Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

► XXXI. évfolyam, 145. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. június 22., vasárnap Köszöntünk, Csuvasia! rflLAtS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mmsm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA iS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Oldódó közösségek I smerősöméit háza mögött — egy elva­dult, még be nem épített telken — már jó ideje ked­ves kis „kirándulásokra” vagyok figyelmes. Munka után olykor tucatnyian is összejönnek a zöldberf: tűz- revalot keresgélnek, bogrács körül sürgölődnek, majd alágyújtanak a rőzsének. limlomnak, s messzire illa­tozó gulyást vagy halásziét főznek. Amíg pedig a fi­nomságra várakoznak, ba­rátságos tereferével, meg­hitt beszélgetéssel csapják agyon az esetét. Mindig akad kevéske bor vagy sör, elő-előkerül a kártya, van eset, hogy valaki kihozza a hangszerét s felszáll a dal is. Halkan persze, inkább csak úgy maguknak, saját gyönyörűségükre. Teljes a derű egy-egy ki­sebb nyársalásnál is, vagy akár a legegyszerűbb uzsonnánál, amikor csak zsíros kenyér, hagyma, pap­rika, paradicsom kerül a leterített s körülült abrosz­ra. s nem az alkonyaiban lobogó lángok, s a hunyor­gó parázs romantikus han­gulatában múlatják az időt. Talán fel sem tűnne, ügyet sem vetnék rá — ha a bérházzal már kezdetben így. találkozom. „ Jól ■ emlék­szem azonban arra. amikor az ilyesféle összejárásokra sokáig nem volt példa. A nagy „szürke dobozba” pré- selődött családok tagjai a legjobb esetben is. évekig csupán köszöntek egymás­nak. Arra, hogy néha esét- leg be is kopogjanak a má­sikhoz, netalán bemerész­kedjenek a szomszéd Laká­sába, főleg pedig valami közös programot kifundál- janak — úgyszólván gon­dolni sem mertek. Nem emlékszenek már rá, hogy ki volt, aki kita­lálta a ház mögötti délutá­ni, esti összejöveteleket, ki volt. aki először tüzet gyújtott, s aki legelőbb mellé bátorkodott, de bizo- nycv. hogy jól tette — vall­ják most mindahányan a társaságban. Mert azóta egészen más a hangulat a bérházban, ki-ki közelebb került a másikhoz, a laká­sokban érzik a nagy csa­lád melegségét is. Eltűntek g lépcsőházak közötti vá­laszfalak, összeértek az emeletek, egymásra nyílnak az ajtók. Többen ülnek a névnapi asztaloknál, a rá­érős apukák vasárnap dél­előtti sétára viszik a szom­szédos srácokat is. az autó­sok túrákat szerveznek gya­logos barátaiknak. Oldódik a közösség — büszkélkedett legutóbb is ólesöen az ismerősöm — oontosabban: egyre inkább közösséggé oldódik a ko­rábbi heterogén társaság. A tanár, a kőműves, a bolti eladó, a hivatalnok nem­csak jó szomszédja, hanem barátja is már egymásnak. H a még nem is általá­nos, ami a házban történik, szerencsére azért már mind gyakoribb, S öröm ezt a kívülállónak is észrevenni. Gyóni Gyula Az első szovjet—magyar ürpáros és kísérete Szolnok negyébe látogatott Az első szovjet—magyar űrpáros és kísérete szombati napját• Szolnok megyében töltötte. A vendégeket: Va­leri} Kubászovot, a Szojuz— 36 parancsnokát és Farkas Bertalan kutató űrhajóst, Alekszej Jeliszejevet, a közös űrrepülés földi repülésirá­nyító parancsnokát, valamint az általa vezetett küldöttsé­get és Magyari Béla kikép­zett űrhajóst elkísérte Czi- nege Lajos hadsereglábor- nok. honvédelmi miniszter és Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. az MSZMP KB tagjai. Az érkezőket Szolnok város határánál, az 1919-es tanácsköztársasági emlékmű­nél Andrikő Miklóssal, a Szolnok megyei Pártbizott­ság első titkárával az élen a megye és a város párt- és állami vezetői köszöntötték. Az űrhajósok nyitott gép­kocsin tették meg az utat az ünnepélyes fogadtatás szín­helyéig, a városi tanács épü­letéig. A zászlókkal díszített utcák mentén szolnokiak . ez­rei álltak sorfalat, a tenye­rek tapsra verődtek, kife­jezve örömüket és tiszteletü­ket a kozmosz hősei iránt. A tanácsháza előtt' úttörők virágcsokrokkal köszöntöt­ték a vendégeket, akik ez­után a díszteremben tájékoz­tatót hallgattak meg a me­gye életéről, Valerij Kubá- szov és Farkas Bertalan — nagy érdeklődéssel kísért él­ménybeszámolójuk után — a többi vendéggel együtt, a házigazdák társaságában a Tisza men ti Vegyiművekbe látogatott. A kölcsönös üdvözléseket és a gyári ismertetőt követő­en a kozmonauták röpgyülé­sen találkoztak a vegyimű­vek munkásíkollektívájának képviselőivel, majd a nevü­ket .beírták a brigádnaplók­ba. MA Megújul az egri megyei kórház (Koós József írása a 3. ol­dalon) Köszöntünk, Csuvasia! (Kétoldalas -fényképes be­számoló) Három évtized az oktatásért (Pécsi István krónikája a 6. oldalon) Mi nem tudunk semmit? (Az alkoholizmus nem ma­gánügy, írja Deák Rózsi a 7. oldalon) Komáromy Évának átadták a Déryné-gyűrüt A miskolci-—egri színház évadzáró társulati ülést tartott Szombaton került sor a miskolci—egri színház évad­záró társulati ülésére Mis­kolcon. Miután Kulcsár Im­re, a Nemzeti Színház párt­titkára üdvözölte a jelenle­vőket, Gyarmati Béla igaz­gató megtartotta évadzáró beszédét. — „Jó színházat csinálnak mostanában az északi vége­ken” — idézett bevezetőkép­pen az együttes budapesti vendégszereplésének sajtó- visszhangjából. Mintegy ez­zel is alátámasztva, hogy a társulat nem csak új mű­vészekkel növekedett jelen­tősen, de az elmúlt tíz hó­nap alatt sokat emelkedett bemutatóinak művészi szín­vonala, rangja is. Úgy vélte, mindez leginkább annak kö­szönhető, hogy a színház megújításában, együttesének összekovácsolásában az új művészeti vezető Csiszár Im­re mellett cselekvőeh. lelke­sén vett részt a színészek többsége is. . A tavalyi, évadot, s. annak eredményeit részletesebben Csiszár Imre értékelte. Majd szólt arról, hogy jövőre több időt kívánnak biztosítani egy- egy darab megformálására, így az elmúlt évadi 16 pro­dukcióval szemben csak hét új bemutatót terveznek, hét régi felújítása mellett. A ter­vek közt szerepel Szép Ernő műve, a Cila ákác, Kálmán Imre nagyoperettje a Csár­dáskirálynő, Shakespeare két tragédiája a Lear király il­letve az Antonius és * Cleo­patra, Goldini és Machia­velli egy-egy vigjátéka a Mirandolrna és a Mandrago­ra. Maxim Gorkij darabja, a Kispolgárok, Labiche.: Ai olasz szalmakalap című bo­hózata, valamint Hubay— Vasa—Bánki feldolgozásá­ban az Egy szerelem három éjszakája című musical. Á gyermekek számára Lofting— Schwajda: dr. Doolittle és az állatok című mesejátékát állítják színpadra. A társulati ülésen szót kért Búzás Lajos, Heves megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője is, aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt esztendő' sikerei nyomán újabb magas színvonalú be­mutatókat vár a színházked­velő Heves megyei, egri kö­zönséggel együtt. Bízik ab­ban. hogy a kitűzött célnak megfelelően igazi politikus és népszerű színház lesz a miskolci—egri. Végül meg­emlékezett Márkusz László­ról, a Népújság elhunyt ro­vatvezetőjéről, aki kritikái­val. írásaival segítette éve­ken át a társulati munkát. Az évadzáró ' ülés oefejező aktusaként Rózsa Kálmán, a miskolci városi tanács elnö­ke átadta Komáromy Évának a Déryné-gyürűt. Ződi Imre, a Borsod megyei tanács osz­tályvezetője a tanács színhá­zi díjait, melyeket idén Tí­már Éva és Blaskó Péter kapott. Tolnay Ferenc a mis­kolci városi tanács osztály- vezetője átnyújtotta a Kul­turális Minisztérium jutal­mait. Végül Gyarmati Béla bejelentette, hogy Máthé Évát harmincegy esztendei művészi tevékenységéért a társulat örökös tagjává vá­lasztották.-(németi) Hatvan évvel ezélőtt csatlakozott Csuvasia az orosz föderá­cióhoz. Megyénk és a Csuvas ASZSZK között 1969 óta van testvéri 'kapcsolat. A baráti nép és megyénk dolgozóinak életéből, találkozásából villantunk fel néhány emlékezetes pillanatot lapunk 4—5. oldalán. fiz egri katonai kollégisták kibocsátó ünnepsége A, Magyar Néphadsereg el­ső középiskolai katonai kol­légiumát Egerben, történel­mi városunk falai között lé­tesítették — a Dobó István laktanya szomszédságában. A divatos, formaruhás kaló­riái kőílégistá'k "itnmúr hoz­zátartoznak a városlakókhoz; négy éven'át egri honpolgá­rok. Az idei kibocsátó ünnepség színhelye szombat délelőtt az egri Vörös Csillag Film­színház volt. Előtte a végzős kollégisták .búcsút v.ettek in­tézményüktől, tanáraiktól és nevelőiktől. Autóbusszal érkeztek a filmszínház elé. Egyetlen Hely nem volt üres, az első széksorokat a vég­zős növendékek, az. utánuk következőket a szülők, hoz­zátartozók töltötték meg. Az egri helyőrség fúvósze­nekara játszotta el a ma­gyar Himnuszt, majd Tasná- di-Varga Éva „Katona vagy" című versét hallgattuk. Ez­után következett a Magyar A kalonai kollégisták szocialista verseny mozgalmának három kiváló növendéke (balról jobbra): Horváth József, Tóth-Mihály és a görög származású Kanavosz Pimitriu. (Fotó: Perl Márton) Néphadsereg kiképzési fel-, ügyelő-helyettes ünnepi paf rancsának felolvasása. Az ünnepi parancs elismerését fejezte ki", a szülők, a taná­rok, a kollégium pedagógu­sai és a, végzett pövérjdéj^ekf 'többr eves niuhkajanátúéred';; rhéhyéiért. amelynek alaki­ján valamennyi diák jogot;, nyert arra, hogy katonai fő­iskolákon folytathassa ta­nulmányait. A kibocsátó ünnepségen dr. Miski Sándor , alezredes, a kollégium igazgatója, mon­dott beszédet. Elöljáróban üdvözölte a, megjelentek kö­zött dr. Vasas Joachimot, az egri városi pártbizottság tit­kárát, dr. Varga Jánost, az .egri városi tanács elnökét, Sárvári Istvánt, a Magyar Néphadsereg kiképzési fő­felügyelőjének helyettesét, a katonai főiskolák képviselő­it, s az elnökségben helyet foglaló egri gimnáziumok, szákközépiskolák igazgatóit. Dr.. Miski Sándpr ünnepi beszédében hangoztatta, hogy a középiskolai katonai kol­légium minden eddiginél .eredményesebben töltötte be feladatát. Ezt bizonyítja az is, hogy a végzősök cso­portja nyerte el a kollégium legjobb évfolyama címet. Az intézet növendékei vala­mennyien sikeres érettségi vizsgát tettek, s így elnyer­ték a jogot arra, hogy kato­nai főiskolákon tanuljanak tovább, megszerezve a szük­séges képzettséget a válasz­tott hivatásos ■ katonai tiszti pályához. Az eltelt évek so­rán — középiskolai tanulmá­nyok mellett — a kollégium lakói megismerkedhettek a különböző fegyvernemek­kel, harcegységekkel, a ka­tonaélet mindennapjaival, s mindez híven szolgálta, erő­sítette a választott élethiva­tás iránti szeretetett. Külön is köszönetét mondott a kol­légiumi igazgató a szülők­nek, akik a legtöbbet tet­ték azért, hogy fiaik a kato­nai pályát választották élet­céljukká. s választásuk mel­lett töretlenül kitartottak. A kiválóan végzett növen­dékek nevében Tóth Mihály veit búcsút az intézet veze­tőitől, középiskolai tanáraik­tól. A kibocsátó ünnepség az Internaeiönálé hangjaival zá«' rult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom