Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-18 / 296. szám
3 * Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka NÉPÚJSÁG, 1981. december 18., péntek (Folytatás az 1. oldalról) 1980. évi színvonalát. Jövőre már januártól érvényesül a-nyugdíjak minimális emelkedésének 100 forintos alsó határa. Emeljük a felsőoktatási intézmények hallgatói számára nyújtható ösztöndíj összegét. A költségvetési szervek kiadásai 0 százalékkal emelkednek. Ez lehetőséget ad arra, hogy továbbra is megőrizzük társadalompolitikai vívmányainkat, és szerény mértékben tovább javítsuk az életkörülményeket ... 1982-ben a tanácsok kereken 110 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ebből 75 milliárd forint jut az intézmények működtetésére és a tanácsi vállalatok támogatására, 35 milliárd pedig új létesítmények építésére. 1982-ben mintegy 1200 új kórházi ágy létesül. Jelentősebb fejlesztés valósul meg többek között a Szolnoki megyei kórházban. Folyamatosan gondoskodunk az ország védelmi erejének fenntartásáról, fejlesztéséről. Az e célra fordított kiadások mintegy 4 százalékkal nőnek. A takarékosságot úgy kell gyakorolni, hogy tudjuk: társadalmunkban ez nem keresztezheti társadalompolitikai céljainkat. A bevételeket és a kiadásokat összegezve 1982-re a költségvetés 491,5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit 4,4 százalékkal haladja m,eg, kiadásai ugyanakkor 506,5 milliárd forintot, az ideinél 5,5 százalékkal többet jelentenek. A költségvetés tervezett hiánya tehát 15 milliárd forint. Folytatjuk a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabályozási és a szervezetfejlesztési munkán túl, 1982-ben konkrét lépéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás terén. Befejezésül a miniszter utalt arra: az utóbbi időben sokszor mondjuk, hogy kihívással kell szembenéznünk, többet kell teljesítenünk már ahhoz is, hogy a már elért szinten maradhassunk. Ha pedig ennél többre vágyunk, magasabbra szeretnénk jutni, vállalnunk kell, hogy a nagyobb feladatra felkészülve, annak nagyságához igazítsuk erőfeszítéseinket. Azt szeretnénk — mondotta — ha ezt mindenki tudatosan vállalná, s mozgósítható» energiáit nem a kihívás előli kitérésre, hanem a nagyobb teljesítményre való felkészülésre fordítaná, ezt tükrözi a Magyar Népköztársaság 1982. évre összeállított költségvetése is — zárta expozéját Hetényi István. A pénzügyminiszteri expozét követő vitában felszólalt Novák Béla Pest megyei küldött, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója. Kiemelte, hogy a VI. ötéves terv első évének gazdasáyKépviselőink az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) politikai feladata: a külgazdasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése lényegében teljesül. Peják Imre budapesti küldött hangsúlyozta, hogy a budapesti vállalatok pénzügyi helyzete lényegesen javult 1981-ben, és többségük a szigorúbb szabályozók ellenére jelentős nyereséget könyvelhet el. Skaliczki Károly né Békés megye küldötte rámutatott, hogy az ipari és a mezőgazdasági üzemek között még mindig nincs összehangolt együttműködés. Batta János Pest megyei küldött kiemelte, hogy a hatékonyabb gazdálkodásra, gazdasági életünk élénkítésére a jövő évi terv több lehetőséget, vállalkozási formákat nyújt. Hornyák Tiborné Szabolcs-Szatmár megyei küldött kifejezte meggyőződését, hogy a törvénytervezet reális célokat tartalmaz, melyeket jobb minőségi munkával, felelősségteljes magatartással, ésszerűbb takarékossággal teljesíteni • lehetne. Szigethy Dezső, Győr-Sop- i ron megyei képviselő után Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Marjai József felszólalása Egyetértek a költségvetés tervezetével és a pénzügy- miniszter által elmondottakkal — kezdte hozzászólását a Minisztertanács elnökhelyettese. — A magyar nép pártunk politikáját támogatva, azzal egyezően meggyőződéssel vallja, hogy a szocializmus előnyei, értékei teljes kibontakozásának nélkülözhetetlen feltétele az enyhülés, a feszültség csökkentése. Természetes közegünk és minden ilyen jellegű tevékenységünk alapja a szocialista intergáció — és ezen belül együttmunkálkodás mindenekelőtt a Szovjetunióval — amely 'meghatározott tényező a ma és a jövő szempontjából is. A világ minden más részével erre az alapra támaszkodva folytatjuk gazdasági kontaktusaink fejlesztését. Az ország politikai és gazdasági stabilitása, teljesítőképessége, népünk jó közérzete annak a politikának köszönhető, amelyet már több mint negyedszázada követ a Magyar Szocialista Munkáspárt és amely nemcsak idehaza, de határainkon kívül is tiszteletet és elismerést vált ki. Különösen nagy nemzeti, politikai és gazdasági érték, hogy történelmünkben soha ilyen jó hírünk, tekintélyünk és megbecsülésünk nem volt, mint most. Biztatás számunkra mindenekelőtt szocialista barátaink, testvéreink megbecsülése és a velünk szemben táplált bizalom. Ezért szívesen emlékeztetem saját magunkat Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének , elismerő megállapítására a Szovjetunió kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán, vagy Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió miniszterelnökének magyarországi látogatása során megfogalmazott értékelésére, munkánkról, helytállásunkról a szocialista közösségben és a világban. Az utolsó időszakban jelentős mértékben romlott a nemzetközi helyzet, időnként drámai módon kiéleződtek a nemzetközi politikai viszonyok, ennek minden közvetlen gazdasági és anyági hatásával és terheivel együtt. 1979-től következett be a második árrobbanás, amely méreteiben és hatásában az elsőnél nem volt kevésbé terhes. Ugyanebben az időszakban közel került mélypontjához a tőkés világgazdaság válsága, magával rántva a legfejlettebb országokat is, köztük legfontosabb kereskedelmi partne-** reinket. Politikánk és politikai gyakorlatunk helyességét — beleértve gazdaságpolitikánknak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített irányvonalát —, az ország stabilitását, szocialista társadalmunk és gazdaságunk teljesítő képességét, igazolták a tények, és a nagy megpróbáltatások mércéjével értékelték fel az elmúlt évek. Most nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a szocialista Magyarország minden összehasonlításban — nemcsak az őt körülvevő világhoz mérve — erősítette helyzetét, pozícióit, megbecsülését és hitelét, az iránta érzett, tanúsított bizalmat, hanem saját magához mérten is fejlődött, előrelépett. Eddig nemzetközileg is elismert módon teljesítettük két fő gazdaságpolitikai célkitűzésünket: az ország külgazdasági egyensúlya javult, külkereskedelmi mérlegünk gyakorlatilag egyensúlyba került, és megteremtettük a feltételeit annak, hogy a következő években fokozatosan többletet biztosítsunk. Lényegesen javult nemzetközi fizetési mérlegünk, hitelképességünk erősödött. A költségvetés, 1982. évi tervünk ezt a gazdaságpolitikát, ezt a gyakorlatot folytatja és fejleszti tovább. Ehhez a szilárd alapokat, a szükséges önbizalmat a kongresszusi határozat végrehajtásának eredményei adják. A terv és a költségvetés azt a szilárd ' elhatározást fejezik ki, hogy folytatjuk eddigi gazdaságpolitikánkat, folytatjuk a reformot. Folytatjuk az egész társadalom, és ezen belül mindenekelőtt a gazdaság ösztönzését, ha úgy tetszik: kényszerítését nagyobb teljesítmények elérésére. Folytatjuk az alkotó erők lehetőségeinek szélesítését, ennek érdekében minden gát és korlát folyamatos és fokozatos felszabadítását. Folytatjuk társadalmunk és gazdaságunk szocialista jellegének erősítését, a szocialista termelési Zsidei Istvánná képviselő a Mátravidéki Fémművek vezetőinek társaságában a Parlament folyosóján A parlament folyosóján (Munkatársunk telefonje- lentése): Érdekes hagyomány, hogy az országgyűlés ülésszakait az egyes évszakokhoz kötik. A téli ülésszak azonban már esztendők óta nem volt „igazán téli”. Most viszont általános beszédtéma volt a tanácskozás megkezdése előtt az időjárás, a havazás, az utak állapota, meg az a szikrázó hósapka, amely az elmúlt éjszaka az Országház' karcsú kupolatornyára simult. — Nekünk nem okoz gondot a vastag hólepel — mondja Vadkerti Miklósné. Sőt: a fehér takaró csak hasznunkra van, megvédi a vetést a fagytól. De tudom, hogy ami a mezőgazdaságnak jó, az máshol gondot okoz... — Nálunk például igen — bólint rá Eperjesi Iván, aki a visontai bányászokért aggódik. — A Keleti II. külfejtés egyébként is vizes, a havazás, az olvadás csak nehezíti a munkánkat. A süp- pedős, sáros talajon az MT— 7-es kotrógép meg sem tud mozdulni. A bányászat pedig fontos ágazata népgazdaságunknak. A pénzügyminiszter expozéjában is elhangzott, hogy: . „ ... 1982-ben az energetikai beruházások összege mintegy 20 százalékkal nő, ezen belül például 1,3 milliárd forint fordítható a szénbányászati vállalatok korszerűsítésére és fejlesztésére.” — Jó érzés volt hallani, hogy gondolnak, számítanak ránk. Ezzel kapcsolatban hadd említsem meg, hogy a .bányásztársadalom igyekszik is helytállni. Tél ide, rossz időjárás oda: a Keleti II-ből jövő augusztusban szenet fogunk adni...! A téli ülésszak az állam- háztartás zárszámadásának időszaka is. Mint ahogy számvetésre kerül sor ilyentájt a közös gazdaságokban is. Vadkerti Miklósné mondja ezzel kapcsolatban: — A tervek szerint februárban kerül sor nálunk, a feldebrői Rákóczi Termelő- szövetkezet zárszámadó közgyűlésére. — Hogyan gazdálkodtak az idén? — Ami a legfontosabb, nyereségesen zárjuk az évet. különösen az állattenyésztésben, illetve a napraforgó-termesztésben értünk el jó eredviszonyokból adódó előnyök gyakorlatias, jobb kihasználását. A világon mindenki tudja, hogy kik vagyunk, és tudja, hogy mi ezek is maradunk. Szocialista ország, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagja, megbízható, szilárd szövetségese- barátainknak, korrekt partnere mindenkinek a világon, aki velünk kapcsolatban áll, és együttműködni kész. Ez mind a szocialista fejlődés kérdéseiben, mind a nemzetközi viszonyokban a helyünket és magatartásunkat meghatározó, megváltoztathatatlan elkötelezettség. Igaz, a kormány, a kormányszervek munkájának javításában még sok a teendő. Az államigazgatási munkában még mindig nagy a bürokrácia, adódik tehetetlenség, gyakori a döntésekkel kapcsolatos huzavona, naponta meg kell küzdeni a régi beidegződöttsé- gek, a régi, rossz szokások új ratermelődésével. Erősítjük azt az irányvonalunkat, hogy a vállalatok, a termelő egységek önállósága növekedjék, bővüljenek, gazdagodjanak tényleges lehetőségeik is arra, hogy az önállósággal éljenek. Az irányítás, a tervezés, a szabályozás és a gazdaság szervezésének együttes feladata, hogy a vállalati vállalkozás lehetőségeit olyan irányban bővítse, amilyen irányban ezt a gazdaságpolitikai követelmények, az ország érdeke igényli, állítson hatékony korlatokat minden olyan vállalati tevékenység elé, amely ezzel ellentétes. Piaci pozícióink javításának egyik fontos gátja például termékeink minősége. A gyártmányról ugyanakkor csak akkor mondhatjuk, hogy megfelel a minőségi követelményeknek, ha az ver. senyképes áron értékesíthető. Tisztelt országgyűlés 1 Sok szó esik mostanában azokról a rendelkezésekről, amelyek kiterjesztik és gazdagítják a vállalkozási formákat. Mindenekelőtt azt kell nagyon világosan látnunk, hogy itt nincs másról szó, mint olyan alkotó erők örményeket. Az expozéban szó volt arról, hogy a mezőgazdasági üzemek az idén 2—3 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint korábban. — Az önök szövetkezetében milyen teendők vannak ezen a téren? — Feljegyeztem, azt mondta dr. Hetényi István pénzügyminiszter, hogy: „Széles körben terjed például a sok energiát megtakarító nedves kukoricatárolás, vagy a melléktermékek és hulladékok energiatermelésre való hasznosítása.” Nos, ennek az új módszernek a bevezetésén gondolkodnak, dolgoznak a mi szakembereink is. Mindjárt megjegyzem, az eredményhez nem fér kétség ... ★ — Úttörőként, 1948-ban jártam az Országházban. Amit akkor láttam, feledhetetlen volt a számomra, ezért illetődtem meg most, hogy annyi év után újra végigsétálhatok a szebbnél szebb folyosókon — újságolja Zsidei Istvánná egyik vendége, Fó- nad Sándor, a Mátrayidéki Fémművek személyzeti főosztályvezetője. A sirokiak .képviselőasszonya nemcsak őt, hanem Németh László vezérigazgatót és Révész Ernőt, fejlesztési igazgatóhelyettest kalauzolja. Az országházi ismerkedő körúton esik szó arról, hogy januártól áttérnek az ötnapos munkahétre a nagyvállalatnál, amelyik a tervezett 125 milliós nyereség helyett körülbelül 160 millióval zárja a 80-as évek első esztendejét, vényesítéséről, felszínre hozásáról, olyan többletteljesítmények lehetővé tételéről, amelyekre eddig nem fordítottunk kellő gondot. Tisztelt országgyűlés! Mozgalmas világban élünk, érdekes és lelkesítő munka az, amit végzünk. Most a nép, a nemzet érdeke azt követeli, hogy aki velünk van, annak a magatartásában, cselekvésében a közös nagy nemzeti célok mind tudatosabban és erőteljesebben testesüljenek meg, hogy a nemzeti egységet, az emberi alkotókészséget, a tudást és a tenni akarást, a leleményességet szervezett és fegyelmezett formában anyagi értékké változtassuk. Ez a mi dolgunk, és nem is kevés. ★ Az országgyűlés elnöke lezárta a vitát, majd Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter válaszolt több képviselő kérdésére. Ezután Hetényi István foglalta össze a vita tanulságait. Mindenekelőtt azzal értékelte a képviselői véleménycserét, hogy nemcsak a jövő évi előirányzatokról, feladatokról volt szó, hanem gazdaságunk időszerű témáinak rendkívül konstruktív megközelítéséről is, ami örömmel nyugtázható. Vitaösszefoglalója végén a pénzügyminiszter — egyetértését fejezve ki a kormátny kollektív elhatározásait megerősítő felszólalásokkal — hangsúlyozottan szólt a munka, a teljesítmény becsületéről, amely társadalmunk további előrehaladásának nemcsak alapvető követelménye, hanem legfőbb záloga. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett ősz- szegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött az országgyűlés csütörtöki munkanapja, melyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter János. Az ülésszak pénteken 10 órakor folytatódik. s a sláger — akárcsak a jövő évi megrendelések szerint — a tubus volt. Ha nem is nevén nevezve, de ennek a megyei vállalatnak az eredményei is ott szerepeltek az expozé pénzügyi „rublikáiban”... ★ Ebéd utáni rövid pihenőidőben a díszes lámpafürtöket körülölelő pamlagon gyújt rá a megszokott szivarjára Komjáthy Aladár, akivel arról beszélgetünk, miként tartja a kapcsolatot választóival egy Budapesten élő, Heves megyei képviselő. — A különböző egyházi és közéleti tevékenységem miatt csak az év első felében tudtam megtartani az esedékes fogadónapjaimat — mondja. — Ettől függetlenül ismerem a körzet minden gondját, baját, mert a választóim rendszeresen felkeresnek, írnak, érdeklődnek. Különösen a körzetmódosítással hozzám került Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján és Szűcsi vezetőivel alakult ki nagyon jó kapcsolatom. És még valamit — de ne vegye hízelgésnek —, nagyon sokat segít a munkámban a megyei lap, a Népújság. Annak idején, amikor 14 évig Egerben éltem, rendszeres olvasója voltam a lapnak. Képviselőként újra előfizettem rá, így minden lényeges megyei eseményről gyorsan tájékozódni tudok ... Mit mondhat erre a tudósító: köszönjük az elismerést! Szilvás István
