Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Á sah halála IRÁN A SZOKÁSOS FESZÜLTSÉGEK és bizony­talanságok hétköznapjait élte és ezen — iszlám or­szágról lévén szó — semmit sem változtatott az a tény. hogy éppen vasárnap volt. A lapok Khomeini- nek azt a kijelentését elemezték, hogy nem szabad a hadsereget testületileg felelőssé tenni a minapi puccskísérletért, valamim Baniszadr elnök nyilatko­zatát taglalták, amely szerint „nem vállalná az együttműködést” olyan kabinettel, amelyet kizárólag az iszlám köztársasági párt vezetéséből hoznának létre. Az iráni fővárosban akkreditált nyugati diploma­ták éppen azt latolgatták, vajon a Baniszadr-bejelen­tés fényében mi várható még ,.az elnök és Behesti ajatollah közötti ellentétek fokozódásától”, amikor a teheráni rádió adását megszakítva közölte a hírt: egy kairói kórházban hatvanéves korában meghalt Reza Pahlavi. az iráni pávatrón volt uralkodója. PAUL A VI KÉT ÉV HÍJÁN NÉGY ÉVTIZEDIG * . állt az ország.élén és mintegy másfél esztendővel él­te túl 1979. január 16-án bekövetkezett trónfosztását. Uralkodásának módszerei, kül- és belpolitikai célki­tűzései. távozásának emlékezetes körülményei, sajátos odisszeájának állomásai közismertek. A kérdés most az, hogy a volt sah halála után várható-e bármilyen belső változás Iránban, módosulhat-e az ország kül­politikája. A kérdés annal izgalmasabb, mert az esetleges vá­laszban benne foglaltatna az amerikai túszok sorsa is, annak minden esetleges bel- és külpolitikai kö­vetkezményével együtt. Teheránban nem sokáig hagyták találgatni a vi­lágot. Baniszadr szóvivője sietett kijelenteni: a sah halala semmit nem változtat az iráni—amerikai vi­szonyon és a túszügyön. — Jó —. mondhatnák —, de végül is ez csak az egyik hatalmi csoport vélemé­nye. Ez önmagában igaz. Csakhogy annak a csoport­nak a véleménye, amely —« Baniszadr elnökkel az élen — iráni viszonylatban valamennyi más csoport­nál Nyugat-barátabbnak tűnik. AKAR ÉRTHETŐ ÖNVÉDELMI REFLEX nyomán, akár más okból sietett nyilatkozni az* elnök szóvivő­je, a belpolitikai helyzet fényében el kell hinnünk neki, hogy a sah halála valóban nem tekinthető lé­nyeges változást kiváltható tényezőnek, Ez már csak azért is valószínű, mert a most be­jelentett biológiai elmúlását, esztendőkkel megelőzte a volt uralkodó végleges és visszavonhatatlan poli­tikai halála. , Harmat Endre MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Szov_ jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a Krim-félszigeten találko­zott Gustáv Husáükal, Cseh- S7.1ovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkárával.' a Csehszlovák, Szocialista Köztársaság elnöj kével, aki a Szovjetunióban üdül. MOSZKVA: Az esti órákban a nemzet­közi- űrexpedíció tagjai s az állandó személyzet sajtókon­ferenciát tartottak a világ, űrben: válaszoltak a földi irányító központban tartóz-' kodó újságírók kérdéseire. ÜJ-DELHI: £ pakisztáni hadsereg egységeit az afgán ellenfor, radalmárok oldalán vetették be Pakisztánban, a helyi be- ludzs lakosok és az afgán el­lenforradalmárok között ki_ robbant fegyveres összecsa­pásban — jelentették Isla- mabadból. A beludzsisztáni Nushki város körzetében le­zajlott összecsapásban több helyi lakost megöltek Az említett térségbe a hadsereg parancsnoksága gépkocsizó osztagokat irányított. OTTAWA: Kanadában bejelentették, hogy az ország kilép az Egyesült Államoknak a Szovjetunió elleni gabona­embargóját támogató álla­mok sorából. Hozzátette;; azonban, hogy Kanada egy­előre nem akarja növelni gabonaeladásait a Szovjet­uniónak. Hanzen Argue, a kanadai búzabizottság minisztere ki­jelentette azt is. hogy az embargóhoz való csatlakozás eleve hiba volt. amelyet a korábbi konzervatív kormány követett el. Utóbb kiderült, hogy Kanada volt az. eayel­len nyugati ország, amely valóban csökkentette a Szov­jetunióba irányuló gabo.-v szállításait, miközben pél­dául Ászt rali a rekord- exportot ért el — mondta Argue. Ki vesz részt Pahlavi temetésén? Az iráni újságok rendkívüli A képen ujjongó irániak. Reza Pa óla rí. volt iráni uralkodó vasárnap délelőtt Kairóban, a maadi katonai kórházban. 60 eves korában meghalt — jelentetlek be hi­vatalosan Kairóban. A hit forrása Szadat. egyiptomi el­nök irodájának egyik mun­katársa. A sah halálát, a Mena egyiptomi hírügynök­ség is jelentette egysoros gyorshírben Csupán néhány órával a volt sah halála előtt Pahlavi egyik kezelőorvosa közölte, hogy a rákban szenvedő be­teg kritikus állapotban volt. Reza Pahlavit. aki az egyiptomi elnöktől március­ban kapott politikai mene- .déket. június 27-én magas lázzal és mellkasi fájdalmak­kal szállították ismét kór­házba. 'miután huzamosabb ideje mar kezelték. Később, korházi hírforrásokból isme­retessé vált, hogy Reza Pah­lavi hasnyaIjthugye szomba­ton este erősen bevérzett, és a beteg felig sokkos állapot­ba került, vasárnap reggelre pedig állapota igen válságos, ra fordult. A maadi kórház é.s a Pah­kiadásban adták hírül a megbuktatott uralkodó halálhírét. (Népújság teleiotó — AP—MTI—K3) % lavi gyógykezelésével megbí­zott francia—egyiptomi or- v as cső port telefonon nem volt elérhető. A REUTER hírügynökség jelentese szerint a pávatróri egykori urát. akit az iráni forradalmi rendszer halaira ítélt nepellenes bűnei miatt, az egyiptomi királyi család mauzóleumában temetik el. A jelentés szerint meg halá­la előtt előkészítették sírhe­lyét. ★ Nehez dilemma előtt, al^ nak a Kairóban akkreditált diplomaták: reszt vegyenek-e Reza Pahlavi temetésén, vál­lalva az iráni kormány rosz- szallását, -vagy sem, kiváltva ily módon az egyiptomi ha­tóságok nehezteléset — je­lenti az AFP Kairóból. Diplomáciái források sze­rint Nagy-Britannia képvi­selője nem lesz. ott a teme­tésen, A Fehér Ház még nem döntött, bár Carter elnök részvéttáviratot küldött a sah családjának. Franciaország viszont elküldi nagykövetét. A közös piaci országok elő­zőleg állítólag megegyeztek, hogy nem képviseltetik ma­gukat. de Franciaország ké­sőbb szembehelyezkedett ez­zel az állásponttal. Ausztria negyedszázada II. Gazdaság és politika az enyhülés szellemében Ausztria ma gazdaságilag és politikailag kiegyensúlyo­zott ország. Ennek előzmé­nyei az államszerződésben keresendők, és abban, hőgv a szuverén Ausztria a sem­legesség útját választotta. Dr. Gregor Woschnagg. az Osztrák Külügyminisztérium sajtó- és információs osztá­lyának vezetője így beszélt az ország újjászervezéséről: — Az államszerződés alá­írását követő öt évben sike­rült helyreállítani • gazdasá­gunkat. Rendeződött az egy­kor német tulajdonban lévő üzemek helyzete: Ausztria visszakapta, illetve visszavá­sárolta azokat a .vállalatokat, amelyek a háború után a négy megszálló hatalom bir­tokába kerültek. Ezután je­lentős átszervezés történt, amelynek eredményeként, ma iparunk magas műszaki színvonalú, munkaigényes termékeket gyárt. Például gépkocsit, elsősorban bizo­nyos terepjáró típusokat: ezek eladásakor kevésbé kell megküzdeni a nagv cégek, a Volkswagen, a FIAT. stb. versenvkéoes gyártmányai­val Ugyanakkor kihasznál­juk a kooperáció adta lehe­tőségeket. a General Motors például alkatrészgyártó üze­met épít jelenleg Ausztriá­ban. Az állam sokat segített az iparfejlesztésben: kői cső­&4Jlerwsm 1880. július 29., kedd nőket, vett fel. vállalta a pénz bizonyos fokú higulasat is a munkanélküliség elke­rüléséért. Ennek eiédmenye, hogy lényegében teljes a fog­lalkoztatottság. sőt 150 ezer vendégmunkás is dolgozik nálunk. A fejlődés lényeges ténye­zője volt a semlegességből eredő nyitottsága is: az or­szág nem kötődik szorosszá­lakkal a Közös Piachoz. Ausztria nyugati külkereske­delmének számottevő részét az NSZK-val bonyolítja le. s mivel az NSZK gazdasága jól viseli á recesszió megpró-, báltatásait, a nehézségek szomszédunkhoz is kevésbé „gyűrűznek be” A schilling ugvancsak a márkához kö­tődve lett Nyugat-Európa egvik legstabilabb, „legke­ményebb” valutája. Dr. Fritz Bock így foglalta össze az államszerződés alá­írása óta eltelt huszonöt év­ről alkotott véleményét: „Megvalósultaik a lemények. amelyeket azokban az idők­ben táDláltunk. Bebizonyo­sodott hogv gazdaságilag és oolitikailae a semlegesség á lesme°feielőbb Ausztria szá­mára.” Ezt bizonyítja az a tény. hogv az országban ma nincs számottevő politikai erő, amely az államszerző­dés megváltoztatását hirdet­né. „vasv kétségbe vonná a semlegessé” fenntartásának előnveit . A ké* .nagy" a kormánvzó Szor;“lista Párt és az ellenzéki Néopárt ere­je nagyjából egyforma, de jellemző — és ez adja a po­A bécsi ENSTNváros egyik érdekes, Y-alakú épüleíe (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) litikai .stabilitás alapjai —. • hogy közöttük e kérdésben nincs ellentét, sót azzal pró­bálják megnyerni a szavazók bizalmát, hogy a maguk ér­demének tüntetik fel az ál­lamszerződés létrehozását. A szilárd gazdasági és bel­politikai helyzet adja meg a lehetőséget Ausztriának, hogy ■ kis ország létére viszonylag jelentős szerepet .látsszon az európai politikában. A sem­legesség nem jelent elzárkó­zást a világ problémáitól. Mindenki megerősítette, aki­vel e kérdésben szót váltot­tam. hoav a békés egymás mellett élésnek nincs : reális alternatívája, s ezért min­dent meg kell tenni a/ eny­hülés érdekében Ausztria e szándék jegyében rendezte kapcsolatait1 valamennyi szomszéd iával, szorgalmazza a madridi ta’álkozó megtar­tását helyesli és támogatja a politikusok szemé1 vés esz­mecseréit. „A kétoldalú megbeszélésekből még soha­sem származott kár” — mon­dotta Bruno Kreisky, ami­kor Schmidt kancellár moszkvai útjáról kérdezték. Helsinkiben pedig arról be­szélt. hogy a konfliktusok elkerüléséért már a békében mindent meg kell tenni, az­az létrejöttüket kell meg­akadályozni. E szándékok jegyében tö­rekszik arra Ausztria, hogy. minél nagvöbb szerepet játsszon az ENSZ-ben. hogv Becs. * New York és Genf után (mellett?) ENSZ-város legyen Ezért épült a Duna és az Öreg-Duna által hatá­rolt szigetén az UNO-City- nek nevezett nermetközi'kon- feveneiaközoont. A sokolda­lú nyitottság egyik érdekes, de itt korántsem szokatlan jele: a most újjáépülő Du- na-híd. a Reichsbrücke mel­lől látszik a távoli Iszlám Központ épületegyüttese is. Bistey András (Következik: A „keleti kapcsolatok”) Tengerjogi konferencia nyílt Genfben Hétfőn Genfben 150 ál­lam képviselőinek részvéte­lével megkezdődött az EJISZ III.. tengerjogi kon­ferenciája 9. ülésszakának második „menete”. Az ülés­szak tavasszal New Yorkban kezdte meg munkáját, de akkor pár hetes tanácskozás után július végéig elnapol­ták. Mint az AP rámutat, a derűlátás, amely az 1973-as megnyitás óta minden egyes ülésszak megkezdésekor ta­pasztalható ' volt, ' eddig egyetlenegyszer sem igazo­lódott be. Számtalan- ered­ménytelen tanácskozás zaj­lott le. és csak egy-egy kérdésben született meg­egyezés. A jelenlegi ülésszakra vár annak a kérdésnek a meg­oldása. hogy a tengerfene­kén szétszórtan, 20 ezer láb-' nál mélyebben fei vő, gaz­daságilag hasznosítható szik­lák mely állam vagy álla­mok felségjoga alá tartoz­nak. í Növekvő ellenállás Bolíviában Bolívia római katolikus püspökei az emberi jogok megsértésevei vádolták a ka­tonai puccsal hatalomra ke­rült jobboldali juntát, s kö­vetelték az alkotmányos rend helyreállítását, a demokrá­ciához való visszatérést. . A püspökök háromnapos tanácskozásuk után szomba­ton La Pazban kiadott nyi­latkozatukban kéményén bí­rálták a katonai rezsim ha­talomátvétele óta elkövetett erőszakos cseiekmenyeket. a halálos áldozatokat követelő es sebesüléseket okozo bru­talitást. egyházi létesítmé­nyek feldúlását és kifosztá­sát. tömegtájékoztatási esz­közök megrongálását, a la­kosság megfélemlítését. Bírálták a törvényen kí­vül tevékenykedő, irregüláris fegyveres csoportokat is. amelyek a július 17-i állam­csíny óta politikusok, mun­kásvezetők és újságírók szá­zait tartóztatták le és hur­colták el — tettük leplezé­sére gyakran mentőautókon. Egvébként a juntával szem­behelyezkedő mintegy száz bolíviai állampolgár — aki­ket a rendőrség köröz — a La Paz-i külföldi nagykövet­ségeken keresett és talált menedéket. Luis Garda Me­za tábornok rezsimje meg­tagadta tőlük a . menekült­státust: és mindaddig nem engedi őket távozni Bolíviá­ból, amíg azok az országok, amelyeknek La Paz-i diplo­máciai képviseletei befogad­ták a menekülteket.. ..nem vallanak színt'' a junta irá­nyában. Eddig egyetlen or­szág sem ismerte el a Meza- juntát. Szombaton ismét sztrájkba lépett mintegy 10 000 bolí­viai bányász, akiket-a junta fegyveresei csütörtökön azzal kényszerítettek a munka fel­vételére, hogy elvágták élel­miszer-utánpótlásukat. Egy­házi körök szerint a .sztráj­kolok szakszervezeti szövet­ségük vezetőjének. Juan Le- chinnek szabadon bocsátását követélik. Lechint közvetle­nül az államcsíny után le­tartóztatták. bántalmazták és sebesülten ismeretlen helyre hurcolták. A bolíviai katonai juntá­nak a helyzet „normalizáló­dásáról” szóló állításai elle­nére La Paz külvárosaiban a dolgozók továbbra is ke­mény ellenállást tanúsítanak a puccsistákkal szemben — írja a Jornal do Brasil cí­mű brazíliai napilap. La Paz utcáin éjszakánként gránátrobbanások és géo- pisztolysorozatok zaja hall­ható. Folytatódnak a sztráj­kok. Naponta mintegy száz­ötven hazafit tartóztatnák le a hatóságok. Fasiszta suhancok be­törnek haladó politikusok és szakszervezeti vezetők há­zába. elhurcolták és megve­rik őket. A főváros stadi­onját a katonák — chilei mintára — hatalmas kon­centrációs táborrá változtat­ták — írja a Jornal do Brasil.

Next

/
Oldalképek
Tartalom