Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-13 / 189. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 13., péntek 3 Megújulás és innováció (IV/4.) Az alkotók összefogása A világpiaci árviszonyok következetesebb érvényesítése egyre kevésbé ad módot arra, hogy a vállalatok a szükséges nyereséget csupán a bevétel és a termelés mennyiségének a növelésével érjék el. Értékes anyagokból, drága energiával csak akkor érdemes töb. bet gyártani, ba az jó áron eladható. A nyereség egyre inkább csak úgy növelhető, ha ugyanazt a termék- mennyiséget kevesebb anyagból és energiával gyárt, ják, vagy ha ugyanannyi anyagból és energiával drágább terméket állítanak elő. Ehhez kell az ötletes, folyamatos műszaki fejlesztés. Az utóbbi időben számos intézkedés született a K-fF kapacitások hatékony össze, fogására és kihasználására. Elszámolási és pénzügyi intézkedéseket hoztak azzal á céllal, hogy az önálló kutatóintézetek érdekeltsége job. ban kötődjék a vállalati, termelési érdekhez. Két-három kutatóintézet beolvadt egy-egy termelő vállalatba, a Híradástechni. kai Ipari Kutatóintézet pedig az Egyesült Izzó fejlesztő laboratóriumával, a Köz. ponti Fizikai Kutatóintézet félvezető kutatócsoportjával és az Izzó gyöngyösi gyárának egyik termelő részlegével új. vállalattá egyesült. Itt jött létre az elektronikai alkatrészgyártás fejlesztését szolgáló program központi termelő bázisa: a Mikroelektronikai Vállalat. Néhány kutatóintézet műszaki fejlesztő vállalattá alakult, tehát árutermelésre tért át. Gyártmányleírásokat, technológiai dokumentációkat szállítanak konkrét megrendelésekre, adott határidőre és szabott áron. A fejlesztő vállalatok saját kockázatukra is kutathatnak, fejleszthetnek, vállalva, hogy a megoldásra — itthon vagy külföldön — vevőt keresnek. A legújabb jogi, pénzügyi feltételek széles körben módot adnak arra, hogy kutatóintézet, fejlesztő vállalat, gyár és külkereskedelmi vállalat egy-egy téma megoldására társulást alakítson. A kisvállalkozási formák aá eddiginél gazdagabb eszköztárat kínálnak a K-fF kapacitások, illetve az ötletes, felkészült, kezdeményezőkész szakemberek, szakmunkások számára. Módot adnak arra, hogy egy-egy olyan új ötletet, amely nem illeszkedik valamely nagyvállalat rövidebb-hosszabb távú programjába, különösebb kockázat és aránylag kis befektetés révén a piac „ítélőszéke” elé kerülhessen — egyedi vagy kissorozatú gyártás megszervezésével. Ennek révén több újító, fel- j.-találó tud bizonyítani, kiír bontakozni. Egy-egy (akár magán, akár .állami vagy szövetkezeti, •vagy vegyes) innovációs | .társulás vagy kisvállalkozás ^indulásához többféle — íSszakmai, jogi, anyagi — segítséget nyújtanak. Több tucat az innovációs tevékenységet szervező, tanáccsal, pénzzel ellátó szervezet, vállalat — sőt: kisvállalkozás alakult, viszonylag igen rövid idő alatt. (Ezek sorában a jelentősebbek: a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó Innovációs Alap, az Állami Fejlesztési Bank által és a KISZ KB által támogatott Alkotó Ifjúság Egyesülés (ma már lapja is van: az ötlet) vagy: a NOVEX Találmányfejlesztő és Értékesítő Külkereskedelmi Rt.). Nincs kire várni A műszaki fejlesztés változatlanul kimeríthetetlen tartaléka az újítómozgalom. (Az újításokból származó többleteredmény 1976 és 1980 között több mint 3,5 milliárdra emelkedett. Az 5876 alkalmazott találmány nyomán pedig több mint 8 milliárdos eredményt könyveltek el a vállalatok). Az újítók, feltalálók száma jelenleg 210—220 ezerre tehető. Munkájuk támogatása valamennyi vállalatnál, a leg. biztosabb befektetések közé sorolható. A közelmúltban intézkedést hoztak, hogy az újítási díjak a progresszív-adómentes részesedési alapból fizethetők. Egyértelművé vált az újítások és találmányok gyors hasznosítását elősegítő közreműködők érdekeltsége is. Az említett intézkedések mindegyike a K-j-F hatásfokának javítása érdekében meghozott központi lépés volt. A vállalatokon belül azonban legalább ennyit, ha nem többet lehet tenni, azért, hogy a gazdálkodás műszika-szervezeti alapjai megújuljanak. Vegyük sorra a legfontosabb teendőket. Körültekintően kell foglalkozni az értékesítési lehetőd ségek alakulásával, tájékozódni, elemezni a keresletet, azt, hogy melyik piac kínál esetleg jobb feltételeket a mai és a holnapi gyártmányok értékesítéséhez. A piaci munka javítása érdekében újabb együttműködési formákat lehet keresni a külkereskedelemmel való közös érdekeltség növeléséhez. Hasznos ha a piaci információk nemcsak az értékesítési, hanem a műszakifejlesztési, intézkedési terveket is alátámasszák. Nem lenne haszontalan, ha a vállalati K-fF programok egyre több helyen, a vállalaton kívüli és belüli kutatók-fejlesztők közös munkájaként készülnének. A K-fF munka vállalati összehangolása érdekében az eddiginél bátrabban kellene keresni a kutató és fejlesztő intézetekkel való kooperáció bővítésének útjait. Sok tartalék felbukkanása várható ott, ahol a műszaki-fejlesztési gondokról és programokról részletesen és rendszeresen tájékoztatják a vállalat belső közvéleményét: pályázatokat írnak ki egy-egy' feladat megoldására, sőt: egy-egy elkészült prograpi bírálatára. A vállalati jövedelemszabályozással érdekeltté lehet tenni a műszaki szakember gárdát és a szakmunkásokat abban, hogy a saját vállalatuk számára törjék fejüket új megoldásokon, s hogy az új dolgok bevezetésén fáradozzanak. Erre a gazdasági munkaközösségi forma is tág teret nyújt. Napjainkban, ha egy vállalat vezetése —, ahogy mondani szokás: innovatív típusú, akkor körülbelül ezt a feladatsort írja elő, saját- maga számára, a következő időszakra. Ma már nincs mire, nincs kire várni: elképzelhetetlen olyan ötlet, amelynek kivitelezése hivatali, rendeleti akadályba ütköznék: olyan kooperációt, társulást, munkaközösséget szervez bármelyik vállalat — az innováció gyorsítására —, amilyet akar. Mindenre van mód. Éppen azért, mert a kiépült, korszerű gazdaság sok százezres gyártmányskálájának innovációját egyetlen központból, jó hatásfokkal irányítani nem lehet. Jó ötletre pénzt is adnak a bankok. A korábbi panaszok, kifogások az ipartörténeti feljegyzésekre tartoznak: van tér, pálya — a vállalatokon a sor, hogy megmutassák, mit tudnak. Gerencsér Ferenc (Vége) Számítógép kórházaknak A betegek leletei fontos adatokkal támasztják alá a gyógyító munkát. A laboratóriumok iránti igények növekedése nálunk is mindinkább sürgetővé tette a kornak megfelelő színvonal térhódítását, a munka gépesítését. A Híradástechnikai Szövetkezet foglalkozik a kórházi laboratóriumok automatizált rendszerének fejlesztésével. A szövetkezet mikroszámítógépei automatikus adatfelvételt, mérést, tárolást és leletkészítést „tudnak”; jelentősen megkönnyítik és gyorsítják a kórházak személyzetének munkáját, és fokozzák a vizsgálatok megbízhatóságát (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Bővül a sörválaszték Sajtótájékoztató a Tuborg gyártásáról Szovjet újságíró-delegáció Heves megyében Csütörtökön szállították ki az üzletekbe, a Kőbányai Sörgyárból az első Tuborg sört, ezzel az új készítménynyel gazdagodott a hazai sörválaszték. Az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón a kőbányai gyár vezérigazgatója és a dán Tu. borg cég képviselője a forgalmazás előzményeiről és a gyártásról elmondták, hogy a kőbányai gyár két évvel ezelőtt vásárolta meg a Tuborg cég gyártási licencét. Az előállításához új berendezéseket szereztek be, mintegy 120 millió forintért. E korszerű eszközökkel, a Tuborg speciális sörélesztőjével, s a gyártási utasítás sok szigorú betartásával ez évben megindult a próbaüzem. A próbaadatok minden paramétere megfelelt a minőségi követelményeknek, s így már kiszállították az üzletekbe a félliteres üvegekben 15,— forintos áron forgalomba kerülő Tuborg sört. Az idén 50 ezer hektolitert gyártanak az új készítményből, a jövő évtől pedig — a megállapodás szerint tíz éven át — ennek a kétszeresét. Az új minőségi sörrel nemcsak a választék színesedett, kis mértékben a kapacitás is bővült..Ez azonban nem oldja meg a söripar gondjait, a növekvő igényekkel ugyanis a hazai gyárak nem tudnak lépést tartani, ezért az évi 8 mii. lió hektoliteres gyártás mellett megközelítően másfél millió hektoliter lesz továbbra is a behozatal, elsősorban a szocialista országokból. A Kőbányai Sörgyár eddigi készítményei is megütik a nemzetközi mércét, ezt jelzik, hogy Londonban a napokban véget ért világsör versenyen a Jubileum és a Bak sör aranyérmet, a Rocky Cellar pedig ezüstérmet nyert. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége vendégeként hazánkban tartózkodó Arkadij A. Tolstik, a belorusz újságírószövetség elnöke, a Minszkben megjelenő Swjasda című köztársasági lap főszerkesztője és Boris S. Rodionov, az Íz. vesztyija vezető munkatársa kétnapos látogatásra Heves megyébe érkezett. A kétnapos program keretében ellátogattak a Népújság szerkesztőségébe, ahol Gyurkó Géza, a lap főszerkesztője, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke adott keresztmetszetet a megyei sajtó helyzetéről, s közelebbről tájékoztatót a Népújság munkájáról, a szerkesztőség belső életéről. A mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok kapcsolatát tanulmányo- zandón Poroszlón ismerkedtek meg Tóth Mihálynak, a szövetkezet elnökének tájékoztatása, valamint a szövetkezet életével való ismerkedés alapján a megye szövetkezeti mozgalmának helyzetével. A szovjet újságíró-delegáció ellátogatott a VILATI egri gyárába is, ahol a gyár termékeivel, az itt dolgozók életével ismerkedtek meg. Ez a gyár egyébként jelentős szovjet exportot bonyolít le mindkét fél kölcsönös megelégedésére. A szovjet újságírókat fogadta Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, aki Heves megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről nyújtott széles körű tájékoztatást, majd Hevesre, az ottani öregek szociális otthonába látogattak el a delegáció tagjai. A kétnapos riportút, Heves megyében, at Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátban fejeződött be. Többet is exportálhatnának Magyarország összes ex. portforgalmának több mint 26 százalékát mezőgazdasági élelmiszeripari termékek teszik ki. Ennek a forgalomnak több mint egyharmada a dollárral vagy más kemény valutával fizető piacokra irányul. Milyen szerepe van ebben termelőszövetkezeteinknek? Ezzel a kérdéssel kerestük meg a TOT ágazati és koordinációs főosztályának vezetőjét, Perezel Jánost. — Hazánk 1400 mezőgazdasági szövetkezete, így a Heves megyeiek is, jelentős szerepet játszik az ország export árualapjának megteremtésében mind a rubel-, mind a dollárelszámolású piacokon. Ezért fontos, hogy a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari export tovább növekedjék, hozzájáruljon a gazdasági egyensúly javításéhoz, és fejlődjön a mezőgazdaság szövetkezeti szektorának exportteljesítő képessége, erősödjön a termelők exportérdekeltsége. A magyar mezőgazdasági termékek csaknem 70 százalékát a mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják, s ilyen arányú az exporthoz való hozzájárulásuk is. Az MSZMP KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége 1978. március 30-i ülésén egyebek mellett állási foglalt abban, högy a külkereskedelmi vállalatok növeljék a szövetkezetek érdekeltségét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Azt is hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a szövetkezetek és a külkereskedelmi vállalatok együttműködését. — Ez biztató, de hosszú az út. amely egy kedvező döntéstől a megvalósulásig tart. Tehát, milyen gyakorlati lépéseket tettek? — A külkereskedelmi tárca, valamint az országos érdekképviseleti szerv vezetőinek összehangolt intézkedései után megkezdődött a központi döntésék végrehajtása. Néhány kérdésben már előrehaladás tapasztalható. A legjobb információval és külföldi kapcsolatokkal rendelkező tőkeerős mezőgazda- sági szövetkezetek néhány esetben kezdeményezően léptek fel, és eredményesen valósították meg a dollárelszámolású exportot növelő fejlesztést, közvetlen kapcsolatokat és közös érdekeltségű vállalkozásokat hoztak létre. Megfelelő kapcsolatrendszer alakult ki a Kereskedelmi Kamara, a Külkereskedelmi Bank és a TOT között, amelynek eredményeként több információs jellegű ankétet. szerveztek. így rendszeresen napirenden tarthatók a mezőgazdasági szövetkezeteket érintő külkereskedelmi kérdések. — Ez azt jelenti, hogy minden kérdésre sikerült kielégítő megoldást találni? — Bármennyire is jó lenne „igen”-t mondani, ezt nem tehetem. Gondunk például a mezőgazdasági szövetkezetek exportérdekeltségének számottevő erősödése, az ezzel kapcsolatos szervezeti, szabályozásbeli konstrukciók kialakítása. Nem jutottunk előbbre a külföldi szövetkezetek és szövetségeik és a magyar mezőgazdasági szövetkezetek közötti érdemi — gazdasági kapcsolatok kialakításában. Nem sikerült olyan közös vállalkozásokat tető alá. hozni, amelyekben a nyugati partner tőkebefektetésével garantálja az értékesítést és: a nettó export növekedését. A szövetkezeti mozgalom egészére változatlanul az jellemző, hogy a közös gazdaságok fejlesztése, a termelés minőségi jellemzői, az irányítás szervezeti formái nem alkalmazkodnak a nem. zetközi piac ritmusához, értékítéletéhez. A lehetőségek ellenére a termelőszövetkezetekre nem jellemző az exportorientáltság, még a nagyüzemek is csak kis mértékben vállalnak — vállalhatnak — részt a nemzetközi áruforgalom közvetlen napi gondjainak és távlati feladatainak megoldásából. — Milyen eszkötei vannak a szövetkezeteknek arra, hogy bővítsék a nemzetközi kapcsolataik körét? — A nyugati szövetkezeti szervezetek forgalma több agrártermékből meghatározó jelentőségű mind belföldi, mind nemzetközi piacokon. Szövetkezeteink és szövetségeik zömmel tagjaik mező- gazdasági és: élelmiszeripari termékeit értékesítik. Mi nemcsak versenytársként léphetünk fel termékeinkkel, felkínálhatunk több olyan terményt, áruféleséget is, amely az áruválasztékukat bővíti, számunkra pedig többletexportot jelent. Agrár-külkereskedelmi gyakorlatunk eddig nem. számolt kellőképpen a nyugati országokban működő szövetkezetek és szövetségeik gazdasági súlyával és jelentőségével. Nem aknáztuk ki á gyakran kézenfekvő lehetőségeket sem. Mezőgazdaságunknak és ' élelmiszeriparunknak alig van külkereskedelmi kapcsolata nyugati szövetkezeti szervezetekkel. Magyar mezőgazdasági szövetkezetek között közvetlen kapcsolat eddig nem épült ki. — Milyen lehetőségek kínálkoznak a külgazdasági kapcsolatok bővítésére? — A nyugati országok szövetkezeteivel, továbbá a kis- és középvállalatokkal kialakítandó kapcsolatok az eddigiektől több szempontból eltérő megközelítést és szervező munkát igényelnek. (Az eddig létrejött kisszámú gazdasági együttműködés ugyanis, esetleges, és általában a személyes kapcsolatokhoz kötődik.) Lehetővé kell tenni például, hogy a nyugati szövetkezeti szervek, valamint a kis- és középvállalatok szervezett formában megismerjék a magyar mezőgazdasági szövetkezetek exportteljesítő képességét, együttműködési lehetőségeit, A különböző gazdasági együttműködési formák és ezek keretében előállított termékek bemutatását és ismertetését az ún. referencia üzemekre kell építeni. A gazdasági kapcsolatok bővítését a tradicionális kereskedelmi kapcsolatok mellett. főként a közös termelési és értékesítési célt kitűző nemzetközi vállalkozások, valamint a szerződéses termelés és az „exportbérmunka” irányában kellene kiterjeszteni. (B. P.)
