Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-14 / 163. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR-ROMÁN KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK XXXIII. évfolyam, 163. szám ARA: 1982. július 14., szerda 1,40 FORINT AZ NSZHP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Félév a külkereskedelemben Erőfeszítések az export Az év első felében a gépipar exportfeladatait teljesítőképességének megfelelően határozták meg. aminek az ágazat megfelelt, s most először a kivitel fő hordozójává vált. Nem csökkent az élelmiszergazdaság szerepe sem külpiaci értékesítésünkben. A többi népgazdasági ág vagy az átlagos helyét tölti be kereskedelmi kapcsolatainkban, vagy a korábbi gondokkal küzd a dekonjunktúra miatt, mint például a kohászat, a vegyipar és a könnyűipar. Meggyőződés A mesebeli .királyfi — mint tudjuk — soha nem alkuszik. Furcsa is volna, ha mondjuk a hétfejű sárkányhoz nem kivont kaird- dal, halált megvető bátorsággal közeledne, hanem valamiféle „áthidaló javaslattal”. A mese nem érhet véget a királyfi és a sárkány ésszerű kompromisz- szumával, Győznie kell a jónak a rossz fölött, mór csak azért is, mert a jó abszolút jó, a rossz pedig abszolút rossz, s e kettőt nem lehet összebékíteni. A valóságban némileg mások az esélyeink. Vélhetőleg csak csecsemőkorunkban nem kell tudomásul vennünk a körülményeket, s nem kellett alkalmazkodnunk a többiekhez. Az öntudatlan néhány hónap elmúltával tanulni kezdtünk, hogy mit lehet és mit .nem. Tanulni kezdtünk az ilyen-olyan együttélési normákat, az írott és írattam szabályokat. Más. szóval korlátáinkat. A folyamat persze korántsem ilyen egyszerű. Szerencsére. Ha mindig, mindenhez alkalmazkodtunk volna, elvész egyéniségünk, akaratunk. Nem lenne másokétól eltérő célunk, véleményünk. Elfogadnánk mindent úgy, ahogy van, nem feüzde- nénk, nem akarnánk irányítani sorsunkat. Márpedig akarjuk, hogyne akarnánk, csak közben tudomásul kell vennünk lehetőségeink határait A tényleges határokat amelyek elérése .nem kevés erőfeszítést kíván. Megalkuvók volnánk? Rossz ízű szó, megalkuvó. Bár az alkuban benne rejlik, hogy nem csak mi engedtünk. Manapság sokszor emlegetjük a döntések előkészítését a döntéseket megelőző demokratikus vitákat. Azt hiszem, hogy a jó döntésekhez makacs emberek kompromisszummal záruló ütközése szükséges, hogy a kölcsönös engedmények után' az maradjon meg, ami a legjobb megoldásihoz vezet Függetlenül a véleményt nyilvánítók beosztásától. Ahol mindig a főnöknek van igazai, ott aligha érvényesül a kollektív bölcsesség. Engedni soha nem köny- nyű. Belátni, hogy más valamihez jobban ért: Vagy — ez is gyakorta megesik — a kitűnő ötletről lemondani azért, mert megvalósításához hiányoznak a feltételek. Ha valóban hiányoznak, és nem puszta kifogásként hangzik el, hogy az elképzelés nem időszerű, irreális stb. Megalkuszunk, de csak akkor tehetjük nyugodt lélekkel, ha bizonyosak vagyunk benne: nem tudunk változtatni a körülményeken. E nélkül a „külső tényezőkre” való hivatkozás csupán mentség, elfogadhatatlan mentség restségünkre, bátortalanságunkra. Hosszain folytathatnám a példa lódzást, és mindenki hozzátehetné még a maga történeteit. A dolog lényegét azonban további példák nélkül is megfogalmazhatjuk: szüntelenül engedményekre kényszerülünk. Csák az nem mindegy, hogy miért és mennyit adunk föl elképzeléseinkből. (M. D.) A Külkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint külkereskedelmünk 1982 félévi dollárelszámolású egyenlege aktív, mintegy 5 milliárd forinttal. Az utóbbi egy hónap erőfeszítésének további növelésére van szükség, mert a többlet nem az export növekedéséből, hanem az import csökkenéséből adódott. Szocialista kivitelünk 4,1 százalékkal, behozatalunk 8 százalékkal, tehát tervszerűen növekedett a félévben. Partnereink ütemesen, határidőre szállítottak, a lengyel imp>ort is pontosan érkezik. A külkereskedelmi vállalatok erőfeszítéseiről, eredményeiről és gondjairól kértek tájékoztatást az MTI munkatársai: A Transeléktro, amely a gépipar kivitelének nagyobb részét bonyolítja le az év első felében, 7 százalékkal szállított több árut külföldire, mint a múlt év azonos időszakában. A szocialista exportban átmeneti visszaesés után az év végéig teljesítik valamennyi kötelezettségüket. A szocialista országokból származó behozatal jelentősen, 26 százalékkal növekedett. A dollárelszámolású piacra 6 hónap alatt 2 milliárd forint értékű árut szállítottak, ami megfelel az éves terv időarányos teljesítésének. Kedvezőtlen viszont, hogy a tőkés behozatal a vártnál is nagyobb, alkatrészekre, anyagokra 15 százalékkal több valutát adtak ki, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor a vállalat ütemesen szállítja indiai, török és más megrendelőinek az erőművi nagyberendezéseket, a gázturbinás egységeket és a nagykazánokat. Az első félévi szerződéskötések, köztük a 40 millió dolláros nigériai faluvillamosítás megvalósítása a második félévben kezdődik. A Metrimpex a kivitel időarányos teljesítésével lemaradt, amit a következő hónapokban fokozott erőfeszítéssel, szervezettebb munkával igyekszik behozni. Nigériába, Ecuadorba, Mexikóba és Peruba komplett oktatási berendezéseket, iskolai felszereléseket, Nyugat- és Észak-Európába számítás- technikai programokat és szervezéstechnikai termékeket szállítottak. Automatika- elemekből rövidesen a tőkés piacra is exportálnak, mert egy osztrák céggel vegyes vállalatot alapítottak hazánkban. A Terimpex forgalmában is erősen éreztette hatását a több éve tartó piaci recesszió. Ezért a vállalat fokozta piackutató munkáját, amelynek során kiderült, hogy például a darabolt sertéshús, a tarja, a lapocka, a karaj és a dobozolt sonka a keresett cikkek közé tartozik. Ennek megfelelően a gyártókat, a Pápai és a Kaposvári Húskombinátot egyaránt az ilyen jellegű árualapok növelésére ösztönzik. Más területeken viszont politikai és gazdasági feszültségek, mint például a közel-keleti háború, hátráltatják a sikeres üzletkötéseket. A Generalimpex sok vállalatot megnyert exportprogramjához, és ma már csaknem 70 cikkcsoport külpiaci értékesítését vállalja. Ipari partnerei zömében az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek, kisüzemek, amelyek rugalmasan képesek alkalmazkodni a mind gyakrabban változó igényekhez, de néhány nagyvállalat gyártmányait is sikerrel kínálják külföldön. Egyes mezőgazdasági termékek, játékok, kempingbútorok és bőrkonfekció- áruk kivitelét növelték a leggyorsabban. Ezekkel a termékekkel új piacokon is megjelentek, így az USA- ban és Japánban. Nemrég konzervek több százezer dolláros exportjára szerződtek amerikai cégekkel, az első szállítmányt éppen a napokban indították útnak. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalatnál is — amely éves tervét "Időarányosan teljesítette, bővítette a szocialista országokkal lebonyolított választékcserét, szervezte az áruházi heteket —, érezhető volt már a hazai külkereskedelmi vállalatok közötti verseny erősödése. Előfordult, hogy néhány termelő más külkereskedelmi vállalat közreműködését kérte, vagyis eddigi hagyományos partnerétől elpártolt. Mindez azt mutatja: a vállalatok élnek külkereskedelmi partnereik kiválasztásával. Nagyobb nyereségre ugyanis csak akkor számíthatnak, ha olyan partnerre bízzák a külkereskedelmi munkát, amelyik hatásosabban tár fel új piacokat, jobb ármunkát végez, anyagilag is érdekeltté teszi az iparvállalatot az igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodásban. (MTI) Nedves aratás Borús ég alatt, dús búzakalászok között kombájnok dolgoznak csatasorban. Óhajtanák itt a szárazságot, az eső viszont jót tesz a csövelő kukoricának, a cukorrépának. Ha kell, egy-két napot szívesen „kihagynak” az aratók, még ha most ez is a legfontosabb. Hogyan győzzük, mire számithatunk és kik a részesei ennek a munkának? — ezekre a kérdésekre keresnek választ riportereink a 3. oldalon. Lázár György Romániába érkezett Lázár György és Constantin Dascalescu a tárgyalások meg. kezdése előtt (MTI fotó, Pálfy Gábor felv. — Népújság telefotó — KS) Lázár György, a Minisztertanács elnöke — küldöttség élén — kedden Bukarestbe utazott Constantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kor_ mányelnőkének meghívására hivatalos baráti látogatást tesz Romániában. A küldött, ség tagjai: Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tóth Dezső művelődési miniszterhelyet, tes és Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, aki a román fővárosban csatlakozott a delegációhoz. Az Otopeni repülőtéren Lázár Györgyöt meghívója, Constantin Dascalescu ro- ,mán miniszterelnök fogadta és üdvözölte. Az érkezésnél jelen volt az állami élet több más képviselője. Ott volt Victor Bolojan, a Romár, Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A fogadtatás után Lázár György és kísérete szálláshe. lyére hajtatott. A déli órákban Lázár György és Constantin Dascs- lescu megtartotta első tárgyalását. A hivatalos megbeszélésen magyar részről részt vett Veress Péter külkereske. delmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyet, tese, Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes és Rajnai Sándor, hazánk bukaresti nagykövete. Román részről Nicolae Constantin külkeres_ kedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter, Aneta Spornic, az Állami Tervbizottság miniszteri rangú államtitkára. Ion Stefanescu, a szocialista mű. velődért és nevelési tanács első elnökhelyettese, Constantin Oancea, külügymi_ niszter-helyettes és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete volt jelen. A két kormányfő tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről, tárgyalt á kétoldalú kapcsolatokat érin tő legfontosabb kérdésekről és a nemzetközi helyzet idő. szerű problémáiról. Délután Lázár György üzemlátogatáson vett részt Nicolae Constantin kíséretében. Megtekintette Bukarest egyik legnagyobb gépipari üzemét, az Augusztus 23. gépgyárat, amely dízelmozdonyokon kívül olajbányászati és vegyipari berendezéseket is gyárt. A rövid gyárlátogatás után a Victoria-palotában Lázár György és Constantin Dascalescu folytatta tárgyalását. Törődni kell az egészségvédelemmel Mór a beruházások idején Az Országos Munkavédelmi Bizottság ülése A dolgozók egészségének, testi épségének védelme akkor lehet valóban eredményes, ha annak feltételeit már a beruházások tervezésének és üzembe helyezésének szakaszában megteremtik — hangsúlyozta keddi ülésén az Országos Munka- védelmi Bizottság. A Minisztertanács rendeletben írta elő, hogy a beruházások egész folyamatában gondoskodni kell a munkavédelem feltételeinek megteremtésé ről, s az OMB most ennek kezdeti tapasztalatait vizsgálta. Ezzel kapcsolatban külön- is megvitatta az Ipar_ terv és a Kogépterv, valamint a Dunái Vasmű és a Papíripari Vállalat Szolnoki Gyárának beszámolóját arról, hogy a műszaki tervezés, illetve az üzembe helyezés során hogyan teremtették meg a biztonságos munka garanciáit,. Az OMB megállapította, hogy a kormányrendeletben foglaltak megvalósítása meg. kezdődött, de az eredmények egyelőre eltérő képet mutatnak. Előrelépés elsősorban a nagyobb, főként technológiai tervező vállalatoknál, valamint az ipari nagyüzemekben és az állami mezőgazdaságban érzékelhető. A műszaki tervezők és a gazdasági vezetők önállósága,' felelőssége megnőtt, munkavédelmi ismereteik azonban még nem mindenütt kielégí. tőek. Fokozottan számon kell kérniük a házai gyártó vállalatoktól és az importőröktől is a 'munkavédelmi szempontból kifogástalan termékeket. Növelni kell a műszaki tervezés színvonalát, s munkavédelmi szempontból is nagyobb szakszerűséggel kell eljárni, a különböző létesítmények, gépek, berendezések üzembe helyezésekor. A vállalatok jelentős részénél már tapasztalható fejlődés a munkavédelmi szempontból is kifogástalan üzembe helyezési eljárásoknál. Az OMB elismeréssel szólt a Dunai Vasmű gyakorlatáról, amit más vállalatoknak is figyelmébe ajánl. A bizottság felkérte a felügyeleti szerveket, a hatóságokat és munkavédelmi felügyelőségeket, hogy fokozottan ellenőrizzék és következetesen kérjék számon a szabályok végrehajtását. Az OMB megtárgyalta az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról, kivizsgálásáról és a társadalombiztosítási megtérítési rendszer tapasztalatairól, valamint a továb_ bi tennivalókról szóló jelentést. Megállapította, hogy az új rendelkezések helyesnek bizonyultak, ugyanakkor a statisztikai rendelkezéshez kapcsolódó dokumentumok pontosítása és kiegészítése szükséges úgy, hogy azokat 1983. január l-től alkalmazhassák. Az Országos Munkavédelmi Bizottság további napirendi pontként az egyszerűbb gazdálkodási formákkal kapcsolatos munkavédelmi kérdésekről irányelvet fogadott el, amelyet a Szak- szervezeti Értesítőben és a minisztériumok hivatalos lapjaiban tesznek közzé. (MTI)
