Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-21 / 221. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 21., kedd *. A csíz Pintyféléink egyik legkisebb képviselője, csőre hegyes, színezete zöldessárga Az öreg hím mellé sárga, a fejtető fekete, a tojó és a fiatalok feketés csíkokkal mintázottak. A csíz költési időben a nagy fenyvesek lakója és így hazánkban csak szórványosan, a nyugati országrészben, ezenkívül a Bükkös a Zempléni-hegységben fészkel. A költési időben csendes, óvatos, alig-alig tűnik fel. A fészket a tojó fenyőfák magas ágai Icözé rejti, 4—5 tojása kékesfehér alapon finoman foltozott Hasonlítanak a tengelic tojásaihoz, de kisebbek azoknál. A fiókákat amelyek 12 —13 nap múlva bújnak ki a tojásból, mindkét szülő szorgalmasan eteti, és ha szerencsésen szárnyra eresztették őket júniusban második költéshez látnak. A csízfészek rejtettségéről a néphit is megemlékezik. Chernél István, a nagy magyar ornitológus jegyezte fel. hogy Nyugat-Magyaror- szágon azt tartják: a csíz varázskövecskét rejt el a fészkében, s a kő azt láthatatlanná teszi. Hazánkban csízekkel elsősorban az őszi vonulás idején, szeptemberben, de különösen októberben találkozhatunk. Minden ősszel menetrendszerűen megérkeznek és egyes években óriási tömegben szinte elözönlik egész Közép-Európát. Csapataik gazosokban, folyóárterekben, erdőszéleken, parkokban, kertekben mindenütt felbukkannak. Rendszerint sűrűn hallatott hívoga- tójuk („csiisz”) tűnik fel, ezt hallva figyelünk fel a fejünk felett hullámvonalban átrepülő csapatra. Erről a jellemző hangról kapták magyar nevüket is. Évről évre viszonylag nagy «7ámhan gyűrűznek Magyar- országon csízeket, főként az őszi vonulás idején. A megkerülési adatok alapján derült ki, hogy az ősszel felbukkant csapatok elsősorban északkelet felől, a Szovjetunió területéről érkeznek hozzánk. Egy Pécel közelében 1954. november 20-án meggyűrűzött madár például a rákövetkező év november 5-én Voronyezs mellett került kézre, egy másik, amelyet 1962. október 6-án Budakeszin jelöltek, 1965. március 26-án Leningrád közelében akadt ismét hálóba. Természetesen az így fogott madaraknak semmi bajuk non történik. A kutató leolvassa és feljegyzi a gyűrűszámot, mellé írja a fogás helyét és az időpontot, s a madár egy röpke ijedtség A csíz, fenyvesek lakója (A szerző felv.) emlékével máris repülhet tovább. Előfordulhat tehát, hogy egyetlen példány vonulásáról több alkalommal is kapunk értékes adatokat Az ősszel hazánkba érkezett csízek egy része nálunk tölti a telet, a többiek továbbvonulnak. Budapest környékén jelölt példányok a legkülönbözőbb tájakon, Portugáliában, Francia- és Olaszországban, Görögországban vagy Ciprus szigetén kerültek ismét emberkézbe. A nálunk telelő csapatok főként az égeresekben láthatók, de a kertek alatt meghúzódó gazosokban, erdőszéleken is találkozhatunk kisebb-nagyobb csapataikkal. Néhány alkalommal megfigyeltek csízeket a téli etetőn is. Bizalmas madarak, a közeledő embert gyakran néhány lépésnyire bevárják. Az őszitéli időszakban apró magvakkal táplálkoznak, az éger- és nyírfa termésén kívül különösen kedvelik a kék virágú katángkóró apró magvait. Fésritelő hazájukban rovarokat is fogyasztanak, fiókáikat ezekkel nevelik fel. A csíz hazánkban védett, eszmei értéke 500 forint II magyar Duna-hajózásról A Duna örök kapocs Európa nyugati és a klasszikus értelemben vett - keleti részei között. Ezt mutatja, hogy például az Árpádházi királyok uralkodásának idején — az országlakosok arányához viszonyítva —, nagyobb volt a Duna országon belüli és nemzetközi áruforgalma, mint a múlt század második felében, írja Bornemissza Félix, a magyar folyamhajózás neves szakértője. Az első, hajózással kapcsolatos ismert okmányunk is nagyon régi, 1148-ban kelt. A pesti és a kerepesi révet említi, s élénk kereskedelmi hajóforgalomról tanúskodik. f. A hajósok céhekbe tömörültek, s a legmódosabb ke_ reskedők közé tartoztak a török hódítás idejéig. Mit szállítottak a Dunán, Tiszán és mellékfolyóikon a XI—XVI. században, tehát az államalapítástól az ország török megszállásáig? Belkereskedelmi forgalomban a síkság és hegyvidék cserélt terményt és természeti kincset. A Felvidékről és Erdélyből épület, fát úsztattak az erdőben szegény vidékekre, vagy kővel, márvánnyal, sóval és borral rakták meg a dereglyéket. A síkságról bárkákon szállították az őrölnivalót. Külkereskedelmünk oroszlánrészét a gabonakivitel alkotta, amit csaknem kizárólag hajókon szállítottak. Az ásványi kincsek is ví_ zen hagyták el az országot. Országunk békés gyarapodását gyakran akasztották meg háborúk, amelyekből a hajósok sem maradtak ki. A Duna hadiúttá vált. A királyok bevonultatták a hajósokat katonai szolgálatra, és ugyanekkor mozgósították saját királyi hajósnépüket is.. A török hódítás kiterjedésével a magyar kereskedelmi hajózás hanyatlásnak indult. Ezután csak kisméretű belhajózásról beszélhetünk. Máramarosból a Tiszán,. Erdélyből a Maroson sót és fát szállítottak lefelé, bort és gabonát fölfelé. A Dunán, a Tisza alsó folyásán és a Száván, közel három évszázadon át a .hadihajók vették át az uralmat. Az állandó harcok kitermelték a dunai hadihajót, a naszádot, a rajtuk szolgáló királynaszádosokkal, majd sajkásokkal. A tizenötéves háború utáni hosszabb békeidőszakban megtörténtek az első lépé_ sek a szabad dunai kereskedés érdekében. 1616-tól szerződés biztosította a Habsburg, illetőleg Török Birodalom alattvalóinak jogát egymás területére, gyakorlati eredmény azonban alig született. Csak a török uralom gyengültével, 1671- ben alakított Levantinische Handels Compagnie működött eredményesebben. II. József is szívén viselte a dunai hajózás fejlesztését. Ö volt az első, aki a Dunán a Fekete-tengeren keresztül a Dnyeperig akarta kiterjeszteni a hajóforgalmat. Jutalmakat helyezett kilátásba a gyakorlati kivitelezőknek, rendszeres hajójáratokat akart indítani Bécstől Galacig. A Duna- tengerhajózás azonban ekkor még nem valósulhatott meg, mert a török hatóságok minden elképzelhető módon és ürüggyel gátolták a Habsburg-birodalom hajóinak szabad közlekedését, másrészt — és ez volt, a súlyosabb —, igen sok technikai nehézséggel kellett a hajósoknak megbirkózniuk a hosszú útvonalon. Egyedül a Vaskapu, illetve a Kazánszoros zuhatagjai is riasztóan hatottak, költséges volt a vontatás, a vontató utakat nem lehetett karbantartani, rablók támadása veszélyeztette a kereskedőket, és így tovább. Ha a Duna-tengerhajózás ekkor még nem is valósulhatott meg, a belhajózás annál nagyobb lendületet vett. 5000—6000 mázsa teherbírású ácsolt fahajók ezrei szállították az árut szerte Magyarország vizein. A hajózás központjai Győr, Komárom, Pest, Baja, Szol. nők, Szeged, Sziszek és Ká. rolyváros voltak. 1794-ben Királyi Szabadalmazott Hajózási Társaság alakult, amely a hajózási feladatokon kívül folyamszabályozással és hajózható csatornák építésével is foglalkozott. Gr. Batthyány Tivadar elképzelései szerint, és fartőkéjű) nagy fahajók lehettek nyitottak, úgynevezett tetejetlen vagy pusztahajók, valamint tetővel ellátott fedeles hajók. Ez utóbbiakat nevezték még búzás hajóknak, mert csak gabonát szállítottak, és bőgős hajóknak, mert orrtőkéjüket a nagybőgő, csiga formájú fejéhez hasonlóra faragták. Más feltevés szerint, a bőgős hajó elnevezést attól a bőgő hangtól kapták, amelyet a 150—200 centi hosszú hajódudából csaltak elő, valahányszor ereszkedés közben rév-átkelőhelyhez vagy hajóhídhoz közeledtek, hogy eresszék le a kompkötelet vagy nyissák ki a hidat. Hegymenetben, vontatással egy ilyen bőgős hajó kedvező időjárás esetén, Pesttől Bécsig 20—25 nap alatt tette meg az utat. 20—30 ló vontatta, amelyet majdnem ugyanannyi hajtó irányított, s a hajón 4—5 hajós teljesített szolgálatot. Lehetetlen a magyar belhajózásról beszélni gróf Széchenyi István nevének említése nélkül. Neki köszönhető folyóink szabályozásán kívül, az Al-Duna zuhatagos szakaszán a hajózási akadályok elhárítása és a Balatoni Gőzhajózási Társaság létrehozása. A kiegyezés után sorra alakultak magyar gőzhajózási vállalatok. A fordulat — vagy inkább a nagymérvű fejlődés — akkor következett be a magyar Duna-ha- józás történetében, amikor 1894-ben, az állam rendelkezési jogot biztosított maFranz után I., a későbbi „Hadigőzős Mészáros” 1802-re megépítették a Ferenc-csatornát, s elkezdték a Kulpa szabályozását, hogy a magyar termény a Száván át, vízi úton juthasson az Adriára. A folyami áruforgalom vagy hajóforgalom méretére jellemző néhány adat: 1804-ben Szegedre Erdélyből 305 és Aradról 203 hajó érkezett, összesen 288 177 mázsa teherrel. Ugyanebben az évben a Béga- és Ferenc- csatornán 500 000 mázsa gabonát szállítottak. Hajdani hajóforgalmunk nagyságát jelzi, hogy első hazai biztosító társaságunk a vízi gabonaszállítmányok biztosítására alakult Komáromban. Csepy Zsigmond, odavalósi ügyvéd buzgalma hozta létre 1807-ben Császári királyi szabadítékos rév-komáromi biztosítótársaság néven, s 1854-ig működött. Az árut ácsolt fahajókon szállították. A kisméretűek sok típusba sorolhatók (dereglye, bárka, sajka stb.). A merőleges bálványú (orrgának az önálló vállalattá előléptetett Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt-vel, és évi 400 000 forint államsegélyben részesítette. Ez az első hajózási társaság, amelynek ügykezelési nyelve magyar volt. A MFTR szépen fejlődött, s 1918-ban már 93 gőzhajója és 389 uszálya volt. Az első világháborút követően ki kellett szolgáltatni a győztesek részére 4 személy- szállító- és 23 vontatógőzöst, valamint 181 uszályt. A második világháborús vesztesége már ennél is súlyosabb volt, amit azonban 1947-ben enyhített, hogy visszakapta az elhurcolt ha jókat. A MFTR 1955 óta Magyar Hajózási Rt. (MAHART) néven működve hazánk legnagyobb hajózási vállalata. Hajóinak árbocán magyar zászló leng a Duna teljes hajózható szakaszán, a tengereken és az óceáno kon is. Csonkaréti Károly H eti umor ét elején Két farmer beszélget a földjét elválasztó kerítésnél. Az egyik hirtelen megkérdezi: — Mondd, Christian, a teheneid nem dohányoznak véletlenül? — Mit beszélsz?! — Akkor biztosan a tehénistállód ég! ★ — Átéltem egy világháborút, három autószerencsétlenséget, egy repülőszerencsétlenséget, két szerencsétlen házasságot, három vagyonleltárt fizetésképtelenség miatt, meg egy csődöt. Most pedig odajön hozzám az unokám és kijelenti: „Nagypapa, neked fogalmad sincs az életről.” ★ — Tanú, maga nős? — Nem, tisztelt bíró úr, csak úgy nézek ki! ★ — Miért vagy ma ennyire levert? — kérdi Rudi a barátjától, HeinztőL — O, képzeld, a feleségem rajtakapott a szobalányunkkal. .. — Hát aztán? Hiszen különben nem sokat törődsz vele, ha szemrehányásokat tesz neked? — Ez igaz, de miért kellett mindjárt elmondania a dolgot a titkárnőmnek?! ★ A volt forgatókönyvírót aik jelenleg elmegyógyintézet lakója, egy régi telefon- könyvre bukkant. Miután gondosan áttanulmányozta, rosszallóan jelentette lei: —Ilyen sók szereplő mellett a cselekmény mégiscsak szegényesnek látszik! Narcométer Egy amerikai orvos olyan elektronikus eszközt fejlesztett ki, amelynek segítségével perceken belül meg lehet mondani, hogy vaiaki kábító- vagy egyéb szer hatása alatt áll-e. Dr. Thomas Westenmamv a New Jersey állambeli Shrewsburyből azt mondja, hogy kísérleti kábítószer-elemzője, vagy ^narcométer”-ge 800 próba során bizonyult sikeresnek. A narcométer módosított változata az ENG-gép- nek — ez a szédülés kimutatására szolgáló orvosi műszer. Elektródokat erősítenek a beteg homlokára és halántékaira, s azok felveszik az agy elektromos impulzusait. Az impulzusokat görbében ábrázolják (mint az EKG-mái), és azonosítani tudják a különféle kábítószereket. Mindegyik kábítószerre annak jellegzetes görbéjét kapjuk” — mondja Westerman. Most már két éve működik együtt a bűnüldöző hatóságokkal és más New Jersey-! orvosokkal, s ezalatt Westenmamnak sikerült gyorsan és határozottan kimutatnia a betegekben az olyan kábítószereket, mint a heroin, a kokain, a barbitu- rátok és a marijuana. ELVESZETT a „MOZAIK” Építőipari Kisszövetkezet Gyöngyös feliratú, köralakú bélyegzője. Használata a mai naptól érvénytelen. „MOZAIK” Ép. Ip. Kisszöv. Gyöngyös, Vöröshadsereg u. 59. AZ EGER—MÁTRA VIDÉKI BORGAZDASÁGI KOMBINAT pályázatot hirdet JOGTANÁCSOSI munkakör betöltésére. Követelmény: jogtanácsosi szakvizsga és több éves vállalati szakmai gyakorlat. Jelentkezés: a borkombinát személyzeti és oktatási osztályán, Eger, Széchenyi u. 3. Schmidt Egon Családi idill sfiniéknél... (Fotó: Szabó Sándor)
