetközi diákigazol­ványt felmutatóknak. AZ ISTC-N BELÜL A SATA SZINTE ÁLLAM AZ ÁLLAMBAN. A koppenhágai központi légiforgalmi szer­vezetnek egy éve tagja az EXPRESS, s ezzel előnyös utazási lehetőségeket teremt meg a magyar fiataloknak: repülő-charterek, szuperked­vezményes repülőjegyek, nemzetközi hajójegyek, nem­zetközi autóbuszbérietek for­májában. Továbbá a MALÉV „ügynökeként” bizonyos MA járatokra is szerveznek ked­vezményes tarifák mellett konvertibilis valutával fi­zető külföldi diákcsoporto­kat. Jó az együttműködésünk a nemzetközi diákturisztikai szövetséggel, mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy az ISTC az idén február 12— 18-a között Budapesten a HOTEL ÁTRIUM-ban rende­zi meg a 33. közgyűlését, ahol jelen lesz minden albizott­ság és az érdekelt nemzetkö­zi szervezetek. Negyven or­szágból 180-an jönnek el, hogy konzultáljanak a kö­vetkező évek diákturisztikai teendőiről. A nagyszabású konferenciára várják Len­gyelországból Mierek Nala- zeket, az ISTC elnökét, Íror­szágból Gordon Collearyt, a szövetség pénzbizottságának elnökét, Dániából Zvi Ra- vint, a FIYTO főtitkárát, az Egyesült Államokból Stephen Dworkint, a SATA ügyvezető igazgatóját, valamint Dennis Lewist, a Nemzetközi Ifjú­sági Házak Szövetsége főtit­kárát. A KONFERENCIA IDE­JÉRE GAZDAG PROGRA­MOT ÁLLÍTOTTAK ÖSSZE a vendégeknek: február 13- án, a főváros felszabadulásá­nak évfordulóján lesz a nyi­tófogadás a Budapesti Tör­téneti Múzeumban, február 15-én magyar estet rendez­nek az Átrium teraszán, ahol a KISZ Központi Művész- együttese lép fel. S végül február 17-én a Kertészeti Egyetem klubjában nemzet­közi diákbállal zárul a ren­dezvénysorozat. Belépés: ter­mészetesen csak ISTC-iga­zolvánnyal. Egy vitéz egri katonának emlékműve — darabokban a várudvaron (Fotó: Perl Márton) Bolyongunk Egerben, a Hősök temetőjében. Az elha­nyagolt első világháborús katonasírok között mintha a januári-tavaszi szél hozta volna közénk Marlene Diet- rich szép dalát: „Hol van már a sok virág ... Hol van­nak a katonák? ... Mondjá­tok, miért van így?” Ez az idő nem az emléke­zésé. Mindenszentekkor ugyan — régi szokás szerint — átkötik fehér selyemsza­laggal az egyszerű katonasí­rok köveit, ám az év nagy részében alig-alig is vetődik ki ide valaki. Pedig van itt mit látni. A temető közepén mind­járt belebotlik a látogató né­hány hatalmas, széttörede­zett, faragott kőbe. Az egyi­ken ez olvasható: „Beszél e kő, regéli hősi tetteink, hogy majd ha újabb tettre hív a hon megint, példáink nyomán könnyű legyen az áldozat.” A Hatvanas ezrednek, Eger háziezredének emlékműve hever itt darabokban. Ezt az első világháborús emlékművet 1932-ben készí­tették. Rajta a híres, több mint kétszáz esztendős ezred történetével, a győztes csa­ták dátumaival. Az emlékmű több mint harminc eszten­deig állt Egerben, a Felsza­badulás téren. Az ötvenes és a hatvanas évek fordulója körül aztán lebontották és elvitték a Hősök temetőjé­be. Azóta ott hever. Talán méltóbb helyre is kerülhet­ne, de legalábbis össze le­hetne rakni és fölállítani. Szinte ugyanez a sorsa az Ököl-nek is. Ezt az obelisz- ket a II. világháború után állították azoknak a mun­kásmozgalmi hősöknek az emlékére, akiket valamelyik haláltáborban végeztek ki. Az emlékmű, tetején az ököl­be szorított kézzel, amely ha­gyományosan régi munkás- mozgalmi jelkép, a megyei pártbizottság épülete előtt állott. Rajta a mártírok ne­vével. A hatvanas évek legelején került az Ököl a Hősök te­metőjébe. Darabokban. A mártírok nevét, a táblát nem is találni. Az elhurcoltak hozzátartozói joggal kérdez­hetik: Hová tegyék az emlé­kezés és a kegyelet virágait? A Ráckapu téri építkezé­sek miatt az 1919-es vörös­tüzér-emlékművet is ideig­lenesen a Hősök temetőjé­ben helyezték el. A tér ren­dezése után, remélhetőleg hamarosan, méltó helyre ke­rül a tanácsköztársasági em­lékmű. Orbán József szob­rász művét valószínűleg a Gép- és Műszeripari Szakkö­zépiskola környékén állítják fel. S ha már szó esik a szob­rok, emlékművek „áttelepíté­séről”, meg kell említeni az egriek nagy bánatát is: Mi­ért „dugták el” a Gárdonyi­szobrot? Somogyi Árpád alkotását, amely az író nevét viselő színház közelében állt, 1968— 69-ben vitték föl az emlék­házhoz. Csaj sajnos, valóban a háttérbe szorult, eldugták a kertben. Többen fölvetet­ték, hogy a Gárdonyi-háznál, elöl, a parkoló környezeté­ben jobb helye lenne. „Rá­tekinthetne” szeretett várá­ra és városára. Emlékműkutató sétánkat fejezzük be mi is a várban. Jobban mondva a várudvar­ban, ahol is egy sarokban, hűs halomban hever dara­bokban az 1859-es rivoltai hős obeliszkje. Kőtáblán ez a felirat olvasható: „Vitéz Szakátsi Antal szakaszveze­tőnek ... példás vitézi tette elismerése s maradandó em­lékül ezrede tulajdonosa s a tisztikar által emeltetve.” A rivoltai hős, aki az olasz—osztrák háborúban tüntette ki magát, egri föld­műves szülők gyermeke volt. Emlékműve több mint húsz esztendeig a Vöröstüzér ut­cai kőfaragó műhely udva­rán porlott. A gondnok hív­ta fel az illetékesek figyel­mét, hogy tegyéb méltóbb helyre. Most a várudvaron van, de darabokban. Mi lesz a sorsa? Egyelőre nem tud­ni... Talán még vita tárgya sem lehet, hogy többet érde­melnének emlékműveink. Több gondozást, patronálást, odafigyelést, megbecsülést. A katonasírok, obeliszkek, szob­rok, emléktáblák, melyek a múlt emlékeit hordozzák. Hősökét, mártírokét, kiemel­kedő egyéniségekét. Józsa Péter Letört Ököl az avarban Munkásszállítás a vasiparban Csekket ad a biztosító, Párádon váltható be Hétfőn térítik meg a földrengéskárokat A vasiparban mintegy 150 ezer bejáró dolgozót érintett a rendelet, amely a vasúti és a távolsági busztarifák emelkedésével újraszabá­lyozta a munkásszállítást és a kedvezmények körét is. A Vasasszakszervezet szociál­politikai osztályán az MTI munkatársának elmondták: a rendelkezéseket sokan fél­reértették, félremagyarázták. A valóság az, hogy a vál­lalati térítések aránya nem változott meg. A vonatát esetén 86 százalékot, autó­buszos szállításnál 80 száza­lékot térít a munkáltató, a fennmaradó 14, illetve 20 százalékot kell tehát a dol­gozóknak kifizetniük. Per­sze ez is nagyobb terhet je­lent mind a dolgozóknak, mind a vállalatoknak, fi­gyelembe véve a megdrágult közlekedést. A vasiparban tavaly 600 millió forintot fordítottak az üzemek a munkásszállítás támogatására, ez az összeg az idén 1 milliárd forint fö­lé emelkedik. A vállalati hozzájárulás mértéke a gyá­rakban eltért egymástól, at­tól függően, hogy a vállalat saját járművel vagy bérlet­tel szállíttatta bejáró mun­kásait. Sőt gyakran szinte ingyen vitték a munkahely­re, illetve haza a dolgozó­kat ami eddig is sza­bálytalan volt. Ezentúl vi­szont jobban ellenőrzik a valójában nem újkeletű rendelkezések betartását. Az üzemek egy részében azzal akarták megtartani a dol­gozókat, hogy szabálytalan „kedvezmény”-ként — főleg a saját autóbuszos szállí­tás esetén — a megengedett­nél olcsóbban vagy ingyen szállították a dolgozókat. Tehát ahol eddig nem tar­tották be a szabályokat, ott ezentúl valóban többet kell a dolgozóknak is téríteniük. A vállalati vezetők és a szakszervezeti bizottságok most keresik azokat a meg­oldásokat, amelyekkel a be­járó munkások elvándorlá­sát mérsékelni tudják. Sok helyütt olcsóbb, szerződéses járatokat szerveztek a Vo­lánnal, ami enyhíti a közle­kedés költségeit. Más terü­leteken is javítják a szoci­ális ellátottságot. A konkrét elképzeléseket, a változott körülményekhez is igazodó szociálpolitikai célokat, a most készülő vállalati ter­vekben is megfogalmazzák. (MTI) Az Agria is tag Mobilia bútorexport Mobilia bútorexport név­vel gazdasági társulást ho­zott létre a Generalimpex külkereskedelmi vállalat. A gazdasági társulás célja, hogy a bútoripari kapacitá­sokat jobban kihasználják, szervezettebbé tegyék a ke­reskedelmet, összehangolják a közép- és hosszú távú gyár­tás-, gyártmány- és piac­fejlesztési elképzeléseket, és fokozzák a gazdaságos ex­portot. Ügy tervezik, hogy 1983-ban a gazdasági tár­sulásban részt vevő termelő vállalatok tőkés kivitelüket jelentősen bővítik. A társu­lás tagja az egri Agria Bú­torgyár, a veszprémi Bala­ton Bútorgyár, a bajai Bács­ka Bútoripari Vállalat, a győri Cardo Bútorgyár, a Pécsi Bútorgyár, valamint a Bútoripari Egyesülés. A közelmúltban — mint arról beszámoltunk — föld­mozgást észleltek Parádsas- vár térségében. Ám a sze­rencsére enyhe földrengés is okozott károkat, több lakó­épületben. A biztosító szak­emberei, már másnap a hely­színre érkeztek és több na­pon keresztül, alapos kár­becslést végeztek. Most az Állami Biztosító Heves me­gyei Igazgatósága nevében Petróczy József osztályvezető a következőkről tájékoztatta lapunkat: — Február 14-én, hétfőn, délelőtt 10 órától Parádsas- váron, a tanács helyiségében a 103 károsult átveheti tő­lünk az úgynevezett zöld csekket, amelyen már a meg­állapított kárösszeg szerepel. Ezt utána nyomban be lehet váltani a parádi Takarékszö­vetkezetnél, ott erre is felké­szülnek. A legkisebb kártérí­tés összege 400, míg a leg­nagyobb 17 ezer forint körül van. Sajnos 35 család nem kaphatja meg a teljes kárté­rítési összeget, mert az ese­mény bekövetkeztekor több helyiséggel rendelkeztek, mint a biztosítóval korábban megkötött kötvényben szere­pel. Számukra a nálunk be­jelentett adatok arányában tudunk fizetni. A nem mindennapi ügyet a biztosító saját részéről a lakosság, az ügyfelek meg­nyugtatását szolgáló, körül­tekintő vizsgálat alapján kí­vánja lezárni. Az elhanyagolt Hősök temetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom