Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: \ A teheráni konferencia /I CÍM VOLTAKÉPPEN MEGTÉVESZTŐ. A „te-í heráni konferencia" mostanáig egyetlenegy konkrété és igen fontos eseményt jelölt: mint ismeretes, itt tar- tották — Roosevelt, Sztálin és Churchill részvételével / — a második világháború egyik legnevezetesebb szu-j per-csúcsértekezletét. Lehet, hogy 1980. június 2-től ,..a ) teheráni konferencia" kifejezés, legalábbis egy időre. > elveszti monopol-jellegét. Tegnap ugyanis ötven or­szág több. mint száz delegátusának részvételével olyan ; reprezentatívnak szánt nemzetközi értekezlet kezdő- j dött az iráni fővárosban, amelynek „az Egyesült Álla- ; mok Irán ellen elkövetett bűneinek kivizsgálása” len­ne a feladata. ■< Ennek a legújabb teheráni konferenciának a tar- j talmi vonatkozásait természetesen még nem részletez­hetjük. Nagyon sok. most még jórészt kiszámíthatat-: lan tényezőtől függ, mennyire lesz képes ez a népes gyülekezet a Washington által az iráni nép ellen való-j ban elkövetett bűnöket feltárni és ebből a jelen szá- 5 mára is aktuális következtetéseket levonni. AZ ÉRTEKEZLETNEK a ténye azonban már ön- > magában rendkívül figyelemre méltó, különösen ak-j kor, ha figyelembe vesszük az Iránban történő, illetve'; az országgal a nemzetközi porondon kapcsolatos ese­mények gyorsuló és néha bizony nem könnyen követ-! hető sodrását. Ami a belső viszonyokat illeti, az érte-; kezletet az élesedő hatalmi harc körülményei köze-1 pette hívták össze. E küzdelem egyik frontja — a sok közül — kétségtelenül Baniszadr köztársasági elnök; és ,,az iszlám fundamentalistáknak” a jelek szerinti Behesti ajatollah által vezetett tömbje között húzódik. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy Baniszadr csoportja j defenzívába szorult. A parlamenti választások ered-/ ménye éppúgy ezt tükrözi, mint a legfrissebb belpoli-j tikai fejlemény, az új kormányfő kinevezése. Ügy tü-; nik, Baniszadrnak nem sikerült a saját jelöltjét mi-, niszterelnökké tennie. A mindössze harmickét éves; Kalantari szállítási miniszterről, ákit most kormány-; fővé neveztek ki, éppen Behesti ajatollah jelentette ki,, hogy „igaz hívőnek és forradalmárnak” tartja. Ez a| dicséret legalábbis sejtetni engedi, hogy az új minisz­terelnök aligha lehet Baniszadr híve... A belső po-; rondhoz tartozik még a kurd felkelők katonai visz-j szaszoritása és részben az iráni—iraki határon kiújult, a korábbinál aggasztóbb szinten állandósulni látszó > harc. NEMZETKÖZI VONATKOZÁSBAN a legújabb; fejlemény Carternek az a kijelentése, amely a katonai; nyomás enyhítését és a gazdasági zsarolás erősítését > szorgalmazza. Ez akár annak a jele is lehet, hogy a > Fehér Ház azt reméli: a teheráni konferencia olyanj forgatókönyv része, amelynek egy későbbi (esetleg kora őszi?) szakasza a túszügy megoldásához vezethet.; Ha mégsem így lenne, a Fehér Háznak nem ez volna j az első — és valószínűleg nem is az utolsó — Iránnal kapcsolatos látványos tévedése ... Harmat Endre 5 PÁRIZS II. János Pál pápa hétfőn, franciaországi látogatásának utolsó napján felkereste az UNESCO, az ENSZ tudomá­nyos, kulturális és oktatási szervezete párizsi központ­ját. A katolikus egyház fe­jét az UNESCO székházában a szervezet vezetői és a tag­államok UNESCO-nagykö- vetei üdvözölték. BELGRAD A Borba hétfőn „Tartós elvek” című kommentárjában méltatta a 25 éve Belgrád- ban aláírt szovjet—jugosz­láv közös nyilatkozat jelen­tőségét. HELSINKI Valéry Giscard d’Estain? francia köztársasági elnök hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Finnországba ér­kezett. Kíséretében van Jean Francois-Poncet külügymi­niszter. Giscard személyében első ízben látogat francia államfő Finnországba. STOCKHOLM Hét ember meghalt és harminckilenc megsebesült, amikor hétfőn a svéd főváros­tól mintegy 200 kilométerre északnyugatra egy személy- vonat összeütközött üres szerelvénnyel. A balesetet fel­tehetően a jelzőberendezés­nek a rossz időjárásból ere­dő meghibásodása okozta. LONDON A hivatalos látogatáson Lon­donban tartózkodó Harold Brown amerikai hadügymi­niszter hétfőn megkezdte tárgyalásait Margaret Tha­tcher brit kormányfővel és Francis Pym hadügyminisz­terrel a két ország katonai együttműködéséről. ANKARA A török és az iraki illeté­kes hatóságok képviselői hétfőn találkoztak a két or­szág határán, hogy tisztáz­zák a vasárnapi incidenst — jelentette az AFF francia hírügynökség hivatalos an­karai forrásokra hivatkozva. A legfrissebb értesülésék szerint 13 halálos áldozata Van a határ mentén vasár­nap lezajlott lövöldözésnek. Nemzetközi tanácskozás — Teheránban hétfőn meg­kezdődött a/. Egyesült Álla­mok Iránnal kapcsolatos te­vékenységének feltárására hivatott, négynapos nemzet­közi konferencia, összehívá­sát az Irán ellen végrehaj­tott amerikai kommandóak­ció után határozta el Kho­meini ajatollah. Az értekez­leten 50 ország mintegy 300 küldötte — különböző pártok és felszabadítási mozgalmak képviselői. értelmiségiek, szakszervezeti aktivisták, bé­keharcosok — vesznek részt. Az Egyesült Államokból —, mint jelentettük — tíz­tagú küldöttség érkezett, jól­lehet Washington tízévi bör­tönbüntetéssel és pénzbír­sággal fenyegette meg a de­legáció tagjait, ha megszegik az utazási tilalmat. A pol­gárjogi küldöttséget Ram­sey Clark, volt igazságügy­miniszter vezeti, tagjai több újságíró, lelkész és profesz- szor, köztük a Nobel-díjas George Wald is. A függetlenség szállodában (a volt Hilton-hotelbanj ös­szegyűli delegátusok előtt Ghotbzadeh külügyminiszter felolvasta Khomeini ajatol­lah üzenetét. „Irán népe ed­dig csak azt tapasztalhatta, hogy a legtöbb ország támo­gatta az elnyomót és elítél­te az elnyomottat. Igazságot és pártatlanságot várunk önöktől... Reméljük, hogy a vizsgálat az elnyomót bé­lyegzi meg...” — hangoz­tatta az iráni vezető üzene­tében. emlékeztetve arra, hogy Carter amerikai elnök fegy­veres akciót rendelt el a független Irán ellen, és újabb katonai lépéseket helyezett kilátásba. Az üzenet felol­vasása után elhangzott be­Teheránban szédében Ahm-ad Salamatian, a konferencia főtitkára, az iráni elnök tanácsadója szin­tén reményét fejezte ki, hogy a tanácskozáson leleplezhetik az Egyesült Államok ..diplo­máciai normákkal leplezett imperialista politikáját”. A konferencián a tervek szerint bemutatják azokat az amerikai nagykövetségen ta­lált dokumentumokat, ame­lyek az iráni hatóságok sze­rint bizonyítékul szolgálnak az Egyesült" Államok tehe­ráni kémtevékenységére. Emellett feltárják az Egye­sült Államok több évtizede folytatott iráni politikáját is kezdve az 1953-as puccs rész­leteinek tisztázásával. A konferencia szervezői ugyan-, akkor hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi vizsgálat nem az amerikai túszok elítélésére irányul. Carter Nyug^l-Európánah szánja szerepét ként odaállítani — fejtegeti a lap. A Le Matin szerint egy amerikai vétó a kilencek ál­tal a Biztonsági Tanácsban előterjesztendő javaslattal kapcsolatban rendkívül sú­lyos precedens lenne a nyu­gati szövetségesek között. Carter elnök azonban a lé­cet olyan magasra helyezte, hogy el lehessen kerülni a legrosszabbat. A Le Matin értelmezése szerint az elnök csak néhány heti halasztást kívánt elérni és a nyugat­európai kezdeményezés az amerikaiak kezében egy újabb eszköz lehet arra, hogy nyomást gyakoroljon az izi-aeli kormányra. Ilfflereny Képsorozat Jordániában Súlyosnak ítéli a francia sajtó Carter amerikai elnök fenyegetését, amelynek ér­telmében az Egyesült Álla­mok kész vétót alkalmazni a közös piaci országok eset­leges közel-keleti kezde­ményezésével kapcsolatban, ha az a Biztonsági Tanács­ban a palesztin önrendel­kezés elismerésére irányul. A Le Figaro azt írja, hogy miután a Giscard d’Estaing és Leonyid Brezsnyev varsói találkozóját illető francia— amerikai vitát lezárta Francois-Poncet francia és Edmond Muskie amerikai külügyminiszter múlt heti megbeszélése, újabb inci­dens fenyeget a közös piaci országok készülő közel-keleti kezdeményezésével kapcso­latban Washingtonban a rossz nyelvek azt mondják, hogy Carter elnök, akinek a keze meg van kötve Izraellel szemben, most Nyugat- Európát kívánja bűnbak­BEJRÜT Palesztinellenes merény­letek sorozatát követték el hétfőn az izraeli megszállás alatt levő Ciszjordániában. A minden bizonnyal szél­sőséges cionisták által elkö­vetett merényletek mélysé­ges felháborodást keltettek. A gazai községtanács tilta­kozásul kollektíván lemon­dott. A nabluszi kórháznál — ahol Sakaa mindkét lábát amputálták — az izraeli hadsereg brutális kegyetlen­séggel oszlatta szét a palesz­tin tüntetőket, akik a pol­gármester iránti rokon­szén vüket fejezték ki; Szemtanúk szerint a kato­nák még a kórházépületben is könnygázt használtak. Nablusz, Ramallah és Bira városokban rendkívül kiéle­ződött a helyzet. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és az ellenállási mozgalom más vezetői rá­mutattak, hogy a terrorista múltú Begin miniszterelnök a ciszjordániai palesztin ve­zetők fizikai megsemmisíté­sével próbálja keresztülvinni a megszállt területek beol­vasztását. A PFSZ Izraelre és a Begin-kormányzatra hárította a felelősséget a merényletekért. Bassam Sakaa nabluszi polgármester feleségét hét palesztin asszonnyal együtt a múlt héten letartóztatták, s a megszállt területekén betiltották a nőmoz.galom politikai tevékenységéi. DÉL-KOREA Reform vagy erőszak? egyik barikádját bontják (Fotó: AP—MTI—KS) Rendkívüli politikai fe­szültségről. szinte polgárhá­borút idéző helyzetről ér­keztek hírek az elmúlt idő­ben Dél-Koreából. A Szöul­tól délre fekvő 800 ezres Kvangzsu napokig a felke­lők kezén volt, akik kiszo­rították a városból a rend helyreállítására odavezé­nyelt 10 ezer (!) főnyi ka­tonaságot. A kormányellenes megmozdulások nem korlá­tozódtak egyedül Dél-Csölla tartományra; utcai össze­csapások, sokezres diáktün­tetések zajlottak más körze­tekben, s magában a fővá­rosban is. A feszültség háttere A belpolitikai feszültség kiéleződésének hátterében álló tényezők közül a leg­fontosabb kétségtelenül az az elégedetlenség, amely az ország demokratikus irányú átalakulásának elmaradásá­ból fakad. Jó néhány szak­értő már Pák Csöng Hi el­nök tavaly októberi meg­gyilkolását is azzal magya­rázta, hogy a diktátor eltá­volításával az ellenzéki erők radikalizálódását akar­ták megakadályozni. Ezt a próbálkozást sugallta való­színűleg az USA is, hiszen az Egyesült Államoknak kipnuten n £*#3. június 3., kedd stratégiai érdekeinél fogva egyáltalán nincs ínyére, hogy ázsiai szövetségesénél ‘egy — elméletileg persze helye­selt — liberalizálódási folya­mat ellenőrizhetetlen, erő­szakos formában játszódjék le. Jobb megoldás lenne egy olyan „kézben tartott”, fe­lülről irányított reformpoli­tika, amely megszüntetné a Pak-rezsim egyes önkény­uralmi intézkedéseit. de nem vezetne a rendszer kül- és belpolitikai jellegének alapvető megváltozásához. A lakosság széles rétegei, elsősorban a diákok Pák Csöng Hi halála után való­di, s gyors demokratikus vál­tozásokat vártak. Az ellen­zéki pártok, főként a Kim Jung Szám vezette Üj De­mokrata Párt úgyszintén. Követelik mindenekelőtt a rendkívüli állapot eltörlését, a választások azonnali ki­írását, az 1972-es alkotmány felszámolását, s síkraszáll- nak a politikai foglyok sza­badon bocsátása, a cenzúra, a halálbüntetés megszünteté­se mellett. Mindebből már kiderül, hogy az ellenzék általános programja nem rendszerváltozásra irányul, hanem csak a polgári de­mokratikus berendezkedést szorgalmazza. A kevés is túl sok. ;: Az október óta eltelt né­hány hónap mégis azt bizo­nyítja: a Pák Csöng Hi he­lyébe lépett vezetés nem sie­tett el semmilyen intézke­dést. Az első csalódás az volt, hogy az elnök utódját a régi, fejbólintó Nemzet- gyűlés nevezhette ki. Az új elnök, Csői Kju Ha ez idáig jobbára csupán ígéretekkel szolgált, jelezve, hogy jóval lassúbb, felemásabb válto­zásokat tart csak elképzel­hetőnek. Hangsúlyozta pél­dául, hogy egy esetleges új alkotmánynak is biztosítania kell az „államhatalom folya­matosságát”, s — utalás az állítólagos észak-koreai fe­nyegetésre — szem előtt kell tartania a nemzetbiz­tonsági szempontokat. Szó sem volt tehát gyökeres sza­kításról . .. A majd két évtizedes Pak- korszakban nevelkedett ka­tonai vezetés egy része azonban még így is túl sok­nak tartja a polgári politi­kusok engedményeit. Fegy­veres akciókat is igénybe véve eltávolították a főtiszti kar számos tagját, akik el­fogadták a reformpolitikát, s Csun Tu Hvan személyében ma az a tábomók Dél-Ko- rea „erős embere”, aki a változások korlátozott mér­tékét is helyteleníti. Külö­nösen, hogy fennáll a ve­szély: a kormányellenes in­dulatok a gazdasági helyzet viszonylagos rosszabbodá­sával párosulva általános elégedetlenséghez vezethet­nek. (Intő jel volt például tavasszal több ezer bányász sikeres sztrájkakciója.) Az erőszak határai A hadsereg egységei a felkelők szél Kvangzsuban. ralizálódásd folyamatban, amelynek pedig a polgári kabinet amúgy sem diktált valami gyors tempót Dél- Koreában. Május 20-án le­mondott a kormány, beis­merve, hogy nem képes vé­get vetni az állandósult ut­cai összecsapásoknak, tünte­téseknek. A katonai ható­ságok ezt követő intézkedé­sei már nem vádolhatok „kétértelműséggel”: betiltot­ták a politikai tevékenysé­get, kiterjesztették a rend­kívüli állapotot, bezáratták a parlamentet, az egyete­meket. Tilos a munkabe­szüntetés, katonák őrköd­nek a stratégiai fontosságú diktatórikus vonal előtérbe kerülését jelzi. Több megfi­gyelő már arra is figyel­meztet:. Csun Tu Hvan tá­bornok a néhai rettegett és gyűlölt diktátor örökébe is léphet. Reformokat vagy erősza­kot? — ez az alternatíva jellemzi jelenleg az orszá­got. A politikai stabilitás el­érését csak az ellenzéki erők megfékezésével remélhetik a tábornokok, az erőszak vi­szont — hangsúlyozta a na­pokban Kim Jung Szám — fokozódó ellenálláshoz ve­zethet. A hadsereg „rend­csinálásának” sikere tehát kérdéses Dél-Koreában. Szegő Gábor Módosullak a vaiutavásárJási keretek 1980. június 1-től módo­sult a konvertibilis elszámo­lású valuták nem kereske­delmi árfolyama. Annak ér­dekében, hogy a külföldié utazó magyar állampolgárok valutában az eddiginek megfelelő ellátásban része­süljenek, a forintban meg­határozott valutavásárlási keretek az alábbiak szerint változnak: egyéni turisták személyenkénti valutavá­sárlási kerete 4500 forintról 5000 forintra, a többlet­valuta vásárlási keret 1500 forintról 1700 forintra emel­kedik. A látogatóként kiuta­zók az eddigi 500 forint he­lyett 600 forintért, valamint többletvalutát 300 forint he­lyett 400 forintért vásárol­hatnak. Az utazási irodák csoportos utazásain részt vevők költőpénzt félpanziós ellátás mellett napi 175 fo­rint helyett 200 forint, tel­jes ellátás mellett 105 forint helyett 120 forint összegben vehetnek igénybe. A .költő­pénzzel egyidejűleg sze­mélyenként 300 forint, he­lyett 400 forintért vásárol­ható többlet valuta. Az in- tézskedésekkel kapcsolatban részletes tájékoztatást a bankok, a valutáin szolgálta­tó helyek és az utaaási iro­dák adnak. (MTI) j A -hadsereg tehát fékező- Pontoknál, megsaaporodtak ként lép ieioabban a liber—a letartóztatások. Mindez a i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom