Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-03 / 79. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. április 3., szombat Hz olajtól a Ladáig A szovjet és a magyar gazdaság együttműködéséről képekben Mai összeállításunk ünnepi alkalomra szól: összegyűjtöttünk egy csokorra valót a szovjet-magyar tudományos és technikai együttműködés példáiból. A képekkel, adatokkal természetesen csak egy kis részét tudjuk bemutatni annak a sokoldalú kapcsolatnak, amely ma már hazánk és a Szovjetunió gazdaságát összeköti. A magyar gyártmányú fénytájékoztató berendezések — mintegy 200 „Visinform” tábla — kifogástalanul üzemelnek szovjet repülőtereken, sportcsarnokokban, pályaudvarokon A Barátság-olajvezetéken keresztül kapja Magyarország az értékes nyersanyagot a Szovjetunióból A gépkocsigyártási kooperációs program keretében több magyar üzem működik együtt a Volgái Autógyárral személygépkocsik gyártásában. A magyar üzemek 18 féle alkatrészt és műszert szállítanak a VAZ-nak, ezek ellenértékeként a Szovjetunió kész személygépkocsikat szállít Magyarországnak. A budapesti Mechanikai Mérőműszerek Gyára mintegy 400 ezer Zsiguliba való műszerfalat szállít. Képünk: a MMG szerelő- műhelyében készült Évente 150 darabot rendel ezekből a Leningrádban gyártott Kirovec—K 702 típusú háromszáz lóerős traktorokból Magyarország Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinát létrehozása fontos szakasz volt a magyarországi nehézvegyipar fejlesztési programjának megvalósításában. A TVK üzemei szovjet műszaki segítséggel épültek. Termékeik egy részét a Szovjetunióba exportálják Szovjet és magyar szakemberek közös munkája az a szerviz, amely Tallinnban épült a magyar autóbuszok műszaki kiszolgálására (Fotó: APN _KS) S zovjet-magyar űrkutatás 1974-ben az Interkozmosz —12 fedélzetén indult el Föld körüli pályára az első magyar kozmikus műszer; a magaslégköri kutatásokra készült meteoritdetektor elektronikus blokkja. A Magyar Népköztársaság az egyik legtevékenyebb résztvevője annak a közös programnak, amelyet a kozmikus tér kutatásában és békés felhasználásában a szocialista országok megvalósítanak. Magyarországon sikeresen fejlődik a közös kozmikus kutatások mind az öt fő iránya: az űrfizika, a szput- nyikmeteorológia, a kozmikus biológia és orvostudomány, a kozmikus hírközlés, a Föld távszondázása űreszközökkel. Különösen sokoldalúvá váltak a kozmikus közeg fizikája területén végzett kutatások. A Vertikal geofizikai rakétákon például a szovjet szakemberekkel közösen kifejlesztett műszerek segítségével tanulmányozták a Nap- ibolyántúli sugarainak hatását a magaslégkör tulajdonságaira. A mesterséges holdak megfigyelései hatékonyságának növelése céljából a magyar szakemberek különleges teleszkópot hoztak létre, más szocialista országok tudósaival közösen pedig kifejlesztették az Interkozmosz lézeres távmérőt. Magyarország területén 1966-tól kezdve fogják a meteorológiai szputnyikok által a Föld felhőtakarójáról készített tv-felvételeket. Meteorológiai mesterséges holdak adatai alapján vizsgálják bolygónk levegőburkának összetételét, a légkör globális szennyezettségét, a Kárpát-medence időjárási és éghajlati változásainak sajátosságát. Magyarország is tagja az Interszputnyik-szer- vezetnek, amelynek feladata egyebek közt biztosítani a szocialista országok távolsági rádió-, televízió- és telefonkapcsolatait mesterséges holdak, valamint földi vevő- és adó-vevő állomások segítségével. Magyarország területén is épült ilyen állomás^ Az Interkozmosz program keretében az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980-ban feljutott a kozmoszba. A Szaljut—6 szovjet űrállomáson végzett 7 napos repülése után végrehajtotta a kísérleteknek és kutatásoknak azt az érdekes, sokrétű programját, amelyet magyar tudósok dolgoztak ki szovjet kollégáik közreműködésével. A szovjet fél kérésére a budapesti Központi Fizikai Kutató Intézetben kidolgozták a Pille nevű sugárzásmérő készüléket, amely lehetővé teszi a legénység tagjait érő sugárdózisok mérését közvetlenül az orbitális állomás fedélzetén. A Balaton műszer lehetővé teszi az űrhajós munkaképességének megítélését a repülési adott szakaszában, az űrállomáson végzendő további munka tervezését a legénység fáradtsági fokának figyelembevételével. Egy másik, szántén közösen kifejlesztett műszer, a Diagnoszt bekerül azoknak az orvosi eszközöknek az arzenáljába, amelyekkel az űrhajósok állapotát ellenőrzik mind a Föld körüli pályán, mind pedig a repülést megelőző és követő periódusokban a földön. A közös szovjet—magyar űrkutatások igen fontos eredménye a tudomány és technika legújabb ágazatainak fejlődése mindkét országban. Magyarországon felnövekedett ama tudósok, mérnökök, munkások nemzedéke, akik nemcsak az élenjáró technológiai eljárásokat sajátították el, hanem számos „nem. kozmikus” ágazat színvonalát is világ- színvonalra növelitek. összeállította: Hekeli Sándor
