Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-29 / 254. szám
Széljegyzet egy tanácskozáshoz Az elmúlt évekre visszatekintve, nyugodtan megálla- \ pitható, hogy a szocialista hazafiság különböző kérdéseit, ( összefüggéseit kutató, elemző tanácskozásoknak nem cm- t pán Eger városban, a megyében van rangjuk, hanem ,■ országos érdeklődés nyilvánul meg a rendezvények iránt, > S ez nem csupán azért van, mert a tanácskozások maguk ; is országos jellegűek, s az egri városi tanácson kívül a ; rendezésben részt vállal a Hazafias Népfront Országos' Tanácsa, a Honvédelmi Minisztérium, a Művelődési Mi- ; nisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszerveze- ' tek Országos Tanácsa, valamint a Magyar írók Szövetsége is. De azért is, mert a napirendre tűzött témák időszerűek, valóban fontosak, s a viták révén sok, korábban nyitott kérdést lehetett és lehet tisztázni. Így volt ez a napokban megrendezett X. tanácskozáson is. Az aggályos- kodókat is meggyőzte a vitaindító előadás és a vita arról, hogy a gazdaság és a szocialista hazafiság közötti kapcsolat természetes és szükséges kapcsolat, nem pedig valami „kitalált” összefüggés egy álelméleti vitához. S az is egyértelműen megfogalmazódott Egerben, hogy napjaink hazafisága cselekvő, alkotó jellegű, s erre igen nagy szükség is van gazdasági építőmunkánkban, annak hétköznapjaiban. Éppen a tanácskozás alkotó jellege, magas színvonala miatt szúrt szemet, hogy bizony sok volt az üres szék a tanácskozóteremben. És nem az érdeklődés hiánya miatt! Sokkal inkább azért, mert a rendezőszervek töb- ’ bek között elfelejtettek (!) sok olyan történészt, irodai- , márt, szakembert meghívni, akik korábban részt vettek e tanácskozásokon, sőt azok szervezői, előadói voltak, ) vagy olyanokat, akik ugyan még nem vettek részt, de — ■ részt vehettek volna. Nem kapott meghívót például a IX. \ tanácskozás vitaindító előadásának előterjesztője sem, aki £ pedig szívesen itt lett volna az idei rendezvényen is. Sőt • sérelmesnek is találta a mellőzést. Érdemes tehát a jövőben jobb szervezést biztosítani e téren.'S ehhez — úgy] tűnik — az szükséges, hogy bár országos tanácskozásról ! van szó, az egri városi tanácsnak. Eger lévén a rendez- ; vény színhelye, jobban kellene érvényesítenie a házigazda > szerepét. Harmincéves a munkavédelmi felügyelet Ember a biztonságért - biztonság az emberért utasításból: „ ... ha a dolgozó feladatköre megváltozik, de nem lépi túl az eredeti munkaszerződés kereteit, akkor köteles az új munkakört ellátni, viszont a munkaadónak lehetővé kell tenni az ehhez való felkészülést... Ha a dolgozó nem hajlandó elfogadni a feltételeket,! az átképzést, a munkaadó felmondhat neki, de köteles új állás keresésében segíteni...” Jó néhány pontban tartalmazza még ezenkívül az utasítás azokat a tennivalókat, amelyek az áthelyezésekre, a munkaerő átcsoportosítására vonatkoznak. Ez az utasítás az év elején jelent meg; így kezdődött a korszerűbb munkaerö-gazdál- kodást szolgáló intézkedések sorozata a Mátravidéki Fémműveknél, a gépipar mintegy 3600 dolgozót foglalkoztató megyei nagyvállalatánál. Nem kampány — A munkaerő-gazdálkodás soha nem lehet kampányfeladat, nem is minden előzmény nélkül fogtunk most hozzá az átszervezésekhez — mondta beszélgetésünkkor Sulyok Zoltán, a szervezési osztály vezetője. — Az ésszerűbb gazdálkodást szolgálta például, amikor bevezettük a csoportos bérezést, s ezzel annak • idején csaknem háromszáz improduktív dolgozó munkakörét szabadítottuk fel. Aztán az úgynevezett bújtatott létszám felderítése: ez is legalább 160 embert érintett. Mindezek után jutottunk el oda, hogy a fémtömegcikkiparban igen jól állunk a létszámarányt tekintve. Nálunk 18 nem fizikai jut száz fizikai dolgozóra, míg az átlag 26! — A megyei párt-végre- haj tóbizottság határozata a Igaz volt, mégis úgy hangzik, mint a mesében: egyszer volt, hol nem volt (?}, volt egyszer egy „járdákor- szak”. Vagyis egy olyan időszak, amikor a falvainkban járdaépítési lázban égett mindenki, aki csak egy ki" csit is adott a lakóhelye hírnevére. Mintegy mérce volt, hogy hol milyen hosszú járdát építettek, tiszta marad-e a cipő, ha végigsétál az ember a falun. Az akkori láz elmúlt, a járdák viszont megmaradtak: egy kicsit emlékeztetőül is atra. hogy mennyit ér a lakosság, a helybeliek összefogása.. De nemcsak a járdásítás" sal voltunk így, hanem a villanyhálózat bővítésével, a vízvezeték lefektetéséhez szükséges^ árok ásásával, a sportpályák építésével. Vagyis: mindig azzal, amire az adott időszakban és helyen a legjobban szükség volt. Egyetlen ' dolog nem változott — tai több szélesebbé vált. gazdagodott —■, az emberek segítőkészsége. Nagyapáink, apáink még a járdákért, az egészséges ivóvízért fogtak össze, a harmincévesek korosztálya viszont óvodát épít. iskolát bővít, fúr-farag, fest és tapétázást vállal a bölcsődénél. Mert ma erre van szükség... Heréd és Nagykökényes példája A lista, amely a település fejlesztési és virágosítási verseny különböző kategóriáinak győzteseit sorolja fel. évente a kezembe kerül. Nem önkényes hát a választás, amikor Heréd és Nagykökényes példáját idézzük: a munkaerő-gazdálkodás javításáról akkor született, amikor az idei terveink készültek. Növelni a termelést 61 millió forinttal, ugyanakkor csökkenteni a létszámot. Világos, hogy a munkafolyamatok ésszerűsítése, a felesleges munkakörök felszámolása, a rendelkezésre álló létszám lehető leghatékonyabb foglalkoztatása volt a célunk. Hogy voltak és vannak tartalékaink, bizonyítja az eltelt három negyedév eredménye: kevesebb emberrel termeltünk többet, terven felül, néhol létszámhiánnyal is küzdve. Több vagy kevesebb kell? / Győri tapasztalatcserék, a tennivalók megvitatása az üzemi demokrácia fórumain, intézkedési tervek, aztán a már említett vezérigazgatói utasítás, majd pedig elkezdődött a munkakörök felülvizsgálata. Márciusra lettek készen a felméréssel. Az „első menet” nem hozta meg a várt eredményt. A munkahelyi vezetők ugyanis — régi beidegződés? — igen óvatosan bántak az adatokkal. Nemhogy csökkent volna a nem fizikai és a közvetett, vagyis nem a termelésben dolgozó fizikai munkások iránti létszámigényük, hanem inkább nőtt. Ezek persze megalapozatlan igények voltak. Újra kellett tehát vizsgálni a munkaköri leírásokat, s kiderült például, hogy volt olyan vezető is, aki az 1973-ban készült munkaköri jegyzéket egyszerűen csak újradátumozta. Időbe telt tehát, amíg mindenütt megértették, szívós vezetői, szervezői munka kellett ahhoz, amíg minden üzemrészben komolyan is vették ezeket az intézkedéseket. A folyamat még korántközségi tanács egyik helyiségének falan ott látható a két oklevél — 1977-ből és 1979- ből —. amelyeket a közös irányítású települések lakói „harcoltak ki" az önként vállalt munkájukkal. A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett mű' ködő településpolitikai munkabizottság tagjai a közelmúltban tettek látogatást a két községben. A falvak nyári ruháját ugyancsak megtépázta már az őszi időjárás, az 1 egykori szépség azonban még ..rekonstruálható”: az ápolt parkok, a tiszta, példás rendben tartott utcák önmagukért beszélnek. A látottakat már csak alátámasztani tudta Temesvári József tanácselnök, illetve Kátyik János, népfrontbizottsági elnök tájékoztatója, amely minden titkok kulcsa volt: — Az ötödik 5 éves tervben 7 millió 822 ezer forint értékű társadalmi munkát számolhattunk el — mondták. — Ebből csaknem hat és fél milliót a lakosság vállalása tett ki: Heréden 951, Nagykökényesen 262 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Nem kis összeg. Az arányát azonban csak akkor érezhetjük igazán, ha idézzük a további összehasonlítást: „Heréd és Nagykökényes fejlesztésére az ötödik 5 éves■ terv során — a társadalmi munkák előzetes becslésével együtt — 3 mii lió 636 ezer forintot terve: tek. 1980 szeptemberéig a különböző forrásokból, illetve a társadalmi munkákból mintegy nyolcmillió forint értékű feladatot valósítottak meg.. sem fejeződött be. ma is változnak, megszűnnek munkakörök a szervezet állandó korszerűsítése révén. Tavaly decemberben létszámfelvételi tilalmat határoztak el a vállalatnál, s azóta nehány indokolt kivételtől eltekintve csak a közvetlen termelőmunkára vesznek fel dolgozókat. A felülvizsgálatokat. létszámelemzese- ket követően megszűnt munkakörök miatt nem kellett átcsoportosítani, mert a kilé. pök helyére nem vettek fel újakat. Az elmúlt fél esztendő alatt körülbelül átvennél csökkent a nem termelésben dolgozó munkások száma is. Közöttük még tart a munkakörök felülvizsgálata, s jó néhányat még meg is szüntetnek. Csak alaposabban utána kellett nézni, s máris jöttek az ötletek a vállalati szervezet korszerűsítésére is. Kiderült például, hogy nincs szükség osztályvezető-helyettesekre. Túl soknak találták a lépcsőt, amíg egy intézkedés a legfelső irányítástól a közvetlen végrehajtásig eljut, ezért felülvizsgálják többek között a főművezetői beosztásokat. Kik elégedettek? Amikor egyéni sorsokat, egy-egy ember saját érdeket érintő döntések születnek a már megszokott munkakörök megszüntetésével, az áthelyezésekkel. nehéz a szépen hangzó elveknek következetesen érvényt szerezni. Számolni kell ellenállással is. Nem ment zökkenők nélkül a Fémműveknél sem a több száz embert közvetlenül érintő intézkedéssorozat, s a körültekintő előkészítésnek, meggyőzésnek köszönhető, hogy elenyészően kevés munkaügyi vita lett belőle eddig. Maradtak még „tüskék”, néTerven felül Temesvári József: — Volt. hogy azt mondtuk a falugyűlésén: emberek, ehhez és ehhez kellene a segítségük. Erre a:t mondták. nem lesz akadálya a munkának, de most nekünk egy ravatalozó kellene, azt építsünk először... És Nagy- kökényesen előbb készült el a ravatalozó, mint a másik munka. Terven felül vállalták az emberek a közös munkát, pedig már akkor is „be voltak táblázva". És amit még terven felül vállaltak: útépítés mindkét településen, a vízmúrendszer összekapcsolása, a tűzoltó- szertár építése, a gyermek- intézmények belső felújítása. s mintegy . hatvanezer négyzetméteres park gondozása. ápolása. Mindez tiz év alatt. 11 millió 1,51 ezer forintos segítséget jelentett a községben, s ez mindenképpen elismerésre méltó. Akárcsak a helyi üzemek, szövetkezetek és a környező vállalatok támogatása: a hatvani Lenin Tsz például sport- létesítmények karbantartásában. az útépítésben, a tűzoltószertár létesítésében vállalt jelentős szerepet, a Heves megyei Vízmű Vállalat szintén sokat segített. A pa- mutnyomóipáriák pedig az óvoda tervdokumentációját készítették el. a Mátraalji Szénbányák követ adott, a Mátravidéki Erőmű salakot, a hatvani vasutasok szintén övét hoztak az útépítéshez — A lakosság és az inté— mények támogatása nélkiV ezeket az eredményeket nem lehetett volna elérni — hangzott az elismerés.- — Amikor lehetőség nyílik rá, ki is fejezzük a köszönetün- ket a segítségért; a megyei hányán felmondtak emiatt, ám a mindennapok gyakorlata lett a leginkább meggyőző érv: az átszervezések tényleg haszonnal jártak. A munkaerő-gazdálkodás javítására készült tervekben — s erre a politikai, társadalmi testületek is ügyelnek — mindenütt ott vannak az egyéni érdekeket védő kikötések. Az állásidők felmérésével például egyáltalán nem az intenzívebb munka volt a cél: jobban megszervezni a termelők kiszolgálását, biztosítani a hatékony, de nem a hajszolt munka feltételeit. Érvényt kellett szerezni viszont a differenciált bérezés elvének. Sokan vannak ugyanis, akik megszokott munkaterületükön, a legkisebb erőfeszítés nélkül, rutinból dolgozzák le a napi nyolc órát, s elégedettek is „átlagos” jövedelmükkel. Még némi többletkereset árán sem akarnak másként, jobban dolgozni. Igen érdekes például, hogy néhány magasabb beosztásra kiszemelt dolgozó a nagyobb jövedelem ígérete mellett, sem vállalta bonyolultabb, felelősségteljesebb új munkakörét. íme, a nyugalmas állóvíz ... Pedig végső soron ez nemcsak a közösségnek, de az egyénnek is kárt okoz. ■ ■ ■ Megtartani a jó munkaerőt —■ változatlanul ez maradt a vezérelv a munkaerő-gazdálkodás javításának folyamatában. Csak jó hangulatban, demokratikus közösségekben lehet igazán hatékony a foglalkoztatás. A Fémműveknél most már öt évre készült program a munkaerő-gazdálkodásról. Ezt a tervet már természetesen követik majd újabbak. tanács emlékérmét 18. a helyi tanács plakettjét öt társadalmi munkásunk kapta már meg. A vízmű hatvani üzemegységének Széchenyi, illetve a Lenin Tsz Béke és Gagarin szocialista brigádja oklevelet vehetett át az önzetlen támogatásért... Ez a figyelmesség újabb és újabb tettekre sarkall! És máshol , . . ? Természetesen nemcsak Heréd és Nagykökényes lehet jó példa. Az utóbbi években egymással versengve álltak ..csatasorba” a települések lakói, hogy segítsenek közös gondiaink megadásában. . Hadd tegyük nindjárt hozzá, azt sem hagyták számításon kívül, hogy a legjobbaknak járó százezrek újabb és újabb fejlesztést, bővítést tesznek lehetővé. A településfejlesztési és virágosítási versenyben ugyanis nem kicsi a tét? Sajtótájékoztatón ismertette tegnap, kedden délelőtt a VI. ötéves terv munkavédelmi tennivalóit, a szak- szervezetek feladatait Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, az Országos Munkavédelmi Bizottság vezetője, a Magyar Újságíró Szövetség székhazában. A SZOT titkára bevezetőjében elmondotta, hogy tára megyei tanács jókora ösz- szegű jutalma, amelyet mindenütt a legégetőbb problémák megoldására fordíthatnak és fordítanak a helybeliek. S hogy ösztönző a legjobbak példája, az.t mutatja a rögtönzött, felsorolás a jelentősebb társadalmi munkákról: Márkáson iskolabővítésre került sor. Kompolton, Verpeléten, Feldebrön, Do- moszlón, Füzesabonyban, Hevesen a gyermekintézmények fejlesztésére szerveztek' társadalmi munkát. Ostoroson, Kerecsenden, Ecséden a vízhálózatot bővítették. Szükséges-e folytam' a sort? Bizonyságul talán elég ennyi is, hiszen- a ..mese” folytatódik, csak most ..óvodakorszakkal”. Amely a közeljövőben talán éppoly emlékezetes és dolgos múltunkat idéző lesz, mint amilyenek a korábbiak voltak... Szilvás István sadaltnunk fontos célkitűzése a munkavégzés legkedvezőbb feltételeinek biztosítása. A szakszervezetek XXIV. kongresszusára készülve egyre tudatosabb és tervszerűbb munkavédelmi tevékenységről számolhat be a társadalmi munkavédelmi , felügyelet. Az utolsó 15 évben ennek köszönhetően kétszázzal csökkent a halálos balesetek száma. A következő évek tennivalóiról szólva kiemelte a SZOT 1978. novemberi plénumán hozott határozatot, illetve a Minisztertanács tavalyi rendelete végrehajtásának fontosságát. Az első eredményekről is beszámolt: a Központi Statisztikai Hivatal például kidolgozta már az üzemi balesetek új nyilvántartási rendszerét. A Szabványügyi Hivatal elkészítette az új munkavédelmi szabványok tervezetét. Ezután kerül majd sor a szociális tervezés megváltoztatására — ebben szerepelnek ezután a munkavédelmi intézkedések is. Rangsorolják a munkavédelmi tennivalókat: első helyre kerülnek a közvetlen életveszélyt elhárító, utána a már előfordult veszélyhelyzeteket kiküszöbölő intézkedések és csak ezt követik a komfortosabb munkakörülményeket célzó erőfeszítések. Kiemelte, hogy a nagyberuházásokon — köztük a bélapátfalvi cementgyárban — tartott ellenőrzések szerint kifogástalan a munkavédelmi helyzet. A Népújság kérdésére válaszolva Sólyom Ferenc elmondotta, hogy újra szabályozzák a munkaverseny elbírálásának eddigi rendjét. A jövőben a gazdálkodó egységek vezetőit terheli egyértelmű anyagi és jogi felelősség a halálos balesetekért, de a kollektíva mentesül majd e balesetek kö- vetkezmén yeitöl. Beszámoltak a SZOT tisztségviselői az 1981-es nemzetközi munkavédelmi kiállításról is. A SECUREX !81 nevö kiállításon a jövő év áprilisában a munkavédelem legújabb technikai eredményeit mutatják majd be. A kiállítás jelmondata: Ember a biztonságért — biztonság az emberért. Kőhidi Imre NwüisiwG} 1980. október 29., szerda Kevesebben-többet Hogyan gazdálkodnak a munkaerővel a Fémműveknél? Idézet a vezérigazgatói Hekeli Sándor KÖZSÉGEINK TÁRSADALMI MUNKÁJA Túl a járdakorszakon... Útépítés a herédiek közreműködésével (Fotó: Szántó György)
