Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 7., kedd S. Magyar modell A KGST-tagországoknak az öltözködési kultúrával foglalkozó munkabizottságai magyarországi tanácskozásán bemutatták 1984-es ruhakollekcióikat Román női kollekció (MTI fotó: Tóth Gyula felv.) ■ Nemcsak bélyeggyűjtőknek Csak egy föld van Kinyújtott tenyérben megtépázott kis madár áll NSZK-bélyegen, számyasze- gett madár a kietlen tájban a francia fekete vizű folyóban vergődő hal kiemelkedő uszonya, mint fuldokló keze nyúlik ki segítséget kérve a monacói, a kettéosztott földgömb nagyobbik részén virágok pompáznak, a kisebbik már kiszáradt az olasz bélyegen. Valamennyi — és még sok száz — korunk egyik legnagyobb problémájára, a természetvédelemre hívja fel a figyelmet. Kevés olyan ország van, amely e nagy cél érdekében a sok millió példányszámú bélyegek propagandaerejét ne venné igénybe. A Magyar Posta e tekintetben élen jár. A Védett virágok című sorban már 1966-ban sáfrány, ciklámen, hamuvirág, tüzesliliom, kockás császárkorona és északi pufóka szerepel. Ugyanebben az évben sor figyelmeztet kihalófélben lévő madarainkra; füsti fecskére, őszapóra, keresztcsőrűre, közép-fakopácsra, búbosbankára. Bélyeggel emlékeztek meg az Országos Erdészeti Egyesület centenáriumáról. Kitaibel Pál virágai a címe annak a sornak, amely a neves botanikus (1757—1817) emlékére — aki mintegy kétszáz magyar növényt és sok állatfajtát fedezett fel — jelent meg. Ebben megörökítették arcképét és a következő virágokat: Kitaibel-mályva, ik- rás fogas-ir, nyaláb csengőke, halvány ziliz, szirti búzavirág, vetővirág, magyar nőszirom. Abból az alkalomból, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács Magyarországon tartotta konferenciáját. újabb madárvédelmi sor jelent meg. Ebben fehér gólya, sárgarigó, parlagi sas, kékvércse, füles kuvik, túzok, gyur- gyóka és nyárilúd szerepel a bélyegeken. A Hortobágyi Nemzeti Parkot legelő ménes, pusztai vihar, csikósverseny, vágtató fogatok, este a cserénynél— mutatják be egy sorban. Védett madarait: vörös és kanalasgémet, darut, barázdabillegetőt, böjti récét és másokat ábrázol egy sor. Természet- védelmi törekvéseket szolMAGYAR POSTA gál a Cousteau Társaság által kezdeményezett mozgalom támogatására megjelent bélyegünk*, amely háttérben a Fekete-tengert, a Duna vonalát és a Dunából kihalással fenyegető vizát ábrázolja. Elpusztult halak, pohár vízbe rózsát helyező csontvázkéz — a tengerek és az ivóvíz szennyezettségére intenek. Levegőben elhulló madarak, vegyszerrel fertőzött talajban kipusztult virág, egészséges és beteg tüdőrész, a földgömb előtt óvó kéz az ábrája egy másik hatásos rajzú természetvédelmi sorunknak. Az egymilliomodik hektár erdősítése alkalmából megjelent bélyegünkön a háttérben Magyarország térképe erdősített területtel, s az ebben legnagyobb szerepet játszó nyárfa, tölgy- és fenyőfalevelekkel látható. Védett állatainkra: vidrára, vadmacskára, nyusztra, borzra, molnárgörényre, nyestre szintén bélyegsor hívja föl a figyelmet. A keszthelyi VI. ifjúsági béketalálkozót köszöntő sor a Kis-Balaton madárvilágát eredeti környezetben jeleníti meg. A budapesti egyetemi botanikus kert megalapításának 200. évfordulójára megjelent sorban megörökítették létrehozója, Winterl Jakab (1739—1809) arcképét és a következő virágokat: bromé- lia, virágzókő, pusztai métáiig, karmin-sünkaktusz, kék tündérrózsa, homoki nőszirom, bánsági bazsarózsa. Az RNSZ néhány természetvédelmi akciójának több országban állítottak filaté- liai emléket. Így 1960-ban az erdősítési világkongresz- szusnak, az ezt követő nemzetközi vízügyi konferenciának. 1972-ben a Stockó- holmban tartott természet- védelmi világkongresszusnak, amelyre a svéd posta bélyegpárt adott ki. Ez utóbbi svéd és angol nyelven, a hozzá tartozó szelvényen pedig hét nyelven hirdetik: „Csak egy föld van”. A kongresszus 10. évfordulójára több ország adott ki bélyeget, köztük a szovjet posta, amelyen földgömb előtt két kéz gyengéden kis virágot "fog. Ez év novemberében az ENSZ .,őrizzük meg és védjük környezetünket” címmel sort adott ki. Mentsük meg a levegőnket, a vizet! — hirdetik az Egyesült Államok bélyegei. A svájci posta nemrég megjelent bélyege a víz tisztaságáért száll síkra. Az utcai közlekedés levegőszennyezését jól illusztrálja az a svéd bélyeg, amelyen autók előtt gázálarcos gyerek látható. NSZK-bélyegen a tengeren bekarikázott nagy olajfolt mutatja a szennyeződés veszélyét. Kuvaiti bélyegen a tenger előtt széttárt ujjú kéz szimbolizálja a tengerek védelmét. Repülő madár, kiszáradt fa, fertőzött vizű folyó az ábra holland sorban. Az afrikai Ruanda bélyegei a talajművelést választották témául. A világ számos országában kihaló állatfajokra, a vadállatok számának rohamos csökkenésére hívják fel a figyelmet bélyegekkel. Hajdú Endre Százezer Csárdáskirálynő Mozaikok Kálmán Imréről Gondolatok A nagy jellemek olyanok, mint a világítótornyok a sötétségben. (I rzykovtski) ★ A boldogságot néha megtalálhatjuk, de csak önmagunkban. Sehol másutt. (Chamfort) ★ Az emberiség egész története türelmetlen várakozás arra, mikor győzedelmeskedik az elnyomott ember. (Rabindranath Tagore) ★ Az élet a fejlődésben elmaradottak iskolája. (Robert Karpacz) ★ A bölcsesség önmagában még nem elegendő. (Krecia P.) ★ A filozófusoknak ne csak egymásnak legyenek mondanivalójuk, hanem honfitársaiknak is. (Sydney Hook) Kálmán Imre, minden idők talán legsikeresebb operettkomponistája, 1882. október 24-én született. E reá vonatkozó első adatot később a számok hosszú sora követte: a színházi lapok százas és ezres nagyságrendű számokkal adták hírül, hogy a Csárdáskirálynő vagy a Bajadér hány előadást ért el a világ minden táján. A századik születésnap alkalmából elevenítsünk fel néhány jellemző mozzanatot Kálmán Imre nem mindennapi pályafutásáról. Fütyülő slágerszerzőknek a zeneileg képzetlen, műveiket nem lekottázó, hanem csak elfütyörésző komponistákat volt szokás nevezni. Ezzel szemben „Tudós muzsikusoknak” hívták a szórakoztató zene szerzői közül a Zeneakadémiát végzetteket. A tudós muzsikusok második nemzedékéhez tartozott Szirmai Albert, Kálmán Imre, Jacobi Viktor, ők 'hárman ugyanannak a Koess- ler Jánosnak a tanítványai voltak a Zeneakadémián, akitől a zeneszerzést Bartók, Dohnányi, Kodály és Weiner is tanulta. Csak persze egészen más fajsúlyú zenét szereztek ezek, merőben mást azok. Koessler János tanár úr így vélekedett a három tudós muzsikusról, az operettszínpadok meghódítására induló három tanítványáról: „A legtöbbet tud Szirmai Albert; a legtöbbre viszi Kálmán Imre; a legzseniálisabb Jacobi Viktor.” Kálmán Imre a hódító utat „tatárjárással” kezdte. A Tatárjárás című operettjét az akkor még ismeretlen Bakonyi Károlynak, a János vitéz fiatal szövegírójának librettójára komponálta. A hadgyakorlat keretében szövődő regényes történet megzenésítését alkalmasabb dolgozószoba híján a New York kávéházban kezdte meg. Reisz Gyula, a legendás irodalmi főpincér számolócédu- láinak hátára jegyezte le a melódiát. A Tatárjárás zenéje volt a leghosszabb kottasor, amit a körúti kávéházban vetett papírra, a legrövidebb pedig az a néhány akkord, amely a New York emlékkönyvében látható. Minden más bejegyzéstől eltérően Kálmáné csak hangjegyekből áll, csupán a nevét írta alájuk. Első operettjét természetesen Beöthy Lászlóhoz vitte, de a nevezetes színigazgató akkor éppen Oscar Strauss Varázskeringőjére készült, hónapokig nem ígért bemutatót Kálmánnak. Az illetékes kapu tehát nem nyílt meg a fiatal komponista előtt, s ő egy merész fordulattal operettjét a társasági színdarabok műintézetének, a Vígszínháznak ajánlotta feL S amire addig nem volt példa, a Vígszínház főszezonban, 1908 februárjában műsorra tűzte a Tatárjárást, amelynek egy évvel később már Bécs is lelkesen tapsolt. Kálmán Imre,'aki a zeneszerzés mellett jogot is tanult, nem „szerzett” senki mástól zenét. Nem csoda, ha nem lelkesedett a mások zenéjét elszerző muzsikusokért. Állítólag ő csinált paródiát a Lopkovicznak csúfolt Zerkovitz Béla nagy sikerű száma, a — Lesz maga juszt is az enyém. Csak az enyém. Csak az enyém — kezdetű népszerű sláger szövegére: „Lesz ez a dal még a zeném. Csak az enyém. Csak az enyém.” * Miközben Kálmán Imre operettjei sorra világsikert arattak, a pesti és a bécsi színigazgatók között dúlt a féltékenység újabb sikerdarabjai körül — a parádés szerepek honi és császárvárosi alakítói között pedig még inkább. Persze Kálmán Imre számára Bécs jelentette a világsiker kapuját. Valóságos közmondásként emlegették akkoriban, hogy „Bécs nem lehet meg operett nélkül, az operett meg nem lehet meg Kálmán nélkül.” A nácik először Németországban parancsolták le Kálmán Imre műveit a színpadról, 1938-tól, az Anschluss után pedig már Bécs is kénytelen volt meglenni Kálmán nélkül. Kálmán Imre elmenekült előbb Párizsba, majd Amerikába. A háború után visszatért Európába, s operettjei ismét sikerszériákat értek el; amikor 1953-ban elhunyt, a Csárdás- királynő becslések szerint már elérte a százezredik előadását. Csorna Béla H eti umor ét elején A rendelőből kiszól a nővér: — Kérem a következőt! — Maga következik — mondja Jaroslav űr a szomszédjának. — Menjen csak maga — tiltakozik a másik —, én még nem tudom, ml Is fáj tulajdonképpen. .. ★ Károlyka kérdezi: — Papa, mit ettek a molyok, amikor az emberek még meztelenül jártak? ★ — Képzelje, milyen sznob ez a lord Rumsey! Nem hajlandó a sofőrjével egy autóban ülni! ★ Rownék elküldik Tomot a nagyszülőkhöz. Két nap múlva táviratot küldenek utána: — „Nálunk tornádó pusztít, szeretnénk, ha a kis Tom még néhány napig ott maradhatna!” A választáviratban ez áll: „Tom visszamegy, küldjétek inkább a tornádót!” ★ — Az autó az igazi haladás! Amióta autó van, az emberek gyorsabban mozognak! — Igen, főleg a gyalogosok a zebrán... „Báránybőrbe bújt“ veszélyes szelek Ártatlannak látszó felhők néha vad és kiszámíthatatlan szelekkel járnak együtt, mint azok, amelyeket több légi katasztrófa okozásával gyanúsítanak, köztük egy Boeing 727-eséért július 9- én New Orleans közelében, amelyben 153-an haltak meg. Másrészt különösen sötétnek és fenyegetőnek látszó viharfelhőket a legtöbb esetben nem kísér semmiféle veszélyes szél. Ezek az első megállapításai a záporokat és zivatarokat kísérő meteorológiai körülmények legújabb amerikai vizsgálatainak. A Chicagói Egyetem munkatársa, dr. Theodore Fujita elmondta, hogy a tapasztlaton alapuló emberi ítélőképesség segítségével nem lehet megbízhatóan kijelenteni valamely felhőről, hogy rejt-e veszélyes szeleket. A Joint Airport Weather Studies keretében Dopplerelven működő lokátorokat használnak a coloradói Denver nemzetközi repülőtere feletti felhőkhöz társult szelek vizsgálatára. Különösen „mikrokitöréseket” keresnek — azokat az erőteljes lefelé és kifelé irányuló légmozgásokat, amelybe elég komoly szélollót tudnak létrehozni ahhoz, hogy földre kényszerítsenek egy nagy utasszállító gépet is. Annak megállapításán kívül, hogy csak látás útján nem lehet észlelni a veszélyes körülményeket, dr. Fu- jita fontos dolgokat fedezett föl a mikrokitörések térbeli kiterjedését és időtartamát illetően is. A veszélyes szélolló körülményei csak 2—10 percig (átlagosan öt percig) tartanak, és nem fednek le 4 km-nél nagyobb átmérőjű területet. „Ez azt jelenti, hogy a mikrokitörések teljesen a légikikötőre korlátozódhatnak” — mondta dr. Fujita. „Ez pedig azt jelenti, hogy az egyik repülőgép biztonságosan áthaladhat egy légtéren, de néhány perccel később egy másik ugyanebben a légtérben veszélyes mik- rokitörésekel találkozhat.” (The Times)
