Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-06 / 209. szám
Äz MSZBT megyei értekezletéről jelentjük [ (Folytatás az 1. oldalról) ! dése eredményeként, hazánkban a magyar—szovjet barátság erősítése egész társadalmunk közös ügye lett, mindennapi tevékenységünk szerves részévé vált. Jól szolgálták e barátság elmélyítését az MSZBT-tagcso- portok is, amelyek szűkebb hazánkban tevékenykednek. A pozitív tapasztalatokhoz jelentősen hozzájárult, hogy bővült a szervezetek tömegbázisa, tagcsoportjaink hálózata napjainkban valamennyi területen, városban és járásban egyaránt átfogja a társadalom minden rétegét — mondotta. örvendetes, hogy amíg fi beszámolási időszak kezdetén félszáz tagcsoport dolgozott megyénkben, ma már 76-ra tehető a számuk, s harmadrészben a gazdaságunkban vezető helyen álló tpar dolgozóit tömörítik. Az ügyvezető elnökségek összetétele, munkája, egyre inkább .tükrözi, hogy a tevékenység pártmegbízatás, s a feladaton többségükben középvagy főiskolát, egyetemet végzett, széles látókörű emberek osztoznak. Az ■országos központ, illetve a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya mellett működő akcióbizottság ajánlása alapján készített programokat egyre sikeresebben igazítják a helyi körülményekhez, s az igyekezet gyümölcse a szervezetek „határain” túl is, mindinkább mutatkozik. A tagcsoportok munkájának pártirányításában helyesnek bizonyult az a változtatás, hogy a megyei helyett a járási és járási jogú bizottságok vegyék át a közvetlen felügyeletet, váljanak a mozgalom legközelebbi segítőivé. Kedvező tapasztalat, hogy a pártalapszervezetek is rendszeresen figyelemmel kísérik a tevékenységet, s általában évente értékelik. Hasznos volt az MSZBT-rői három éve rendezett megyei kommunista aktívaülés, s föltétlenül hozzájárult az eredményekhez, hogy minden évben számot vetnek Egerben például a magyar nyelvű szovjet lapok terjesztőinek munkájával is. Részletesebben elemezve a tagcsoportok munkáját, megállapítható, hogy: tovább gazdagodott, színesedett. Helyi és országos kiállítások, hasznos vetélkedők, emléke- ■ zetes baráti találkozók, tartalmas szovjetunióbeli utazások soráról lehet beszélni. A szovjet emberekkel, kollektívákkal kialakított kapcsolatok fejlesztésében nagy szerepe van a Csuvas ASZSZK és Heves megye között, már hosszabb ideje meglevő, őszinte, igaz barátságnak. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői óvoda- és kultúr- házépítésben, a zöldségbeta- karitásban is segítenek magyar barátaiknak, meggyőzően kifejezésre juttatván, hogy találkozóik jóval többek, mint protokolláris események. Az elmúlt évek sikeres rendezvényei közül, sok más mellett, föltétlenül említésre méltóak a szovjet filmek hetei, a megemlékezések az űrhajósok napján, vagy éppenséggel a népszerű barátságvonatok, illetve .az al- bertirsai, paksi, poroszlói látogatások. A barátsági munka szerves része, amit az MSZBT Gorkij Nyelviskolájának már másfél évtizede működő megyei tagozata mutat, s például a havonta eladott 16 ezer magyar nyelvű szovjet lap érzékeltet. Föltétlenül elismerésnek tekinthetjük, hogy megyénkben ülésezett 1979-ben 9 ország orosz nyelvszakos tanárainak konferenciája, s helyet adhattunk a nagy sikerű „Hősök városai — városok hősei” c., országos vetélkedő elődöntőjének is. — Barátságunkat áthatja a magyar népnek a felszabadító iránt érzett hálája — mondta