Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁL Támogatós a terro ristőknak REAGAN ELNÖK A HÉT EL ÉJÉN interjút adott az egyik nagy amerikai televíziós társaságnak. Az államfő a kérdeseki'e válaszolva többek között ki­jelentette : hajlandó fegyverekkel ellátni a törvényes kabuli kormány ellen harcoló afgán ellenforradal­márokat, ha ilyen kéréssel fordulnak hozzá. Az el­nöki nyilatkozat után alig egy nappal a külügymi­nisztérium szóvivője, Dyess olyan értelmű sajtónyi­latkozatot adott, amiből kiderült: Washington az Unita nevű angolai terrorszervezet megsegítésére készül. Ennek a szervezetnek a vezetője, Jonas Savimbi hamarosan az Egyesült Államokba érkezik — tudatta a szóvivő — s a korábbiaktól eltérően fogadják majd. AZ ANGOLAI FEGYVERSZÁLLÍTÁS beindítása azonban akadályokba ütközik: öt évvel ezelőtt a kongresszus olyan törvényt hozott, ami megtiltotta a kormányzatnak, hogy tevőlegesen beavatkozzék a délnyugat-afrikai ország belügyeibe. (Számos bi­zonyíték van arra, hogy az amerikai kormányszer­vek nem tartották be ezt a törvényt: az Unita to­vábbra is kapcsolatban állt a CIA-val. A Központi Hírszerző Hivatal már csak ezért sem volt hajlandó lemondani e szervezet támogatásáról, mivel Savimbi bandáit már kezdetektől fogva segélyezték, s hoz­zájárulásuk nélkül azok aligha alakulhattak volna meg.) A különböző ellenforradalmi, terrorista csoportok támogatására az új amerikai kormányzat első költ­ségvetésében máris tetemes summát biztosított. Igaz, sem Angolát, sem Afganisztánt nem nevezték meg, de a korábbi gyakorlat bizonyítja: a „rendkívüli esetekre” szánt félmilliárd dollárt Washington min­dig ilyen célokra használja fel. Az emlékezetes tévéinterjúban Reagan kijaví­totta a riportert, amikor az „afgán lázadókról” be­szélt. „Ezek szabadságharcosok” — mondotta a Fe­hér Ház lakója, hozzátéve, hogy beszélgető partnere szóhasználatában a szovjet propaganda hatását lát­ja érvényesülni. Nyilván hasonló minősítést kapnak majd Savimbi fejvadászai is. Az elnök megítélését nem zavarja, hogy az afgán terroristák asszonyo­kat, védtelen embereket gyilkolnak, iskolákat i gyúj­tanak fel ■— „szabadságharcossá” minősíti őket, mi­vel a haladás ellen küzdenek. Ugyenezért hajlandó ismételt katonai segélyt adni a salvadori katonai juntának, amely pedig nyilvánvalóan olyan módsze­rekkel kormányoz, amelyek igencsak távol állnak a nyugati demokrácia ideáljaitól. KETTŐS MÉRTÉKKEL mér tehát az amerikai ve­zetés: harsány kampányt folytat a szocialista or­szágok ellen „a nemzetközi terrorizmus szitása” ürügyén, pedig voltaképpen önmaga az, amely e veszélyes jelenség támogatója. MIKLÓS GÁBOR Pakisztán engedett a géprablóknak A finn államfő fogadta Marjai Józsefet VARSÓ Varsóban Stanislaw Kaniá­nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának elnökle-^ tével ülésezik a kilencedik, rendkívüli pártkongresszust előkészítő bizottság. A ta­nácskozáson a kongresszusi programtézisek továbbfej­lesztett változatát vitatják meg. ATHÉN Georgiosz Rallisz görög miniszterelnök esti töt tőkön fogadta Vlagyimir Kabos- kint, a Szovjetunió athéni nagykövetét, aki átadta a görög kormányfőnek Leonyid Brezsnyev . szovjet államfő levelét. WASHINGTON Reagan amerikai elnök szerdán este érkezett vissza Ottawából, első külföldön tett államfői látogatásáról a Fehér Házba. MADRID A katorvai törvényszék hi­vatalosan vádat emelt AI- fonso Armada tábornok, a spanyol hadsereg volt ve- zérkarifőnök-helyettese el­len a február 23-i katonai hatalomátvételi kísérletben játszott szerepéért. A tábor­nokot a puccskísérlet után letartóztatták. BARCELONA Ismeretlen tettesek szer­dán este gyújtópalackokkal felgyújtották az egyik barce­lonai áruházat. A lángokban 5 ember életét vesztette, 12 pedig megsebesült. A tüzet csak éjfélre sikerült megfé­kezni. BERLIN Továbbra is kemény ár- vízvédelmi munkát végeznek a hirtelen támadt olvadás és a tartós esőzés következtében veszélyeztetett vidékeken a Német Demokratikus Köztár­saságban. Az Elba Drezdá­nál csütörtökre virradóra kilépett a medréből és erő­sen emelkedik. MILANO Fegyveres terroristák csü­törtökön lábon lőtték Alber­to Vallenzascát, az Alfa Ro­meo autógyár milánói ka­rosszériaüzemének igazgató­ját, A merényletet a Vörös Brigádok terrorszervezet vál­lalta magára. A szíriai hatóságok részéről a közvetítő tárgyalásokat foly­tató Mohammed KI li tábornok (középen) a sajtó képviselőit tájékoztatja a legutóbbi fejleményekről. (Népújság teleíotó — AP—MTI—KS) Néhány perccel a végső határidő lejárta előtt a pa­kisztáni kormány teljes mér­tékben eleget tett a géprab­lók ultimátumának. Islama- badban rendkívüli ülést tar­tott a kormány, majd annak döntéséről Ziaul Hak állam­fő üzenetben tájékoztatta Asszad szíriai elnököt. A hírt a szíriai repülőtéri ha­tóságok hivatalosan megerő­sítették. A pakisztáni döntésről csütörtökön délután nyom­ban tájékoztatták a géprab­lókat. Ennek értelmében az islamabadi kormány teljesíti Az iráni—iraki tűzszünet azon hiúsult meg, hogy mindkét fél elfogadhatatlan feltételekhez kötötte a fegy­vernyugvást megelőző tár­gyalásokat — jelentette ki csütörtökön, Habib Satti, az iszlám konferencia főtitká­ra. Satti nem részletezte, milyen feltételekről volt szó. Mint már beszámoltunk róla, a hónap elején az isz­lám konferencia szervezete magasszintű közvetítő kül­döttséget menesztett Tehe­ránba és Bagdadba. A kül­döttség azt javasolta, hogy e hét péntekre virradóra lépjen életbe a tűzszünet, az iraki csapatok ezután vonuljanak vissza a meg­szállt iráni területekről, majd a felek kezdjenek tárgyalásokat a Shatt al- Arab folyó hovatartozásá­ról. Irán viszont csak ak­kor lett volna hajlandó el­fogadni a tűzszünetet, ha a gépeltérítők követelését, s szabadon bocsátja mind az 55 politikai foglyot. A három fegyveres nem sokkal ezt megelőzően azzal fenyegetőzött, hogy a határ­idő, magyar idő szerint dél­után öt óra elmúltával el­sőnek a gépen tartózkodó há­rom amerikai férfit végzik ki. ★ Csütörtök esti jelentések szerint létrejött a megálla­podás a pakisztáni kormány képviselői és a gépeltérítők közt. (MTI) az irakiak annak hatályba lépésével egyidőben vonul­nak vissza. Vitatott az is. mi számít megszállt iráni területnek: egy bizonyos határmenti sávot ugyanis mindkét fél magáénak te­kint. Bagdad szerint a Shatt al-Arab vize teljes szélességben Irakhoz tarto­zik, míg Irán a folyó köze­pén szeretné megvonni a határt. Satti elmondta: az: iszlám közvetítő küldöttség folytat­ja a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit, mi­vel úgy találta, hogy mind­két fél a harcok befejezé­sét óhajtja. Urho Kálóvá Kekkonen finn államfő csütörtökön Helsinkiben fogadta Marjai József miniszterelnök-helyet­test. Ezt megelőzően Marjai József Esko Rekola finn kül­kereskedelmi miniszterfél folytatott megbeszélést. A délelőtt folyamán a ma­gyar kormány elnökhelyette­se ellátogatott a helsinki vá­rosházára, ahol találkózott Raimo Ilaskivi főpolgármes­terrel. Marjai József délután Tur- kuba utazott, ahol csütörtö­kön nyitották meg a magyar gazdasági napokat. (MTI) Amerikai ##szakértőkm Salvadorban A Pentagon által újonnan összeállított amerikai katonai „szakértői” csoportból hiva­talos bejelentés szerint már 42 fő tartózkodik Salvador­ban, s a napokban további nyolc érkezését várják. San Salvadorban, az Egye­sült Államok nagykövetsé­gének szóvivője egy nyilat­kozatában azt bizonygatta; hogy a „tanácsadók” egyike sem vesz részt közvetlenül a harci tevékenységben. Hírügynökségek ugyanakkor azt jelentették, hogy tiszta-’ zatlan körülmények között á salvadori harcokban megser besült egy amerikai katona­tiszt. Az Egyesült Államok Panama-csatorna övezetben állomásozó csapatainak sajtó­irodája az esetet úgy kom­mentálta, hogy a tisztet egy véletlenül elsült revolver se- besítette meg a bokáján, ki­képzés közben az Ilopango- repülőtéren. A felszabadító erők és a junta csapatai között tovább­ra is súlyos harcok folynak Salvador több pontján. A , szélsőjobboldali rohamoszta- gosók' a fővárostól 100 kilo­méterre északkeletre levő Santa Anában március'eleje óta több mint száz embert gyilkoltak meg és temettek tömegsírba. Haderőcsökkentési tárgyalások Meghiúsult a tűzszünet HOLLANDIA - TULIPÁN NÉLKUI (3.) A szakszervezet kaput nyit ’ Hogy most „a” szakszer­vezetről beszélek hollandiai élményeim közül, ez azért van, mert oz FNV az ország legnagyobb szakszervezete. Küldöttsége járt hazánk­ban a SZOT decemberi kongresszusán, s ha jól tu­dom, ez volt az első „nyi­tás” a szocialista országok felé. Ezentúl évenként ta­lálkoznak majd a két ország küldöttei. A hatvanas években még három nagy szakszervezet, létezett Hollandiában: egy katolikus, egy protestáns és több, kicsi — egynek szá­mítva. Az 1976-os egyesü­lésből (háromból kettő lett) jött létre az FNV, amely csekély múltja ellenére fi­gyelemre méltó tevékenysé­get fejt ki. Hollandiában száz dolgozó közül 30—40 szakszervezeti tag, de érde­kes vonás, hogy sztrájkok ideién felduzzad ez a szám. A sztrájkolok ugyanis csak akkor kaphatnak pénzt, ha tagjai a szakszervezeteknek. Ebből feszültségek keletkez­hetnek. A szervezett dolgo­fii* ti fiira fi ygar flmat Ml március 13., péntek zók azt kérdezik: „Mi har­coljunk azokért, akik a moz­galmon kivül állnak és csak élvezik a szakszerve­zet előnyeit?” (A szakszer­vezet vívmányai ugyanis a kívülállókra is vonatkoz­nak.) S a másik oldal: „Miért legyünk szakszerve­zeti tagok, ha kívülállóként is megkapjuk mindazt, amit a szakszervezet elért?" Iz­galmas állapot. A vita tart. Érdekvédelmi kérdéseket feszegettünk, s nem vélet­len, hogy a nyolcszázalékos munkanélküliség állt érdek­lődésünk középpontjában. Tom Etty, a .nemzetközi osz­tály képviseletében azt mondta: „A helyzet — át­meneti — kilátástalansága nyilvánvaló. Mi a szociális ambulancia feladatát látjuk el.” Azt kérdeztem: meg­határozott időnként tár­gyal-e a szakszervezet a kormánnyal a munkások helyzetéről. Válasz: „A munkavállalók szakszerve­zete és a munkaadók szer­vezete között folyik a „kö­télhúzás”; ők tárgyalnak, ők kötik meg a kollektív szer­ződéseket”. An úgynevezett munkástanácsokban a szak- szervezetek is képviseltetik magukat. A bérek, a sztrájkok ügyében viszont a szakszei vezeti központ tárgyal a munkaadók (a tőkések) szervezetével. A kollektív szerződéseket iparági szin­ten kötik, a kormánynak csak az a szerepe, hogy el­fogadja, azaz kötelező ér­vényűvé nyilvánítja azokat. (Ez akkor sem túlságosan rokonszenves számunkra, ha tudjuk, hogy a munka­helyek egyharmadát mg már az állam biztosítja Hollandia dolgozói számára.) Nem volt túlságosan ne­héz megtudni, hogy a szak- szervezetek a háború után közvetlenül egyetértettek a kormány bérkorlátozó poli­tikájával, mert féltették a munkásokat a munkanélkü­liségtől. Ez a „rém” eljött és egyre nagyobb veszélyt jelent. Ezért ma már a szakszervezet is tiltakozik e korlátozások miatt. Két­ségtelen — és sokáig így volt természetes —, hogy a kollektív szerződések kö­zéppontjában a bér, a mun­ka- és a szabadságidő állt. Ma már azonban ..másodla­gos követelmények” foglal­koztatják a szakszervezete­ket: a szociális és munka­körülmények javítása, a létbiztonság fokozása stb. S hogy milyen hatásosan lépnek föl, mi sem bizonyít­ja jobban, minthogy ezeket a célkitűzéseket a kormány is programjába vette. A szakszervezet mc*t azt vár­ja: óvják meg, védjék meg Hollandiában a munkahe­lyeket, azaz ne növekedjék tovább a munkanélküliség. Azért is figyelemre méltó követelmény ez, mert a kor­mány — gazdasági nehéz­ségeire hivatkozva — csök­kenteni akarja az állami terheket, így a munkanél­küli segély összegét is! Mit mondtak erről az FNV köz­pontjában? ..Ha a munka­párt bekerül a parlament­be, barátságosabb lesz a légkör, de alapvető köny- nyebbségre ' nem számítha­tunk...” Talán érthető, hogy más területre is ki akartuk ter­jeszteni a vitát. Elvégre a béke ugyanúgy érdeke Hol­landiának, mint a kelet-eu­rópai népeknek. Vajon a NÁTO egyik alapító orszá­gában érdekvédelmi feladat­nak tekinti-e az FNV (a legnagyobb szakszervezet) a béke és biztonság ügyét? E kérdésre érdekes választ kaptunk. Tom Etty szerint fontos küldetése lenne ez ügyben a szakszervezetnek. Nem titkolta, hogy más vezetők is hasonló vélemé­nyen vannak. Az FNV ve­zetősége azonban azt az álláspontot képviseli, hogy az európai béke és bizton­ság kérdése (beleértve az eurorakéták ügyét) a politi­kai pártok dolga, a szak- szervezeteknek nem kell foglalkozniuk ezekkel. Eb­ben természetesen nem ér­tettünk egyet... Jávori Béla (KÖVETKEZIK: 4. Európa kapujában) Edward Jackson brit nagy­követ . elnökletével csütörtö­kön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csők- kentéséről folyó tárgyalás- sorozat 265. teljes ülését. A tanácskozáson felszólaló Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák küldöttség veze­tője beszédében a szocialista országok korábbi javaslatá­val foglalkozott, melyben felszólították a bécsi tárgya­lások közvetlen résztvevőit, hogy a tanácskozás időtar­tama alatt ne növeljék Kö- zép-Európában állomásozó haderőik létszámát. Az úgynevezett befagyasz- tási indítvány elfogadása esetén az érintett felek egyé­ni, vagy akár kollektív mó­don — nyilatkozat formájá­ban — tehetnének eleget kö­telezettségvállalásuknak. Az A Központi Bizottság poli­tikai beszámolójának meg­hallgatása után a Mexikói Kommunista Párt XIV. kong­resszusa a párt jövőbeli te­vékenységének megvitatásá­val folytatja munkáját. Az egyik munkabizottságban megvitatják az MKP új prog­ramjának és szervezeti sza­bályzatának tervezetét, me­lyeknek elfogadása a kong­resszus feladata lesz. A felszólalók hangsúlyoz­ták a mexikói demokratiku erők egységének szükséges ségét. Ebbe az irányba tett első lépésként értékelték a baloldali erők koalíciójának átmenetinek tekintett idő­szakban nem módosulna a két fél — a Varsói Szerződés, illetve a NATO — oldalán álló katonai erő szerkezete. Mint a javaslat rámutat, a befagyasztással járó kötele­zettségeket nem kötnék semr milyen előfeltételhez. A szocialista országok e korábbi keletű javaslatának támogatása és elfogadása je­lentősen hozzájárulna az ál­lamok közötti bizalom elmé­lyítéséhez, a béke megszi­lárdításához, illetve a közép- európai térség stabilitásának és biztonságának erősítésé­hez — mondotta befejezé­sül a csehszlovák delegátus. A közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások kö­vetkező teljes ülését a jövő héten, csütörtökön tartják Bécsben. 1979-ben történt létrehozá­sát. E koalícióban — a Me­xikói Kommunista Párt mel­lett — a Szocialista Egység- és Akciómozgalom, a Mexi­kói Néppárt és a Szocialista Forradalmi Párt vesz részt. A kongresszus napirend­jén szerepel még az MKP- nak a szakszervezetekhez, a paraszt-, ifjúsági és diák- mozgalmakhoz fűződő vi­szonya. valamint azoknak a mexikóiaknak a problémái, ■kik bérmunkásként az Egye­sült Államokban kénytele­nek dolgozni. Ezeket az em­bereket különösért kegyetlen kizsákmányolás sújtja. (MTI) Vitával folytatódik a Mexikói KP kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom