Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 76. szám ÁRA: 1982. március 31., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA FELSZABADULÁSUNK 37. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Megyei díszünnepség Bélapátfalván — Koszorúzások a szovjet hősi emlékműveknél — Ifjúsági nap Gyöngyösön — Hálatűz Kékestetőn Helyettük is Soha sem titkoltam: a könnyekig meg tudok ha­tódni, ha mély, őszinte, igaz-emberi cselekvést lá­tok, hallok, tapasztalok. Mint nemrég is, amikor a hajdani, bénító kór maga­tehetetlen áldozatainak nyújtott segítségről hallot­tam visszafogottan egy­szerű szavakat a tv-ben. Aztán a kamera meg is mutatta, mi minden szé­pet, jót és hasznosat te­remtett a szocialista brigá­dok önzetlensége. Ilyenkor őszintén val­lom, hogy nagyszerű dol­gokra képes az ember. Büszke vagyok erre az élő­lényre, amelynek jó szívé­ről, a mások gondjai irán­ti érzékenységéről, a sem­mivel nem ellentételezett tenni akarásáról napjaink is halk szavú óvodákat ír­nak. Visszafogottan, szé- gyellősen, irulva-pirulva, mintha nem így lenne ter­mészetes. Sok minden csodálatos van a földön, de az em­bernél nincs csodálatosabb, visszhangzanak bennem a jól ismert szavak. Aztán... aztán megtörik a fény, a csillogó üvegfe­lület széthasad, a korábbi halk szavú óda szelíden emelkedő íve összeomlik és... és ott áll a valóság másik része, az eddigi örö­mök átváltanak riasztóan vaskos árnyékokba. Akik a nappal fényében maguk voltak az önzetlen­ség megelevenedett szobrai, estére úgy megtelnek szesz­szel, hogy riadalmat okoz­nak azok körében, akik fe­lé munkára kész kezüket nyújtották. Nem lehet rá­ismerni korábbi önmaguk­ra. Ilyen is van, hiszen em­berek vagyunk, mondhat­nánk megértőén, megbo- csátóan, hiszen a frázis ön­kéntelenül is a nyelvünk hegyére kínálkozik. Már- csak önvédelemből is. Azért, hogy a halk szavú óda szép emlékeit megpró­báljuk megmenteni ma­gunknak. Nem akarjuk el­hinni, hogy ez a „másik” brigád, amely teletölti ma­gát olcsó italokkal és a szesztől megkótyagosodva elfelejtik, hogy mi végre adta oda pihenésre szánt idejét másokért, ez a tény is a mai valóságunk szer­ves része. Mert ilyenek vagyunk. Fényből, árnyékból, jóból és különböző fajsúlyú go­noszságokból összegyúrva. A bárány szelídsége mellett bennünk sunyit a farkas kérlelhetetlensége is. Nem­csak bennük, akik a szoci­alista brigád jó hírnevét elitták, hanem mindannyi­unkban. De az is tőlünk függ, mi végre és hogyan élünk, mit és hogyan teszünk. A fe­gyelmezettségünktől — többek között. De a kör­nyezetünktől is. Attól is, mit tart megbocsátható „emberi gyengeségnek” az a kor, az a társadalom, amiben élünk. Mennyire készteti fegyelemre minden tagját. Mennyire kell az élő követelményeknek ele­get tennie annak, aki azt akarja, hogy befogadják. Már „őket” nem tudom megérteni, és nagyon szé­gyellem magam helyettük is. (gmf) Április 4-hez közeledve, itt-ott már megjelentek a dí­szes transzparensek, színes lobogók a középületeken, a városok, a falvak utcáin. Felszabadulásunk 37. évfor­dulója alkalmából — akár­csak országszerte — gazdag ünnepi és szórakoztató prog­ram várja megyénk lakossá­gát, különösen a fiatalokat. A felszabadulási díszün­nepségre ezúttal április 3-án, este hat órakor kerül sor a bélapátfalvi művelődési ház­ban. Az ünnepi szónok Dor~ kó József, az SZMT vezető titkára lesz, s a megemlé­kezést követően az egri já­rás amatőr művészeti cso­portjai lépnek színpadra. A díszünnepséget megelőzően Egerben koszorúzási ese­ményre kerül sor: délután négy órakor a Felszabadu­lási téri emlékműnél, 15.30- kor pedig az ismeretlen szovjet katona népkerti szob­ránál, illetve az állami te­metőben. Hasonló koszorú­zási ünnepséget rendeznek a megye más településein levő szovjet hősi emlékműnél is. Az ünnep alkalmából ápri­lis 3*án, szombaton délelőtt kitüntetések átadására kerül sor Egerben, a megyei tanács dísztermében, ahol a mun­kában és a közéletben ered­ményesen tevékenykedő dol­gozók, illetve kollektívák ve­hetik át a különböző elis­merő jelvényeket. Nagygyű­lést rendeznek április 2-án, pénteken délután 3 órakor Visontán, a Gagarin Hőerő­mű Vállalatnál Az ifjúkommunistákat vál­tozatos ünnepi program vár­A Duna menti államok nemzetközi szervezete, a Duna-bizottság március 23— 30 között Budapesten, Ben­czúr utcai székházában tar­totta 40. ülészakát, amely a keddi plenáris ülésen Rado­van Urosev jugoszláv nagy­követnek, a bizottság elnö­kének zárszavával és foga­dásával befejeződött. Az ülésszak munkájában a tagországok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Magyarország, Ro­mánia és a Szovjetunió — küldöttségén kívül részt vet­tek az NSZK közlekedési minisztériumának szakértői, az ENSZ európai gazdasá­gi bizottságának és a Nem­zetközi ' Távközlési Szerve­zetnek a képviselői. Az ülésszak plenáris ta­nácskozásain és munkabi­zottságaiban olyan hajózási, hidrotechnikai és hidromete- orológiai kérdésekről, szabá­lyozásról tárgyaltak, amelyek a magyar hajózás és a kül­földi hajóstársaságok szá­mára egyaránt kedvezőbb ja április 4-én: Gyöngyösön ifjúsági nap lesz. Ennek ke­retében egyebek között fel- szabadulási váltófutást ren­deznek, hálastafétában ve­hetnek részt a KlSZ-fiata- lok. A Mátra Művelődési Központban Ifjúság a béké­ért címmel tartanak ifjúsági politikai nagygyűlést, majd pol-beat bemutatóra, rajz­filmek vetítésére kerül sor. Délelőtt tíz órakor kezdő­dik az a tanácskozás, ame­lyet a megalakulásának 25,- évfordulóját ünneplő Ifjú Gárda alapító tagjainak, pa­rancsnokainak, képviselőinek részvételével tartanak meg. Az immár hagyományos ké­kestetői ünnepségre délután 3 órától kerül sor, a megem­lékezést itt Antal Györgyné, a KISZ Heves megyei Bi­zottságának tagja tartja majd. Ezt követően lobban lángra a hálatűz, s elhelye­zik koszorúikat az ifjúkom­munisták, a megye fiataljai­nak képviselői. Este ismét Gyöngyösön folytatódik az eseménysorozat: egyebek között pol-kaszinó várja a fiatalokat, s találkozhatnak az Opál, illetve a Gúnya együttes tagjaival. A gyön­gyösi ifjúsági napon ünne­pelnek majd közösen azok a fiatalok, akik az április 2-i kitüntetési ünnepségen átve­hetik a- munkájukat elisme­rő okleveleket, jelvényeket, érmeket Megyeszerte szórakoztató programokon, sportrendez­vényeken tölthetik el az ide­jüket szombaton és vasárnap azok, akik nem az ország más részeiben, városaiban ünnepelnek az évfordulón. feltételeket teremtenek e fontos nemzetközi víziút hasznosítására. A bizottság meghallgatta a tagországok információit az úgynevezett alapvető munkák tervének végrehajtásáról, az Ulmtól Szulináig terjedő folyamsza­kaszon a hajózó út fenntar­tásáról és a gázlókról. Tudo­másul vette Ludovit Kincel- nek a bizottság titkársága igazgatójának a beszámoló­ját a nemzetközi szervezet tevékenységéről, a két ülés­szak közötti munkájáról, gaz­dálkodásáról. A bizottság a biztonságo­sabb hajózás, az emberi élet és vagyon megóvása érdeké­ben határozatokat, ajánláso­kat fogadott el. Döntött pél­dául a hajózási szabályzat — közismertebben a dunai KRESZ — kisebb módosí­tásáról. A szabályzat 6. fe­jezetét egyrészt a korláto­zott, másrészt a radarral történő hajózásra vonatkozó előírásokkal egészítette ki. Ezzel összefüggésben megvi­tatták a Duna menti orszá­gok javaslatait a speciális, Elutazott Budapestről Egon Bahr Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására március 28—30. között láto­gatást tett Budapesten Egon Bahr, a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) elnöksé­gének tagja. Kíséretében volt Eugen Selbmann, az SPD parlamenti frakciójá­nak külpolitikai tanácsadója. Az SPD képviselőit fogad­ta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az NSZK-beli ven­dégekkel megbeszéléseket folytatott Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, valamint Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyet­tes. ★ Egon Bahr és kísérete kedden elutazott Budapest­ről. A Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula búcsúztatta a vendégeket. Hetényi István prágai látogatása Hetényi István pénzügy- miniszter március 29—30-án hivatalos látogatást tett Prá­gában csehszlovák kollégája, Leopold Lér meghívására. Megbeszéléseiken áttekin­tették a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kap­csolatok időszerű kérdéseit. Hetényi Istvánt fogadta Vaclav Hula, a szövetségi kormány elnökhelyettese. A találkozón jelen volt Kovács Béla prágai magyar nagy­követ is. A pénzügyminiszter kedd délután hazaérkezett. radarhajózásra alkalmas térképek kidolgozására. A dunai teherhajózásban nem elhanyagolható az egyes fo- dyamszakaszokon kialakuló magas hullámzás, amely akár a rakományok bizton­ságát is veszélyeztetheti. Ezért foglalkozott a bizottság a várható legnagyobb hul­lámmagasságok és a vihar rendszeres előrejelzésével. Elfogadták azt a szakértői javaslatot is, amely szerint megvizsgálják a lehetőségét annak, hogyan kapcsolhat­nák be az egyes országok nyilvános rádió-távbeszélő- hálózatába a Dunán közle­kedő hajókat. A bizottság foglalkozott a hajózástól származó folyamszennyező­dés megelőzését szolgáló in­tézkedésekkel is. Végül az ülésen jóváhagy­ták a bizottság soron követ­kező tennivalóit rögzítő munkatervet és költségveté­sét. Az ülésszak határozata értelmében a Duna-bizott­ság következő, 41. ülését 1983. március 22—29 között tartja Budapesten. Véget ért a Duna-bizottság 40. ülésszaka NAGYVALLALAT - KISÜZEM Hogyan segítik egymást? A szerződéses kapcsolatokról Részegységeket, alkatrészeket gyárt a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat hevesi gyáregysége. Képünkön Szabó Pálné és Gu­lyás Andrásné takarmánybetakarító gép kaszaszerkezetét ál­lítja össze Megéri-e az együttműkö­dés? Érdemes-e félkész ter­mékekkel kiszolgálni a na­gyobb vállalatokat, amelyek aztán — bizonyára jó ha­szonnal — készárut adnak el a piacokon? Nem indokolat­lanok ezek a kérdések még ma sem, hiszen egyelőre az látszik jobb üzletnek, ha az illető vállalat saját termé­kével, s nem egy másik cég kiszolgálójaként vesz részt a piacért folytatott verseny­ben. A gazdálkodóknak azon­ban egyúttal szükségük is van a szerződéses kapcsola­tokra, hiszen mindent nem lehet előállítani a gyárkapun belül. Nem lehet és nem is érdemes. Példának ezúttal olyan üzemet kerestünk, amelynek profilja kifejezet­ten félkész termékek és alapanyagok gyártását hatá­rozza meg. A gazdaságosság, a termelékenyebb munka természetesen itt is alapvető a tervben megfogalmazott célkitűzések között. Az öntödei Vállalat egri vasöntödéje szinte kizárólag további feldolgozásra szánt, alkatrészként hasznosítandó félkész termékeket állít elő. Szivattyúk, csapok, szelepek, tolózárak, járműipari önt­vények, gépgyártáshoz szük­séges alkatrészek teszik ki az öntöde teljesítményének nagyobb részét, emellett a vasút megrendelésére is szál­lítanak öntvényeket, többek között féktuskókat nagyobb mennyiségben. A megye több üzemével, vállalatával alakított ki jó együttműködést az öntöde. A szerződésekben foglaltak teljesüléséről a partnerek is elismerően szólnak. A Csepel Autó Egri Gyá­rának évente mintegy 300 tonna öntvényt szállítanak. A gyár egyre nagyobb meny- nyiségben rendel, ahogyan a sebességváltók iránti igény bővül. A szürkeöntvényeket egyaránt felhasználják a ha­gyományos és a korszerűbb, ZF típusú, Ikarus-autóbu- szokba gyártott sebességvál­tókhoz. Mind nagyobb meny- nyiséget rendel az egri Fi- nomszerelvénygyár is: a hű­tőkompresszorok alkatrésze­ként mintegy 200 ezer önt­vényt vásárol az idén. Em­líthetjük még a Heves me­gyei partnerek közül a Me- talloglóbusz Vállalat tarna- szentmiklósi telepét, a bél­apátfalvi cementgyárat és a MEZŐGÉP Vállalat gyár­egységeit is. Az utóbbi gyár­egységek egyébként néhány termékükkel szintén a hát­téripar szerepét vállalták: alkatrészekkel látják el part­nereiket. Kép az egri vasöntödéből. A MÁV megrendelésére féktus­kókat öntenek (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom