Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

A hét három kérdése Heti külpolitikai össze!op- in lónk a második oldalon Premierre készül Eger Május 31-től a gyalogoso­ké lesz az egri belváros. A kivitelezők és a bonyolítók a gondok ellenére optimis­ták. Koós József az előké­születekről számol be a 3. oldalon. Lapunk 4. oldalán az 1981 —1985. évi fejlesztésekről tájékozódhatnak olvasóink a Dreczin József művelő­dési miniszterhelyettessel készített interjúból. Ez bizony lignit G. Molnár Ferenc riport­ja az 5. oldalon a fisom ni lignitből sajtolt brikett gyártásának előkészületei­ről szól Mankó nélkül nem megy Napjaink nyelvhasználatá­ról ír Pécsi István a va­sárnapi magazinban. Magyarok hét világbajnokságon Mentusz Károly a lap har­madik oldalán olvasható írása VI. ötéves tervünk egyik kiemelt fejlesztési területének megyei ered­ményeit. elemzi az országos feladatok tükrében. Az idén 5.2 millió vesszőből 22 fajtát telepítenek azaba- sári Rákóczi Termelőszövetke­zet oltványiskolájában ezek­ben a napokban. A munkák többségét kétszáz család vál­lalta el részművelés formá­jában. A telepítés közel 60 százaléka később szovjet ex­portra kerül. Az oktatásügy alappillére: az általános iskola A magyar labdarúgó-válo­gatott szereplését idézi fel írásunk a tizedik oldalon. Dobóczy Gyuláné és munkaié rsnői ágyasokba helyezik a vesszőket (Fotó: Szabó Sándor) Gabonaprogram a megvalósítás útján A hidas traktor által végzcttt előkészítő munkákat Csontos János ellenőrzi ELSZAKADVA A TRÖSZTTŐL r HfilfQS lendütettel Több száz különféle * szintű fórum — be­számoló és vezetőségválasz­tó taggyűlések, a kongresz- szusi levél feletti viták, a he.yi, területi küldöttér­tekezletek — előzte meg megyénk ifjúkommunistái­nak mai fontos tanácsko­zást. Az azokon folytatott, többségében színvonalas, tartalmas, a korábbi éveké- ; nél szervezettebb munka ; annak bizonyítéka, hogy 1 fiatalságunk megértettem lehetőségek kellő megra- I gadásához, valóra váltásá- I hoz nem elégséges eszköz a tettek nélküli türelmet- ' len követelőzés. Sokkal in- ; kább a segítő, jobbító I szándékú észrevételeikre, \ ötleteikre, javaslataikra van > szükség. Az elkészült jegyzőköny- l vek is tanúsítják: mind- • ezek valamilyen formában mec is fogalmazódtak az : előbb említett fórumokon. > A szenvedélyes vitákon, : őszinte, kritikus hangvéte­> lű beszélgetéseken legtöb- : ben a lakásgond enyhíté- ! sét. a pályakezdő fiatalok J beilleszkedésének nehézsé­> geit, a szocialista demok- s rácia továbbfejlesztését, a l KISZ érdekvédelmi- és kép- j viseleti munkájának javí- j tását, a szervezeti élet \ megújítsál, érintettek ,vé- ( leitiényeikben* F)e nemcsak i szóvá tették az imént fel- t sorolt témákat, hanem szá­mos elképzelés, kis akarat­tal, támogatással könnven megvalósítható terv. fel­ajánlás is elhangzott. Ez pedig egyértelmű igazolá­sa annak, hogy fiataljaink nagy része helyesen, vilá­gosan látja a megoldásra váró feladatokat, és — ami talán a legfontosabb — tevékeny részese kíván len­ni az előre vivő munkának. Persze, az elmúlt hóna­pokban találkozhattunk a régről ismert, már meggyö­keresedett hibákkal is: el­sősorban a közömbösséggel, a „ne szólj szám, nem fáj fejem”-szemlélettel, ese­tenként merev, formalitá­sokba fulladó, vagy a ke­veset is rengetegnek látta­tó hozzászólásokkal. Sze­rencsére ők maradtak kis- sebbségben. Az már inkább példaként állítható a mai küldöttértekezlet résztve- : vői elé, amit az egyik vá­rosi tanácskozáson tapasz­taltunk. Két szélsőség: az életkorban a tizenöt évet is alig túlhaladt középisko- ; lás fiú, illetve a harmin­con éppen csak innen lévő fiatal szólt hozzá az érdek- képviselet témaköréhez. Rö­vid. frappánsan megfogal­mazott beszédük — amely két nézőpontból közelítette meg ugyanazt a gondolat­sort — nagy tetszést, el­ismerést váltott ki a kül­döttekben. Szünetekbeli be­szélgetéseik során annak 1 adtak hangot, hogy hason­ló megnyilatkozások segí­tik leginkább az ilyen fó­rumok feladatának telje. l sítését. s ezt várják a me- I gyei értekezleten jelen lé­vő küldöttektől is, Ehhez csatlakoz”* kívá­nunk mi is sikeres, ered- i ményes mtínkát nekik mára' Gyakoroljuk az önállóságot Az év elején több mint 70 iparvállalat vált jogilag ön­állóvá, elszakadva a korábbi tröszti, nagyvállalati szerve­zettől. Az önállóság gyakor­lati megvalósítása azonban csak most kezdődött, azt követően, hogy elkészültek a múlt évi gazdálkodás záró­mérlegei, s a különvált vál­lalatok felosztják vagyonu­kat, átprogramozzák kötele­zettségvállalásaikat — ami nem kevés vitára ad okot. Az eltelt néhány hónap pénzügyminisztériumi ta­pasztalatai szerint az átál­lás időszaka a vártnál hosz- szabb időt vesz igénybe. Sok vállalatnál nehézséget jelent a korábban tröszti, nagyvál­lalati szinten felvett hitelek törlesztése. Az ilyen pénzügyi nehézségek azonban nem a szervezeti változásból, ha­nem a gazdálkodás korábbi hiányosságaiból adódnak. Ál­talános gond továbbá — fő­leg vidéken — a közgazda- sági ügyeket intéző szerve­zetek kiépítése, mert kevés a jó pénzügyi és kereskedel­mi szakember. A termelés az átmeneti időszak első négy hónapjá­ban mindenhol zökkenőmen­tes volt. Ugyanakkor sok helyen munka-, illetve mun- kaerő-átcsoportositást és egyéb szervezési intézkedé­seket hajtottak végre. Az önállósult Budapesti Édes­ipari Vállalat specializáló­dott egy-egy termékfajtára, s ennek megfelelően gyár­egységei között is felosztotta a munkát. A Duna Csoko­ládégyár marcipánt, a Cse­mege Édesipari Gyár kakaó­vajat, a Budapesti Csokolá­dégyár pedig a kakaómassza előállítására állt rá, úgy, hogy a többi üzem igényeit . is kielégíti. Ezeket az alap­anyagokat eddig minden gyáregység maga készítette. Most sok termelőberepdezés és munkaerő felszabadult. Az Akkumulátor- és Szá­razelemgyár célul tűzte ki az akkumulátorirhport. rövid időn belüli megszüntetését. Ezért, élve az önállósággal, maguk kutatták fel azokat a kisebb vidéki vállalatokat, amelyekkel együttműködve, már jövőre 40 százalékkal növelhetik a termelést. Meg­állapodtak a szolnoki Taná­csi Vasipari Vállalattal, amely átveszi az ipari savas akku­mulátorok egyik legfonto­sabb elemének, a műanyag, szövettáskás akkumulátor­lemezeknek a gyártását, és a szükséges technológiát is áttelepítik. Munkaerő-átcsoportositást kezdeményeztek az Ajkai Üveggyárban, három üveg­fúvó brigádot áthelyeztek, amelyek ezentúl az olcsó és kevésbé keresett káli üvegek helyett ólomüveget készíte­nek. Az önállóvá válás kez­deményezőbbé tette a Bor­sodi Szénbányák vezetőit is. A lyukói bányában az elő- vájásokon például egy ösz- szegű. csoportos bérutalvá­nyozást vezették be. Ez a fajta kísérleti bérezés máris ösztönzőleg hatott, az átlag­nál 30 százalékkal nagyobb munkateljesítményt értek el az ott dolgozók. Valamennyi 'önállóvá vált vállalat egyik legfontosabb feladata volt az elmúlt hó­napokban a piackutató mun­ka megszervezése. A Szigetvári Cipőgyár előd­jétől örökölt oroszlánvéd.iegv alatt fogott hozzá piaci kap­csolatainak megalapozásá­hoz. Az első negyedév ered­ménye: nagy tételben szállí­tottak szovjet, csehszlovák, lengyel. NDK-beli és mon­gol partnereiknek, a máso­dik negyedévtől a legdiva­tosabb lábbelikből exportál­nak a tőkés piacra, főleg az Egyesült Államokba. A bel­földi igények jobb kielégí­tésére is törekednek, ennek érdekében megnyitották ötö­dik saját szaküzletüket, ez­úttal Kaposvárott. A Kispesti Textilgyár az önállóvá válás első esztende­jében a legnagyobb 1 gondot a termékszerkezet korszerű­sítésére. a divatigények fo­kozott követésére fordítja. A most először önállóan beszer­zett világpiaci információk alapján meghatározták a gaz­daságosan exportálható ter­mékek körét. Egyebek között áttértek a 80—90 centiméter szélességű textíliákról a 140— 150—160 centiméter széles- ségűek készítésére. Ehhez átalakították gépeiket is. (MTI) Munkásőrparancsnokok országos tanácskozása Szombaton az MSZMP Bu­dapesti Bizottsága Villányi úti oktatási központjában befejeződött a munkásőr­parancsnokok kétnapos or­szágos tanácskozása, ame­lyen felszólalt Korom Mi­hály. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Jelen volt Borhándi János, a Mi­nisztertanács elnökhe­lyettese. A kétnapos tanácskozáson felszólalók hangsúlyozták, hogy. a munkásőrség a szo­cialista társadalom intézmé­.nye, amely a párt közvetlen irányításával, a párt politi­kájának szellemében a dol­gozók tízezreit tömöríti. Bor­bély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka zár­szavában kiemelte: a mun­kásőrség tagjai' a szó igaz értelmében közéleti embe­rek, a párt politikájának ak­tiv képviselői, megvalósítói, védelmezői. Ezek a 'testület fő jellemzői, s ezeket a vo­násokat a .jövőben tovább kell fejleszteni. (MTI) fg&ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,/Vp/iujrM & MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 57. szám ARA: 1.80 FORINT 1981. április 26., vasárnap Oltványokat iskoláznak SZOMBATON ÜNNEPELTÉK: Négy élüzem a Hátraalji Szénbányáknál Az elmúlt évi eredményei alapján a Málraalji Szénbá­nyák négy üzeme érdemelte ki az élüzem címet. Az ün­nepséget tegnap, szojnbaton rendezték meg mind a négy. helyen. A ecsédi Külfejtéses Bá­nyaüzem , árbevételi tervét kereken 430 millió forintra teljesítette. A kiskülfejté- seknél terven felül 110 ezer tonna szenet termeltek. Megtakarítottak 1 millió fo­rint értékű energiát. Az. él­üzem cím 'kitüntetést Hat­vani Ferenc, a vállalat párt- bizottságának titkára .adta át az. ünnepségen. A petőfibányai Gépüzem fő feladati tavaly, a paksi atomerőműnek készülő acél- ce”ák gyártása volt Köte­lezettségüknek jóval az ere­deti határidő előtt feleltek meg. Ennek következtében az éves gyártási tervüket 500 tonnával tudták túltel­jesíteni. Az anyagtakarékos­sá gi eredményük 2.5 millió forint értéket ért el. Az élüzem címet Györy Sándor, a vállalat igazgatója adta át a Gépüzem kollek­tívájának. Petöfibányán a Vegyes­üzem dolgozói is ünnepel­tek. Jó munkájuk nyomán az. eredménytervüket a' vál­lait plusz. 3 százalék helyett több mint öt százalékkal haladták túl. Fontos felada­tuk volt az eocén progra­mon belül a. szalagpályák gyártása és a helyszínen történő szerelése. Társadal­mi munkában Lőrinciben a gyermeknevelő intézmé­nyeknek nyújtottak jelen* tös mértékű segítséget. Az élüzem címet dr. Ur­ban Gábortól, a vállalat igazgatóhelyettesétől vet­ték át. A Tervezőiroda Gyöngyö­sön működik. A termelé­kenységük tavaly 117 száza­lékot ért el. Feladataik kö­zül kiemelkedett a lignitku­tatásnál a készlet kiszámítá­sa, a külfejtés nyitóárkának és a bányaszalag központi vezérlésének megtervezése. A társadalmi munkában á vál­lalásukat 115 százalékra tel­jesítették, A kitüntető élüzem címet Máthé József, a vállalat ter­melési főmérnöke adta át az iroda dolgozóinak. Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom