Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 9., vasárnap 3. Egy év mérlege — levelekből HA VILLOGTATNAK, UJJKÖRZÉSSEL JELEZNEK AZ AUTÓSOK Uz úton dolgozik a Traffipax... Nyíltabb, mint a japán módszer - Postán érkezik a fénykép — Száznyolcvannal Gyöngyösön át — Visszatérő ügyfelek Egy tavalyi fotó: lakott területen százzal. Ki-ki a maga módján már értékelte, mérlegelte, lezárta az óévet. Az üzemekben számolják a nyereséget forintokban, a szövetkezetekben a gazdasági év eredményeit mázsákban, literekben. Mi a mérhetetlent próbáljuk megmérni, az olvasók bizalmát, amely kifejeződik a hozzánk intézett levelekben, a személyes látogatásokban. Ezernyi gond és kérdés, jogos büszkeséggel szóló beszámolók fémek el a sorokban, amelyeket naponta olvashatunk postánkban. „Hat nap alatt építettünk fel társadalmi munkában egy buszmegállót” — írták Besenyőtelekről. „Jól érzik magukat nálunk a pályakezdők” — számoltak be az egri Finomszerelvénygyárból. Levelek tucatjai születtek meg különböző ünnepségek után, köszönő sorok a nyugdíjastalálkozásért, a kismamákkal való törődésért, a gyógyító munkáért. Mindezek nagy részét olvasóink írták, és olvashatták is a levelekből összeállított újságoldalakon. Vannak eredmények, amelyekre joggal lehetünk büszkék, s vannak mérhető dolgok, amikről jó megemlékezni. Például meglepően csökkent a névtelen levelek száma. Akik írtak, ha kérték is, hogy nevük közlésétől tekintsünk el, vállalták a felelősséget azért, amit írtak. Akkor is, ha hibákat tártak elénk. örvendetes az is, hogy nőtt a valóban közérdekű panaszok száma, akár egy-egy építkezést, vagy gazdálkodó egységet érintő dologról volt szó, akár környezetünkről, amelynek tisztaságáért, védelméért valóban sokan emeltek szót, azaz pontosabban : fogtak tollat. A levelek, amelyekben az emberek kitárulkoztak, panaszkodtak, egy-két következtetésre is módot adtak a szerkesztőség dolgozóinak. Felhívták a figyelmet a kisnyugdíjasok helyzetére, az öregekkel való nagyobb törődésre éppúgy, mint a fiatalok, a felnövő és a ma munkába álló generáció gondjaira. S ha megoldást nem is ajánlhatott a sajtó munkatársa, mint barométer jelezhette a társadalmivá váló gondokat. Jelezték a levelek azt is, nincs mindig minden rendben az emberekkel való töHogy ki volt Kiss Ernő? Egyesek szerint kuruzsló, mások szerint csodatevő, megint mások szerint önmagát tudatosan jól menedzselő valaki. Jómagam egy tisztességes parasztembert ismerhettem meg személyében, aki nem tudni miért, de többet tudott az emberi test egyes részeinek anatómiájáról, mint a mai orvostudomány. No, nem tudós módon, nem egyetemi jegyzetek lapjain kifejtve tudását, nem előadásokon ismertetve képességeit, hanem az ősi, rituális szokáshoz visszakanyarodva, a mindennapi gyakorlat hasznosságával szolgálta embertársait. ö úgy mesélte el képességei felfedezését, hogy gyerekkorában kiránduláson voltak, s egy mezőn szaladtak át az osztállyal, amikor kibicsaklott a lába. Leült, rődéssel, bizonyítják ezt a gyermekes anyák panaszai, a munkaügyi problémák. Mert ezek is voltak — sajnos eléggé szép számmal. S az hogy egy kismama nem kapja meg jogos járandóságát, nem csupán azt jelezte, hogy ő maga károsult, hanem sok esetben szemléleteket tükrözött. Volt jogos panasz, s volt elgondolkodtató is. Mármint arról lehetett gondolkodni, mi az, ami elégedetté teszi az embereket, s hol az a határ, amikor már talán éppen a jómód tesz panaszko- dóvá. íme egy példa: „majd egy kilométert kell gyalogolnunk a buszmegállóig”. Távol álljon az a gondolat, hogy visszautaljunk a batyukkal a háton, gyalogosan hegyet mászó, piacra igyekvőkre, de talán egy kissé szerényebbre méretezhetnénk komfortigényünket. Elgondolkoztató és figyelmeztető az is, hogy kétfajta panasz megszaporodott. Az egyik a hagyatéki ügyek. Többet örököl az új nemzedék — ami önmagában nem baj, a hiba abban van, hogy nehezebben egyezkedik. Testvér testvérrel, szülő gyermekkel kerül szembe, mert most már van, amin szembekerülhetnek. A másik, a válóperekkel kapcsolatosan megugró panaszok száma. Tragédiák bomlanak ki a szavak nyomán, elhamarkodott házasságok tragédiái és benne az apátlanná, anyátlanná váló gyerekek sorsa. Mert házasodni tudunk, válni békében — nem. ‘Szinte kínálkozik a bölcselkedésre való indíték: neveljük jobban az életre utódainkat. Az olvasók levelei, tulajdonképpen emberi sorsok alakulását, közösségek életét tükrözik. Egy-egy darabját az életnek. S ha külön-külön talán nem is, de összességükben tükörképét adják mindennapjainknak. De ezen túlmenően, mint ezernyi szál, az élettel kötik össze az újságot, a szerkesztőség dolgozóit. Segítenek — még a bírálatokkal, a kifogásokkal is —, tájékoztatnak, mintegy iránytűt is adva, mit, hol érdemes felkutatni. Éppen ezért nélkülözhetetlenek is. Reméljük, az idén sem leszünk szűkében az ilyen soroknak. Deák Rózsi végigtapogatta a sérült testrészt, ujjaival érezte, hogy hol nincs rendben a dolog. A füvön ülve végezte el saját magán az első csontkovácsi munkát. Hihetetlen? Vagy túlságosan egyszerűen és nevetségesen primitívnek hangzik a történet? Lehetséges. Minden bizonnyal tudománytalan is. A negyedik napon már nem bírtuk tovább. Feleségemmel még általános iskolás korában tornászbaleset történt. Leesett a gyűrűről, elmozdult két gerinccsigolyája. Azóta szabálytalan időközökben visszatér a szinte kibírhatatlan derékfájás, amely aztán áttevődik mindkét lábára és szinte mozgásképtelenné teszi. Ilyenkor hónapos kezelések következnek. Injekciók, fürdők, elektromos kezelés. A — Merre járt 15-én a kora esti órákban? — tette fel a kérdést a vállalat szállítás- vezetője az egyik gépkocsi- vezetőjének. A „pilóta” elő- koitorta a táskájából a menetlevelet', s már sorolta is az útvonalat. — Akkor ez a fénykép miért készült pontosan az ellenkező irányban, s ráadásul gyorshajtás miatt...? — tette az asztalra a Traffipax által készített fotókat, s a rendőrség értesítését a szabálytalanságról. Ezt követően perceken belül kiderült, hogy azon a napon egy kis „görbe utat” is beiktatott a gépkocsivezető, aki nem is tiltakozott a kiszabott büntetés miatt. Csák a Tnaffipax- ra nem emlékezett... ★ Ki né tudna az autósok közül erről a „félelmetes” műszerről, amely a közlekedésrendészet járőrkocsi jára^ vágy bármelyik ellenőrző autóra felszerelhető. Radar- emyőjé feltűnően helyezkedik él a hűtőrócs előtt, nem nehéz hát észrevenni az úton. Ha dolgozik, az autósok vészes villogtatásba, újjkörzés- be kezdenek a volán mögött, így perceken belül rend lesz az érintett útszakaszon. A rendőrök nem is titkolják, hogy rendszeresen mérik a járműforgalmat, s ellenőrzik veié az autók sebességét. A műszer alkalmazását megelőző módszernek tartják, s elsősorban nem a mindenáron való büntetés' a cél. Nyíltan dolgoznak a Traffipax-szál. — Nem úgy, mint Japánban — mondták —, ahol az útszéli jelzőoszlopokba, vagy felüljárók elemeibe építik be a készüléket. Szinte naponta máshová, így sohasem tudni, hol kattan az automata fényképezőgép ... A műszer és a beépített robotfotózó minden olyan járművet érzékel, amely tíz és 350 kilométer közötti sebességgel halad el előtte, vagy jön vele szemben. Álló helyzetben éppúgy használható, mint menet közben, s javulás mindig lassú, keserves hetek, sokszor hónapok után következik be. Az 1981-es év tavaszán azonban nem tudtuk kivárni a javulást. Egy reggel autóba ültünk és elindultunk a bizonytalan gyógyulás reményében bízva. Az autóban csend volt, nem beszélgettünk, de mindketten ugyanarra gondoltunk. A magukat felvilágosult, úgy- ahogy művelt embereknek tartók, akik ráadásul természettudományos képzésben is részesültek, hallomások után indulva, elmennek a falusi csontkovácshoz. Rettenetes. Hogy hány embert gyógyított meg, nem lehet tudni. Sok százat, vagy sok ezret? Nem vezetett semmiféle nyilvántartást. Feljelentőiaz optika bármely napszakban, időjárási körülmények között megörökíti a nagy érzékenységű filmre a szabálytalankodókat: a gyorshajtó- kat, a tilos jelzésen áthaladókat, a szabálytalanul előzőket, illetve azokat a járműveket, amelyek például átlépik a záróvonalat... ★ Az elmúlt év első hat hónapjában 135 ezer 632 jármű haladt el a megyénk útjain dolgozó Traffipax-mű- szerek előtt, közülük több mint 1700 autó, motorkerékpár vezetője vétett a közlekedési szabályok ellen. Többnyire helyszínbírságot kaptak, de a fényképfelvételek alapján 225 járművezetőt büntettek még kisebb-na- gyobb összegre, 135-öt pedig feljelentettek az ellenőrzést végző rendőrök. Az ok: a sebesség jelentős túllépése. Volt eset, amikor az egri völgyhídon 100 kilométer fölött hajtott egy autós, egy másik pedig csekély 180- nal rohant keresztül Gyöngyösön ... Nem véletlen, hogy a posta hamarosan kézbesítette a címükre a stenci- liizett értesítést a szabálysértésről. S hogy nem alaptalan a feljelentés, bizonyítékként Ott volt a Traffipax fotója is: a hely, az év, a hónap, a nap, az óra, perc és a sebesség jól látható adataival. Az autós esetek közé tartozik néhány Olyan, mint az alábbi. A gyorshajtó vezető észrevette, hogy lefényképezték: az esti órákban, félreérthetetlenül villant a készülék vakuja. Azonnal megállt, visszatolafott a rendőrökhöz, és amikor közölték vele, hogy majd megkapja a felvételt postán, az illető bemutatott a kocsiba, ahol egy csinos, fiatal hölgy ült: — Kérem, csak egyet tegyenek meg... Ne a lakásomra, hanem a munkahelyemre küldjék a fotót! Számtalan lopott autót találtak már meg így a rendőrök, s ugyancsak sok fékének száma is elég tetemes volt. Akadt közöttük mindenféle. Volt, aki tiltott ku- ruzslásért, volt, aki jogtalan és tisztességtelen pénzszerzésért, volt, aki csak személyes gyűlölet okán vádolta be. Két infarktust szenvedett át. Élete utolsó hónapjában ismét kórházba került. Amikor kijött, még visszakovácsolt az egészségbe egy egri autószerelőt. A tiszapalkonyai ház nyári konyhájában egy lassú beszédű, hófehér hajú férfi előtt ülünk a hokedliken. Beszélgetünk. Kérdéseim éle affelé fordul, hogy Kiss Ernő bácsi mennyire jártas az atlasz és episztrofeusz, a kilépő idegpályák, a gerinccsigolyák nyúlványainak elméleti világában. Kiderül, hogy nem nagyon. Hogy mi volt az, ami miatt mégis úgy döntött, hogy megbízunk benne? Máig sem tudom megmagyarázni. Talán a hangja, amely olyan közeli volt, talán súlyos, szinte ólomszerű szemhéja, amely valamiféle Garcia Marquez- hős varázsát vetítette elénk: vagy a tekintetéből sugárzó lenyűgöző biztonság, amely csak azoknak a sajátja, akiket megváltói meggyőződés hajt? Nem tudom. Mindenesetre Kiss Ernő feltűrte tefuvarf lepleztek le, s kiderült sok dlyan szabálytalanság i®, mint az eladott autó át nem íratása. Ezt is szabálysértési eljárás követi, mint számos más közlekedési vétséget. ★ A tapasztalatok azt mutatják — mondta Huszár Mihály őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési alosztályának vezetője —, hogy a Traffipax megjelenése, ellenőrző akciója az utakon, mindig meghozza az eredményt: csökken a szabálytalankodók száma, megfékezi a gyorshajtásra hajlamos, agresszív vezetőket, egyenletessé és lendületessé teszi a forgalmat, s ezzel jelentősen megelőzhető például az egyébként veszélyes útszakaszokon is a baleset. Sajnos, ennek ellenére vannak még nótárius szabályszegők, akik — miután kijutnak a műszer hatásköréből — azonnal rákapcsolnák, rálépnek a pedálra, és nemegyszer megtörténik, hogy néhány kilométerrel távolabb belefutnák, mondjuk a borsodiak, vagy a nógrádiak Traffipax- készüíókébe, s máris megvan a fénykép ... — Mennyit „ér" egy-egy ilyen felvétel? — Lakott területen bemért 75—80 kilométeres sebességért mór 1000—1500 forint bírság is kiszabható — tájékoztatott a kapitányság szabálysértési előadója. — Nyolcvan felett viszont már veszélyben van a jogosítvány, de egy jelentős pénzbüntetés mindenképpen kijár. — Vannak-e visszatérő ügyfelek? — Sajnos, igen. És nem is kevesen, annak ellenére, hogy tőlük már két hónaptól egy évig terjedően szigorúan bevonjuk a vezetői engedélyt. Nem érdemes hát közlekedési „fotómodellnek” lenni... Szó, ami szó: ez így igaz! Szilvás István ingujját és elkezdődött a csontkovácsi műtét. Két műveletből állt. Néhány másodpercig tartott mindössze. Ernő bácsi arca belepirosodott az erőfeszítésbe, ahogy ökölbe szorított kézfejével a gerincoszlopot balról jobbra felfelé nyomta. Szusszantott egyet, aztán uj- jai hegyével igazított valamit — ki tudja mit — feleségem derekán. Leeresztette kezét, ahogy ült az alacsony kis széken, és fáradtan megszólalt. — Álljon fel és guggoljon le háromszor-négyszer. — De nem bírok. Ernő bácsi. — Próbálja meg. Feleségem fölállt, háromszor leguggolt, az öreg tanácsára jó pár lépést sétált. Aztán egy érdes, biztonságos meleg parasztkéz utunkra bocsátott bennünket. Leninvárosban megálltunk. Nagyot sétáltunk a modern lakótelep parkjaiban. Kis fájdalomérzés még volt a sérült derékban, de három nap múlva megszűnt az is. Azóta sem tért vissza. Dr. D. F. tanár, filozófus: a Kiss Ernő-jelenség nem Kiegyensúlyozott kínálat várható A lakosság nagy rész« tavaly idejében gondoskodott téli tüzelőanyag-szükségletéről, ám akik késő őszig, vagy még tovább halogatták a szénvásárlást, sokszor hiába járták a Tüzép-telepeket. Az ellátás főként a tiszántúli megyékben akadozott. A borsodi szénbányákból — komoly üzemzavar, vízbetörés miatt — késve küldték a szállítmányokat, amelyek amúgy is kisebbek voltak a vártnál. Ennek következtében az ország keleti területeire a dunántúli bányákból kellett átirányítani a szenet. Ez az átcsoportosítás azonban nem szüntette meg, hanem csak mérsékelte a hiányokat. Novemberre megoldódtak a borsodi bányák termelési gondjai, újra fellendült a termelés. Így a szénbányászat az elmúlt év végéig szombat, vasárnapi műszakok megszervezésével, többletmunkával behozta a lemaradást, sőt 26 millió tonnás évi tervét még túl is teljesítette — erről tájékozhatták az MTI munkatársát az Országos Energiagazdálkodási Hatóság illetékesei. 1982-ben a Tüzép 5,1 millió tonna szén és brikett szállítására kötött szerződést a bányászattal, amely az év végéig ennél mintegy 82 ezer tonnával' többet is szállított, A kereskedelem így folyamatosan feltölthette készleteit, amelyek jelentősen növekedtek október eleje és december utolsó napjai között. A megelőző év szintjét azonban nem érték el, ami a szénvásárlásoknál még mindig éreztette hatását; a hiányok csökkentek ugyan és fellendült az értékesítés, ám a tüzelőanyag választéka sokfelé még szűkös volt. A bányászok az idén januártól további erőfeszítéseket tesznek azért, hogy szállítmányaikkal folyamatosan biztosítsák az ellátást, s a kereskedelem készletei is állandósuljanak. Az elkövetkezendő hónapokban kiegyensúlyozott kínálat várható a Tüzép-telepeken, helyenként és időnként azonban továbbra is előfordul, hogy a választékból hiányoznak majd egyes, különösen keresett szénfajták. Főként a jobb minőségű hazai szeneknél lesz ez így, ezekből a kereskedelem nem is ígér a tavalyinál többet. egyedülálló eset. Az orvostudománynak, de már tudománynak is — az egyik legnagyobb hibája talán az arisztokratizmus. A kívülállókkal szembeni elzárkózás. Az előítéletek sajnos a történelem folyamán sok esetben igazi értékeket rekesztett ki a fejlődésből. Kétségtelen, hogy megvan annak is a veszélye, ha kritikátlanul fogad be valamit a tudomány. Ha viszont valami nem fér bele az elméletbe, de belefér a valóság rendjébe, akkor nem biztos, hogy a valóságban van a hiba. Dr. Sz. L. G. kórházi főorvos: Mintegy negyven alkalommal jártam Kiss Ernőnél. Egyszer úgy mint beteg, gyógyultan jöttem el tőle, mint orvos, tanulni igyekeztem, mint ember igen nagy tisztelője voltam. Kiss Ernő fontos, sőt lényeges dolgokat tudott több mozgásszervi betegségről, amelyek, sajnos nem kerültek át az orvosi gyakorlatba. És most már nem is kerülhetnek át. Szigethy András A csontok kovácsa Kiss Ernő emlékére A levél makulátlan tiszta papíron íródott, egyenes, szálkás betűkkel. „Nagyon nagy veszteség ért bennünket férjem halálával, de—nemcsak bennünket ért ez a nagy veszteség, hanem mindazokat, akiken segített és akiken még ezután kellett volna segíteni. Férjem 1911. október 25-én született Tiszapalkonyán. Foglalkozása földműves volt, majd téesz-nyugdíjas lett haláláig. 1982. november 17- én halt meg. Tisztelettel Kiss Ernőné”
