Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-29 / 254. szám

Széljegyzet egy tanácskozáshoz Az elmúlt évekre visszatekintve, nyugodtan megálla- \ pitható, hogy a szocialista hazafiság különböző kérdéseit, ( összefüggéseit kutató, elemző tanácskozásoknak nem cm- t pán Eger városban, a megyében van rangjuk, hanem ,■ országos érdeklődés nyilvánul meg a rendezvények iránt, > S ez nem csupán azért van, mert a tanácskozások maguk ; is országos jellegűek, s az egri városi tanácson kívül a ; rendezésben részt vállal a Hazafias Népfront Országos' Tanácsa, a Honvédelmi Minisztérium, a Művelődési Mi- ; nisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszerveze- ' tek Országos Tanácsa, valamint a Magyar írók Szövet­sége is. De azért is, mert a napirendre tűzött témák idő­szerűek, valóban fontosak, s a viták révén sok, korábban nyitott kérdést lehetett és lehet tisztázni. Így volt ez a na­pokban megrendezett X. tanácskozáson is. Az aggályos- kodókat is meggyőzte a vitaindító előadás és a vita arról, hogy a gazdaság és a szocialista hazafiság közötti kap­csolat természetes és szükséges kapcsolat, nem pedig vala­mi „kitalált” összefüggés egy álelméleti vitához. S az is egyértelműen megfogalmazódott Egerben, hogy napjaink hazafisága cselekvő, alkotó jellegű, s erre igen nagy szük­ség is van gazdasági építőmunkánkban, annak hétköznap­jaiban. Éppen a tanácskozás alkotó jellege, magas színvonala miatt szúrt szemet, hogy bizony sok volt az üres szék a tanácskozóteremben. És nem az érdeklődés hiánya miatt! Sokkal inkább azért, mert a rendezőszervek töb- ’ bek között elfelejtettek (!) sok olyan történészt, irodai- , márt, szakembert meghívni, akik korábban részt vettek e tanácskozásokon, sőt azok szervezői, előadói voltak, ) vagy olyanokat, akik ugyan még nem vettek részt, de — ■ részt vehettek volna. Nem kapott meghívót például a IX. \ tanácskozás vitaindító előadásának előterjesztője sem, aki £ pedig szívesen itt lett volna az idei rendezvényen is. Sőt • sérelmesnek is találta a mellőzést. Érdemes tehát a jö­vőben jobb szervezést biztosítani e téren.'S ehhez — úgy] tűnik — az szükséges, hogy bár országos tanácskozásról ! van szó, az egri városi tanácsnak. Eger lévén a rendez- ; vény színhelye, jobban kellene érvényesítenie a házigazda > szerepét. Harmincéves a munkavédelmi felügyelet Ember a biztonságért - biztonság az emberért utasításból: „ ... ha a dolgo­zó feladatköre megváltozik, de nem lépi túl az eredeti munkaszerződés kereteit, ak­kor köteles az új munkakört ellátni, viszont a munkaadó­nak lehetővé kell tenni az ehhez való felkészülést... Ha a dolgozó nem hajlandó elfogadni a feltételeket,! az átképzést, a munkaadó fel­mondhat neki, de köteles új állás keresésében segíteni...” Jó néhány pontban tartal­mazza még ezenkívül az utasítás azokat a tennivaló­kat, amelyek az áthelyezé­sekre, a munkaerő átcsopor­tosítására vonatkoznak. Ez az utasítás az év elején je­lent meg; így kezdődött a korszerűbb munkaerö-gazdál- kodást szolgáló intézkedések sorozata a Mátravidéki Fém­műveknél, a gépipar mint­egy 3600 dolgozót foglalkoz­tató megyei nagyvállalatá­nál. Nem kampány — A munkaerő-gazdálko­dás soha nem lehet kam­pányfeladat, nem is minden előzmény nélkül fogtunk most hozzá az átszervezé­sekhez — mondta beszélge­tésünkkor Sulyok Zoltán, a szervezési osztály vezetője. — Az ésszerűbb gazdálkodást szolgálta például, amikor be­vezettük a csoportos bére­zést, s ezzel annak • idején csaknem háromszáz impro­duktív dolgozó munkakörét szabadítottuk fel. Aztán az úgynevezett bújtatott lét­szám felderítése: ez is leg­alább 160 embert érintett. Mindezek után jutottunk el oda, hogy a fémtömegcikk­iparban igen jól állunk a létszámarányt tekintve. Ná­lunk 18 nem fizikai jut száz fizikai dolgozóra, míg az át­lag 26! — A megyei párt-végre- haj tóbizottság határozata a Igaz volt, mégis úgy hangzik, mint a mesében: egyszer volt, hol nem volt (?}, volt egyszer egy „járdákor- szak”. Vagyis egy olyan idő­szak, amikor a falvainkban járdaépítési lázban égett mindenki, aki csak egy ki" csit is adott a lakóhelye hír­nevére. Mintegy mérce volt, hogy hol milyen hosszú jár­dát építettek, tiszta marad-e a cipő, ha végigsétál az em­ber a falun. Az akkori láz elmúlt, a járdák viszont megmaradtak: egy kicsit emlékeztetőül is atra. hogy mennyit ér a lakosság, a helybeliek összefogása.. De nemcsak a járdásítás" sal voltunk így, hanem a villanyhálózat bővítésével, a vízvezeték lefektetéséhez szükséges^ árok ásásával, a sportpályák építésével. Vagy­is: mindig azzal, amire az adott időszakban és he­lyen a legjobban szükség volt. Egyetlen ' dolog nem változott — tai több széle­sebbé vált. gazdagodott —■, az emberek segítőkészsége. Nagyapáink, apáink még a járdákért, az egészséges ivó­vízért fogtak össze, a har­mincévesek korosztálya vi­szont óvodát épít. iskolát bő­vít, fúr-farag, fest és tapé­tázást vállal a bölcsődénél. Mert ma erre van szükség... Heréd és Nagykökényes példája A lista, amely a település fejlesztési és virágosítási ver­seny különböző kategóriáinak győzteseit sorolja fel. éven­te a kezembe kerül. Nem önkényes hát a választás, amikor Heréd és Nagyköké­nyes példáját idézzük: a munkaerő-gazdálkodás javí­tásáról akkor született, ami­kor az idei terveink készül­tek. Növelni a termelést 61 millió forinttal, ugyanakkor csökkenteni a létszámot. Vi­lágos, hogy a munkafolya­matok ésszerűsítése, a feles­leges munkakörök felszámo­lása, a rendelkezésre álló létszám lehető leghatéko­nyabb foglalkoztatása volt a célunk. Hogy voltak és van­nak tartalékaink, bizonyítja az eltelt három negyedév eredménye: kevesebb ember­rel termeltünk többet, terven felül, néhol létszámhiánnyal is küzdve. Több vagy kevesebb kell? / Győri tapasztalatcserék, a tennivalók megvitatása az üzemi demokrácia fórumain, intézkedési tervek, aztán a már említett vezérigazgatói utasítás, majd pedig elkez­dődött a munkakörök felül­vizsgálata. Márciusra lettek készen a felméréssel. Az „első menet” nem hoz­ta meg a várt eredményt. A munkahelyi vezetők ugyanis — régi beidegződés? — igen óvatosan bántak az adatok­kal. Nemhogy csökkent vol­na a nem fizikai és a köz­vetett, vagyis nem a terme­lésben dolgozó fizikai mun­kások iránti létszámigényük, hanem inkább nőtt. Ezek persze megalapozatlan igé­nyek voltak. Újra kellett te­hát vizsgálni a munkaköri leírásokat, s kiderült példá­ul, hogy volt olyan vezető is, aki az 1973-ban készült munkaköri jegyzéket egysze­rűen csak újradátumozta. Időbe telt tehát, amíg mindenütt megértették, szí­vós vezetői, szervezői munka kellett ahhoz, amíg minden üzemrészben komolyan is vették ezeket az intézkedése­ket. A folyamat még koránt­községi tanács egyik helyisé­gének falan ott látható a két oklevél — 1977-ből és 1979- ből —. amelyeket a közös irányítású települések lakói „harcoltak ki" az önként vállalt munkájukkal. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége mellett mű' ködő településpolitikai mun­kabizottság tagjai a közel­múltban tettek látogatást a két községben. A falvak nyári ruháját ugyancsak megtépázta már az őszi idő­járás, az 1 egykori szépség azonban még ..rekonstruál­ható”: az ápolt parkok, a tiszta, példás rendben tartott utcák önmagukért beszélnek. A látottakat már csak alá­támasztani tudta Temesvári József tanácselnök, illetve Kátyik János, népfrontbi­zottsági elnök tájékoztatója, amely minden titkok kulcsa volt: — Az ötödik 5 éves terv­ben 7 millió 822 ezer forint értékű társadalmi munkát számolhattunk el — mondták. — Ebből csaknem hat és fél milliót a lakosság válla­lása tett ki: Heréden 951, Nagykökényesen 262 forint az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értéke. Nem kis összeg. Az ará­nyát azonban csak akkor érezhetjük igazán, ha idéz­zük a további összehasonlí­tást: „Heréd és Nagyköké­nyes fejlesztésére az ötödik 5 éves■ terv során — a tár­sadalmi munkák előzetes becslésével együtt — 3 mii lió 636 ezer forintot terve: tek. 1980 szeptemberéig a különböző forrásokból, illet­ve a társadalmi munkákból mintegy nyolcmillió forint értékű feladatot valósítottak meg.. sem fejeződött be. ma is vál­toznak, megszűnnek munka­körök a szervezet állandó korszerűsítése révén. Tavaly decemberben lét­számfelvételi tilalmat hatá­roztak el a vállalatnál, s az­óta nehány indokolt kivétel­től eltekintve csak a közvet­len termelőmunkára vesznek fel dolgozókat. A felülvizs­gálatokat. létszámelemzese- ket követően megszűnt mun­kakörök miatt nem kellett átcsoportosítani, mert a kilé. pök helyére nem vettek fel újakat. Az elmúlt fél esz­tendő alatt körülbelül átven­nél csökkent a nem terme­lésben dolgozó munkások száma is. Közöttük még tart a munkakörök felülvizsgála­ta, s jó néhányat még meg is szüntetnek. Csak alaposabban utána kellett nézni, s máris jöttek az ötletek a vállalati szerve­zet korszerűsítésére is. Kide­rült például, hogy nincs szükség osztályvezető-he­lyettesekre. Túl soknak ta­lálták a lépcsőt, amíg egy intézkedés a legfelső irányí­tástól a közvetlen végrehaj­tásig eljut, ezért felülvizs­gálják többek között a fő­művezetői beosztásokat. Kik elégedettek? Amikor egyéni sorsokat, egy-egy ember saját érdeket érintő döntések születnek a már megszokott munkakörök megszüntetésével, az áthe­lyezésekkel. nehéz a szépen hangzó elveknek következe­tesen érvényt szerezni. Szá­molni kell ellenállással is. Nem ment zökkenők nélkül a Fémműveknél sem a több száz embert közvetlenül érintő intézkedéssorozat, s a körültekintő előkészítésnek, meggyőzésnek köszönhető, hogy elenyészően kevés mun­kaügyi vita lett belőle eddig. Maradtak még „tüskék”, né­Terven felül Temesvári József: — Volt. hogy azt mond­tuk a falugyűlésén: embe­rek, ehhez és ehhez kellene a segítségük. Erre a:t mond­ták. nem lesz akadálya a munkának, de most nekünk egy ravatalozó kellene, azt építsünk először... És Nagy- kökényesen előbb készült el a ravatalozó, mint a másik munka. Terven felül vállal­ták az emberek a közös munkát, pedig már akkor is „be voltak táblázva". És amit még terven felül vállaltak: útépítés mindkét településen, a vízmúrendszer összekapcsolása, a tűzoltó- szertár építése, a gyermek- intézmények belső felújítá­sa. s mintegy . hatvanezer négyzetméteres park gondo­zása. ápolása. Mindez tiz év alatt. 11 millió 1,51 ezer fo­rintos segítséget jelentett a községben, s ez mindenkép­pen elismerésre méltó. Akár­csak a helyi üzemek, szövet­kezetek és a környező vál­lalatok támogatása: a hat­vani Lenin Tsz például sport- létesítmények karbantartásá­ban. az útépítésben, a tűz­oltószertár létesítésében vál­lalt jelentős szerepet, a He­ves megyei Vízmű Vállalat szintén sokat segített. A pa- mutnyomóipáriák pedig az óvoda tervdokumentációját készítették el. a Mátraalji Szénbányák követ adott, a Mátravidéki Erőmű salakot, a hatvani vasutasok szintén övét hoztak az útépítéshez — A lakosság és az inté— mények támogatása nélkiV ezeket az eredményeket nem lehetett volna elérni — hangzott az elismerés.- — Amikor lehetőség nyílik rá, ki is fejezzük a köszönetün- ket a segítségért; a megyei hányán felmondtak emiatt, ám a mindennapok gyakor­lata lett a leginkább meg­győző érv: az átszervezések tényleg haszonnal jártak. A munkaerő-gazdálkodás javítására készült tervekben — s erre a politikai, társa­dalmi testületek is ügyelnek — mindenütt ott vannak az egyéni érdekeket védő kikö­tések. Az állásidők felméré­sével például egyáltalán nem az intenzívebb munka volt a cél: jobban megszervezni a termelők kiszolgálását, biz­tosítani a hatékony, de nem a hajszolt munka feltételeit. Érvényt kellett szerezni vi­szont a differenciált bérezés elvének. Sokan vannak ugyanis, akik megszokott munkaterületükön, a legki­sebb erőfeszítés nélkül, ru­tinból dolgozzák le a napi nyolc órát, s elégedettek is „átlagos” jövedelmükkel. Még némi többletkereset árán sem akarnak másként, jobban dolgozni. Igen érde­kes például, hogy néhány magasabb beosztásra kisze­melt dolgozó a nagyobb jö­vedelem ígérete mellett, sem vállalta bonyolultabb, fele­lősségteljesebb új munkakö­rét. íme, a nyugalmas álló­víz ... Pedig végső soron ez nemcsak a közösségnek, de az egyénnek is kárt okoz. ■ ■ ■ Megtartani a jó munkaerőt —■ változatlanul ez maradt a vezérelv a munkaerő-gazdál­kodás javításának folyama­tában. Csak jó hangulatban, demokratikus közösségekben lehet igazán hatékony a fog­lalkoztatás. A Fémműveknél most már öt évre készült program a munkaerő-gaz­dálkodásról. Ezt a tervet már természetesen követik majd újabbak. tanács emlékérmét 18. a he­lyi tanács plakettjét öt tár­sadalmi munkásunk kapta már meg. A vízmű hatvani üzemegységének Széchenyi, illetve a Lenin Tsz Béke és Gagarin szocialista brigádja oklevelet vehetett át az ön­zetlen támogatásért... Ez a figyelmesség újabb és újabb tettekre sarkall! És máshol , . . ? Természetesen nemcsak Heréd és Nagykökényes le­het jó példa. Az utóbbi években egymással verseng­ve álltak ..csatasorba” a te­lepülések lakói, hogy segít­senek közös gondiaink meg­adásában. . Hadd tegyük nindjárt hozzá, azt sem hagyták számításon kívül, hogy a legjobbaknak járó százezrek újabb és újabb fejlesztést, bővítést tesznek lehetővé. A településfejlesz­tési és virágosítási verseny­ben ugyanis nem kicsi a tét? Sajtótájékoztatón ismer­tette tegnap, kedden délelőtt a VI. ötéves terv munkavé­delmi tennivalóit, a szak- szervezetek feladatait Só­lyom Ferenc, a SZOT titká­ra, az Országos Munkavédel­mi Bizottság vezetője, a Ma­gyar Újságíró Szövetség székhazában. A SZOT titkára bevezető­jében elmondotta, hogy tár­a megyei tanács jókora ösz- szegű jutalma, amelyet mindenütt a legégetőbb prob­lémák megoldására fordít­hatnak és fordítanak a hely­beliek. S hogy ösztönző a legjob­bak példája, az.t mutatja a rögtönzött, felsorolás a jelen­tősebb társadalmi munkák­ról: Márkáson iskolabővítés­re került sor. Kompolton, Verpeléten, Feldebrön, Do- moszlón, Füzesabonyban, He­vesen a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére szerveztek' társadalmi munkát. Ostoro­son, Kerecsenden, Ecséden a vízhálózatot bővítették. Szükséges-e folytam' a sort? Bizonyságul talán elég ennyi is, hiszen- a ..mese” folytatódik, csak most ..óvo­dakorszakkal”. Amely a kö­zeljövőben talán éppoly em­lékezetes és dolgos múltun­kat idéző lesz, mint amilye­nek a korábbiak voltak... Szilvás István sadaltnunk fontos célkitűzé­se a munkavégzés legkedve­zőbb feltételeinek biztosítá­sa. A szakszervezetek XXIV. kongresszusára készülve egy­re tudatosabb és tervszerűbb munkavédelmi tevékenység­ről számolhat be a társadal­mi munkavédelmi , felügye­let. Az utolsó 15 évben en­nek köszönhetően két­százzal csökkent a halálos balesetek száma. A következő évek tenni­valóiról szólva kiemelte a SZOT 1978. novemberi plé­numán hozott határozatot, illetve a Minisztertanács ta­valyi rendelete végrehajtá­sának fontosságát. Az első eredményekről is beszámolt: a Központi Sta­tisztikai Hivatal például ki­dolgozta már az üzemi bal­esetek új nyilvántartási rendszerét. A Szabványügyi Hivatal elkészítette az új munkavédelmi szabványok tervezetét. Ezután kerül majd sor a szociális tervezés megváltoz­tatására — ebben szerepel­nek ezután a munkavédel­mi intézkedések is. Rangso­rolják a munkavédelmi ten­nivalókat: első helyre ke­rülnek a közvetlen életve­szélyt elhárító, utána a már előfordult veszélyhelyzeteket kiküszöbölő intézkedések és csak ezt követik a komfor­tosabb munkakörülményeket célzó erőfeszítések. Kiemel­te, hogy a nagyberuházáso­kon — köztük a bélapátfalvi cementgyárban — tartott el­lenőrzések szerint kifogásta­lan a munkavédelmi helyzet. A Népújság kérdésére vá­laszolva Sólyom Ferenc el­mondotta, hogy újra szabá­lyozzák a munkaverseny el­bírálásának eddigi rendjét. A jövőben a gazdálkodó egységek vezetőit terheli egy­értelmű anyagi és jogi fe­lelősség a halálos balese­tekért, de a kollektíva men­tesül majd e balesetek kö- vetkezmén yeitöl. Beszámoltak a SZOT tiszt­ségviselői az 1981-es nem­zetközi munkavédelmi kiál­lításról is. A SECUREX !81 nevö kiállításon a jövő év áprilisában a munkavéde­lem legújabb technikai ered­ményeit mutatják majd be. A kiállítás jelmondata: Em­ber a biztonságért — bizton­ság az emberért. Kőhidi Imre NwüisiwG} 1980. október 29., szerda Kevesebben-többet Hogyan gazdálkodnak a munkaerővel a Fémműveknél? Idézet a vezérigazgatói Hekeli Sándor KÖZSÉGEINK TÁRSADALMI MUNKÁJA Túl a járdakorszakon... Útépítés a herédiek közreműködésével (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom