Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-19 / 246. szám
Gondok után, siker küszöbén A csányi „Búiakalász” portáján jártunk A csányi Budakalász Termelőszövetkezet a megye kisebb gazdaságai köze tartozik, sajátos profilja révén azonban gyakorta kelt érdeklődést. Itt kifejezetten a zöldségre, a dinnye termesztésére gondolunk, amely évről évre jelentősen hozzájárul a hazai és a külföldi piac ellátásához, illetve tetemes árbevételhez juttatja a közös gazdasagot. Nehány esős nap után, amit nagyon vártak már a csányiak, hiszen a kőkemény föld lehetetlenné tette az őszj talaj- előkészítést, végre napfényes reggelen látogathattunk Csányba, hogy számot adjunk a szövetkezetiek eddigi eredményeiről, a mutatkozó lehetőségekről. Vagyis arra kerestünk választ, hogy milyen zárást ígér az év? A búza segített Kétszáz hektáron termesztettek dinnyét ebben az esztendőben a csányiak. Sajnos, nem úgy váltotta be a reményeket, ahogyan erre számítottak. Jő húsz vagonnal kevesebb termett a tervezettnél, s az átvételi ár alakulása erősen befolyásolta az idei dinnye jövedelmezőségét. Egy ponton azonban neon engedtek a gazdaság vezetői, ez pedig az exportkötelezettseg. A szezon lezártával 250 vagon- nyi ízletes, piros bélű csemege talalt vásárlóra, fogyasztóra külföldön, főleg nyugatnémet piacon. Ugyanekkor kedvező hangulatot teremtett a szövetkezetiek . körében a kilencszáz hektáron felüli búzatermés betakarítása. Ez a növény jóval a számításokon felül fizetett, másfél millió forint bevételi többlete behozta a diny- nyeben mutatkozó kiesest, nem beszélve a kenyérgabona jó minősegéről. kedvező betakarításai vesze- lyeztetve. Igaz. hogy a húsos. jó áron értékesíthető paprikából 21 vagonnyit elszállították már a gyártelepre. de legalább 10—12 vagon termés meg szaron van, s varja a további napsütést, hogy pirosodjék, Egy hónapja viszont nem kerülhette el a közös , gazdaság a súlyos elemi csapást. Szeptember első íeieben. egy vasárnap délután olyan jégverés pusztított a határban, amit mostanáig szenved 500 hektár kukorica. A jéggolyóbisok a növény levélze- tet tették tönkre, megfosztva párologtató felületétől, ezer! most lassúbb, nehezebb az érés. A tervezett 40 mázsás átlagra azonban így is számítanak Csanyon. Legfej lebb azt teszik hozzá: mi lett volna, ha ...1 A terv jön napos hatart Fagyveszélyben Jó ez a nappali főiméle- gedés, a kividult határ. Az viszont megrettenti a csá- nyiakat, hogy az eső szün- tével fagypont körüli éjszakák köszöntöttek a gazdaságra, különösképpen a Hatvani Konzervgyárnak' szerződési leg lekötött 54 hektár piútarninpaprika termesének Emlegettük a több esőt. ami a csányi áztatta. Hát ez rtenicsak a talajmunkák szempontjából volt igen hasznos, hanem kellett a már földbe került magvaknak is. Tervezett 930 hektárnyi kenyérgabonájukból ugyanis 400 hektáron már elvégeztek a vetést, továbbá 300 hektáron az őszi árpa jól előkészített ágyba kerül. Pillanatnyilag ennél még nagyobb gond a mélyszántás folytatása, hiszen mindmáig alig 300 hektárral végeztek. És ha 1981-től ugyancsak kedvező termest várnak, akkor az időjárás elromlása előtt ezer vagon szerves trágyát kell szétteríteniük a határ különböző részein. így fogalmaztunk: ugyancsak! Ezt a csányi „Búzakalász” szakemberei mondták ki előttünk, éspedig az idei gazdasági esztendő sikeres zárására vonatkoztatva. Mert dinnyeveszteség