Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 25. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. január 30., szombat Hogyan hasznosíthatjuk itt a Földön a csillagokból szerzett információkat? Milyen gyakorlati jelentősége van a csillagászatnak? Mai összeállításunkban e témakörből adunk érdekességeket. Szó esik a piszkéstetői obszervatórium munkájáról is. Itt hívjuk fel a figyelmet egy mai televíziós programra: Csillagkereső címmel portré készült Lovas Miklós csillagászról. UFO helyett lepkék Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetét A csillagokból kell ellesni a jövő energiáját Az észlelések központja: Piszkéstető Az UFO-észlelések (ismeretlen eredetű tárgyak az égen) közül néhányat vándorló ' rovar tömegek, okozhattak — véli több rovarkuta- tássa! foglalkozó tudós. Azzal érvelnek, hogy a fenyőaraszoló tömeges megjelenése egybeesett az adott területről érkező UFO-bejelentésekkel. A jelenség okát laboratóriumban vizsgálva kimutatták, hogy a lepkék erős elektromos térben feltöltöd-' nek, és a mikrokisülések miatt fényleni látszanak. A sötét laboratóriumban már egy lepke fényét is jól lehet Az amerikai National Bureau of Standars laboratóriumában olyan felületet sikerült előállítani, amely a ráeső fény 99,5 százalékát elnyeli. Nikkel és foszfor keverékéből álló anyagot salétromsavval marattak, így jött létre a legfeketébb felület, amelyeket valaha is előállítottak. A gyakorlatban ez az eredmény még nem hasznosítható, mert a fényelnyelő A kőolaj és a földgáz jelenleg és az elkövetkező évtizedekben is döntő szerepet játszik az emberiség fűtőanyag- és energiagazdálkodásában . Az ismert lelőhelyek azonban néhány évtized múlva veszítenek jelentőségükből. Pótlásuk újabb olaj- és földgázlelőhelyek feltáráséval (a viliágtengeren, Grün- landon, Antarktiszon stb.), valamint új szénbidmogénfor- rások: a gázhidrátok kitermelésével lehetséges. A gázhidrát-lelőhelyek létezését az látni több méter távolságból. Mivel a fenyőaraszoló igen nagy tömegekben vándorol — megfigyeltek már 100 kilométer hosszú és 25 kilométer széles rovarfelhőt is —, megfelelő meteorológiai körülmények esetén az állatok úgy feltöltődhetnék, hogy a felhő éjjel is fénylik. A diffúz, gomolygó fénylést, az okot nem ismerő megfigyelők „természetesen” UFO- nak vélhetik. A két kutató most a régebbi UFO-beje- lentéseket tanulmányozza, így kíván adatokat szerezni a lepkék vándorlásáról. nem elegge szilárd. Olyan, a szilárdságot növelő védőbevonattal kellene ellátni, amely a fényt nem veri visz- sza. Amennyiben sikerülne a fekete felület és a védőbevonat ilyen kombinációját gazdaságosan létrehozni, úgy például a napfény energiáját sokkal jobban elnyelő napfény-kollektorokat lehetne előállítani. 1960-as években bizonyították be. A számítások szerint a természetes gázhidrátok keletkezéséhez a szárazföldek több mint 27 százalékán kedvezőek a feltételek. A világtenger területén ez az arány a 90 százalékot is eléri. A gázhidrátök külsőleg a jéghez hasonlítanak, és már a XIX. század elején felfedezték őket. Feltárásukra, kitermelésükre azonban csak a mai technikával kerülhet sor. \ A Szabadság-hegy tetején, közel a Normafa zöld területéhez egy hatalmas, gyönyörű parkban helyezkedik el a hazai csillagkutatás központja, a Magyar Tudományos Akadémia Csillag- vizsgáló Intézetének több objektumból álló, szétszórt épületegyüttese. Ismerkedjünk meg az intézet felépítésével, múltjával és jelenével Szabados László tudományos titkár segítésével: — Bár a csillagos ég kutatásának, mint alapkutatásnak közvetlen haszna nincs, de az emberiség története folyamán mindig szükségét érezte annak, hogy foglalkozzék a csillagokkal. Gondoljunk csak az egyiptomiakra, akik már az ókorban is behatóan érdeklődtek a csillagvilág iránt, a Szíriusz csillag helyzetének állása alapján • jelezték papjaik előre a termékeny Nílus folyó áradását. De más kul- túrnépeknek is érdekükben állt a csillagokkal való ismerkedés — mondja bevezetőül Szabados László tudományos kutató. — Magyarországon régóta foglalkoznak csillagászattal? — Ez az ország élén álló felvilágosult uralkodó személyétől vagy más jeles egyéniség, korabeli gondolkodó éleslátásától függött. Mátyás király idejében például idegenből érkezett jeles csillagászok telepedtek meg Budán ... Más kérdés, hogy mit értettek akkoriban csi- lagászaton. — Az első hazai csillag- vizsgáló mikor és hol született meg? — A Nagyszombati Egyetemen alapították meg az első állami csillagdát. Ám amikor az egyetem Budára települt, a csillagvizsgáló kezdetleges műszereivel együtt a budai Citadellára költözött az 1815-ös esztendőben ... Azóta persze hihetetlen fejlődésen ment keresztül ez a tudományág. A Citadella csillagvizsgálóját a szabadságharc ideje alatt szétlőtték. Utána nagyon hosszú éveken át nem volt állami csillagvizsgálónk, csak a nagyon gazdag főurak engedhettek meg maguknak magáncsillagdát. — Ma is létezik amatőr csillagvizsgáló? — Az amatőr csillagászat léte akkor is, ma is szükségszerű. Bizonyos űrt pótolnak a hivatásos csillag- vizsgálók mellett, s mindezt hobbiból! Olyan témákkal is foglalkoznak, amelyekkel a hivatásosok nem tudnak. Nálunk ma körülbelül tízezer amatőr csillagászt tartanak nyilván a Csillagászok Baráti Körének tagjaként. — Miként alakult tovább az állami csillagvizsgáló sorsa? A Citadella csillagvizsgálójának pusztulása után sokáig nem volt semmi. Kon- koly-Thege Miklós 1869-ben ógyallai birtokán alapított magáncsillagdát, amely jó műszerekkel volt ellátva; az államra hagyta, ekkor kezdődött el egy új korszak. Konkoly-Thege 1911-ig vezette itt a megfigyeléseket, majd meteorológiai kutatásokkal kezdett el foglalkozni. Ez volt a „Konkoly-The- ge-alapítvány, asztrofizikai obszervatórium", amely az első világháború után, a húszas években átköltözött a régi Sváb-hegyre, azaz a mai Szabadság-hegyre, ahol most is létezik. — Mekkora volt ez a csillagvizsgáló indulásakor? — Valószínűleg igen kicsi intézmény lehetett. Egy csillagvizsgáló jelentősége attól függ, mekkora távcső van a birtokában! Tény, hogy a harminc években itt már három távcsővel folytak a megfigyelések, s a legnagyobb műszernek hatvan centiméteres átmérőjű tükre volt. Ez ma nagyon kicsike méretnek számít már. A másik két távcső még kisebb volt, alig tizenöt centiméteres tükrökkel, amelyből ma több ezer van az amatőr csillagászok birtokában. — Milyen programmal kezdte el munkáját a csillagvizsgáló? — Detre László volt az intézet igazgatója a harmincas években, néhány esztendeje halt meg, ő alakította ki a fő profilt: a változó fényű csillagok megfigyelését. Ezeknek a fényváltozásoknak a megfigyelésére rendezkedtünk be. — Budapest égboltja mennyire alkalmas ma megfigyelésekre? — A tudományos igények kielégítéséhez tiszta égboltra van szükség, s ez -sajnos ma már itt nincs. Ezért kerestünk előreláthatóan új helyet, még az ötvenes évek elején, a Mátrában levő Piszkéstetön, amely azóta észleléseink központjává lett. Az ott felépült obszervatóriumban három nagy távcső működik jelenleg: az első nagyobb méretű távcsövünk 1 méter 90 centiméter; a második 2 méter 50 centiméter; a harmadik 1 méter 50 centiméter átmérőjű tükörrel van felszerelve. — Mivel foglalkoznak jelenleg a csillagászok? — Három témával foglalkozunk rendszeresen: Pisz- késtetőn, illetve itt, a Sza. badság-hegyen a változó csillagok megfigyelésével, valamint a Tejút-rendszer szerkezetének vizsgálatával; és végül a mesterséges holdak mozgásainak megfigyelésével a Föld felső légkörében. (Ez utóbbival a már korábban is létezett, de időközben hozzánk csatolt bajai obszervatóriumban foglalkoznak munkatársaink.) — Milyen tudományos gárdával, rendelkeznek? — A Csillagászati Intézetet 1975. óta Szeidl Béla igazgató irányítja. Nem vagyunk sokan, a kutatók, vagyis a csillagászok száma mindössze 21, s az összlét- szám á kiszolgáló személyzettel együtt 51 ember. Ebből kitűnik, hogy mi vagyunk az Akadémia természetkutató intézményei között a legkisebb. — A csillagászat meglehetősen elvont jellegű tudomány. Mégis miben mérhető le az önök kutatásainak hasznossága? — ^Valóban roppant nehéz lemérni, de egyféleképpen mégis lehetséges, mégpedig azzal, hol helyezkedünk el a nemzetközi előnyben! A csillagos ég közös! A csillagászat nemzetközi tudomány, a lehető legnemzetközibb. Éppen ezért szoros együttműködésre van szükség az országok, a nemzetek között, hogy egy-egy égi jelenséget innen a Földről megfigyelhessünk ... Létezik a Csillagászok Uniója, amely nemzetközi szervezet, ennek keretében cseréljük ki egymás közötti információinkat. Ezen belül van a „Változó csillagok bizottsága”, amelynek angol nyelvű információs bulletinjeit a mi intézményünk nyomdájában készítjük el, elég nagy gyorsasággal, és juttatjuk el minden jelentős csillagászati intézetnek. így mi, magyar csillagászok központja vagyunk a változó csillagok in- fomrációcseréjének. — Minden kutatónak külön kutatási témája van. Az észlelés magában még nem eredmény, ezeket fel is kell dolgozni. Piszkéstetön a távcsőről a megfigyelési eredmények automatikusan számítógépre kerülnek. Ezek persze nyers adatok, amelyekből valamilyen eredményt kell kihozniuk a kutatóknak, hiszen céljaik vannak. A munkatársak többsége észleléssel foglalkozik, ezért rendszeresen kijárunk Piszkéstetőre, s ott töltünk havonta legalább egy hetet. Néhányan itt helyben, a Szabadság-hegyen végzünk észleléseket, de az itt levő három kupolából ma már csak egy a miénk, kettővel az egyetem rendelkezik. — A csillagászat költséges tudomány? — Valóban az ... Az állami költségvetésből nehéz milliókat kapunk, s ha van lehetőségünk, külföldön megvásároljuk a szükséges opti- mákat, műszereket, de emel- let házilag is építünk elektromos műszereket. — Végezetül még egy kér_ dés: mennyiben tölti be ma a Csillagvizsgáló Intézet rendeltetését? — Elvégezzük a kijelölt, szükséges feladatokat, és nemzetközileg elismernek. Munkánk értelme persze nagyon áttételesen jelentkezik. Célunk megismerni a csillag bensejében lejátszódó folyamatokat: az anyag fejlődését az energiatermelés jövője szempontjából. Mi előre tekintünk, amikor az energiaproblémákról már nem lehet csak földi vonatkozásban gondolkodni. A csillagokból kell ellesnünk a jövő energiáját! Mi tehát hosszú távú feladatok megvalósítására készülünk. S emellett még persze az emberi kíváncsiság is vezérel bennünket: mi van a Földön kívül? Szémann Béla összeállította: Hekeli Sándor Óriás távcső kémleli az eget Hogyan keletkezett a Giordano Bruno-kráter Egy óangol krómkában található a következő feljegyzés: „1178. június 18- án este, néhány becsületes polgár megfigyelte, hogy a növekvő Hold keskeny sarlójának felső hegye leválik, és a hasadékból lobogó fáklya tör elő.” Nyolc évszázaddal később — 1976-ban — J. Hartung azt a véleményt fejezte ki, hogy a holdsarló felső hegyének leválása kapcsolatban lehet a Hold túloldalán található Giordano Bruno-ikráter keletke- zésével. Hartung szerint a krátert előidéző meteorbecsapódás alkalmával bekövetkező erupció oszlopa árnyékot vetett a megvilágított holdsarfóra, és látszólag két részre szakította. Két francia kutató nemrég végzett számításai megerősítik Hartung feltevését. Arra utaltak, hogy a becsapódáskor felröpített kőzettömeg ballisztikus görbéi igen nagy magasságot értek el a Hold felszíne felett. A Földről megfigyelve látószögük a holdsarló tízszeresét is meghaladta. A feldobott kőzettömeg, amennyiben elég sűrű és átlátszatlan volt — csodálatos látványt idézhetett elő. A húsz kilométer átmérőjű kráter keletkezésekor fellépő forgatónyomaitékot is kiszámították: ez alapján kétségtelen^ hogy ekkora kráter keletkezése nemcsak vizuálisan volt megfigyelhető a Földről, hanem olyan dinamikai jelenségeket is előidézett, amelyek ma is mérhetőek. A legfeketébb fekete réteg 'mechanikailag még Új energiaforrások — a gázhidrátok Az intézet obszervatóriuma a jellegzetes forgó kupolával
