Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-28 / 253. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. október 28., csütörtök = JSM A 11J * a|g . llg fgjj ' 5. ban egy hetet töltött Nyiko- lajev. Egy ablak, melyen át kilátott, egy rádió, egy méretre öntött ülés — nem kényeztették el az űrhajózás első hőseit. Akikről — ha repültek — ma már tudjuk: mind kis falvak szülöttei voltak. Miért? Jó idegek, jó fizikum? Ki tudja? De tény, furcsa tény, hogy egykor mind parasztgyerekék voltak. Akiket csak a feladat hozott össze. Tyereskova és az elsőként a Holdra lépő Armstrong kézfogása — kép a múzeumban — ma már történelem. Az a történelem, amely megfosztotta az igazi elsők, Armstrong és Gagarin kézfogásától az emberiséget... És amelynek alakításában most Nyikolajev is, Tyereskova is tevékenyen részt vesz. A férj a Legfelsőbb Tanács csuvas küldötte; neje a Szovjet Nőszövetség elnöke. És hazajárnak Sorselibe, a családhoz, a kolhozelnök- testvérhez, az egykori pa- rasztgyerek-pajtáshoz, akik a környék legjobb kolhozát „hozták össze”. A néphez, amely Nyikolajevban, fiában mindannyiszor ünnepli —■ önmagát. És alkonyat tájt, amikor a lenyugvó nap békét süt a főutcára, hazahajtja kenyér- veteményből tyúkocskáját, apró ablakokból anyókaként les az utcára — és talán neki is hihetetlen, hogy Nyikolajev innen indult a csillagok felé. Kőhidi Imre A kormosra égett Vosztok—3. az egykori iskolában kapott helyet Látszólag olyan falu, mint a többi; a tajga legolcsóbb anyagából, a fenyőből rótt takaros házak ablaka ugyanígy faragott keretű, festett, mint másutt. És így alko- nyattájt ugyanúgy hajtják haza a csordát az eső elverte porú főutcán, mint a több ezer orosz, vagy csuvas falu bármelyikében. És mégis: innen indult el az a falusi gyerek, Andriján Nyikolajev, akinek nevét 1962 nyarán szárnyára vette a világhír. Harmadik szovjet állampolgárként repült a kozmoszba; utóbb kiderült, nem is utoljára. (Miután az addigi űrhajósok közül ő bírta a legjobban a tartós súlytalanságot — azóta is csak Farkas Bertalan úszta meg minden rosszullét nélkül az átállást a súlytalan életre! — újra felment, 19 napra, Szevasztjanovval. Az ő útjuk volt a nyitány: meg-* kezdhették a tartósan lakott űrállomás előkészületeit. Nyikolajev akkor már apa volt: ^.Ijona lánya-ma már első éves medikus. Az anya személye sem érdektelen: Tyereskova majd húsz éven át őrizte az egyetlen női űrhajós büszke címét. Esküvőjük tanúja maga Hruscsov volt; és ők ugyanúgy elvitték esküvői csokrukat az Ismeretlen Katona Sírjára, mint a sok ezer többi ifjú pár. Mindez a szülőfaluban, Sorseliben ma múzeum mutatja be. Ott az iskolapad, a vésett. Az űrkabin, amelynek 2,3 méter átmérőjű gömbjében, a leszálló kabinJUGOSZLÁVIA Réztáblák a ház falán Járek kis falu Újvidék mellett, a Vajdaságban. A ház semmiben sem különbözik azoktól a szárazkapu- bejáratú keresztházaktól, amelyekből a legtöbb van a községben. Csak az a feltűnő, hoóy a nagykapun, egymás alatt, gondosan gravírozott réztáblák sorakoznak. A vezetéknév valamennyin azonos, de az utónév más, meg a cégjelzés. A Rajié fivérek műhelyeiben járunk. — Volt egy kis pénzem és hatvannyolcban megnyitottam az első kisipari műhelyt — mondja Milorad Rajié az újságírónak. Az irodában a , tárgyalóasztal mellett hat szék. Az épületben szépen egymás mellett hat műhely. Az egyikben öntöde, a másikban esztergapadok, a harmadikban szerelde. Külön helyiség a tervezőiroda. Saját szabadalom — öt munkással kezdtem. Különféle trafótartozékokat készítettünk, meg hidraulikus berendezésekhez alkatrészeket. Jól kerestünk, de úgy éreztem, többre vagyunk képesek. Hetvenkettőben saját szabadalmam alapján üzemanyagtöltő pisztolyokat kezdtünk gyártani. Az új termék bevált. A benzinkutasok részéről akkora volt a kereslet, hogy bővíteni kellett a műhelyt. Időközben öcsém, Vladimir befejezte a fémipari technikumot. Új műhelyt nyitott, itt az enyém mellett. A munkásokkal együtt ekkor már ti- zenketten voltunk. A másik testvér, Nedeljko hetvenötben otthagyta az újvidéki fémipari iskola- központot, ahol mint mérnök dolgozott, és szintén műhelyt nyitott. Vele, meg a munkásaival tizennyolcra szaporodott a három műhely foglalkoztatottjainak száma. Családtagjaik szintén dolgoztak. És volt tíz szakmunkás- tanuló. Benzintöltő pisztoly — Új termékek gyártásába fogtunk — kapcsolódott a beszélgetésbe Nedeljko. — Légnyomásmérőket, gépkocsihűtők töltésére szolgáló csapokat, újabb típusú benzintöltő pisztolyokat, kenőolajtöltő berendezéseket kezdtünk gyártani. Mindezek saját szabadalmaink alapján készülnek. Tizennégy szabadalmaztatott találmányunk van, további kettőt bejelentettünk a Szabadalmi Hivatalnak. A Rajié fivérek műhelyeinek termékei iránt egyre nő a kereslet. Csupa olyan dolgot gyártanak, amelyet azelőtt kizárólag importból lehetett beszerezni. Valarneny- nyi termékük hazai nyersanyagból készül, az importanyagok alig teszik egy százalékát a készítményeknek. Rajiéék a hazai piac meghódítása után célba vették a külföldet is. A külkereskedelmi cégek révén Bulgáriába, Görögországba, Algériába, Magyarországra és az NSZK-ba szállítanak, és van már megrendelésük az NDK- ba is. Adminisztráló asszonyait — Ma már hatan vagyunk, hat műhelyünk van és valamennyien a közös termékeken dolgozunk. Mindenki foglalkoztat öt munkást, ennyit enged a törvény. Az adminisztrációt a feleségek végzik — mondja Milorad. A községnek jelentős adóbevételt jelentenek a Rajiő- műhelyek. Az ott foglalkoztatott 30 munkás pedig csökkenti a munkanélküliek számát. A község vezetői szeretnék, ha a műhely szerződéses munkaszervezetté válna, amitől Rajiéék nem zárkóznának el. Ilyen munkaszervezet megalakulására már van példa a faluban. (0) CSEHSZLOVÁKIA Prágai hidak A múlt század derekáig Prágában a Moldva két partját csak a több mint fél évezrede épített Károly-ihíd kötötte össze. A XIX. század első felében az ipar fejlődésé — és főleg a smichovi negyed iparosodása — megkívánta egy újabb híd építését, hogy közelebb kerüljön egymáshoz az Ó- és az Újváros. Külföldön készült hidak példájára Bedrich Schnarch lánchidat tervezett, amelyet I. Ferencről neveztek el és 1841-ben adtak át rendeltetésének. Jóllehet annak idején ez a híd európai viszonylatban a legkorszerűbbek közé számított, néhány évvel az avatása után már nem felelt meg a közlekedés növekvő igényeinek. Ezért — még a századforduló előtt — a hídon leállították az átkelő forgalmat és a közelében egy új kőhidat emeltek. Ez a híd ma a Május 1. elnevezést viseli annak emlékére, hogy a prágai munkásság 1890- ben a Moldva egyik közeli szigetén ünnepelte meg első ízben május elsejét. Azóta a Moldvát sok új híd íveli át, hiszen a főváros szüntelenül fejlődött Így készült el a Ferenc Józsefeid, majd egy vasúti híd, amelynek helyét később a Manes-híd foglalta eL A sort az 1876—1878-ban épített Palaoky-híd, a karlini viadukt és egy másik, szintén a múlt században épített vasúti híd folytatta. Végül a század elején sor került a Letná alatti fahíd lebontására, illetve annak helyén a Svatopluk Cechről elnevezett híd felépítésére. VIETNAM ROMANIA Növekvő kézműipari export A Vietnami Szocialista Köztársaságban sok helyütt készítik ügyes kezű kézművesek a szebbnél szebb, vesszőből, nádból font használati tárgyakat. Nagy részüket exportálják. Ha Son Rimlh megye vesszőfonói például 1982 első felében ötven százalékkal több nádterméket készítettek, mint az elmúlt esztendő azonos szakaszában. Mivel ezek a cikkek sok külföldi piacon keresettek, újabb vesszőfonó műhelyeket nyitnak, s a gyakorlott mesterek bekapcsolódnak a kézműves-utánpótlás nevelésébe is. A vidéki városok ipariskoláiban 200 fiatal tanulta meg nemrég a fonás mesterségét, így 46 faluban, illetve városban száz új műhely nyithatta meg kapuját. Ezenkívül több háziipari szövetkezet bővítette tevékenységi körét nádból, vesszőből font áruk — kosarak, dísztárgyak, bútorok — előállításával. Az utóbbi három évben a KN.DK nád- és vesszőfonó kézműipara 3 millió domggal növelte termelési értékét. Műszállal az arab piacokon Popa Róza főmérnök: Évente nyolcezer tonna műszálat exportálunk, főleg az arab piacokra... A romániai Moldovában, a nagy múltú mezőgazdasági termelés mellett meghatározó szerepe van az iparnak. Különösen Iasi megyében, ahol a gépipar, a vegyipar, az elektronikai ipar, a fémkohászat és az építőanyagipar különösen fejlett. Az ország acélcsőtermelésének például a nagyobbik része innen kerül ki és a román műszáltermelés egyötödét is ez a megye adja. Iasi város déli részén, az ipartelep közepén találni a műszálgyártás egyik legnagyobb üzemét, a Terom Vegyipari Kombinátot. Délidő van, amikor érkezünk, közel a második műszak végéhez. A kombinát irodaépületének előcsarnokában, fiatal főmémöknő fogad. Vegyész, aki alig másfél esztendeje a termelés fő irányítója itt. A bejárattól néhány lépésre a nagyüzem hatalmas makettje előtt állunk meg. Az üvegasztalon fény gyullad, az épületek kicsinyített másain parányi villanykörték jelzik az üzemek elhelyezkedését. Popa Róza főmémöknő veszi át a szót és a kezében levő mutatópálcával magyaráz: — Tizenhárom éve épült kombinátunk, 44 hektár területen, itt a város végében. Két év alatt készült el, ami az építők gyors munkáját dicséri. öt egymáshoz közel eső üzemegységből áll, ahol polimerszálakat gyártunk. Olyan vékony és vastag műszálakat készítünk, amelyeket gyapjúval, lennel és gyapottal keverve dolgoznak fel. Ezenkívül vegyipari gépeket, valamint ezekhez szükséges pótalkatrészeket is gyártunk. Úgynevezett vas. tag és vékony műanyagfonalat állítottunk elő, melyeket megfelelő színezés és válogatás után függönygyártásra, illetve a kötődőkben pulóverek, valamint egyéb műszálas termékek készítésére használnak fel. Évente 13 ezer tonna műszál kerül ki kombinátunkból. Ipari liftbe szállunk és feljutunk a műszálgyártó üzem emeleti irányító központjába. Előttünk kapcsoló- táblák segítségével követik nyomon a gyártási folyamat útját. Emberi kéz érintése nélkül, automata gépekkel készül a nyersanyag. Nyugatnémet, svájci, francia és olasz gépsorok jelzik az élenjáró technikát. A kombinát 9500 embernek ad munkalehetőséget, 2500 a női dolgozó, zömmel betanított munkás. Három műszakban tevékenykednek, tehát éjjel-nappal működnek az üzemrészek. Benn a nagyterem ben egyenletesen dolgoznak a gépek. Kék köpenyes munkások éber figyelemmel vigyázzák valamennyit. — Évente nyolcezer tonna műszálat exportálunk — mondja a főmémöknő. — Termékeinket főleg az arab piacokra szállítjuk, Szíriába, Jordániába, Egyiptomba, de vásárolnak tőlünk Görögországból , Franciaországból, sőt a távoli Indiából is, főleg hosszú és rövid műszálakat textilipari feldolgozásra. Kétmilliárd-ötszázmillió lej az éves árbevételünk és nyereségünk tavaly megközelítette a háromszázmilliót. Kombinátunkban nyolcezer szervezett munkást találni, akik részben Iasi- ban, illetve a környező községekben laknak. Gyárunknak nagy a vonzása, ezért nagy gondot fordítunk arra, hogy munkásaink kulturált otthonhoz jussanak. Iasi város tanácsával régóta jó munkakapcsolatot alakítottunk ki, melynek eredmé- ként évente javaslatunkra háromszáz lakást kapnak munkásaink, főleg a fiatal, itt letelepülő szakemberek. Dolgozóinknak több mint fele, 4500 fiatal, s erre büszkék vagyunk, hiszen az átlagéletkor 28 év. Ezek már a jövő emberei, a holnap kombinátjának tevékeny részesei. Rajtuk kívül 750 vegyész, gépész, villamos- és textilipari mérnök dolgozik itt, akik részben irányítók, illetve tervezők. Az ő munkájuk nyomán készítettünk új vegyipari gépeket, melyeket más román üzemekben is alkalmaznak. A szomszédos teremben a kombinát műszaki kollektívája által kifejlesztett gépeket működés közben is bemutatják : — Itt van egy fonálnyújtó gépsor — beszéli Popa Róza —, amellyel a polipropilén alapanyagot szövésre készítjük elő, a műszövetből pedig exportra kerülő csomagolóanyagot gyártanak. Svéd licenc alapján egy olyan gépsort is kifejlesztettünk, amely a kész műszálat gombolyagok formájában csavarja fel. Ezt sorozatgyártás után a külpiacokon is szeretnék értékesíteni! Vegyipari kutató laboratóriumokban új műszálgyártásra alkalmas anyagok kialakításával és új feldolgozási módok kidolgozásával foglalkozunk, amelyeket a jövőben a termelésbe is vihetünk. Az üzemet elhagyva, kifelé menet, szó esik a kombinát további fejlesztési programjáról is : — Miután gyárunk is az intenzív fejlesztési szakaszba lépett, így a termelékenység érdekében olyan technológiai korszerűsítést valósítunk meg, amellyel a minőséget is tovább javíthatjuk. Az idén év végéig és a jövő év elején, olyan gépieket helyezünk üzembe, amelyekkel versenyképesebbek lehetünk a műszálgyártásban. A technikai korszerűsítéssel együtt már lépéseket tettünk szakembereink továbbképzésére is, és ezt a jövőben rendszeresen folytatjuk. A technikai és a szellemi fejlődés együttes garancia arra, hogy a következő években is lépést tarthassunk a piac növekvő igényeivel és bővítsük ex- PKirtkapcsolatainkat más országokkal is. Mentusz Károly A Terom Vegyipari Kombinát kívülről (A szerző fel vételei! Nyikolajev szülőfalujában
