Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám
A bizalom címletei Beszélgetés az armatúrás műhelyben Farkas Bertalan és Magyari Béla ismét Visontán Az ígéret szép szó.» A SOK EGYÉB megállapítás és határozat között a tagság alig figyelt fel arra, hogy a XII. pártkongresszus — a taggyűlésekről, pártértekezletekről érkezett javaslatok alapján — a párttagdíjfizetés szabályozását a Központi Bizottság hatáskörébe utalta. Ma már beszélünk róla. A párttagsági díj — mivel a tagság hosszú évek - óta rendszeresen és fegyelmezetten tesz eleget e forintokban kifejezhető kötelességének is — valóban nem olyan alapvető ügy, hogy a fizetés szabályozásának jogát a kongresszus magának tartsa fenn. Van. annyira fontos azonban, hogy fizetésének rendjét —1 a politikai munka és a szervezeti élet más szféráihoz hasonlóan — célszerű legyen a társadalmi-gazdasági élet változásaihoz, továbbá a kommunisták érettségéhez és a velük szemben támasztott mindenkori politikai, erkölcsi követelményekhez igazítani. Felhatalmazásával élve lényegében ezért módosította a Központi Bizottság — október 16—i határozatában — a tagdíjfizetés rendjét, elegendő időt hagyva a határozat megismerésére, végrehajtására is. Ezekben a napokban kell az irányító pártszerveknek e feladat elvégzésére felkészíteniök az alapszervezetek vezetőségeit és a pártcsoportbizalimáa- kaf. A párttagokkal való személyes beszélgetésekre, a tagdíjak megállapítására februárban és márciusban kerül sor, majd a márciusi alapszerveaeti taggyűlések Tegnap, január 28-án ülést tartott Egerben a Szakszervezetek Heves megyed Tanácsának elnöksége. Az ülésen — amelyen részt vett Ambrus József, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is — Gubán Dezső, az SZMT elnöke elsőként dr. Hortobágyi Istvánnak, a megyei tanács osztályvezetőjének adott szót. Az ő előterjesztésébenfcdtatta meg az elnökség a tanácsi lesznek hivatottak összegezni a tagdíjbesorolások tapasztalatait. Mi a lényege ennek a határozatnak? Ügy gondolom, hogy a kölcsönös bizalom, Természetesen az is fontos, — ami egyébként a pártonkívüliek számára sem érdektelen —, hogy a pártvezetés a tagdíjkategóriák közötti különbségek mérséklésével — gazdasági nehézségeinkhez igazodva — a pártmunka költségeinek csökkentését is vállalta, hiszen e költségek túlnyomó részét mindig a tagdíjakból befolyt összeg fedezte, s ez az összeg most kevesebb lesz. És fontos az is, hogy áprilistól elsősorban a fizikai munkakörökben dolgozó kommunisták fizetnek kevesebb tagdíjat, hiszen a túlóradíjból, a műszakpótlékból, a veszélyességi pótlékból mindenekelőtt ők részesednek, márpedig a bérjellegű juttatások közül ezek azok a nyugdíjjárulékkal csökkentett plusz-jövedelmek, amelyek után nem kell tagsági díjat fizetni. DE A LEGFONTOSABB a bizalom, A Központi Bizottság és a tagság közötti kölcsönös bizalom, amelyet a tagdíjfizetés rendjének egy igen lényeges új eleme is kifejez, nevezetesen az, hogy a jövőben a tagdíj Összegét nem adminisztratív úton, hanem a párttagok önkéntes kereset-bevallása alapján, velük egyetértésben kell megállapítani. Ez a bizalom egyúttal nagyobb önállóságot ad a pártalapszervezeteknek, amelyeknek vezetőségei — gazdálkodás fejlesztéséről szóló jelentést. Ezt követően a szakszervezetek, a KISZ és az úttörőmozgalom együttműködésének 1981. évi feladatairól az SZMT titkára, Lévai Ferenc és Gazsó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára tartott vitaindítót. Az elnökségi ülés végezetül a szakszervezetek megyei tanácsa 1981. évi munka- programjáról döntött. adott esetekben, egy-egy párttag helyzetének ismeretében — a fokozatosság elvét kellő rugalmassággal' maguk is érvényesíthetik, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy — kiugróan magas előző évi átlagkereset esetén — a fizetendő tagdíj összege ne több, hanem csak egy kategóriával növekedjék. Ezért is állapított meg a pártvezetés a korábbi 13 helyett 22 tagdíjkategóriát, amelynek révén a tagdíj növekedésének mértéke — noha progresszív marad — a keresetnövekedéshez is arányosabban igazodhat, amennyiben a párt- szervezetek, a bizalmiak munkájára építve megfelelőképpen előkészítik. A párttagokat a keresetek önkéntes bevallásának joga fele1 ős pontosságra és őszinteségre kötelezi, olyasmire tehát, ami a politikai munkában egyébként sem nélkülözhető. A párttagbélyeg éppen azért a kölcsönös bizalom jelképe is, mert a tagsági díj korántsem jelképes, hanem — önként vállalva az elviselhető terhet — aqyagi hozzájárulás is a párt működéséhez. A tagdíjfizetés persze ezután sem pusztán pénzügyi művelet: továbbra is nélkülözhetetlen része a pártfegye- lemmek, a párhoz való tartozás kifejezője. ÉS EZ A BIZALMI kapcsolat független attól, hogy egy-egy párttagbélyeg címlete hatsaáz, vagy éppenséggel egyetlen forint. (A. G.) ajtók Sopronból Bővíti a bejárati ajtók választékát az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat soproni gyára. A korszerű, szép ajtók közös jellemzője, hogy fenyőfa szerkezetüket mindkét oldalon nemesfaréteg borítja; s a tölgy, illetve egzó- taborítás meggátolja a puhafa mozgását, az oly gyakran és jogosan kifogásolt vetemedéseket, Az ajtókat szigetelőanyaggal is ellátták. Többféle változatban: bordázattal, üvegbetéttel, fémráccsal és zsaluiborítással gyártják az új termékeket. ... ha megtartják, úgy jó. A régi-régi közmondást azért , idézzük, mert egy jó fél évvel ezelőtt az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és Magyari Béla kiképzett űrhajós ígéretet tett arra, hogy találkoznak még a visontaiakkal. Annak idején, amikor szovjet űrhajóstársával, illetve az űrrepülés irányítóival megkoszorúzták Gagarin szobrát a hőerőmű bejáratánál, Farkas Bertalan így búcsúzott: Őszintén remélem, hogy módom lesz találkozni a kollektívával kötetlenebb formában is, és megoszthatom mindannyiukkal űrutazásunk nagyszerű élményét. Kívánok tiszta szívből minden jót, további sikereket űrhajóstársaim nevében is, a mielőbbi viszontlátásig. .. Nos, a viszontlátásra tegnap került sor, az űrhajósok megtartották ígéretüket. A hőerőmű dolgozói nagy izgalommal és érdeklődéssel várták ezt a napot, hiszen a meghívás még az űrutazás idején elhangzott. Visontáról távirat 'indultaz űrkabin fedélzetére: „...Sikeres visszatérése, majd hazatérése után szeretettel várjuk vállalatunkhoz, a Jurij Gagarin nevét viselő hőerőműbe, Visontára!” És a népszerű Berci űrhajóstársával most az erőművesek nehéz munkájával ismerkedett : érdeklődött, beszélgetett, mindenhová bekukkantott, ahová csak az ideje engedte. A Il-es blokk vezérlőtermében Ludányi György üzemvezető és Körösi Gábor művezető mutatta meg a két vendégnek, hoigy innen éppen 70 megawatt energiát kap az ország. Aztán a Gagarin, majd az Űrhajós brigád — a sikeres kozmoszutazás hírére vették fel ezt a nevet — naplójába került be a röpke bejegyzés: „Az űrhajósok nevében sok sikert kívánok a munkájukhoz.. Tengely Sándor fődiszpécser egy mindkönyvet szorongatott, s büszkén mutatta Farkas Bertalannak Ku- bászov aláírását, amely mellé most odakerül Berci autogramja is. — Könyvtáram értékes darabja mától ez a kiadvány, amely az lnterkoz- mosz és hazánk címet viseli. .. — újságolta a fődiszpécser. Szirmai Sándor- né turbinagépész sem sejtette néhány nappal ezelőtt, hogy a tegnap délelőtti műszakban ilyen kedves látogatói lesznek. A 3-as turbina felügyelője szakavatottan mutatta be a hatalmas berendezést, amelynek dübörgésétől nehezen lehetett ugyan szót váltani. — Hem zavarja ez a zaj? — érdeklődött a két űrhajós. — Tizenegy esztendeje vagyok itt, megszoktam, talán máshol nem is érezném már jól magam — hangzott a válasz. Berciék fejbólin- tása jelezte, tisztelik, becsülik a helytállását. Mi több: még egy-egy puszit is kapott a gépésznő a búcsúzáskor. A beszélgetésre kedvezőbb hely vol. az úgynevezett armatúrás műhely, ahol űrhajósainkat Juhász Ró. bért, Bartizál István, Pre- zenszky Endre, Gulyás István és Kocsis Károly fogta körül, valamennyien a Lenin I. szocialista brigád tagjai. Sző esett a turbinák javításáról, a munkakörülményekről, s arról is, hogy van, aki harminc-negyven kilométerről jár ide dolgozni, mert szereti az erőművet. .. Aztán ők kérdeztek, a válaszadásra azonban már csak délután, műszakváltás után került sor, amikor a kollektíva képviselői meghallgatták az űrhajósok élménybeszámolóit. A ren- dégeknek volt mire válaszolniuk, záporoztak a kérdések, hogy: van-e más űrhajósjelölt hazánkban, mi volt a legkellemesebb és a legkellemetlenebb érzés az utazáskor, fentröl milyen a Föld, . vannak-e UFO-k, mikor repül az űrbe Magyari Béla, s hogy egyáltalán vannak-e hétköznapjaik. ..? —1 Vannak bizony — hangzott a válasz. — S ilyenkor szakítunk időt arra. hogy eljussunk azokhoz, akik meghívtak bennünket. Hiszen olyan jól érezzük magunkat az emberek között, mint itt is, Visontán. . . ! Szilvás István Ülést tartott az SZMT elnöksége Erk és Zárónk lakóinak gyógyítója Egy körorvos mindennapjai A jó körzeti orvos olyan, mint egy családtag: végigkíséri életünket, apróbb-na- gyobb bajainkat; segítségünkre. támogatásunkra van. Talán senkivel sem kerülünk — a legközelebbi hozzátartozóinkat kivéve — ilyen közeli kapcsolatba. Szinte mindenki őriz gyermekkorából — a kanyaró, vagy a sza- márköhöíés örvényéből — egy felcsillanó, kedves arcot; kezet, amely hűsen végigsimítja a homlokot, jmielött kézbe venné az oly félelmes injekciós tűt... A kisebb községekben még inkább igv van: a kötődés szorosabb, talán azért is, mert a falvak sok helyen elöregednek: a fiatalok máshol keresnek boldogulást. Így van ez Erken és Zaránkon :s, ahol dr. Fehér Lenke már több mint tíz esztendeje foglalkozik gyógyítással. A két apró település a körzete, s a hozzátartozó tanyák. Ami lendületet ad —- Szerencsés természettel születtem — vallja a doktornő —. s így nem tekintem taposómalomnak ezt a tevékenységet. Mindig találok valami újat és érdekeset, amely továbbvisz, lendületet ad. Élő szervezettel „dolgozunk”, smelv meglepetésekkel szolgál. ma már nem ugyanaz, rrunt tegnap. — Szeretem a falusi embereket — magam is az vagyok — így szót tudok velük érteni Előttem volt itt néhány hónapig egy kolléganőm,' ak; sehogyan sem találta meg az illő hangot: durván beszélt. Engem viszont befogadtak; érzem, hogy bíznak bennem. — Ami egyáltalán feszült~ ségforrást jelenthet, az a táppénz megítélésénél; a kérdése. Vannak ugyanis olyan emberek, akik minden különösebb indok nélkül szeretnének betegállományba jnen- ni. Csak azért jönnek, 'mert kapni szeretnének egy igazolást. mivel hogy elaludtak Eleinte még sűrűn előfordult ilyesmi — különösen az erk: cigányok között —. de mee- változott a helyzet az évek során. Ma már nemigen mernek ilyen ürüggyel a szemem elé kerülni. Ügy érzem, tekintélyre tettem szert, s erre faluhelyen igen nagy szükség van. Állandó készenlétben — A munkám egé^z napos készenlé*et követel. A rendelés voltaképpen 4 óra naponta. . s hetente kétszer járok át Zaránkra. de bármikor jöhetnek, ha valami baj van. Az itt töltött idő alatt már az is természetessé vált, hogy csak valóban indokolt esetben ker«*een«ik meg éjszaka, így is oda már a nyugodt álmom; minden motorzajra, ajtócsikordulásra fölriadok. Régebben a részegek csináltak legtöbbször galibát: mióta könyörtelenül kimosom a gyomrukat, meggondolják a dolgot. — Télen, járványok idején több betegem van, de átlagosan 30—40 panaszost kell megvizsgálnom egy nap. Nem sok, de nem is kevés. Külön feladatot jelent számunkra az a kísérletsorozat, amelyben megyénkben még talán egy kolléga vesz részt rajtam kívül. Nemzetközi kezdeményezésre az egész felnőttlakósságot 14 éven felül megvizsgáljuk, s nyolcoldalas nyomtatványokat töltünk ki egészségügyi állapotukról Ez személyenként félórát jelent. Remélhetőler végzünk fél év alatt ezzel. A sok fáradság mellett haszna is van máris ennek a műveletnek : például nemigen fordult elő váratlan agyvérzés mostanában, mert adatokat gyűjtünk a vérnyomásról is. Társközségekben — Az elmúlt években féle összevonás történt: so községet csatoltak össze közigazgatásilag. de társultak iskolák, termelőszövetkezetek is. Természetesen sok ellentmondást rejt magában ez, a nyilvánvaló előnyök mellett. Ez *£ orvosi körzet két olyan faluból áll, amelyeket másmás nagyobb társukhoz kapcsoltak. Mi erről a doktornő tapasztalata? — Apróbb-nagyobb bosz- ozúságok származtak már belőle, összességében úgy érezzük. hogy emiatt kevésbé figyelnek ránk. Előfordult például, hogy négy hónapig víz nélkül maradtunk, s a tar- naörsi tanácson azt mondták — ők a munkáltatóim —, csak külföldről lehet beszerezni, az elromlott motor mását. Szaladtunk aztán fűhöz- fához. s végül\kiderült, hosv még a járásban is kanhaté "sak nem jártak utána Ezé" kívül még számos dolgot érzek sérelmesnek. Gondot jelent például, hogy nagyon' minimális térítést adnak a kocsihasználatért, mivel a körzetem másik településének ellátása nem közvetlen érdekük. Része van — azt gyanítom — ebben annak is, hogy nő vagyok, s a „férfiak társadalmában” nem tekintenek egyenrangúnak. Szüleimmel együtt élek ebben a házban, amelyben az orvosi rendelő is van. A központi fűtést még nem vezették be, s még nem is parkettáztak ki, mint kollégáimnak. Még ha osak ilyesmiről lenne szó: évekig küzdöttem azért, hogy elkészítsék a bekötő utat, amely csak néhány hónappal ezelőtt épült meg. Addig a gépkocsik sorra elakadtak, ha nem álltak meg 50 méterrel kintebb. a betegeket nem tudták a kapuig szállítani Ügy érzem, mindent, amihez jogom van. csak későn, az utolsó pillanatban kapok meg. Pedig a munkámra igazán nem lehet panasz. — Két segítőtársamról kell még említést tennem: Tóth Péterné írnok Tárná Örsről jár be, Szlarha Józsefné házi betegápoló pedig Tarnamérá- ról. Hosszú évek alatt jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk, számíthatok rájuk. Annak ellenére, hogy már ők is a nagyobb társközségekbe költöztek, kitűnően látják el feladatukat. Tréfásan szólva: afféle „három grácia” vagyunk itt. A falvak életében — A kis létszámú falusi értelmiségben jelentős szerepük van az orvosoknak, már csak társadalmi helyük, tekintélyük miatt is. A gyógyításon kívül milyen feladatokat vállal még? — Évekig tanácstag voltam. de erről a megbízatásomról sok elfogultságom miatt lemondtam. Szerintem az egészségvédelem, a megelőzés lehet még kulcsfontosságú munkája a körzeti orvosnak. Az iskolákban már kevésbé tudok ilyen erőfeszítéseket kifejteni, mivel a felső tagozat Tarnaörsre költözött. Hely sem igen van; Erken nincs kultúrterem, ezért a felülvizsgálatok idején szoktam egy-egy negyedórás tájékoztatót tartani az összenyitott váróban. Filmet meg végképp nem tudnék vetíteni... Közegészségügyi munkát is végzek, ellenőrizve a boltot, kocsmát. — Nagyon kevesen vagyunk itt értelmiségiek: néha ugyan találkozunk, de magam is pihenő időmet inkább máshol töltöm, hogy valóban kikapcsolódássá váljék: ilyenkor a szomszédos körzet orvosa helyettesít. Szeretek itt dolgozni, élni. s úgy vélem, be is fogadtak az itteniek. Otthon vagyok Erken és Zaránkon. .. ~k Hogy ezt nemcsak a doktornő gondolja így, mi sem bizonyítja jobban, hogy bíznak benne, kedvelik az itteniek. S hogy több mint tízéves fáradságos munkája elismeréséül az elmúlt esztendőben megkapta a Kiváló orvos kitüntetést. Gábor László 1881. január 29., csütörtök
