Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

VfLAG P^OLEIÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . Newism AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, Hl. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. június 18.. szerda Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, kedden délelőtt Szalay Istvánnak, Heves me­gye Tanácsa általános el­nökhelyettesének vezetésével ülést tartott a testület végre­hajtó bizottsága. A tanács­kozáson jelen volt Gellei Im­re, a Belkereskedelmi Minisz­térium munkatársa is. Első napirendi pontként a részt­vevők a megyei tanács jú­liusi ülésének előkészítését tárgyalták meg. majd dr. Nagy Sándor igazgató elő­adásában beszámoló hangzott el a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat tevé­kenységéről. Ezt követően a végrehajtó bizottság tagjai tájékoztatást hallgattak meg a Bükki Nemzeti Park létre­hozásáról szóló 1976-os hatá­rozat előírásainak érvényesü­léséről megyénkben. Lázár György felszólalása a KGST OLYAN ŰRPROGRAM RÉSZESEI VAGYUNK, AMELY A BÉKÉT, AZ ÉLE­TET, AZ EGÉSZ EMBERISÉG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA XXXIV. ülésszakán Prágában kedden délelőtt megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXIV. ülésszaka. A csehszlovák külügymi­nisztérium székházában. a Cernin-palotában lezajló ta­nácskozáson mind a tíz tag­állam magas szintű küldött­séggel képviselteti magát. A magyar küldöttséget Lázár György miniszterel­nök vezeti. Az ülésszak munkájában a KGST-tagál- lamok küldöttségein kívül részt vesz. Jugoszlávia dele-, sációja is. Jelen vannak to­vábbá vendégekként, meg­figyelői minőségben Afga­nisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Mo- zambik képviselői. Ugyan­csak lészt vesz a tanácsko­záson Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az elfogadott napirend szerint a testület megtár­gyalja a KGST-nek a tava­lyi, moszkvai ülésszak óta kifejtett tevékenységét; a tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági terveinek egyeztetésére irányuló mun­ka menetét, továbbá a hosz- szú távú együttműködési célprogramok és más integ­rációs intézkedések megva­lósításának. .kérdéseit; a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésének és a' ta­nács munkájának jobb szer­vezésére vonatkozó irányel­vek végrehajtását, főként a tagállamok nemzetközi gaz­dasági szervezeteinek haté­konyságát illetően. A délelőtti megnyitó ülé­sen mondott üdvözlő beszé-v deben Lubomir Strougal, a vendéglátó ország szövetségi kormányának elnöke többek között kifejtette: — Szervezetünknek, a KGST-nek létezése és egész eddigi tevékenysége érzékle­tesén példázza a népek kö­zötti kapcsolatok lenini el­veit, meggyőzően kifejezi a szocialista internacionaliz­must, a nemzeti és nemzet­közi érdekek elvszerű érvé­nyesítését. es fontos ténye­zőül szolgál közös céljaink — a szocializmus és a kom­munizmus építése, a világ­béke megszilárdítása — el­éréseben. Lubomir Strougal megnyi­tó beszéde után a csehszlo­vák kormányfő elnökletével elkezdődött a napirendi kér­dések megtárgyalása. Először Rudolf Rohlicek, a csehszlovák szövetségi kor­mány elnökhelyettese. a KGST végrehajtó bizottsá­gának 'soros elnöke terjesz­tette elő a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának egyéves tevékenységéről ké­szült jelentést. Szólt a KGST- tagországok gazdasági fejlő­déséről, megemlítve, hogy külkereskedelmük tavaly 12 százalékkal növekedett, egy­mással lebonyolított árucse­réjük pedig 7.7 százalékkal emelkedett, és elérte a 111 milliárd rubel értéket. Is­mertette azt a munkát, ame­lyet a végrehajtó bizottság a jelenlegi ötéves tervidő­szakra érvényes sokoldalú integrációs intézkedési terve _és a hosszú távú célprogra­mok megvalósítása, valamint a nemzetközi termelési sza­kosítás és kooperáció fejlesz­tése terén végzett, majd át­tekintést adott a többi KQST-tagáltam által a ku­bai. a mongol és a vietnami népgazdaság gyorsabb féi- 11 közléséhez nyújtott segítség­ről, végül pedig a KGST és az Európai Gazdasági Közös­ség tárgyalásairól. Ezután a végrehajtó bizott­ság beszámolójához hozzá­szólt a bolgár, a magyar, az NDK-beli, a kubai, a mon­gol, a lengyel, a román, a szovjet, a jugoszláv és . a csehszlovák küldöttség veze­tője. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke a KGST XXXIV. ülésszakának keddi tanácskozásán elmondott be­szédében a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kor­mány nevében köszöntötte az ülésszak részvevőit, majd rá­mutatott : — A végiehajtó bizottság beszámolójával és Rohlicek elvtárs szóbeli kiegészítőjé­vel egyetértünk. A beszámo­lóból és a szóbeli kiegészítő­ből egyaránt kitűnik, hogy — bár a korábbinál nehe­zebb feladatokat kellett meg­oldanunk —, kommunista és munkás­pártjaink vezetésével is­mét előbbre jutottunk szo­cialista gazdaságaink épí­tésében. Hogy ez így van. abban nemzeti erőfeszítéseink mel­lett semmivel sem pótolható fontos szerepet tölt be az a sokoldalú együttműködés, amelyet a KGST keretében valósítunk meg. — A beszámoló az elért eredmények méltatása mel­lett, igen helyesen, felhívja a figyelmet a még megoldatlan problémákra, és rámutat az előttünk álló feladatokra is. Ez fontos és nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy növelni tudjuk munkánk hatásfokát. — Véleményünk szerint a jelenleginél jóval több fi­gyelmet kellene fordítani azoknak a lehetőségeknek a felkutatására is. amelyek hasznosításával eredménye­sebben tudjuk leküzdeni a mai nemzetközi es világgaz­dasági helyezetből eredő ked­vezőtlen hatásokat. — Országunkban a koráb­binál jóval nehezebb felté­telek között ugyan, de ma­gabiztos és szorgalmas épí­tőmunka folyik. Ezt állapí­totta meg a Magyar Szocia­lista Munkáspárt ez év már­ciusában megtartott XII. kongresszusa is, amelynek határozatait egész népünk helyesléssel fogadta, s ezt a közelmúltban tartott ország- gyűlési és tanácsi választá­sokon szavazataival is meg­erősített. A kongresszus helyzetünk reális mérlegelése alapján úgy döntött, hogy a növeke­dés ütemét mérsékelve, a hangsúlyt a hatékonyság javítására, a gazdaságosabb termelési szerkezet kiala­kítására, meglévő erőfor­rásaink ésszerűbb kihasz­nálására helyezzük át. Ha nem’ ezt tesszük, néni tfidjuk leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyeket szá­munkra a megváltozott vi­lággazdasági helyzet, különö­sen pedig az energia- és nyersanyagárak megtöbb­szöröződése okozott, s amely megbontotta népgazdaságunk egyensúlyát. E helyzet meg­változtatásához alapvető ér­dekünk fűződik, ezért az egyensúly helyreállításának követelménye gyakorlati gaz­daságpolitikánkban minden mást megelőz. — Az e célokat szolgáló fejlesztési politika támogatá­sára a gazdaságirányítás esz­köztárát, ezen belül árrend­szerünket úgy módosítottuk, hogy a teiVnelőegységek gyorsabban és közvetleneb­bül érzékeljék a világgazda­sági — különösen az anyag- és energiaárak változásából eredő — hatásokat. Gazdál­kodó szervezeteink elé tuda­tosan igen szigorú követel­ményeket állítottunk. — Ezt a gazdaságpolitikát folytatva 1979-ben — és az idén eddig eltelt öt hónap­ban — jelentősen előrelép­tünk a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk mérleghiányának mérséklé­sében. Ez az exportképes ter­melés fokozása és a behoza­tal erős megszorítása mellett itt is csak úgy volt lehetsé­ges. hogy a megtermelt nem­zeti jövedelem belföldi fel- használását csökkentettük, a lakosság életszínvonalát pe­dig lényegében az előző évi szinten tartottuk, és a közki­adások mérséklésére is szá­mos takarékossági intézke­dést vezettünk be. Pártunk nagyra értékeli, hogy népünk megértette, elfo­gadta és kész cselekvőén- támogatni ezt a programot. — Céljaink elérésében sa­ját erőfeszítéseink mellett a másik legfontosabb feltétel­nek ‘ a nemzetközi munka- megosztás — különösen a szocialista gazdasági integrá­ció — további fejlesztését tartjuk. Magyarország kis or­szág. Gazdasága közepesen fejlett. Már önmagában ez is érthetővé teszi, hogy miért érintenek bennünket olyan érzékenyen a világgazdaság változásai. — Kérem, engedjék meg, hogy befejezésül a szocialis­ta országok közötti gyümöl­csöző együttműködésnek ar­ról a minket érintő újabb ragyogó eredményéről szól­jak, amely az Interkozmosz- program keretében lehetővé tette, hogy a magyar nép fia. Farkas Bertalan — követve csehszlovák, NDK-beli. len­gyel és bolgár elődeit — pa­rancsnokával, Valerij Nyiko- lájevics Kubászovval, a Szovjetunió kétszeres hősével sikeres űrrepülést hajthasson végre. Népünk tisztában van vele. és sohasem felejti el. hogy erre csak a Szovjet­unió hatalmas tudományos és technikai eredményei alap­ján, önzetlen és internacio­nalista segítségével kerülhe­tett sor. Ez jutott kifejezés­re abban a lelkes fogadta­tásban is, amelyben az űr­hajósokat és a velük együtt érkezett' szovjet barátainkat hétfőn, a budapestiek száz­ezrei részesítették. Lázár György ezután kö­szönetét mondott a közös űr­repülést lehelövé tevő Szov­jetuniónak. A közös Űrrepü­lés — mondotta befejezésül — tovább erősítette népünk hazafias és internacionalista érzelmeit, a Szovjetunió irán­ti tiszteletét, közös ügyünk, a szocializmus, a kommuniz­mus győzelmébe rétéit hitét. A keddi plenáris tanács­kozás további részében fel­szólaltak az ülésszakra ywwUgyelöként. meghívott országok képviselői is. (MTI) fiz iírlicafosolc keddi programja A szovjet—magyar űrpáros kedden látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémián, s részt vett az MTA tanácsa és az Inlerkozmosz tanácsának együttes ülésén. Képünkön: Vali ríj Kubászov átadja Szentágotai Jánosnak az úrból hozott fényképet. (MTI To-tó — Népújság telefotó — Kí>> Az első szovjet—magyar űrrepülés résztvevői, Vale- rij Kubászov, a Szojuz 36. parancsnoka, és Farkas Ber­talan kutató-űrhajós, a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án kezdték keddi program­jukat. Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi repü­lésirányító parancsnoka, a hazánkban tartózkodó szov­jet delegáció vezetője és Ma- gyari Béla kiképzett űrhajós társaságában az MTA elnök­ségének és Interkozmosz-ta- náesának ünnepi ülésén ta­lálkoztak a hazai tudomá­nyos élet vezetőivel, s mind­azokkal a tudósokkal, kuta­tókkal, akik közvetlenül is részt vettek a szovjet—ma­gyar űrprogramban. Valerij Kubászov, Farkas Bertalan, Alekszej Jelisze- jev és Magyari Béla nemzet­közi sajtókonferencián vett részt ezután az Interconti- nentál Szállóban. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke üdvözölte a kozmonautákat, majd Alekszej Jeliszejev mondott bevezetőt. Emlékeztetett ar­ra. hogy két hete fejeződött be az első közös szovjet— magyar űrutazás, amely újabb fejezettel gazdagította a kozmosz kutatásának nem­zetközi krónikáját. Az MTI tudósítójának kér­désére Alekszej Jeliszejev elmondta: két nap múlva végzik majd el a Magyaror­szág területe fölött azokat a különleges fényképezéseket, erőforráskutatási és más vizsgálatokat, amelyek a szovjet—magyar űrutazás tu­dományos programjában sze­repeltek, dé a Szaljut 6. ak­kori pályája miatt nem ke­rülhetett rájuk sor. A Népszabadság tudósító­jának kérdésére válaszolva Valerij Kubászov arról szá­molt be a többi között, hogy a vállalkozás eredményeinek feldolgozásához a szakértők­nek időre van szükségük. A kísérlete« közül kiemelte a technológiai vizsgálatok je-, lentőségét. Farkas Bertalan azokat a vizsgálatokat mél­tatta. amelyeket a Diagnoszt elnevezésű műszer tett lehe­tővé, a repülés előtt és után, az űrhajósok életműködésé­nek „feltérképezésére”. Hangsúlyozta: o magyar mű­szerek js kivétel nélkül jól működtél;, lehetővé tették az eredményes munkát. A szovjet—magyar űrkuta­tási együttműködés jövőjé­ről szól.va a magyar űrhajós a TASZSZ tudósítójának vá­laszolva rámutatott: az em­ber vezette űrhajóval vég­zett közös munka csak egy része a szocialista országok Interkozmosz-programja ke­retében megvalósuló együtt­működésnek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája minden lehetőséget megad arra, hogy a magyar tudósok műszerei, berendezései to­vábbra is eljussanak a ' vi­lágűrbe. s remélhető, hogy a közös űrrepülések is folyta­tódnak majd. Ehhez kapcso­lódva Valerij Kubászov alá­húzta: ez a program mind­két ország, ’s az. egész világ tudományát gazdagítja, kizá­rólag békés célokat szolgál­va. További terveikről mind Farkas Bertalan, mind Ma­gyari Béla elmondotta: to­vább- akarnak tanulni — Farkas Bertalan például a Műszaki Egyetemen —, de ugyanakkor azt sem szeret­nék, ha megszakadna kap­csolatuk a világűr kutatá­sával. . Alekszej Jeliszejev ehhez hozzátette: a közös űr­repülések folytatásáról az I n lerkozmosz ta nácsá tiak kell döntenie, de minden bi­zonnyal sor kerül majd er­re, és újabb magyar űrhajós útjára is. A valóság ezen a téren megelőzi a fantáziát. Farkas Bertalan meleg sza­vakkal szólt Csillagváros kollektívájáról. Köszönetét mondott a magyar űrhajós mindazoknak, akik az űr­utazás idején elküdték nekik üdvözletüket, akik együtt éreztek a közös űrrepülés résztvevőivel. ..Nagyon sok üdvözletét, jókívánságot kap­tunk. s valamennyit szerel­ném ezúton is megköszönni'’ — mondotta. Az első szovjet—magyar -űrpáros délután a Csepel Vas- és Fémművekbe látoga­tott. Valerij Kubászov es Farkas Bertalan társaságá­ban volt az Alekszej Jelisze­jev vezette szovjet küldött­ség és Magyari Béla is. A vendégeket az üdvözlő feliratokkal, zászlókkal dí­szített gyáróriás pártbizottsá­gának tanácsterme előtt Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos hadseregtá­bornok. honvédelmi minisz­ter, Kovács Antal. az MSZMP KB osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai, továbbá a kohó- és géoipari tárca, a Külügyminisztérium képviselői, valamint a Cse­pel Vas- és Fémművek ve­zetői, munkásainak küldöt­tei fogadták. Ott volt Vla­gyimir Pavlov is. A tanácsteremben Garat Vilmos vezérigazgató és Ernszt Antal, a KB tagja, a vasmű pártbizottságának el­ső titkára beszélt az üzem munkájáról, egyik legna­gyobb ipari fellegvárunk éle­téről. A vendégek a házigazdák társaságában üzemlátogatás­ra indultak. A nagy múltú üzemből a csepeli sportcsarnokba veze­teti. a vendégek útja. Itt — (Folytatás a 2. oldalon> Csepelen nagygyűlés keretében találkoztak az űrhajósok a fővári* dolgozóival. Képünkön Farkas: Bertalan beszédét mondja. ,- (MTI toló — Népújság telelöto — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom