Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-02 / 231. szám
Ma este premier a Gárdonyi Géza Színházban Szép Ernő: Lila ákác Igó Évű es Szirtes Gábor Tóth Manci és Csacsinszki Pali szerepében (Fotó: Szántó György) MADACH HÁROM SZÍNHÁZBAN IS Érdekességek az új színházi évad műsorából A színpadkép a kis kerti pavilonnal s a díszletekkel a hajdani Ligetre emlékeztet. A valamikorira, úgy a század elején, amikor még kis cselédlányok szaladtak el bámészkodni a vásári babus bódéjához, úriasszonyok adtak bajuszos gavallérjaiknak találkát, amikor a közeli vendéglőkben hajnalig tartó kártyázással múlatták az időt az urak. Amikor... De hát megidézni a kort még csak fél szavakkal is botorság akkor, ha a mesé- lésre maga Szép Ernő vállalkozik, az a költő. író, drámaszerző. aki hol a siker csúcsán, hol kitaszítottam de egyike volt azoknak, akik a legjobban ismerték s festették meg a tízes-húszas évek Pestjének vidámságait, nyomorúságait. A Lila ákác történetét, amelynek bemutatójára ma este kerül sor Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban, aligha kell bárkinek is elmondani. A rendezőt. Hegyi Árpád Jutocsát azonban megkérdeztük. mi az. ami miatt örökzöld a darab? Mit tud fiatal művészként e művel a ma közönségének mondani? — Mindenekelőtt hadd szögezzem le. nagyon szeretem Szép Ernőnek ezt a színművét: nemcsak témáját, mondanivalóját, de megírásának módját is szépnek, igaznak tartom. Épp ezért örültem annak, hogy ez az édes-bús történet, amely mélységeiben is közérthető nyelven szólal meg. nyitó • darabja lesz az egri évadnak. — S kár lenne megfeledkezni arról is, hogy az ön bemutatkozása is az egri közönség előtt... — Nos. valóban, e két tény nagy felelősséget ró rám. s talán az egész kollektívára is. Igen pontosan kell kibontani azt. ami szerintem itt a lényeg-, vagyis hogy egy szorongó, csúnyácska, ám a környezeténél jóval tehetségesebb fiatalember. Csacsinszki Pali hogyan dolgozza föl viszonyát a körülötte levő emberekkel. Miként próbál kiszolgáltatottságán úrrá lenni, s helyét a világban megtalál— Efféle gondjai, azt hiszem. tényleg vannak mindenkinek manapság is. Ezért talán nem is volt szükség most az általában szokásos „porolásra’’, felfrissítésre. — Ügy gondolom, valami változtatásra mindig szükség van, hiszen minden rendező, nek más és más az elképzelése egy-egy darabról. Én a magam részéről „primér” szinten sem csak a varrólányból táncoslánnyá előlépett Tóth Manóinak Pali iránti, illetve Palinak a szép g> Nemsäß 1980. október 2., csütörtök ÉVADNYITÓRA És ismét ősz és ismét színház— Eger művészetpártoló közönsége már szeptember eleje óta böngészi megújuló izgalommal a Gárdonyi Géza Színház idei műsortervét. Vajon hogyan telnek majd a téli esték, mit nyújt az idei évad? Nos — csak a plakátokon végigpillantva — bizonyosnak látszik, keveseket érhet csalódás. A tragédiákkal kissé megterhelt „ayriás” nyár után üdítő az a változatosság. mely egyaránt kínál Shakespeare-dramat és Kalmán- nagyoperetlet. avagy Peter Shaffertöl bővérű komédiát. És mennyi jót még! Bemutatásra kerül Gorkij drámája, a Kispolgárok. P. C. Enquist színjátéka. A tribádok éjszakája. Labiche bohózata, az Olasz szalmakalap és hagyományosan egy mesejáték is. Lofting—Schicajda darabja. Persze a kíváncsiság korántsem csak a bemutatandó műveknek szól, de éppúgy annak, vajon mennyit fejlődik. erősödik, változik ősztől a társulat, hogyan remekelnek a mi művészeink — akik mégiscsak az egrieké, ha egy kicsit a miskolciaké is. . . A közönség egyként várja a szeretett regieket, érdeklődéssel az újakat! S hogy ez mennyire nem szólam, annak bizonyításaként elég annyi, a megyeszékhelyen idén minden eddiginél több bérlet kelt el, pontosabban maradéktalanul gazdara talált valamennyi. Az évadnyitóra persze nem kevesebb izgalommal készülődtek a színészek is. Az elmúlt hetekben Egerben folytak Szép Ernő örökzöld színművének, a Lila akácnak próbái, amellyel a megfiatalodott társulat ,.ajánlja magát ". Ma este. amikor a premieren fölgördül a függöny, létrejön tehát az örömmel várt, ígéretes találkozás. Kö- szöntjiik ez alkalommal a gyönyörűséges játék örök mestereit, s a színház varázsának hódolóit egyaránt. Köszöntjük az új évad megnyitója alkalmából Tháliát, Németi Zsuzsa Valamennyi színházi műhelyünkben javában folynak a próbák, az első bemutatók előkészületei. Az 1980 81-as színházi évad gazdag budapesti és vidéki műsorajánlatából kínálunk néhányat. Az idei évad első felének legfőbb jellemzője a klasszikus művek .,döm- pingje”. A népszerűségi listán változatlanul Shakespeare vezet. Több színházunk is mutat be műveiből. A Nemzeti Színház ritka feladatra vállalkozott a IV. Henriik bemutatásával. Az angol drámaíró két estére tervezett művét, a korabeli szí nrevitelnek megfelelően két egymást követő este játsszák: először november 21-én és 22-én. Ilyen típusú bemutatóra az elmúlt fél évszázadban nem volt példa. A Shakespeare-mű „férfi darab": a bemutató a társulat szinte valamennyi férfitagját érinti. Az előadás rendezője Zsámbéki Gábor, u címszerep alakítója. a színházhoz visszaszerződött Bessenyei Ferenc. A Népszínház is Shakes- peare-rel kezdi az évadot: egyik legszebb késői játékát. a Vihart mutatják be Vámos László rendezésében. Az előadás nagy lehetőség a Prosperót játszó Gábor Miklós szamára. Shakespeare-bemutatóval nyit a kaposvári Csiky Gergely Színház is, amely az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az. alkalomból ünnepi díszelőadáson mulatják be a Szentivánéjí álmot Ács János rendezésében. A jubileumi évad során több színházi vendégjátékra is sor kerül Kaposvárott. Shakespeaie-bemutatót terveznek Miskolcon is az évad második felében. A Lear- király-1 a színház, főrendezője. Csiszár Imre állítja színpadra, a címszerepre Major Tamást kérte fel. A klasszikus bemutatók közül talán a legdicsérete- sebb. hogy hosszú szünet után most három színházunk is elővette Madách Imre remekét. Az ember tragédiáját először Szolnokon mutatják be (rendező: Padi István), decemberben a Madách Színházba^ (rendező Lengyel György), az évad második felében pedig Pécsett (rendező: Sík Ferenc). A három vállalkozás egyidejűsége az összevetésre is módot ad. Számos új magyar darabot is találunk a színházak idei műsortervében: a kortárs írók jelenléte a kor- társ színpadon örvendetes jelensége szellemi életünknek. A József Attila Színház fennállásának 25. évfordulója alkalmából magyar évadot tervez: a már repertoáron levő darabok mellett Csurka István, Ma- róti Lajos. Müller Péter, Páskándi Géza egy-egy művet mutatják be. Az első bemutató október 4-én, Ma'róti Pályamódosítás című műve. amelyet Benedek Árpád rendez. A József Attila Színház Kamaraszínpadán.' Óbudán fiatal magyar író művének budapesti bemutatójára kerül sor. A tavaly Kaposvárott be- '•mutatott Halmi. Bereményi Géza nagy vitát kiváltó, friss szellemű, izgalmas-műve. Modern Hamlet-történet, amely korunk egyik veszélyes tünetéről, a hiánybe- tegségről szól. (Az előadást a fővárosi közönség is láthatta a tavaszit vendégjátékon!) Halmi megformálója Józsa Imre. a József Attila Színház tehetséges. fiatal művésze. Az előadás rendezője: Barlay Gusztáv. A Vígszínház továbbra is legfőbb műhelye a kortárs magyar drámairodalomnak: az idén többek között Kardos G. György-. Füst Milán-. Gyurkovics Tibor-mü- veket terveznek. Az első bemutató a Pesti Színházban betegség miatt októberre halasztódott: Székely János Protestánsok című művét nyáron a. Gyulai Várszínházban Szi net ár Miklós rendezésében állították színpadra. A bemutató ennek az előadásnak az átigazított változata. A következő bemutató szintén új változata egy már bemutatott műnek. A kecskeméti Katona József Színház tavaly játszotta Gyurkovics Tibor Magyar menyasszony című groteszk játékát. Most erősen átdolgozott változatban, Isten bokrétája címmel kerül bemutatásra ä Pesti Színházban. A rendező most is, mint a legtöbb Gyurkovics-mű esetébenj Kapás Dezső. Érdekes vállalkozás kés) szül a Vígszínház stúdióját ban is, amelyet fiatal, lelkes művészek hoztak létre. Vállalkozásaik jogosságát a! tavaly In memóriám ö. I. című bemutató igazolta^ amely az évad egyik legnagyobb sikere lett. Franz Xaver Kroetz nyugatnémet drámaíró Vadászat Alsó-: Bajorországban című darabját Marton László rendezi. Üj magyar darabot tűz műsorára a Thália Színház is: annyi sikeres színpadi mű után új darabbal jelentkezik Fejes Endre. A Szabad szombat színpadi változata az azonos című legényből készült. A rendező: Kazimir Károly, aa emlékezetes Rozsdatemető első bemutatójának rendezője. A Thália nagy vállalkozása a Kassák-regény- ből készülő Egy ember élete című színpadi mű. Aa adaptációt az író özvegyével együtt Elbert János végzi. Várhatóan az évad második felében nyílik meg a Thália új stúdiója a Nagymező utcában, amely elsősorban a fiatal művészek kezdeményezéseinek kíván lehetőséget és teret adni. A veszprémi Petőfi Színháznak is régi hagyománya a magyar dráma ápolása. Ennek a feladatának idén is eleget kíván tenni. Fiatal magyar szerzőt avat a Heródes című darabbal: Kolin Pétert. Egy nagy sikerű regény színpadi adaptációjára is vállalkozott a színház: Vadasz Ferenc Karolina, negyvenkilenc szeptember című művét Pethes György rendezi. A műsortervben szerepel többek között Németh László: Széchenyi. Bíró Lajos—Lengyel Menyhért: A cárnő, t Shakespeare: Ahogy tetszik. Az új színházi évad — ahogy ebből a korántsem teljes képből is kitűnik — az ígéretes lehetőségek je«, gyében indul. (ézsiás) Lola iránti reménytelen szerelmét akarom megidézni. Ám a korabeli Pestet is hangulataiban. varázsában, s a legkülönfélébb emberekkel. Talán ilyen háttérrel közérthetőbbek lesznek a dialógusok mögötti igazságok is. En- \ nek érdekeben egyébként több részletet átveszünk a darab alapanyagát jelentő novellából. — Az előadás így úgy tűnik, nemigen hasonlít majd sem a Székely István rendezte filmekhez, sem pedig a híres Madách színházbeli feldolgozásra. — Bízom benne, hogy ösz- szetettebb lesz — de legalábbis más — tartalomban és látványban is. S remélem, újszerűségében tetszeni fog a közönségnek is... A kétrészes színmű szereplői Szirtes Gábor, Igó Éva, Fehér Tibor, Zsolnai Júlia, Körtvélyessy Zsolt, Varga Gyula, Komáromy Éva, Gáspár Tibor, Agárdi László. Simon Éva, Somló Mária. Sel- meczi György, Hídvégi Elek, Németh Sándor és Kriviansz- ky István. A díszleteket Khell Zsolt, a jelmezeket Fekete Mária tervezte. A koreográfus Móger Ildikó, a zenei munkatárs Selmeczi György volt. A rendező asz- szisztense: Radó Béla. Premier ma este. 7 órakor, a Gárdonyi Géza Színházban. N. Zs. «V.vjáíÉr '.'.V-FANTASZTIKUS REGÉNYVI. — Ha akarod, láttam. — Nem, én nem akarom. Erzsébet a vitorlázógépben repül tovább, egy óriási fehér felhőbe száll. Lenn. a földön egy egészen aprócska kisfjú üldögél, kezében egy pirós madzag. 14. Jones és Charlie ballag a utcán. Fénylő, sugaras éjszaka. Szinte kihalt az út, egy-két párocska sétál csupán. Üres taxik kóborolnak, utast keresnek. — Charlie! Beüljünk? — Szép este van... De azért lehet. .. Jones leint egy taxit. lyuk-, kártyát helyez a műszerfalon levő rekeszbe. Majd Charlie- hoz fordul: — Talán jobb is. hogy Dán elkéredzkedett. — Jo eszű fiúcska, igazán jó eszű. — Foxman talán... talán nincs is otthon. — Főnök! Több önbizalmat, ha lehet.. . . — Charlie! Gondold csak meg: mégis ő a világ ura. Ha tetszik nekünk, ha nem... — Ami engem illet, nekem tetszik. Becsületes tudósember, bár 'mindenki olyan volna, mint ő. Nem politizál, nem szervezkedik... igazán kellemes ember. — Charlie! Tudom, hogy tőled bármit megkérdezhetek. te nem élsz vissza azzal. ha nem tudok valamit. — Tessék, Főnök, kérdezz! — Charlie! Hogy működik ez a tragacs? Charlie megvakarja vörös üstökét, bevezetőül csak eny- nyit mond: — Nehéz eset vagy, Főnököm. — Tudod, vagy nem tudod ? — Lyukkártya programozza az • útvonalat. Egyszerű Arra megy, amerre a kártya mondja. — De az utcán forgalom van... számtalan módosítás szükséges... — Csak számos, nem számtalan. Az alapútvonal adott, a módosítások ezt alapvetően nem változtathatják meg. Ráadásul a taxi minden útjára „emlékezik”. így szinte „ösztönösen” lassít egy-egy fontosabb csomópontnál, „tudja”, melyik a veszélyesebb, s melyik a csöndesebb útszakasz. Egészen úgy viselkedik. mint egy gyakran elkóborló kutya. Ismeri a járást és kész. Ennyi az egész. — Kösz, Charlie. Körülbelül így gondoltam én is. Egyébként úgy látom, megérkeztünk. 15. Dán csöndesen, óvatosan, cipő nélkül lépeget. Virágot tesz egy vázába, kisebbre állítja a világítást. Erzsébet nyugodtan, boldogan szuszog, most egészen olyan, mint egy gyerek. Dán kicsit bosszús, hiszen ezért kár volt otthagynia főnökeit. és elmulasztani a találkozást Foxmannal. Kimegy a fürdőszobába, morog, levetkőzik, pizsamába bújik. Visszamegy a szobába, és meg kell. hogy torpanjon: olyan szép most Erzsébet ebben a fényben, ezekkel a virágokkal. Elmosolyodik. 16. A fóliakabátos nő látja, hogy Foxman villája előtt megáll egy csekktaxi. és kiszáll belőle a két férfi: Jones és Charlie. Lilian az árnyékba húzódik. megvárja, míg Jones egy kaputelefonon beszól Foxman villájába. A villában fény gyullad. Lilian nem hallja a be-: szélgetést, összébbhúzza magán a kabátot. Egészen kicsivé és jelentéktelenné akar válni. Éji madár hangja hal- lik, talán egy bagoly uhuja,' de pontosan ez sem kivehető. Éleseket, színeseket, csengőket üt egy távoli harang: éjfél van. Berregő hang, Jones és Charlie előtt megnyílik a ka. pu, majd becsukódik. Lilian egy utcai telefonhoz siet, Tárcsáz. Megszólal: — Főnök, megérkeztek. Igen, értettem... Hogy? Hogyan? Menjek haza?... Hát, rendben... Lilian leteszi a telefont, új. erősebb hangú harang szólal meg, Lilian felrántja a taxi ajtaját. Lyukkártyát illeszt a megfelelő rekeszbe, de a kocsi nem indul. Lilian zörgeti a műszerfalat, dü- hödten kopácsol. új lyukkár- tvát illeszt a régi helyére, de a kocsi mégsem indul. Lilian dühösen kiszáll a kocsiból, becsapja az ajtót. Dördülés. majd beáll az a féle csönd, ami már ijesztő. Már nem szólnak a harangok. Elmúlt éjfél. 17. Mária videokészülékén váratlanul megjelenik Foxman kékre borotvált, markáns vonásokkal megrajzolt arca, szép, ősz feje. Mária sürgősen a video alá zavarja Algernon!. — Ejnye Mária, ez nem módszer, ez a dugdosódás, ezzel a pákosztos kisegérrel. Kapott diót a kicsikéje? — Algex-non? (Folytatjuk) 1 *