ide, paprikaveszély oda — közbeszúrva említsük még egyszer a jegkáii is! — november első harmadában úgy kívánják befejezni a szántóföldi munkálatokat, hogy azzal együtt fölrajzolódjék az 1980-as év gazdasági mérlege, amj már most egyértelműen jó, hozza a tervet. Moldva,v Győző A C6L ELŐTT AZ ATOMERŐMŰ BERUHÁZÁSA Vendégségben Pakson Az első rcaktnrblokk belső szerelőiére (Szántó György felvételei.) Megváltozik a csendes dunai táj „Ha meg tovább maradnánk, hamarosan képzett szakemberek lennénk az atomenergia hasznosításában.” Horváth Tamás, a csoportunk vezetője, a megyei pártbizottság munkatársa jegyezte ezt meg, miután meghallgattuk a vendéglátók igencsak alapos, de a kívülállók számára is érthető módon előadott szakmai ismertetőjét. Persze, csak a tréfa kedvéért mondta: hiszen valóban bonyolult, a hazai szakember számára is teljesen új feladat az. amit ma Paks jelent. Sok évig tartó, kemény tanulás kellett az ismeretek elsajátításához, amíg eljutottak idáig. Büszkén újságolták: a Paksi Atomerőmű Vállalatnál az első blokkot üzemeltető személyzet már felkészülve várja az indítást. Vendégségben jártunk a napokban Pakson. A Magyar —Szovjet Baráti Társaság megyei tagcsoportjainak vezetői, a járási-városi pártbizottságok munkatársai részére szervezte ezt a kirándulást, a leendő „testvér” meglátogatását a visontai Gagarin Hőerőmű MSZBT-tagcsoportja. Ez a testvér jóval nagyobb lesz a visontai óriásnál is. hatalmas erejével jövőre már segíti az idósebLakóíelep, amely újszerű épületeivel is különbözik a többiektől az országban Kiárusítás A kiárusításon két rövid ujjú inget vásároltam. Egy lilát és egy kéket, darabját 67 forint és ötven fillérért. Igazán csinos holmik voltak. rögtön használatba is vettem egymás után mind a kettőt. Olyan kellemes viselet volt ez a két ing, hogy valósággal belejük szerettem. Élveztem simogató ölelésüket. A mosás után a két új ing száradt a fregolin. Unokaöcsém szerint „haláli modem’" volt a kék foltos lila és a lila foltos kék, de nekem eredetiben valahogy jobban tetszettek. Következett hát a hipózás, a tejben áztatás, a sózás. Sikerült is elérnünk, hogy a kék. illetve lila tavacskákat fehér, illetve sárgás folyócskák fussák körül és által. Ezek után betettem egy nylonzacskóba a két inget és vittem a Patyolatba, aztán a szövetkezetibe, majd a maszekhoz. Kértem, könyörögtem. dupla árat ígértem, de mintha összebeszéltek volna, egyik sem vállalta. Vissza a zacskóba, bánatosan bandukolok hazafelé. Útközben betérek a piacra, vásárolok a termelőnél egv Ink* «safbanack«» As papírból tekeri zacskó az erett gyümölcstől nyomban átázik. Mit tegyek? Kiveszem a két inget a nylonból. a vállamra dobom, és helyükre teszem a barackot. Alig lépek hármat, érzem, hogy valaki rángatja az ingeimet. Egy nagyra nőtt kamasz. Rosszallóan megcsóválom a fejemet, az ujjarri- mal ráfenyegetek, és megyek tovább., azaz mennék, ha nem állná el az utamat a hölgy. Népviseletbe (cifra ing. pantalló) öltözött, jól táplált asszonyság. Hamiskásan kacsint, és előveszi az erszényét. Jaj, nekem! Mit akar ez tőlem? — Bocsánatot kérek ... — mondom zavartan és megpróbálok finom testcsellel elhúzni mellette. — Anyu. tud magyarul — hallom ekkor a hölgy hátterében álló kamasz hangját. — Csakugyan! — A hölgy elkapja a karomat, es maga felé fordít: — Beszél magyarul is? — Csak magyarul beszélek. — Akkor mondja meg magyarul — mosolygott ram —, mit kér érte? — Tessék.? — neaefc rá értette*«! — Megveszem mind a , kettőt. — Micsodát? — Ne féljen, most men-) tek el a rendőrök. — Ötöt adok a kettőért — > szólt ekkor a földből elő- ) bújva egy cingár emberke. < — Hohó, uram! Én voltam itt előbb — taszítja dühösen - félre a hölgy, akii újra az; erszényével birizgálja az or- $ romát: — Szóval mennyi? Mondanék valamit neki. de már nincs ott, mert egy szemüveges úr elsodorta. Az állt előttem öt másodpercig, aztán a sokszoknyás néni került a helyére, majd a szakállas legény. Olyan volt az egész, mint valami rémálom. Menekülni próbáltam, de egyre jobban szorult körülöttem a fényé- ( gető embergyűrű. Épp se- £ gitségévt akartam kiáltani,; amikor egy erős kéz megra- ; gadta a karomat, kiemelt a í tömegből, magával vitt a ; szemközti ház kapualjába. j A dohos, cúgos félhomály- > ban .tértem magamhoz. A S maj-komban nyolc százast f szorongattam, de a két ked- j véne ingem eltűnt a vállam- ; ról. i (S. £ ) > bekel az ország energiaellátásának nagy munkájában.. Érthető hát a kíváncsiság; hazánk e legnagyobb beruházása. a nemzetközi összefogás szép példája, a cél előtt áll. Az atomerőmű vállalat MSZBT-aktíváinak vendégeként. ha csak rövid időre is. de bepillanthattunk az ország minden részéből ide- sereglett szakemberek, munkások életébe, láthattuk a Duna partján magasodó erőművet az óriás daruk erdejében. Magyarországon 1950 és 1977 között a villamosener- gia-hálózat csúcsterhelése 486 megawattról 4700 megawattra nőtt. Ez az ütem ma sem csökkent, így a terhelés 1990- re várhatóan már 12—14 ezer megawatt lesz. Milyen kicsinek tűnik így már a visontai erőmű 800 megawatt teljesítménye! Igencsak szükség lesz tehát az új, a minden eddiginél nagyobb teljesítményű energiaszolgáltatóra. amely új fűtőanyaggal is dolgozik, az atomenergiát hasznosítja. 1966-ban kötötték meg a magyar—szovjet államközi egyezményt, ennek az elmúlt években történt kiegészítése alapján határoztak úgy', hogy 19S4-ig üzembelép a paksi atomerőműben négn. egyenként 440 megavatt teljesítményű reaktorblokk. Az erőmű persze ezután is tovább épül. távlatokban az 5000 megawatt teljesítménv a cél. A Szovjetunióban már jó néhány atomerőmű dolgozik évtizedes tapasztalatokkal. Szovjet szakemberek segítségével készültek a tervek, szovjet gyártmányú a berendezések túlnyomó . többsége. A novovoronyezsi oktatóközpontban képezték ki és képezik ma is folyamatosan az erőművet kezelő magyar munkásokat. Az építkezésen szovjet szakértők mellett dolgoznak itt több más országból is: csehszlovák, lengyel, NDK-beli munkásoké egy- egy terület. S nemcsak a baráti államoknak, de az egész országnak össze kellett fogni e hatalmas munkában: dolgoznak itt jócskán Heves megyéből is. Nemegyszer számoltak már be büszkén lapunkban például a Mátra- alji Szénbányák dolgozói, hogy több milliós értékben szállítanak acélszerkezeteket Paksra. Ahogy a feladatok megkívánják, úgy jönnek ide a brigádok megyénk építőipari vállalataitól is. Az’ olvasónak, aki mostanában számtalan gazdasági elemzéssel, takarékosságra ösztökélő publikációval találkozik, biztosan sokat mond ez a szám: 80 milliárd forintba kerül a paksi beruházás. Tavaly, amikor már nagyobb lendületet vett a munka, ötmilliárd forint értéket építettek be itt, a Duna partján, az idén pedig 11 millí- árdot terveznek. Katz József, a biztonságtechnikái osztály, vezetője volt egyik kalauzunk. Tíz éve végzett egyetemet a Szovjetunióban, gépészmérnök. Tőle tudtuk meg, ho- gj'an fékezik meg itt a nukleáris energiát, mit is jelent az urán 235, amely az erőmű üzemanyaga lesz. Szakemberek tsgjwm ö£ö> tettunk. dé annyit megtudtunk, hogf kis rudak formájában hozzak, cirkónium burkolatban az uránt tartalmazó üzemanyagot, szovjetunióbeli dú- sítókból. Kazettákba rakják és ezeket kötegekben engedik a reaktor aktív zónájába. Amikor feltöltik. 42 tonna üzemanyagot raknak be; 11 hónap után áll le az erőmű, s akkor cserélik ki ennek egyharmadát. Sugárzás? Biztonság? Mi lesz a vízzel? Természetes, a legtöbben erre kíváncsiak mindenütt az országban, ahol csak szóba kerül ez az erőmű. Megnyugtatni nem szándékozunk senkit, de kétségtelen, a biztonságtechnikai előírások itt szigorúbbak a Szovjetunióban alkalmazottaknál is, különösen a víz tisztaságára ügyelnek nagy gonddal. Nem véletlenül: 45 ezer köbméter lesz óránként az erőmű vízforgalma! Már jó ideje mérik a természetben levő sugárzás erősségét a környéken, hogy az úgynevezett „null”- szintet beállítsák. Az erőmű üzembe lépése után e2 a sugárzás csupán egy százalékkal lehet nagyobb. Három- kilométeres körben teljes a kontroll, 28 kilométeres körben pedig meghatározott pontokon végeznek ellenőrzéseket. ötvenkilométeres körzetben vizsgálják viszont például a tejet. Ezek a szigorú előírások biztosítják,’ hogy a hagyomán3'os erőműveknél is jóval kisebb lesz a szennyező hatása a környezetre. Fiatal technikus mutatta be az első blokk építkezését. Ő az úgynevezett printer körben, tehát a reaktor körül teljesít majd szolgálatot. — Űj dolog ez, s mint minden újtól, ettől is lehet félni — mondta. — De én bízom abban, hogy biztonságos lesz a munkahelyem. Miért? Két évtizede működnek már ilyen erőművek —: biztonságosan. Gyarmati László, a Paks! Atomerőmű Vállalat pártvezetőségének titkára szólt azokról a változásokról, amelyek a kis1 Duna-parti faluban. végbementek az elmúlt évtizedben. A község déli részén körülbelül kétezer lakás épült az itt dolgozóknak, az erőmű személyzetének. Munkásszállás itt nincs, ezekben a lakásokban kaptak helyet ideiglenesen az építők is. — Elterjedt a híre, hogy ak: ide jön dolgozni, mindjárt lakást kap. Az ország minden részéből százával jöttek aztán, nem igazán olyanok, akiket mi itt ’szeretnénk letelepíteni. Nem is kaptak lakást; egyébként, mint mindenütt, itt is gond a lakások biztosítása, gyorsan fejlődik, gyarapodik" ez a település. Tízezer ember dolgozik most is a beruházáson. Azt hiszem, elég, ha csak ennyit mondok, s nem sorolom a gond j arakat, a tennivalóinkat. Tavaly, november 7-én ala-J kult az ösztöndíjasok klubja az erőműnél. Azok a szakemberek a tagjai, akik a Szovjetunióban szereztek diplomát, vagyis igen sokan az itt dolgozók közül. Ez a klub rendszeresen szervez találkozókat külföldről jött munkásokkal, tagjai az ország különböző részébe kirándulnak szovjet kollégáikkal és családtagjaikkal. Igaz,' éppen ezek az ösztöndíjasok sokat utaznak a szakmájuk miatt is. Egyik héten az NDK-ba, a másikon a Szovjetunióba, utána esetleg Csehszlovákiába. Munkás hetek, hónapolj vannak még hátra itt, Pakson. Vendéglátóink sem titkolták gondjaikat, amikor az épülő erőműben kalauzoltak.' De. mint ők mondták, egy a fontos: ..felépítjük az erőművet .. (lékeli Sándor 1981 aktober 13,,