többi között Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, beszédében. — Hazánk és népünk a balsorstól tépett, vérzivataros évszázadok rengeteg megpróbáltatása és csalódása után a Szovjetunióban, a szovjet emberben végre igaz barátra talált. A Szovjetunió volt a magyar nép történelmében az első nagyhatalom, amely egyenrangúként kezelte országunkat, barátságába fogadta, szövetségesként szerződést kötött vele. S 'nem lehet szavakban kifejezni annak a sokoldalú támogatásnak a nagyságát, erkölcsi, politikai' értékét, amelyet országunk. népünk számára nyújtott és nyújt. Korántsem véletlen, hogy az MSZBT tömegmozgalommá vált, a njunkának egyre nagyobb a közösségteremtő ereje. Kedvező tapasztalat, hogy egyre több iskola érdeklődik a tevékenység iránt, valamennyi szakmunkásképző intézetben működik már tagcsoport — ami rendkívül biztató a jövőre nézve. A beszámoló és szóbeli kiegészítés után hozzászólásokra került sor. Koruhely János ügyvezető elnök, a pe- tőfibányai gépüzem anyaggazdálkodási vezetője — akinek köszöntésében a résztvevők az egész bányásztársadalmat köszöntötték az ünnep alkalmából — tagcsoportjuk munkájából adott ízelítőt az értekezletnek, Kontsits Pál, a hatvani Lenin Tsz képviseletében, a Zagyva-parti városban is évről évre színvonalasabbá váló tevékenységbe engedett bepillantást. Kiss Kálmán, a gyöngyösi járási pártbizottság osztályvezetője a testületi segítségről és ellenőrzésről szólt, az eredmények mellett gondoknak is helyet adván. Puhl Lajos, a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárából — a többi között — országos brigádsikerükre emlékeztetett, dr. Tóth Sebestyén, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, szovjet kapcsolataik gazdasági hasznosságáról beszélt. Dr. Pető Zsigmond, a tanárképző főiskola ügyvezető elnöke, a csuvas barátaikkal való együttműködés részletesebb taglalása mellett, figyelmet érdemlő javaslatot is tett: hasznosnak ítélné, ha a jövőben sor kerülne például a közép- és felsőfokú intézetek tagcsoportvezetőinek tapasztalatcseréjére. Zajúk Etelka, a Gorkij Nyelviskola igazgatója, felszólalásában még nagyobb segítséget kért munkájukhoz, s a felnőttoktatás megszervezésére buzdított. Forgács Béla, a Gárdonyi Géza Gimnázium tanára, a szovjet csoportok részvételével rendezett baráti találkozók jelentőségét méltatta. Kurun- czi István, a tarnamérai „Lenin” Tsz elnöke, tagcsoportjuk széles körű tevékenységével iparkodott mások számára is példát, ötletet adni, Kovács János, a Finomsze- relvénygyár részéről, brigádkapcsolatok sikeréről szólt. Bágyi Ferencné, a gyöngyösi ipari szakmunkásképző intézet tanára, a diákokkal közös programjaikról beszélt, Kóczián Antal, a Volán 4. sz. Vállalat gyöngyösi üzemegységének képviselője mondotta: „azt a munkát, amit a tagcsoportok végeznek, csak elhivatottan és következetesen lehet csinálni”. Rapai Gyula, az MSZBT alelnöke is, megelégedésének adott hangot, amikor a megyei munkáról beszélt. Személyes tapasztalatok správal bizonyította, hogy milyen sokat jelent a Szovjetunió hazánk életében, de a világ még sok más országa sorsának alakulásában is. Nemzetközi összefüggésekben érzékeltette a testvéri nép szerepét, jelentőségét a jelen és jövő alakításában. S arra buzdította az értekezlet résztvevőit, hogy harcoljanak továbbra is a barátságért úgy, ahogyan eszük, szívük diktálja. A felszólalásokban elhangzottakat Kiss Sándor foglalta össze. A feladatokra utalván — egyebek között — kiemelte - a nyelvtanulás fontosságát, s kérte, hogy a továbbiakban még jobban támaszkodjanak a munkában a szovjet ösztöndíjasokra. Hangsúlyozta, hogy a még nagyobb eredmények érdekében új munkaformák kialakítására és bevezetésére van szükség. A továbbiakban Bágyi Ferencné, Békési János, Budai Sándor,, Csontos Béla, Cziko- ra Bertalan, Farkas Istvánné, Fülöp Erzsébet, dr. Horváth Tamás, Jevcsák Miklós, Kiss Kálmán, Kiss Tamás, Kocsis Zsuzsanna, Koruhely János. Kovács János, Mészáros Albert, Mlinkó László, Nagy József, dr. Pető Zsigmond, Szatsvay Gitta és Szokodi Ferenc személyében, küldötteket választottak az MSZBT olctóber 19-i, VII. országos értekezletére, Bódi Bélát és Koncz Lajost pedig meghívták a rangos eseményre. Zajúk Etelkának, Luzsi Lajosnak, Farkas Károlynak, Csépány Györgynek, Dudás Józsefnek. Czikora Bertalannak, Budai Sándornak és Bágyi Ferencnének jutalommal is kifejezték az elismerést, jó munkájukért. Dr. Sípos István elnöki zárszavában köszönetét mondott a tagcsoportok, az értekezlet munkájáért, s kifejezésre juttatta meggyőződését, miszerint a magyar— szovjet barátság: .......szoc ialista jelenünket megőrző, még boldogabb, kommunista jövőnket építő munkánk legfontosabb fundamentuma ...” Az értekezlet az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Gy. Gy. Korszerűsítések, új szolgáltatások az államigazgatási munkában Beszélgetés dr. Pápay Gyulával, a megyei tanács vb-titkárával Meglehetősen sok szó esik napjainkban az államigazgatási munka korszerűsítéséről, a lakossághoz fűződő kapcsolatának javításáról, a tanácsi tevékenység szolgáltató jellegének erősítéséről, különösen pedig azóta, hogy a téma az országgyűlés elé Is került. Szűkebb hazánkban legutóbb a megyei tanács vb-ülésén tárgyaltak róla, s mint értesültünk : a célkitűzések sikeres megvalósításáért mindjárt egy sor konkrét feladatot is kijelöltek a jelenlegi, illetve az el- közetkezendő négy esztendőre. Az állampolgárok érthető érdeklődéssel fordulnak az igyekezet felé. Ez vezetett bennünket arra, hogy lapunk képviseletében Gyóni Gyula, a Népújság belpolitikai rovatának helyettes vezetője beszélgetésre, a törekvések, az eredmények és a további tennivalók közelebbi bemutatására kérje dr. Pápay Gyulát, Heves megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkárát. — Vb-titkár elvtársi Olvasóink minden bizonnyal örömmel vennék, ha elöljáróban elmondaná, hogy meddig jutottak az igyekezetben, s részletesebben is szólna a tanácsi munka emlegetésekor még mindig meglehetősen szokatlanul hangzó szolgáltatásokról. — Szívesen beszélek róla, hiszen úgy véljük, — s ezt alighanem a nagyközönség is észrevette —, hogy a különböző intézkedések hatására, a nagyobb hozzáértés következtében lényeges fejlődés történt a tanácsok tevékenységében is az elmúlt években. A szakigazgatási szervek ésszerű összevonása, az ügyfélszolgálati irodák megnyitása, a helyi igazgatási szolgáltatások bevezetése, vagy éppenséggel a lakosság jobb ellátására a tanácsok között kialakult együttműködés határozottan igazolja, hogy nemcsak akartunk, hanem tudunk is előbbre lépni. Föltétlenül sikerült közelebb kerülni a választókhoz, a megszokottabb — valamit nyilvántartó, nem engedélyező, tiltó, valamire kötelező, valakit elmarasztaló — kevésbé rokonszenves hatósági munka mellett mind szembetűnőbb az a fáradozás, amely az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak gyorsabb intézését segíti, az ügyfelek számára a korábbinál kevesebb utá~ najárást tesz szükségessé. Szolgáltatásokról beszélünk? Nos, igen. Mert miről is van szó? Miután például az ingatlan-nyilvántartás rendezése már megtörtént — az országban először! — lehetővé tettük, hogy az embereknek ne kelljen a községekből a járási székhelyre utazgatniuk a tulajdoni lap. szemle, vagy térkép másolatáért, hanem ki- nek-kinek mindjárt helyben módja legyen elintézni ilyen dolgát. Az erre szolgáló nyomtatványon egyszerűen csak közölni kell az igényt, s a tanácsházán rövid idő alatt teljesítik a kérést. A rendőrséggel kialakított együttműködés alapján hasonlóan rugalmas már az eljárás a személyi igazolványok cseréjénél is. Többi között elmondhatom, hogy hatóságaink a családi házak építéséhez útmutatókat, terveket adnak, ami a lakossági költségekben számottevő megtakarításhoz vezet. Kár, hogy az építtetők nem élnek jobban ezzel a — települések képét is előnyösen alakító — lehetőséggel! Városi ügyfélszolgálati irodáink külsőségeikben is egyre inkább vonzóak, munkájuk pedig mind sokoldalúbb. Az itt dolgozók nem csupán tájékoztatást adnak, hanem akár a különféle űrlapok, csekkek kitöltésére, az egyes köz/nűvállalatoknak címzett változás-bejelentések átvéte. lére, továbbítására, olykor a hivatalos órákon túli kiszolgálásra is vállalkoznak. A vállalati jogsegélyszolgálatokkal történt megállapodás szerint a tanács soronkívüliséget biztosít a képviselt ügyek intézésében, s nem ritkaság ma már az üzemi ügyfélszolgálat megszervezése sem. Igazgatási szolgáltatásként adnak felvilágosítást, útbaigazítást a tanácsi dolgozók úgyszólván a legkülönbözőbb érdeklődésekre — főként az idegenforgalomban, az üdülőhelyi községekben. Nem utolsósorban pedig ide sorolható a családi események ünnepélyességének megszervezése is. S a sor tovább bővül! Egyebek mellett például a lakáscsere-partner keresésének elősegítését tervezzük az ingatlankezelő és közvetítő vállalatokon keresztül, s foglalkozunk annak gondolatával, hogy rendszeresen jogi tanácsokkal látjuk el az öregek napközijeiben, a szociális otthonokban a rászoruló idős embereket. Azon vagyunk, hogy minden eszközzel — a Népújság támogatására is számítva — általánosságban is könnyítetik a jogszabályok közötti eligazodást állampolgáraink számára. — Ä tanácsi munka további korszerűsítése, fejlesztése során melyek azok a főbb területek, ahol újabb megyei intézkedések szükségesek és lehetségesek a VI. ötéves terv időszakában? — Nem kevés, amit eddig elértünk, de korántsem vagyunk még elégedettek eredményeinkkel. Meggyőződésünk. hogy a jövőben is keresnünk és alkalmaznunk kell mindazokat a megoldásokat, amelyek elősegítik az állampolgároknak a köz- ügyek intézésébe való nagyobb bevonását, az állami fegyelem erősítését, a tanácsok gazdaságosabb „működését”. Az a véleményünk — erről határozott végrehaj- ■ tó bizottságunk is a napokban —, hogy tevékenységünkben a munkamódszerek, a munkastílus további tökéletesítésére, magasabb vezetési színvonalra, az igazgatá. si apparátus munkaszervezésének javítására van szükség. Csakis ezek hatására alkalmazkodhatnak megyei és helyi szerveink az eddiginél jobban a társadalmi követelményekhez, így növekedhet a testületek irányító, ellenőrző szerepe. Ilyenformán sikerülhet a központi illetve helyi érdekek harmonikusabb egyeztetése, a jogszabályokon alapuló még gyorsabb, az állampolgárokat kevésbé terhelő tanácsi ügyintézés. — Pápay elvtárs a válaszában érintette a gazdaságosságot is. Hallhatnánk erről többet is? — Természetesen. Egyértelmű, hogy ma már a tanácsi apparátust sem lehet úgy fenntartani, mint eddig, az elaprózott intézmény-hálózati rendszer pedig még inkább sürgeti a gazdálkodás korszerűsítését, eddiginél hatékonyabbá tételét. Ezért — s hivatkozhatom itt például a törekvéseink helyességét máris igazolni látszó Besenyőtelekre, Gyöngyösre vagy Egerre, Gyöngyös- solymosra — hozzákezdtünk például az egy településen belüli tanácsi szervek és intézmények (iskola, óvoda, öregek napközi otthona, művelődési ház, könyvtár, stb.) összevonásához, közös beszerzési, gazdálkodás-nyilvántartási munkájának kialakításához, együttes élelmezésük megszervezéséhez. S miután az említettekkel sok időt, fáradságot, költséget lehet megtakarítani s a nyereséget mÁndénütt az ellátás további javítására fordíthatják: . foglalkozunk a gyakorlat mind szelesebb körű elterjesztésével is. Az a célunk, hogy az oktatási és az egészségügyi-szociális intézmények közötti ma még meglehetősen merev határokat lazítsuk. Ugyanekkor segítjük az egyes tanácsok közös vállalkozásait , is, mondjuk a környezetvédelemben : a lakóhelyek tisztaságának javítása. a víz, szennyvíz és szemétgyűjtő rendszerek kialakítása. működtetése érdekében. Külön- külön ugyanis kevésbé, vagy talán nem is tudnának ilyen jelentős feladatokat megoldani. \ — A tanácsi dolgozók hogyan igazodnak kijelölt teendőikhez? — A tisztségen selök és a szakigazgatási dolgozók továbbképzése során már nyilván a tananyagba is bekerülnek az említettek s az eddiginél is fokozottabb figyelmet fordítunk az eredményesebb munkaszervezést, a jobb irányítást, a kulturáltabb ügyintézést, a tanácsok és az állampolgárok kö. zótti emberi kapcsolatok javítását szolgáló minden alkotó kezdeményezésre, illetve ezek általánosságban történő bevezetésére. — Munkájukban számitanak-e a korszerű technikára is? — Olyannyira, számítunk, hogy enéikül el sem tudnánk már képzelni feladataink megoldását. Már jelenleg is teljes körű a népesség-nyilvántartás, a lakossági adóztatás, a költségvetési szervek pénzforgalmi adatainak gépi feldolgozása s ezt az" első évek tapasztalatai alapján szintén továbbfejlesztjük. Így akarjuk megfelelőbbé tenni a tanácsi szervezet jelenlegi információs rendszerét s egyidejűleg rpeg- szüntetni a még meglevő párhuzamos, fölösleges nyilvántartásokat. Ugyanekkor pedig természetesen az igazgatási szervezet egyéb technikai felszereléseit, berendezéseit is igyekszünk — a lehetőségeinken belül — még modernebbé tenni. Embernek és gépnek egyaránt azt a célt kell szolgálnia, hogy még inkább erősödjék a lakosság és a tanácsi szervek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolata, szilárduljon az igazgatási munka törvényessége, nőjön szakszerűsége. Ám a legkorszerűbb-módszerek, eszközök sem lehetnek teljesen elegendőek az igazi sikerhez, s ezért nyilvánvalóan ezután is várjuk az állampolgárok jobbító, véleményét, javaslatait igyekezetünkhöz. i — Köszönjük a beszélgetést! .WwimsM 1381. szeptember 6-, vasárnap / Kiss Sándor szóbeli kiegészítőjét mondja (Fotó: Perl Márton)
