Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1981. október 11., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése I. Milyen fejlemények várhatók a Közel-Keleten a kairói merénylet nyo­mán? Ezúttal ismét százmilliók lehettek közvetlen tanúi a páratlan drámának: a kép­ernyőkön szinte egyenes köz­vetítésben zajlott a Szadat elnök életét kioltó merény­let. Ügy tűnik, a lassítások, ismételt visszajátszások, ki­merevítések fényt deríthettek a részletekre is. Mutatták a valódit, de kérdés, hogy az igazat is, hiszen miközben a hírügynökségi jelentések minden másodperccel elszá­molnak, egyre több kérdés születik. Kezdve attól, ho­gyan mondtak csődöt a biz­tonsági óvintézkedések, egé­Szajed Ali Khamenei hod- zsatuleszlámot, az Iszlám Köztársasági Párt főtitkárát választották Irán új elnöké­vé A héten merénylet áldozatává vált egyiptomi elnök koporsója a Maadi katonai kórházban szén addig, miként vonulha­tott fel egy „maszek-egy­ség a díszszemlén. Vajon honnan szerezték pontos ér­tesüléseiket a menetrendről, és hogyan időzíthették a díszemelvény elé való ér­kezést azokra a pillanatokra, amikor mindenki felfelé né­zett, az elhúzó szuperszoni­kus repülőgépekre. Egyelőre túl sok részletet fed homály... A visszatekintés mellett azonban a világ valamiféle előrejelzést is vár: milyen lehet a szadati politika jö­vője Szadat nélkül? A par­lament által kijelölt utód, Mubarak eddigi alelnök min­den bizonnyal elfoglalja majd Szadat megüresedett helyét. A kommentárok egy­behangzóan megállapítot­ták: feltétlen híve volt a meggyilkolt elnök által járt útnak, s első nyilatkozatai­ban annak folytatása mellett szállt síkra. A papírforma szerint tehát nem várható változás az egyiptomi vonal- vezetésben. Mégis tapasztal­ható bizonyos fenntartás, tartózkodás és várakozás. Szadat távozása ugyanis olyan időben következett be. amikor a térségben és ma­gában Egyiptomban sok min­den mozgásban, formálódó­ban van. 1982 áprilisában az utolsó izraeli egységeknek is ki kell vonulniok a Sinai- félszigetről, és még Szadat életében felvetődött a kér­dés: vajon ezután Egyiptom továbbra is ragaszkodni fog a saját kényszerpályájukon is elakadt palesztin autonó­miatárgyalásokhoz, s nem próbálja-e meg feloldani el­szigetelődését az arab világ­tól, legalábbis annak a kö­zéptől jobbra elhelyezkedő részétől? Annál is inkább, mert nyolcpontos javaslatá­val Szaúd-Arábia első ízben tett kísérletet az átfogó ren­dezés előmozdítására, de olyan alapon, ami bizonyos módosításokkal az Egyesült Államoknak is tetsző lenne. (A szaúdi javaslat eszközül szolgálhatna arra, hogy Camp David kudarca után új módon közelítsék meg a sokszor emlegetett „Pax Americanát”, vagyis ameri­kai ihletésű békerendszer ki­építését a Közel-Keleten.) Közben Egyiptomban Sza­dat rendszere szemmel lát­ható nehézségekkel küszkö­dött. Az elnök ugyan arról beszélt, hogy „országa nem lesz második Irán” és „az egyiptomiak 99 százaléka mögötte sorakozik fel”, a nemrég történt másfél ezer letartóztatás, a legkülönbö­zőbb politikai erőkkel való összecsapás nem ezt látszott igazolni. Az új vezetés ter­mészetesen igyekszik „elha­nyagolható mennyiséggé” tenni az ellenzéket, helyi in­cidensnek tüntette fel a Felső-Egyiptom Aszj útban Szadat halála után kirobbant zavargásokat, s nem erősí­tette meg kétszáz katonatiszt korábbi állítólagos letartóz­tatását. Az egyiptomi „hogyan to­vább” kérdésére ma még le­hetetlen válaszolni, de any- nyi bizonyos, hogy nem ígér­kezik egyszerű folyamatnak. 2. Mi a helyzet a Szaúit Arábia által rendelt Awacs légi felderítő rend­szerekkel? A • kairói események fé­nyében még az eddiginél is bizonytalanabbá vált a Sza­úd-Arábia által az Egyesült Államoktól megrendelt Awacs légi felderítőrendsze­rek sorsa. Az Awacs olyan Boeing-repülőgépekre sze­relt különleges lokátorrend­szer, amellyel 5—600 kilo­méter sugarú körben minden katonai mozgást észlelni le­het. Washington egyrészt azért szorgalmazza a szállí­tást, mert az egy 8,5 milliárd dolláros bevétellel kecsegtető fegyverüzlet része lenne, másrészt így akarja kifeje­zésre juttatni a szoros szö­vetséges! szálakat a sivatagi királysággal, amely kulcs­szerepet játszik az olajpia­con, politikailag felértékelő­dött nyolcpontos közel-keleti rendezési javaslatával, s nő katonai fontossága is. Izrael viszont kifogásolja, hogy az Awacs-ok képesek lennének az ő rovására is felderítése­ket végezni, s tart attól: el­veszti az első helyet Wa­shington közel-keleti barátai­nak sorában. A Reagan-kormány támo­gatja a szállítást, a kong­resszusban erős Izrael-lobby azonban ellenzi azt, s a kép­viselőház külügyi bizottságá­ban is 28:8 arányban lesza­vazták a tervet. Igaz, a sze­nátus szava a döntő, ám a támogatók többsége ott is kérdéses. Voltak kompro­misszumos előterjesztések, miszerint amerikai szakértők jelenlétével garantálják az Awacs-ok használatát, de ezeket két oldalról is kifo­gásolták: Izrael barátai nem látják kielégítőnek a bizto­sítékokat, a szaúdiak viszont megsértődtek a „gyámkodás” miatt. (Ez persze azért nem zárja ki teljesen a megálla­podást ...) Most mindkét tábor Sza­dat esetére hivatkozik. Az üzlet ellenzői úgy érvelnek, hogy Szaúd-Arábiában sem lehet kizárni egy megrázkód­tatást, változást, s akkor Iz­rael joggal érezhetné magát bizonytalanságban. Mások viszont azt hangoztatják: a kairói merénylet után még nagyobb szükség van Szaúd- Arábiára, és a néhai Szadat is erősen kívánta az Awacs- ok leszállítását a szaúdiak- nak. A vita még folytatódik... 3. Miként áll Spanyolor­szág esetleges NATO- belépésének ügye? A spanyol kormány a hé­ten újabb intézkedéseket tett a parlamentben zajló vita meggyorsítására, szeretné mielőbb befejezett ténnyé tenni Madrid NATO-tagsá- gát. A szocialisták és kom­munisták viszont népszava­zást sürgetnek e fontos kér­désben. A szocialisták vezé­re bejelentette, hogy ameny- nyiben ez nem történne meg, választási győzelmük esetén — s ez nem elképzel­hetetlen a következő parla­menti időszakban —, kilép­nének a katonai blokkból. Közben sokasodnak a tünte­tések, a karhatalmi erők többször durván beavatkoz­tak. A két katonai-politikai szö­vetség mai szerkezete és összetétele negyedszázaddal ezelőtt alakult ki. A törté­nelmileg létrejött egyensúly — ez kitűnt az euróoai biz­tonsággal kapcsolatos meg­beszélések során is —, stabi­lizáló tényező. Ezzel együtt a Varsói Szerződés több íz­ben javaslatot tett — ter­mészetesen ez csak a teljes kölcsönösség alapján képzel­hető el —, a tömbök felosz­tására. A NATO ezt az in­dítványt elutasította, mire a szocialista országok kölcsö­nös „létszámstopot” ajánlot­tak, hogy megakadályozzák a két szövetség tagságának kiterjesztését. Spanyolország hivatalos tömbönkívülisége ellenére eddig is vállalt bizonyos el­kötelezettséget, például ame­rikai támaszpontokat terüle­tén. Ám ezek bővülése, in­tézményessé válása, a NATO- tagságból eredő bel. és kül­politikai következmények mégis bonyolíthatják földré­szünk helyzetét. Visszavet­hetik az amúgy sem magas sebességfokozatban levő tár­gyalásokat, kedvezőtlenül befolyásolják az egyensúlyt. Madrid egyébként színhe­lye a nemsokára folytatódó Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezletnek is. Amikor