Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Üdvözlet a Lenini Komszomoltói — Ünnepségek, koszorúzások, ifjúsági seregszemlék — Megemlékezések a Szovjetunióban Kettős évfordulót köszöntött az ország Koszorúzás Nagy József és Nemecz József egri sírjánál. Ké­pünkön a városi pártbizottság képviselői. ,,Fészek" Ha közvélemény-kutatást tartanának arról, hol lehet a legrosszabb körülményeik között vásárolni, legtöbben bizonyára a TÜZÉP-ttelepe- ket említenék először. Az építőanyag-telepeken, a'hol a tartós használatra ren­deltetett, nemzedékeket ki­szolgáló házak, nyaralók „alapanyagait” árusítják, szinte sosem lehet egyszer­re mindent beszerezni. Elsősorban ezért minő­síthető jelentős esemény­nek, hogy meghonosítjuk az osztrák Brau-Welt áruházi lánc szisztémáját — know- how-ját —; s ennek főbb elemeit máris alkalmazzák a szolnoki Fészek Áruház­ban. Aki most Szolnokon vagy környékén kezd épít­kezni, nem kényszerül sár­tengerben, anyaghalmok között botladozni, tervdo­kumentációért szaladgálni, boltról boltra járni, míg a vasbeton gerendától az utol­só villanykapcsolóig össze­szed mindent, ami lakásá­hoz szükséges. Mindezt egy helyen megvásárolhatják a szolgáltatással együtt. A Fészek Áruház többet nyújt, mini amennyit a rö­vidítés ígér. Többet, mint faanyagok, építőanyagok, szerszámok, szerelvények, elektromos cikkek, kerti áruk együttesét; kaphatók itt csempék, tapéták, festé­kek, típustervek is; kölcsö­nöznek építkezéshez szük­séges gépeket; vállalják fa, fém, üveg méretrevágását; kötnek anyagbiztosítási szerződést, és megrendel­hető minden áru házhoz­szállítása. Már építkezett a TÜZÉP, amikor az osztrák—magyar üzlet létrejött, nem volt mód és idő a rendszer adaptálására. Lesz viszont abban az országos áruházi láncban, amelynek megva­lósításán a TÜZÉP Válla­latok mellett egy sor más kereskedelmi cég — pél­dául a RAVILL, az Amfora —, valamint számos ipar- vállalat dolgozik. Gondját viseli az ügynek több mi­nisztérium : az építésügyi, a belkereskedelmi, a mező- gazdasági és a külkereske­delmi is. A sok bába között re­mélhetőleg nem vész el a gyerek, vagyis egy olyan ' építőanyagáruház-láncolat kiépítése, ami minőségi fordulatot hoz a kereske­delemnek ebben az elma­radott ágában, A TÜZÉP - egyesülés máris védjegyez­tette a Fészek elnevezést, ami azért indokolt, mert ennek az áruházláncnak belső, szervezeti és külső jegyei egységesek lesznek. A célszerűségnek megfe­lelően a Fészek Áruházak, illetve a hozzájuk tartozó, most már csak raktárként szolgáló nyitott és fedett telepek betonútokkal, ipar­vágányokkal kapcsolódnak az országos út- és vasúthá­lózathoz. Az áruházak egy­szerű szerkezetűek és be- rendezésűek, ezért viszony­lag olcsón és gyorsan meg­építhetek. A tervek szerint az idén elkészül a buda­pesti és az érdi, később a kecskeméti, a győri, a za­laegerszegi, a debreceni, a nyíregyházi, a nyírbátori és a pécsi Fészek is. Hogy He­ves megyében lesz-e és hol, arról még nincs tudomá­sunk. (g. zs.) Az elmúlt hét végén a KISZ zászlóbontásának 25. és a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 63. év­fordulóját köszöntötték ha. zánkban. A Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség ünnepére eljuttatta üdvözle­tét a Lenini Komszomol is. A KISZ KB kibővített ju­bileumi ülést tartott, ame­lyen Fejti György első tit­kár emlékezett a mozgalom történetéről, s szólt további célkitűzéseiről. Többi között hangsúlyozta, hogy: az ifjú­ság változtatni, újítani aka­ró türelmetlensége a fejlő­dés értékes, nélkülözhetetlen lendítő ereje. Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára megelégedéssel be­szélt felszólalásában arról, hogy a KISZ betölti társa­dalmi szerepét s kérte: a szövetség * legyen a jövőben is a párt hűséges társa a szocializmus építésében. Ez­után nagy sikerű gálaműsor következett az Erkel Szín­házban, majd a KISZ szék­házában reprezentatív kiállí­tás nyílt a mozgalom két és fél évtizedes útjáról, ered­ményeiről. Több ezren vettek részt a Bács-Kiskun megyei fiatalok hagyományos orgoványi em­lékmenetén, a kaposváriak Latinca-emléktúrát rendez­tek. Tatabányán a város 16 helyén ünnepeltek, Vas me­gye ifjúságának forradalmi szerenádját tizenöt kórus fellépése tette maradandób­bá, hogy csupán néhányra utaljunk a vidéki esemé­nyekből. Egerben ünnepélyes külső­ségek közepette helyezték át az egykori munkásmozgalmi harcos, Csirmaz Dezső ham­vait korábbi nyughelyéről a Hétfőn elutazott Budapest­ről Pierre Joxe, a Francia Szocialista Párt parlamenti frakciójának elnöke, a nem­zetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnöke vezette küldöttség, amely az országgyűlés magyar­francia baráti tagozatának meghívására látogatott Ma­gyarországra. A delegáció tárgyalásokat folytatott az országgyűlés dr. Hősök Falába. Ennek alkal­mával Farkas Sándor, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka mondott beszédet, a veterán nevét viselő IV-es iskolai úttörőcsapat énekkara tisztelgett s a megyeszékhely képviselői — közöttük Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára — koszorúkkal adóztak az el­hunyt emlékének. Nagy József és Nemecz József mártírok egri sírjánál is lerótták kegyeletüket az emlékező utódok. A helyőr­ségi együttes zenei kísére­te mellett a városi pártbi­zottság nevében Kovács Já­nos és dr. Vasas Joachim titkárok, a tanács részéről dr. Varjú Vilmos vb-titkár, Kalmár Péter általános el­nökhelyettes, a HNF képvi­seletében Tóth Lászlóné népfrontbizottsági alelnök, Veres István titkár, a fegy­veres testületek megbízásá­ból Fejes Pál városi-járási rendőrkapitány, Máthé Imre városi munkásőrparancsnok, Pesta László vezette magyar —francia baráti tagozatának képviselőivel. Magyarorszá­gi tartózkodása idején a küldöttség felkereste a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, ahol eszmecserét foly­tatott a magyar szakszerve­zetek szerepéről, a magyar— francia szakszervezeti kap­csolatokról. Ellátogatott a Magyar Optikai Művekbe, valamint Baranya megyébe, Pólyák György helyőrségpa­rancsnok koszorúztak. A, KISZ koszorúit Sós Tamás titkár, Farkas Júlia úttörő­titkár, illetve Kálmán Éva, a városi bizottság tagja he­lyezték el. Gyöngyösön, Nemecz Jó­zsef szobránál is megemlé­kezésre került sor a Tanács- köztársaság mártírjáról elne­vezett téren, ünnepségekkel köszöntötték az évfordulót Hatvanban és másutt. Az egri járás fiataljai — mint­egy négyszázan — a bélapát­falvi emlékműnél koszorúz­tak, majd gyalogtúrával fel­keresték a közeli Kolacs- kovszky-emlékhelyet, ahol Villangó Pál járási KISZ- titkár mondott beszédet, s szintén elhelyezték a kegye­let virágait. Utána pedig kedves műsorral, Dinnyés Lajos dalénekes fellépésével tették maradandóbbá a na­pot. A füzesabonyi járás if­júsága — Tóbi Jánossal, a KISZ-bizottság titkárával az élen — Poroszlón, a műve­lődési ház falán levő emlék­tábla előtt hajtott fejet, s egész napos gazdag program­mal színesítette az évfordu­lót. A hét vége eseményeihez tartozik az egri diáknapok vasárnapi politikai röpgyű' lése is a Dobó téren, ahol mintegy 600 fiatal hallgatta meg Dorkó Katalinnak, a Szilágyi Gimnázium KISZ- titkárának beszédét. A Szovjetunióban működő KISZ-szervezetek országos bizottsága a Tanácsköztársa­ság ünnepe alkalmából a Lenin-Mauzóleumnál és Landler Jenő emléktáblájá­nál koszorúzott vasárnap, s több más városban is inter­nacionalista magyarok sír­jánál tisztelegtek kint tanuló ösztöndíjasaink. ahol meglátogatta a szajki Béke Mezőgazdasági Termer lőszövetkezetet és ismerke­dett Pécs város és á megye nevezetességeivel. A kül­döttséget fogadta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Soós Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi állam­titkár. ünneplő hatvani fiatalok Véget ért a francia parlamenti küldöttség látogatása Sajtótájékoztató az Országházban Megemlékezések Kodály Zoltán centenáriumán Tiszteletadásra készül ha­zánk és a nagyvilág Kodály Zoltán születésének 100. év­fordulóján. Hétfőn délelőtt az Országházban Pozsgay Imre művelődési miniszter vezetésével sajtótájékoztatórá került sor, ahol a megjelent tudósítóknak elmondták, hogy milyen rendezvények­kel, kiadványokkal szolgál­ják a nagy alkotó zeneszerző, népzenetudós és pedagó­gus emlékét. A megjelenteket Pozsgay Imre üdvözölte, majd el­mondta, hogy emlékbizottság alakult, melynek vezetője Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, alelnöke a mű­velődési tárca vezetője. Hangsúlyozta, hogy Kpdály életműve elválaszthatatlan Bartókétól, így, a két — múlt évi és idei — megemléke­zés szervesen egymásra épül. Kodály Zoltán szüle­tésnapja 1982. december 16- ra esik. Ilyenformán a meg­emlékezés-sorozat 1982 tava­szától kezdődik, s az 1982— 83-as tanévre esik. Az or­szágszerte megrendezendő programok középpontjában szülővárosa, Kecskemét áll, az ottani megmozdulásokhoz kapcsolódnak az ország me­gyéiben és nagyobb városai­ban tervezett ünnepségek. Szeptemberben indulnak az új ének-zene tagozatok az általános iskolákban. A szü­letésnap időpontja körül sű­rűsödnek az események, 1982. december 16-án kerül sor a Zeneakadémia nagy­termében a központi megem­lékezésre, ekkor lesz szobor­avatás, koszorúzás, a Magyar Történelmi Múzeumban köz­ponti kiállítás. A vidéki nagyvárosokban, köztük Egerben emlékkoncertek várják az érdeklődőket. A külföldi megemlékezések zö­me is erre az időre fog esni. Külön említést érdemel, hogy a világ számos pont­ján nagy figyelemmel és gondossággal készülnek az ünnep perceire. Zenei éle­tünk számos „utazó nagykö­vete” népszerűsíti a kodályi életművet. Több rendezvényt fölsorolhatnánk, a lényeg azonban, hogy számvetéssé váljon ez az év, amikor szembesíthetjük zenei éle­tünket, oktatásunkat Kodály elképzeléseivel. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ér­deklődés nagy, a szervezés­ben sehol nem volt szükség se közvetett, se közvetlen késztetésre. A zeneszerző életműve ma is aktív ható­erő, így hazánkban és kül­földön belső indíttatásból, tiszteletből készülnek a meg­emlékezésekre. A kérdésekre válaszolva a bizottság tagjai elmondták, hogy a könyv- és hangle­mezkiadás fölkészült a nagy érdeklődésre és értékes ki­adványokat boasát a közön­ség rendelkezésére. Nem hallgatták el a gondokat sem: sajnos előadóművé­szeink nem mindig képesek a Kodály alkotta művek ma­gas szintű tolmácsolására. Ez némi nehézséget okoz. Végezetül elmondották, hogy az évfordulón kialakuló érdeklődést Kodály életmű­vének megismertetésére használják föl. Ráirányítják ugyanakkor a figyelmet a kortárs magyar zene és a szocialista magyar kultúra eredményeire. Púja Frigyes Délkelet-Ázsiába utazott Púja Frigyes külügymi­niszter hétfőn Délkelet- Ázsiába indult. A magyar diplomácia vezetője hivatalos útja során ellátogat malay- siai államszövetségbe, a Sri Lanka-i Demokratikus Szo­cialista Köztársaságba, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba, a Vietnami Szocialista Köztársaságba, és a Kambodzsai Népköztársa­ságba. Púja Frigyes ezen ál­lamok külügyminiszterei meghívásának tesz elegét. A miniszter búcsúztatásá­nál ott volt Búi Tan Linh vietnami nagykövet és Khuon Ran kambodzsai nagykövet, valamint Zainudin Idris malaysiai nagykövet­ségi tanácsos. Faragások, szőttesek, hímzések, játékok Országos szövetkezeti népművészeti kiállítás nyílt Gyöngyösön A népművészet ápolása ér­dekében még tavaly a GYÖNGYSZÖV Áfész ifjú­sági bizottsága és a KISZ KB felhívással fordult a szövetkezeti mozgalom dol­gozóihoz. Ennek nyomán az idén Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban nyi­tották meg a III. országos szövetkezeti népművészeti kiállítást. A beérkezett csak­nem 2 ezer pályamű — hím­zés, szőttes, fafaragás és gyermekjáték — az ország 84 szövetkezetéből érkezett. Mind a bírálók megállapí­tották a két évvel ezelőtt ugyancsak Gyöngyösön ren­dezett bemutatóhoz képest gazdagabb a pályázati anyag, s különösen sok fafaragás, hímzés és szőttes került a zsűri elé. Az előzetes zsűrizés után a bíráló bizottság 451 pálya­művet állított ki a kamara­teremben berendezett tárla­ton, amelyet dr. Szaszkó László, a SZÖVOSZ főosz­tályvezetője nyitott meg. A megnyitó után dr. Mol­nár Ferenc MESZÖV-elnök- helyettes, Sneider Márta, a KISZ KB munkatársa és Hegyi János, a Heves me­gyei KISZ-bizottság képvise­lője adta át a díjakat. A SZÖVOSZ különdíját a hímzés kategóriában a csát- aljai áfész kapta. Ebben a kategóriában Racskó Ferenc- né, a gyöngyösi áfész dol­gozója, a KISZ KB külön­díját kapta meg. A Népmű­velési Intézet különdíjával tüntették ki Balogh János- nét, a lőrinci áfész tagját, míg a Heves megyei KISZ- bizottság különdíját Országh Lászlónak, a kunszentmárto­ni áfész dolgozójának adták. A hímzés kategóriában el­ső helyezést ért el a békési áfész szakköre és Török Má­ria a gyöngyösi áfésztól. A harmadik díjat Bakos Lász­lóné gyöngyösi nyugdíjas kapta. A bíráló bizottság a szőttes kategóriában nem adta ki az első díjat, má­sodik helyezést ért el viszont Varga Zoltán, a fehérgyar­mati áfésztól. Fafaragásban a szolnoki Hegedűs Józsefnek ítélték oda az első díjat. Gyermekjátékkészítésben Boricz Béla bátaszéki ver­senyző bizonyult a legjobb­nak, a domoszlói áfészt kép­viselő Keszthelyi Jánosné a harmadik díjat kapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom