Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

\ Fordulat a szolgáltatásokban? Illetékes nyilatkozat a kisipar fejlesztéséről Az utóbbi időben visszatérő téma a lakossági szolgálta­tások alakulása. Sajnos, az illetékesek egyetértenek abban, hogy a lakosság igényeit jelenleg az állami, a szövetkezeti szektor és a kisipar együttesen sem képes - maradéktalanul kielégíteni. A szolgáltatóiparnak tehát sürgető feladata, hogy megtalálja azokat az eszközöket, ösztönzőket, amelyek elő­segítik a lakossági szolgáltatások színvonalának emelkedését, valamint a lakosság rendelkezésére álló kapacitások növe­lését. * Napjainkban a lakossági szolgáltatásoknak csaknem a felét kisiparosok végzik, tehát az új szabályozókra, intézke­désekre elsősorban ezen a területen van szükség. Vajon ho­gyan alakult a kisipari szolgáltatások helyzete 1980-ban. és milyen változás várható az új esztendőben? Kérdésünkkel ezúttal Neményi Endréhez, a Kisiparosok Országos Szerve­zetének elnökhelyetteséhez fordultunk. — Mindenekelőtt a múlt esztendőben elért eredmé­nyekről szeretnénk szólni — kezdte a beszélgetést Nemé­nyi Endre. — 1980 első fe­lében a kisiparban a fo­gyasztási szolgáltatások ér­téke csaknem 5,4 milliárd forint volt. Ez az előző év első feléhez viszonyítva csak­nem 17 százalékos növeke­dés. Ezen belül a kiemelt szolgáltatások értéke átlago­san 18 százalékkal emelke­dett, a gépkocsijavítás pedig több mint 25 százalékkal. — A kisiparosok köztudo­más szerint nemcsak szol­gáltatásokat végeznek, ha­nem jelentős termelőtevé­kenységgel is foglalkoznak. Hogyan alakult ez 1980-ban? — A kisiparosok össztel­jesítményének 17 százaléka termelés, 83 százaléka pedig szolgáltatói tevékenység. A jövőben is szeretnénk fenn­tartani ezt az arányt, ter­mészetesen az összKapaci- tás növekedése mellett. El­sősorban azokat a termelő- tevékenységeket támogat­juk, amelyek a népgazda­ságnak nélkülözhetetlenek és hasznosak. Különösen fon­tos. hogy a kisiparosok ter­melőmunkája révén csökken­jen a hiánycikkek ■ száma. Továbbá ösztönözzük azokat a tevékenységeket, amelyek­kel az • importot pótolni le­het hazai termékekkel, és természetesen azokat a kis­ipari termékeket is szíve­sen fogadjuk, amelyek ex­portra alkalmasak. Ennek szellemében látott napvilá­got novemberben az új adó­rendelet is, amely nem fé­kezi a kisiparosok termelő- tevékenységét, ellenkezőleg, _ ösztönzi az ilyen irányú kapacitások növelését. — A közelmúltban meg­jelent egy minisztertanácsi határozat is, amely felada­tul tűzte ki az új jogi, gaz­dasági szabályozók kidolgo­zását a lakossági szolgálta­tások fejlesztésének érdeké­ben. Elkészültek-e már az új rendeletek? — Jelenleg a minisztériu­mokkal és az érdekképvise­leti szervekkel közösen dol­gozunk az új szabályozókon. Közös célunk, hogy a jövő­, ben a szolgáltatóipar rugal­masabban elégítse ki a min­denkori igényeket. Ennek érdekében szeretnénk be­vonni a lakossági szolgálta­tásokba azokat a szakembe­reket, akik eddig engedély nélkül, úgynevezett „fusi­ÚJ IRODAI ÍRÓGÉP Hermes lieenc hazai továbbfejlesztett változata Az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalat fej­lesztésében megújult az a mechanikus irodai írógép tí­pus, melynek licencét a svájci Hermes-cégtől vásá­rolták meg és 1974-től érté­kesítenek közösen. Ez az új változat azonban már tel­jes egészében a hazai válla­lat érdeme és sorozatgyár­tását Is itthon kezdik meg, várhatóan a második fél­évben. Az új típusú írógépen a nyomdai írásképhez hason­lóan gépelhető a szöveg, ami azt jelanti. hogy egy-egy billentyű leütésekor nem mindig azonos távolságot lép a ..kocsi”, hanem a be­tű méretétől függően 2. 3, illetve 4 egvséget ugrik. Ez az írásmód szebbé teszi a gépelt szöveg külcsinét, mert így például ha a kövér „m” betű után a soványabb „i”, vagy „1” következik, nem lesz hézagos a szókép. Hogy mennyit kell 'visszaléptetni a hibás leütés kijavításához, az a fekete, korall vagy szürke műanyag tokozaton elhelyezett kis .táblázaton minden egyes betűre vonat­kozóan leolvasható. Ennek az úgynevezett proporcionális írógépnek az elektromos vál­tozata már igen elterjedt. A hazai előnye ezekkel szem­ben. hogy itt az egyszerűbb mechanikus szerkezetet tet­ték alkalmassá erre az írás­módra, és így áraik is jó­val kedvezőbben alakulnak majd' a piacon. Az új vál­tozat iránt az alaptípus ki­fejlesztője. a Hermes-cég is érdeklődést mutat. (MTI) Előadások, szakmai tanácskozások Tanúinak a háztáji kistermetűk (Tudósítónktól) A füzesabonyi járás köz­ségeiben is több éves ha­gyománya van már a ház­táji termelést segítő téli is­meretterjesztő előadások megszervezésének. Az idén január és február hónapok­ban kerül sor erre az ak­cióra. amikor is agronómu- sok. állatorvosok és más me­zőgazdasági szakemberek ad­nak hasznos tájékoztatást a la­kosságnak, a háztáji kister­melőknek és a szakcsopor­tok tagjainak a különféle termelési, felvásárlási tud­nivalókról. A járás terüle­tén az idén harmincegy ilyen előadás segíti a kis- árutermelés munkáját. A Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szak­emberei a szarvasmarha-ter­melés időszei'ű kérdéseiről, a zöldség- és gyümölcster­mesztés tudnivalóiról, az ér­tékesítés lehetőségeiről pe­dig a ZÖLDÉRT és a kör­zeti áfészek szakemberei tartanak előadásokat Fel- debrő, Aldebrő. Tófalu. Ká­polna, Szihalom, Mezősze- mere, Kál, Kompolt és Me- zőtárkány községekben. Császár István munkában” végeztek javító­karbantartó tevékenységet. Munkájukat tehát a jövőben törvényes feltételek mellett folytathatják. Sem a lakos­ságnak, sem pedig maguk­nak a kisiparosoknak nem közömbös, hogy milyen kö­rülmények között végzik a szolgáltató munkát. A ter­vezett kapacitásnövelést, va­lamint a műhelyek korsze­rűsítését természetesen ma­gánerőből kell megoldani. Az új rendeletekkel szeret­nénk elérni, hogy a kisipa­rosok érdekeltek legyenek a saját tőkéből megvalósított korszerűsítésben és új gé­pek vásárlásában. Emellett az is nélkülözhetetlen a fej­lődéshez, hogy a kezdő kis­iparosokat a helyi szervek az eddigieknél hatékonyab­ban támogassák, a többi között műhelygondjuk meg­oldásában is. — Milyen támogatást nyújt a Kisiparosok Országos Szervezete a szolgáltatás fejlesztéséhez? — Erőnk szerint szeret­nénk a kisiparosokat szol­gáltató tevékenységükben segíteni. Terveink között szerepel például mesterek házának. munkaszervező szolgálatnak a megvalósítá­sa. Remélhetőleg nagy se­gítséget jelent majd a szol­gáltatóházak építése, felve­vőt"»’ _k létesítése, valamint műhelyépítő és -fenntartó szövetkezetek létrehozása. Szeretnénk továbbá a szol­gáltatóipar háttérbázisát megteremteni: például al­katrész-felújító részlegeket létrehozni. A lakosság érde­keit figyelembe véve gyors­javító egységeket telepítünk maid a nagy forgalmú utak mellé, valamint a jelentősebb idegenforgalmi központokba. A jól bevált, hagyományos formákat is fejleszteni kí­vánjuk: például több gyors- szolgálatot szeretnénk létre­hozni, a munka zökkenőmen­tes elosztása érdekében te­lefonügyeleteket szervezni, valamint a kisközségekben heti egy-két alkalommal rendelésfelvételt szervezni, illetve bővíteni a különböző szakmunkákra. — Az új rendelkezések \ előreláthatólag mikortól ér­vényesek? — Az új adóügyi jogsza­bály, ' bér- és árrendelet 1981. január 1-től lép ha- tálvba. Az egyéb ösztönző szabályozók a tervek szerint az év első felében lépnek életbe. 1981. december 3I-ig pedig az említett határoza­ttok végrehajtását be kell fe­jezni. Ez aeS jelenti, hogy az új év várhatóan jelentős fejlődést hoz majd a la­kossági szolgáltatások alaku­lásában. Árokszállási Éva KUTASOK Heten — hétszer Hidegben, kánikulában mindig a kút mellett Réz Péter. Heten voltak, hét eszten­deje kezdték a munkát. Így, a mai felállításban, az olasz közreműködéssel akkor meg­épített nagyrédei benzinkút­nál. Előbb Szikszai János, a korelnök volt a csoportveze­tő, most Sipos Lajosé ez a tisztség. Éspedig télen-nyá­ron. éjjel-nappal. Fényben és hőségben, fagyban és hó­fúvásban. Hogy hét esztenJ dő alatt mit változott a hét kútkezelő munkája? Ferencz Csaba szerint hétszerese a kezdetinek. Elég, ha két no­vember „fehéráru” forgal­mát összehasonlítjuk. Míg a nyitás évében. 1973-ban alig 160 ezer liter benzint, gáz­olajat szolgáltak ki, a mos­tani esztendőben jóval ha- jazták az egymillió litert. És ehhez jönnek az autóápo­lási és felszerelési cikkek, amivel csak a gond több, nem a keresmény. Egy belső tömlő jutaléka talán 16 fil­lér: A megnövekedett for­galom persze az országos gépkocsipark vonzata. De a kiszolgálásé is! A vállalat­nak nem okozott 'még gon- - dot a Sípos-brigád. Kulcs ablakon át Mivel jár egy műszak. s minő képesítés szükségelte­tik a „benzines” szakmához? Leszámol az éjszakázás, át­veszik a kutat a nappalosok. Kezelik a pisztolyt, fölrak­ják a tanksapkát, visszaad­nak az ötszázasból. Vagy közben még fagyálló folya­dékot, motorolajat hoznak a raktárból, s kívánságra be is öntik. Van aztán ablaktisz­títás, meg amit a „kedves utas” még elvár. Akad köz­tük. aki a szomszédos „Sző- lőskert”-ből kólát, rántott szeletet is hozatna kényel­kőolajipari szakmunkáskép­zőt, ami a borítékban ha­vonta ezer forint többletfi­zetést jelent majd. Csappan a jövedelem Hogy elkelne-e valami ha­sonló végbizonyítvány a nagyrédei brigád valameny- nyi tagjának a zsebében? Bi­zony rábqliptanak. A több­ség fizetése. jutalékkal együtt, alig haladja meg a kétezer forintot, s hamis, le­genda már a kutasok mel­lékjövedelméről kószáló hír­verés. Ma. amikor egyre ma­gasabb a személygépkocsik üzembentartási költsége, a vezető odanyom háromszáz forintot a pisztolykezelőnek,' aztán hozzáteszi: ennyiért kér benzint a tankba. Zsu­gorodik a borravaló, mint ahogyan a vállalati autók sofőrjei sem hagynak a kút- nál nagyvonalúan benzinfo­rintokat. Zsebből fizetnek; normára vezetik járművei­ket, az ország útjain. Hege­dűs Ernő rajtam is moso­S aki mindig udvariasságból József. mében. s ha szakad az eső, ha seper a hó, csak kidobja a kocsiablakon a tank kul­csát. És ha mindezen ' dol­gokkal elfut a kilenc óra, következik, az adminisztrá­lás, amitől egy-egy dekád végén igencsak fáznak a ku­tasok. A göngyölitett köny­velés rubrikáiban benzintől, olajtói a higedindítóig da­rabra, fillérre klappolniuk kell a dolgoknak. Sokszor hajnalig eltart a számbavé­tel, a papírmunka. Hogy a hozzá való tudományt hon­nan szerezte Kékesi József vagy Réz Péter? Menetköz­ben ragadt rájuk minden, mint ahogyan magát a szak­mát is itt tanulták. A ku- ’ iáknál, az évről évre felfu­tott forgalomban. Tehát vol­taképpen segédmunkások, Jerem Géza kivételével, aki most végzi Komáromban a Javult-e a munkaerő-gazdálkodás?—A mező- gazdasági beruházások helyzete — A gazda­ságos termékszerkezet kialakítása A NÉPI ELLENÖRÖK VIZSGÁLJÁK A járási-városi népi ellen­őrzési bizottságok — a me­gyei NEB jóváhagyása alap­ján — az idén is területi sajátosságoknak megfelelő­en, nagyobbrészt gazdaság- politikai témakörökben ren­dezik vizsgálataikat. Az Egri' Városi-Járási NEB utóvizsgálatot tart a közérdekű bejelentések ta­pasztalatairól. A mezőgaz­dasági és , ipari szövetkezete­ket is felkeresik a népi el­lenőrök: vizsgálják a szőlő és gyümölcs szaporítóanyag ellátást, a revizori irodák működésének tapasztalata­it, a gazdaságos termékszer­kezet kialakítására tett in­tézkedéseket. Felmérik a magánerőből történő épít­kezések helyzetét is. A Gyöngyösi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a- munkahelyi körülmények­ről. a munkavédelmi intéz­kedésekről tart vizsgálatot A mezőgazdasági üzemek­ben felmérik az eszközhaté­konyság javítására tett in­tézkedések eredményeit. Ta­pasztalatokat gyűjtenek a vállalatok és gyáregységek átszervezéséről, vizsgálják, hogyan hatottak ezek az in­tézkedések a dolgozók szo­ciális helyzetére, munkakö­rülményeire. A füzesabonyi járási tes­tület ellenőrzési témái kö­zött háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének fej­lesztésével összefüggő fel­adatok végrehajtásának vizsgálata szerepel. Vizsgál­ják a közületi és magángép­kocsik hivatalos kiküldetés­ben való használatának kö­rülményeit is. A Hevesi Járási NEB töb­bek között a mezőgazdasági üzemek beruházásait vizs­gálja, felméri, milyen gyor­san térülnek meg ezek a be­ruházások, Vizsgálat készül a kisegítő gazdaságok takar- mányellátásáról, a kenyér- gabona és abraktakarmány tárolási helyzetéről. A Hatvani Városi Népi Ellenőrzési Bizottság felmé­rést készít a magán iparosok és kiskereskedők adónyil­vántartásáról. Ez a. testület is vizsgálja a magánlakások építésének feltételeit, az épí­tőanyag-ellátás, az építőipari kapacitás helyzetét. az ablakot is letörli: Kékesi (Fotó: Szabó Sándor) lyog, amikor a kútcsőben maradó benzin sorsát firta­tom. Hol van az már. ké­rem! Húsz év távolában, amikor kézzel hajtották a kutat. Az óra most állandó nyomás alatt van, s a pilla- natelzáró kallantyúnyomás- tól kallantyúnyomásig méri, számítja a pisztolyból ki­spriccelő benzin decijét, fo­rintját. Még a csoportvezető­ségért sem érdemes nyújtóz­kodni. A cég havi száz fo­rinttal honorálja többlet- munkáját, felelősségét. Dolguk a szolgálat Fogunkhoz verjük a ga­rast, csappan a benzinkuta­sok borravalója, teljes jöve­delme. Ahogy Réz Péter megjegyzi, nincs is már olyan vonzereje munkájuk­nak, mint hajdanta. Ezt a hét embert azonban össze­köti a hét esztendő, az együtt átvészelt kezdeti idő­szak, majd a forgalom szép beállása. No és a változatos­ság. az itt megforduló szám­talanféle ember, akik között visszaférő hírességekkel köt­nek barátságot. A Diósgyőr válogatott focistáit személy szerint ismerik. ’Áltálában a Szőlőskertben fogyasztják el útközi ebédjüket, s a kút- nál eldiskurálnak. Emlegetik Hofi Gézát, majd Bessenyei Ferencet. Aki mindig gá­láns, és mackósán kiszállva kocsijából, mindig elsüt a „gverököknek” egy-egy új viccet, amin elsőnek maga hahotázik. Egyszóval szere­tik. megszokták a standot gondjával, örömével-, szívé­lyes és pökhendi kuncsaft­jaival együtt. A pult egyik oldalán állanak., s dolguk a szolgálat. Hogy minden áron-e? Azon el lehet gon­dolkodni. .. Moldvay Győző íMMMMi® 1981, január 8., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom