Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-11 / 213. szám
.4 tudományos kutató inka haszna akkor érezhető igazán, ha a lehető leggyorsabban a gyakorlatban is alkalmazzák eredményeit. Mai összeállításunk példákat mutat be, egyebek között a Központi Fizikai Kutató Intézetből A technika történetéből A televízió fejlődése — Anyarozs — Mire alkalmazzák a Fischer-Tropsch-eljárást? A televízió nem kötődik — mint találmány — egyetlen feltaláló nevéhez: létrejötte sok tudós kutatásának eredménye. Felvillantunk 55 évvel ezelőttről, 1925-ből, a képátvitellel kapcsolatos néhány találmányt. Paul Nip- kow (1860—1940) német mérnök a közvetítendő kép elé egy kerek tárcsát helyezett, amelyen csigavonal mentén lyukak voltak fúrva. A tárcsát forgatta, és így az egyes lyukak egymás alatt fekvő sorokat alkotva haladtak el a kép előtt. A tárcsa után fotócella volt elhelyezve és a képről visz- szavert fény a tárcsa nyílásán keresztül jutott a fotócellára. Max Dickmann 1906-ban vetette fel a gondolatot, hogy a fenti, ún. „Nipkow- tárcsa” (1884-es találmány) helyett inkább a Ferdinand von Braun által feltalált katódszcillográfot alkalmazzák, — az ún. „Braun-csö- vet” — mert az elektronsugárral sokkal nagyobb sebesség érhető él, mint Nip- kow mechanikus képbontójával. Végül 55 évvel ezelőtt 1925-ben, Max Dieckmann és Rudolf Hell megszerkesztette a televízió egyik lényeges alkatrészét, a Braun-féle csövön alapuló elektronikus kébfelbontót. Ugyanebben az évben szerkesztette meg John Logie Baird (1888— 1946). a televízió angol úttörője a Televízor készülékét, amelynek elvét a londoni Tudományos Múzeumban elhelyezett demonstratív készülék mutatja be. ★ Az anyarozs tulajdonképpen a rozs betegsége, amit tömlősgomba idéz elő. Megnő tőle a rozsszem, megvastagodik, kívül sötétibolya, belül fehér testté alakul át: ez a tulajdonképpeni „anyarozs”. Nagyobb adagja mérgező, meg kell tőle tisztítani a takarmányként felhasznált rozsot, mert az állatokon bőrfertőzést, sőt járványszerű betegséget is okozhat. Az utóbbi évtizedekben azonban felhasználják a gyógyszeripar alapanyagaként szülés utáni vérzések megszüntetésére, erős fejfájás csillapítására, ideges szívdobogás. basedowkór. glaukóma. sőt tengeri betegség gyógyítására is. Éppen ezért mesterségesen is állítanak elő anyarozst,, a rozstáblák gépi fertőzése révén. Ezt a módszert 50 évvel ezelőtt. 1930-ban Békésy Miklós fedezte fel. ★ 55 évvel ezelőtt, 1925-ben alkalmazták először az ún. Fischer-Tropsch-eljárást azaz a szén átalakítását nagyüzemi módszerrel, hajtó- és kenőanyagokká. Kokszon vagy barnaszénért keresztül hidrogént vezettek át és katalizátor jelenlétében, többféle tisztító eljárás után az alkalmazott nyomásnak megfelelően, különféle produktumot nyertek: olefint, alkoholt, nehéz szénhidrogént. Ezek feldolgozhatok kenő- és üzemanyagokká. A múbenzingyártásnak napjainkban fokozott jelentősége an. Kováts Andor A Pílpkow-tárc«» Egyhónupi kutatómunka — százmilliói megtakarítás Tudományos eredményeink a gyakorlatban A XI1 kongresszuson a Központi Bizottság Kádár János elvtárs előterjesztésében elhangzott beszámolója a gazdasági építőmunka feladatairól szóló részben foglalkozott a tudomány és. a gyakorlat kapcsolatával. Többek között megállapította: „Fejlődésünk mai szakaszában különösen nagy jelentőségű, hogy fokozottan támaszkodjunk a tudomány erőire. A kutatási eredmények gyorsabb és szélesebb körű gyakorlati alkalmazása csak a kutatóintézetek és a termelő, gazdálkodó egységek jó együttműködésével oldható meg... A tudományos és műszaki eredményeket gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban." Kongresszusi felszólalásában részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel Szabó Ferenc, a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) főigazgatója. Felszólalásának egyik részletét azóta többször idézték már, arra mondott példát, hogy színvonalas tudományos bázisra támaszkodva néha akár egyetlen kutató is hathatós segítséget tud nvújtani. A Paksi Atomerőmű terveinek zsűrizéséhez kontrollszámí- tásokat végeztek, többek között a sugárvédelmi betonfalakra vonatkozó számításokat is ellenőrizték. Egyetlen kutató kb esy hónapig dolgozott a témán, az eredmény 100 millió forint értékű importanyag megtakarítása volt. ..Természetesen e mögött hosszú felkészülés volt és ott volt az intézet tudományos potenciálja is” — mondotta Szabó Ferenc. Magyar atomtechnikai kultúra A magyar atomtechnikai kultúra megteremtésében meghatározó szerepe volt a KFKI-nak. Az 1959-ben indított szovjet gyártmányú atomreaktor döntő hatással volt a KFKI tudományos programjaira, s kitűnő reak- torfizikus gárda nevelődött ki. Már évek óta a kutató- központban dolgozik nyolc szocialista ország nemzetközi kutatókollektívája. Kísérleti eszközük — egy zéró teljesítményű reaktor — mellett olyan számítógépi program- rendszer kidolgozásán fáradoznak. amely a következő reaktorgeneráció, az 1000 MW-os reaktorblokkok zónájában lejátszódó események pontos nyomon követésére képes. Mérési módszerekét dolgodnak ki az atom- erőművi reaktorokhoz. A termohidraulikai kutatások is a jövő a to merőmű-ti pusziinak fejlesztéséhez nyújtanak értékes adatokat. Ezeknek a kutatási programoknak az eredményei beépülnek a szovjet reaktorfejlesztők munkájába, s a következő évek atomréaktóraiban hasznosulnak. De a sokéves Naperőmű a világűrből Amerikai kutatók szerint az 1990-es években a megva- lósftás stádiumába lép az alábbi elképzelés. Egy, a világűrben keringő napelemekből felépített erőmű segítségével a földön hasznosítható formában lehet a napsugárzás energiáját közvetlen elektromos energiává alakítani. A becslések szerint az így előállított energia költségei összemérhetők lesznek az egyéb úton-mó- don előállított energiák költségeivel. A tervek szerint az egyes űrerőművek 5X20 kilométer kiterjedésűek lennének és a termelt elektromos energiát mikrohullámok sugároznák a Földre, kb 4 kilométer sugarú. kör alakú területre. A mikrohullámú sugárzás intenzitását olyan alacsony szinten tartanák, hogy az ne legyen káros az emberi szervezetre. kutatómunka során összegyűlt tapasztalatokat közvetlenül is hasznosítják sok területen a Paksi Atomerőmű építésénél. A már idézett példán túlmenően a KFKI készíti a paksi, igen korszerű környezetellenőrző rendszert, segítséget nyújt mérési módszerek kidolgozásában, aktív szerepet vállal a Pakson dolgozó szakemberek kiképzésében. A sugárvédelmi kutatások során kifejlesztett új típusú, ún. termoiuminesz- cens dózismérő az atomerőművek. mellett az űrhajózásban is felhasználásra került. Megvalósították, a szocialista országok között elsőként, a kutatóreaktor számítógépes irányítását, aktív szabályozását. Hasonló rendszert szállít a KFKI dollárelszámolású piacra, a Szovjetunió által Líbiában ép;tendő kutatóreaktorhoz. Automatizált irányítási rendszerek A KFKl-ban kifejlesztett számítógépekre és számítástechnikai eszközökre alapozott rendszerek széles körben elterjedtek. A KFKl- ban tervezett és épített automatizált irányítási rendszerek működnek a kőolaj- és földgáziparban. erőművekben, üveggyárban, vagy a Kámai Autógyárban. (Nincs egységes gyakorlat a népgazdaságba került eredmények hasznosságának megítélésére és mindegyikének nem is határozható meg forintban a haszna. Az egyik erőművi adatgyűjtő rendszer információira építve el lehetett kerülni a hazai beépített erőművi teljesítmény csaknem 5%-át kitevő blokk egyébként kényszerű kéthónapos leállását! Ügyviteli-adatfeldolgozó számítástechnikai rendszerek működnek a KSH-ban, a Pénzügyminisztériumban. tanácsoknál, bankoknál, biztosítónál, külkereskedelmi vállalatoknál, vízműveknél és másutt. Egyre szélesül a számítógépes rendszerek laboratóriumi alkalmazása is mind hazánkban. mind a szocialista országokban. Az eredmények színvonalát mutatja, hogy a szocialista táboron belül polgári területen felmerült legnagyobb ilyen jellegű feladat. a szovjet termonukleáris fúziós óriásberendezés, a T—15 tokárnak adatgyűjtő és folyamatirányító rendszerének létrehozását a KFKI- ra bízták. Együttműködés az iparral Néhány további, kiragadott példa a KFKI eredményeinek népgazdasági hasznosulásáról. Hosszabb ideje szoros kapcsolatok kötik ösz- sze a KFKI-t a Magyar Optikai Művekkel. A MÖM KFKI fejlesztésű lézereket A Lauchhammer Barnaszénbánya Kombinát (NDK) kiettwitzi külszíni fejtésében a fedőkőzet elszállításához külfejtési szállítószalagos berendezést is használnak. Ez a szállítási technológia a tudomány és a technika magas fokű alkalmazását követeli meg. A fejtést lényegében irányító- készülékkel felszerelt traktorok végzik. E munka racionalizálására irányított lézersugaras eljárást vezettek be. A szállítószalag végén lézerállványt állítanak fel, ezen van az irányító toldalékkal ellátott lézerszerkezet. A szalag elején egy traktor áll. amelynek a tetejére lézer-vevőkészüléket szereltek. A vezetőfülkében piros, fehér és zöld lámpával ellátott jelzőkészülék van. Miután a traktor és a lézer az üzemeltetés megingyárt, a hajlékony lemezes információtároló gyártásánál is felhasználja a KFK1- tól átvett fejlesztési eredményeket. A MOM adatai szerint a gyár teljes termelésének 17%-a kapcsolódik ki- sebb-nagyobb mértékben a KFKI eredményeihez. Az acélok oxigéntartalmának folyamatos, gyártás közbeni ellenőrzéséhez a KFKI neut- rongenerátoros analitikai laboratóriumot fejlesztett ki. és helyezett üzembe a Dunai Vasműben. A kb. 2 millió Ft értékű műszerpark felhasználósával a Dunai Vasmű néhány év alatt több száz millió Ft értékű megtakarítást ért el. A tudományos eredmények nemcsak az iparban, esetenként a mezőgazdaságban (automatizált laboratórium, fehérje- és nedvességmeghatározási módszerek, stb.), vagy az orvostudományban a gyógyításban is jelentkeznek. Kutatásfejlesztési társulások Az utóbbi években létrejöttek különböző intézetek között a közös kutató-fejlesztő munka lehetőségei. 1976-ban alakult meg az első kutatásfejlesztési társulás, amelynek feladata nagy integráltsági fokú félvezető eszközök gyártástechnológiájának kidolgozása. A két akadémiai és két ipari kutatóintézet munkáját összefogó társulás létrehozásában döntő szerepe volt a KFKI- nak. 1978—79-ben a KFKI további három társulás alapításában vett részt, mindhárom a számítástechnikával és alkalmazásaival kapcsolatos. Ezek sorában alakult meg a Számítástechnikai Kísérleti Üzem Betéti Társulás a KFKI. az SZKI és a VIDEOTON részvételével; a társulás egyik célja „a kutatási eredmények jobb hatásfokkal történő hasznosítása, a számítástechnikai eredmé- nvek az eddig elértnél hatékonyabb érvényesülése. ..Hosszú távon megalatjozza majd az együttműködéseket a következő ötéves terv új vonása, a népgazdasági tervhez. kapcsolódó Országos Középtávú Kutatás-Fejlesztési Terv kidolgozása. A KFKI a jelenlegi elképzelések szerint a mikroelektronika, az atomerőművek biztonságos üzemeltetése. az automatizálás és számítástechnikai alkalmazások programiaiban rendszerintézmény. illetve bázisintézmény szerepkört tölt majd be. Az OKKFT megvalósítása, a gazdasághoz kapcsolódó kutatások koncentrálása minden bizonnyal elősegíti majd az eredmények gyorsabb, hatékonyabb népgazdasági hasznosítását. Jéki László Központi Fizikai Kutató Intézet dítására jelzést kap, megkezdődik az irányítási folyamat. A lézersugarat a traktor vevőkészülékére irányítják. a középen lévő tükröt érő lézersugarat a fehér ellenőrző lámpa kigyulladása teizi. Ezután megkezdődik a fejtés. A traktor vezetője úgy kormányoz hogy a fehér ellenőrző lámpa lehetőleg mindig világítson, ez azt jelenti, hogy a megfelelő irányba halad a traktor. Jobbra vagy balra történő eltávolodása esetén (a zöld vagy piros lámpa felvillanásánál) az irányt változtatni kell. A további fejlesztésnél a kormányzást teljesen automatizálják. s így a vezető minden figyelmét a fejtésre koncentrálhatja. Ezzel a munka pontosságát is növelték. A szalagfejtésnek ezt a gazdaságos módszerét más üzemek is átvették. Lézertechnika a külszíni bányászatnál Kossuth 8.25 Fúvószene. 8.45 Népi zene. 9.44 Zenevár. 10.05 Hobbydominó. 10.35 Poule- ne: Az emberi hang (Egy- felv. opera). 11.19 „Amíg a rendelet megvalósul ___” 11.4 1 Utazás a Balaton körül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Kihaló mesterségek. 12.50 Zenemúzeum. 14.30 Szabadpolc. 15.10 A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 15.20 Mai dalok. 15.28 Litera-tu- ra. 16.05 Babits Mihály: Beszélgetőfüzetek. 16.15 Szigeti József hegedül. 17.07 A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.36 Délutáni rádiószínház. Macska a felségvizeken. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Szimfonikus zene. 20.00 Meditáció. 20.10 Népi zene. 21.05 A rádió dalszínháza. 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthírek. 22.30 Wagner operáiból. 23.32 Bolgár zeneszerzők műveiből. Petőfi 8.33 Napközben. 10.33 Zene- délelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Munkahely a szabad ég alatt. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Dalok és táncok. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Körmendi Vilmos szerzeményeiből. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Nyolc rádió nyolc dala. 19.03 Az elvált asszony. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Reklámparádé. 21.14 Kabaré- csütörtök. 22.14 A tegnap slágereiből. 23.11 A dzsessz a 70-es években. Szolnok 17.00 tői 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szerkesztő: Dobog Béla — Olivia Newton-John énekel. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. 16.30 Kosztroma (Szovjet film). 16.40 Egy hét a lakatlan szigeten. 17.20 Délalföldi krónika. 17.55 Tévébörze. 18.05 Telesport. 18.30 „Eletet az éveknek”. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Száguldás a semmibe (Amerikai film). 21.35 Családi kör. 22.25 „óbudai búcsú". 23.15 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 Május 36. — avagy egy fordított nap a világ... 19.30 Tv-híradó. 20.00 Búrt Bacharach (Angol zenés fim). 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Baltazár professzor. 21.20 A révkalauz egy napja (Finn rövidfilm). 21.35 A hölgy egy kissé bogaras (Magyar film). Mmm® 1980. szept. 11., csütörtök 9