a spanyol fővárosra esett a választás, egy sem­leges állam székhelyét jelöl­ték ki, nem egy NATO-hata_ lomét... Réti Ervin Az ország minden részéből érkeztek a nyugatnémet fővárosba Béketüntetés — Bonnban TELEX V PRAGA Szombaton reggel ismét benépesítették Prágában az új, hatalmas művelődési pa­lota termeit a nők világ­kongresszusának résztvevői. A mintegy ezer küldött és vendég folytatta az „egyen- jogúság, nemzeti független­ség, béke” hármas jelszavá­val csütörtökön kezdett mun. kát, a nemzetközi nő-mozga­lom tevékenységének és fel­adatainak megtárgyalását, MOSZKVA: A Szovjetunió tiszteletben tartja Málta semlegességét és el nem kötelezett státusát. A két ország kormánya memo­randumban foglalta össze ez. zel kapcsolatos állásfoglalá­sát. WASHINGTON: Ezerkétszáz önkéntesből álló „fényes francia sereg” indult péntek reggel Rhode Island amerikai állam Newport nevű városából az ezer kilométerrel délebbre fekvő virginiai Yorktown felé, megismételve a függet­lenségi háborúban részt vett francia csapatok kétszáz év­vel ezelőtti nagy menetelé­sét. TOKIO: Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet vezetője szombaton Kim ír Szén elnök meghívására hi­vatalos látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságba érkezett — jelentet­te a phenjani rádió. WASHINGTON: Nyolc kilogramm marijua. nát foglalt le a katonai rend- őreég szeptember 14-én a Midway amerikai repülőgép- anyahajó fedélzetén — kö­zölték pénteken haditengeré­szeti források. Az eset a Fülöp-szigeteki Subic Bay tá­maszponton történt. BUKAREST: Október második felében Romániába látogat Indira Gandhi, India miniszterelnö­ke. Indria Gandhit Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, Románia köztársasági elnöke hívta meg hivatalos lótoga. tásra. VARSÓ: ' Claude Cheysson francia külügyminiszter pénteken Varsóban tartott sajtóérte­kezletén igen pozitívan érté­kelte a Lengyelország és Franciaország közötti kap­csolatok fejlődését. TAJPEJ: A tajvani kormány ismét visszautasította a Kína újra­egyesítésére tett pekingi ajánlatokat, és — miközben a Kínai Népköztársaságban nagygyűléseket rendeztek ennek támogatására —szom­baton Tajpejben katonai pa­rádé keretében emlékeztek meg a Csing-dinasztiát meg­döntő 1911-es polgári forra­dalom 70. évfordulójáról. Több tíz kilométeres hosz- szúságban hömpölyög a bé­két követelő tömeg, a nyu­gatnémet főváros utcáin. A város öt különböző pontjáról reggel 10-kor el­indult oszlopok csillag alak­ban közelítik meg a délutá­ni nagygyűlés színhelyét, a város központjában fekvő hatalmas parkot, a Hofgar- tent. A kedvezőtlen időjá­rás, a szemerkélő eső és a helyenként orkánszerű szél sem tudta elrontani a tün­tetők hangulatát. A több ezer transzparensen leggyakrabban olvasható kö­vetelés : ne telepítsenek ame­rikai közép-hatótávolságú rakétákat az NSZK.ba, a fegyverkezésre szánt össze­geket fordítsák inkább mun­kahelyek teremtésére és ok. tatási célokra. Mivel a tün­Szombaton délben Kairó­ban eltemették a négy nap­pal korábban merénylet ál­dozatául esett Anvar Szadat egyiptomi elnököt. A katonai pompával vég­bement temetésen mintegy nyolcvan ország, illetve nemzetközi szervezet kül­döttsége vett részt, többet közülük államfők, minisz­terelnökök vezettek. A rend­kívül nagy létszámú biz­tonsági erők által védett gyászmenetben csak a hiva­talosan meghívott vendégek vehettek részt, a tömegek spontán megnyilatkozásá­nak nem hagytak teret a hatóságok. Az egyiptomi államfőt a keddi merénylet színhelyé­nek közelében temették el, szemben azzal a tribünnel, ahonnan a katonai dísz­szemlét nézte, és ahol a pa­rádén részt vevő egyik egy­tetésen több mint nyolcszáz szervezet tagjai vesznek részt, természetesen e fő kö­vetelés mellett rengeteg egyéb — gyakran egymás­nak ellentmondó és extrém — jelszó is olvasható a tün­tetők tábláin. A tüntetés részvevői egységesek abban, hogy a közép-hatótávolságú rakéták NSZK.ba való te­lepítése a konfrontáció poli­tikáját jelenti. A szociáldemokrata párt a szakszervezeti szövetség vezetőségének tilalma elle­nére a két szervezet tagjai sok helyen csoportosan „SPD” és „DGB” feliratú táblák alatt vonulnak fel. A tüntetés a lapzártáig érkezett jelentések szerint a legnagyobb fegyelmezett­séggel folyt, egyetlen inci­densre sem került sor. (MTI) ség — hivatalos közlések szerint — négy katonája (pontosabban egy tiszt és három katonaruháiba öltö­zött társa) lelőtte. Szadat temetése, mint ar­ról beszámoltunk, politikai érintkezésekre adott alkal­mat a Kairóba érkezett de­legációk között. Alexander Haig külügyminiszter, az amerikai delegáció vezető­je, aki pénteken Hoszni Mubarak egyiptomi elnökje­lölttel folytatott eszmecse­rét, szombaton Begin izraeli miniszterelnökkel tárgyal. Ugyancsak szombaton, meg­beszélést folytat az egyip­tomi'—izraeli különbéke el­lenére Kairóval jó kapcso­latot ápoló három arab or­szág delegációinak vezetői­vel: a szudáni és a Szomá­liái elnökkel, valamint Omán miniszterelnök-helyet­tesével. Eltemették Szadatot Befejeződött az ENSZ-közgyűlés általános vitája Pénteken este New York­ban véget ért a háromhetes általános politikai vita az ENSZ-közgyűlés 36. üléssza­kán. Az általános vitában 145 tagállam képviselője fej­tette ki véleményét a világ­helyzetről és a legfontosabb tennivalókról — köztük hét állam- és kormányfő, 125 külügyminiszter. Ismat Kit- tani, az ülésszak iraki elnö­ke záróbeszédében enyhe megrovásként jegyezte meg, hogy a jövőben talán „évi díjat kellene kiírni a legrö­videbb beszédért”. A háromhetes általános politikai vita vezérmotívuma az enyhülés és a leszerelés igenlése volt. A felszólaló államférfiak túlnyomó több­sége síkraszállt az enyhülési politika, a fegyverzetkorláto. zási és leszerelési tárgyalá­sok felújítása mellett. A vita alaphangját ismét a szocia­lista országok adták meg. Nagy érdeklődést keltett az az új szovjet javaslat, hogy a közgyűlés fogadjon el nyi­latkozatot a nukleáris ka­tasztrófa elkerüléséről. Szá­mos felszólaló elítélte az im­perialista államok konfron- tációs politikáját, a fegyver, kezési hajsza fokozását, egyebek között a neutron­fegyver gyártásáról hozott amerikai döntést. Az általános vita fő té­máira jellemző volt az utol­sóként felszólaló Unison Whiteman grenadai külügy­miniszter beszéde. A kis karibi ország képviselője ha. tározottan elutasította az újabb tömegpusztító fegyve­rek gyártását és a fegyver­kezési hajsza fokozását. Másfelől azzal vádolta az Egyesült Államokat. hogy gazdasági blokáddal és sza­botázzsal alá akarja ásni Grenada forradalmi fejlődé­sét, sőt katonai intervenció terveit is fontolgatja. Előtte Witness Mangwende, Zim­babwe külügyminisztere be­szédében a fajüldöző Déi-af- rikai Köztársaságot tette fe­lelőssé Afrika déli térségének csaknem minden feszültségé­ért és fegyveres konfliktusé, ért. Zimbabwe lehetőségei határain belül kötelességé­nek tekinti a társadalmi igazságosságért, politikai füg­getlenségért, és szuverenitá­sért harcoló dél-afrikai erők támogatását, mondotta Mangwende, aki egyebekben bírálta a fejlett tőkés orszá­gokat a fejlődő világ gazda­sági gondjaiért, az új gaz­dasági világrend kialakulásá­nak akadályozásáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom