Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

Az eskütételtől az atomenergia-törvényig (2.) Képviselőink a T. Házban A ciklus kezdete óta eltelt fel esztendő alatt képviselő­ink ugyancsak belekóstoltak már a parlamenti munkába. Az 1975-ös téli ülésszak után jócskán akadt, tennivalójuk itthon, a választókerületek­ben is. A napi munkahelyi feladatok ellátása után ki-ki a maga körzetében dolgozott tovább: képviselői fogadó­napokat tartottak, megyei és helyi tanácsüléseken vettek részt, hogy tájékoztassák vá­lasztóikat az országgyűlés munkájáról. Időről időre cso­portüléseken találkoztak egy. mással szűkebb hazánk ..honatyái", s megbeszélték a közös teendőiket. Amolyan ..házi fogadónap” is volt az ilyen találkozó: a szárnyai­kat próbálgató fiatalokat cgy-egy nehezebb ügy kap­csán számtalan jó tanáccsal látták cl tapasztaltabb kép­viselőtársaik. Decembertől a tavaszi ülésszak kezdetéig szinte ész­revétlen ül suhant el az idő. Vastag borítékban megérke­zett az év első parlamenti tanácskozásának anyaga: a honvédelemről, az emberi környezetvédelemről szólt a törvényjavaslat. s egy mi­niszteri beszámolót jelzett az előzetes program. Honvédelemről — az anya szemével Az ülésteremben nagy ér­deklődés előzte meg Czinege Lajos — akkor még vezér- ezredes — honvédelmi mi­niszter expozéját. — A honvédelem egyre inkább az egész nép ügye, a haza védelméért érzett fele­lősség mélyen gyökerezik a társadalom minden rétegé­ben — mondta a miniszter. — A honvédelem nemzeti üggyé, az egész nép felada­tává, mindennapi munkájá­nak részévé vált. Ifjúságunk­ra jellemző, hogy becsülettel teljesíti sorkatonai szolgála­tát, s tesz eleget kötelezett­ségének a hadseregben és a határőrségnél, ahol sok ezer katona szerez a polgári élet­ben is hasznosító szakkép­zettséget. .. A törvényjavaslat próbája, hogy elfogadják-e. A törvé­nyé, hogy végrehajtják-e? A honvédelemről szóló — s ak­kor törvényerőre emelt — javaslat ma közös eredmé­nyeink védelmének, békés épitömunkánk biztosításának alapja. Ezt, tudva, egyhangú­lag szavazták meg a tör­vényt képviselőink. — A: anya szemével néz­ve is megfelelő a törvény — vélekedett annak idején az ülés szünetében Vadkerti Miklósáé. — Sokoldalúan gondoskodik a fiatal kato­nákról. De magának a tör­vénynek a „hangulata” az, ami általában megragadja az embert: a békére építő, a békességet védő paragrafu­sok hangulata. A folyosói beszélgetést Úszta Gyula egészítette ki: — Erős, edzett fiatalokra van szükségünk a minden­napi életben, s így hazánk védelmében is. A törvény nemcsak a jelennek szól, mert amíg él az ember, min­dig lehet feladata a haza vé­delmében. .. A szüzbeszéd előjele: mikrofon és egy pohár víz A parlamenti felszólalások csalhatatlan előjele, hogy az ülésszak szüneteiben a tech­nikai személyzet tagjai mik­rofont szerelnek az illető képviselők asztalkáira, s odakészítenek egy-egy pohár vizet. Ezalatt az Országház páratlan szépségű folyosóin és a büfében zajlik az élet. A nyári ülésszak egyik szü­netében — az élelmiszerek­ről szóló törvényjavaslat vi­tája, illetve elfogadása után — a büfé egyik sarkában Komjáthy Aladár. Vadkerti Eperjesi Iván kávéztak, beszélgettek me­gyénk képviselői. — Ügy tűnik, a parlamen­ti büfé nem készült fel az élelmiszertör vényre, mert képviselöfánkot most sem lehet kapni.., — évődött egyikük. A derűs társaság­ban csak Eperjesi Iván ma­radt komoly: amolyan ..szűz- beszéd" előtti magábaszállás volt ez. S nem ok nélkül, hiszen az ülésterembe kuk­kantva látta, hogy már sze­relik a mikrofont. Karakas László munka­ügyi miniszter a munkaerő­gazdálkodásról. s ezzel ös/.t szefüggésben a szakmunkás­képzésről beszélt vitaindító­jában. Ehhez a témához kapcsolódott elete első par­lamenti felszólalásában a fiatal visontai marós, gyön­gyösi képviselő: — A megye ipara a fog­lalkoztatottság jelenlegi szintjénél több lehetőséget nyújt, ezért növelni kell a helyi szakmunkásképzés ará­nyát és szintjét — mondta a tv-kamerák kereszttüzében, s a képviselőtársak nagy ér­deklődése közepette. — Ma­gam is forgácsoló szakmun­kás vagyok, ezért saját ta­pasztalatom alapján állítha­tom, hogy a nőkből például épp olyan jó ipari munkás lehet, mint a férfiakból, szükséges tehát a lányok to­vábbtanulásával külön is foglalkozni. Sajnos azonban a szakmunkásképző intéze­teknek még nincs megfelelő társadalmi rangjuk. Együtt kell hál tennünk határozott és következetes lépéseket a gondok megszüntetéséért... Az ülésteremben felcsatta­nó taps, s a sok-sok meleg hangú gratuláció jelezte: kár volt izgulni, erre a szűzbe­szédre mindenki felfigyelt! Két ülésszak — két felszólaló Az őszi ülésszakra szinte egyszerre érkezett a Parla­ment főbejáratához Vaskó Mihály. Fiala Tivadarné, Komjáthy Aladár és Sas Kál­mán. A folyosóra érve azon­ban elváltak az útjaik! mindegyiküknek volt valami dolga, ki az illetékes mi­nisztert kereste, ki a szom­szédos megye ismerős képvi­selőjét egy-egy ügyben. — Minden percet ki kell ill használni, hogy eljárjon az' ember a válaszlók érde­keben — fogalmazta meg a sietség okát Fiala Tivadar- né. A folyosoi esengöszo azonban az ülésszak kezdeté­re figyelmeztetett, így a szü­netekben is lesz tárgyalni- valója a képviselőnőnek. Ezúttal egyebek között a közművelődési törvényjavas­lat került az országgyűlés elé. Possgay Imre kulturális miniszter mondta expozéjá­ban : — Olyan törvényről ran szó, amely népünk kulturá­lis fcfemeíketlésének, kv.ltú­Miklósné, Fiala Tivadarné és (Fotó: Perl Márton) rateremtő erőinek kibonta­koztatását rögzíti és előbbre viszi... A mikrofon és a pohár víz — a sajtópáholyból jól lát­hatóan — most Úszta Gyula felszólalását jelezte. Megyénk régi képviselője többek kö­zött ezeket mondta: — A jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani egész né­pünk és főként az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésére, ezért a legfonto­sabb feladat: erősíteni kell a közoktatási és a közművelő­dési intézmények kapcsola­tát. Ebben az ügyben Heves megyében tekintélyt vívott ki magának a megyei köz­művelődési bizottság. Hogy miként tudunk élni a mosta­ni törvény lehetőségeivel, az nemcsak a közművelődés munkásain, hanem valamen­nyiünkön is múlik.." A szünetben Szabó Imre beszélgetett Úszta Gyulával, s a felszólalással kapcsolat­ban említette meg: — A mi termelőszövetke­zetünk már évekkel ezelőtt tervezte, hogy saját kezelés­be veszi a helyi kultúrházat, s az igazgatót is a tsz fizeti. Az új törvény lehetőséget biztosít az ilyen jellegű kez­deményezéseknek. így most már léphetünk egyet ezen a téren is... Az 1976-os parlamenti esz­tendő a Héves megyeieké volt. A téli ülésszakon ugyanis két képviselőnk is komoly feladatot kapott. A ' költségvetési törvényjavaslat bizottsági előadója Sas Kál­mán volt. — Négyszer szólaltam már fel az országgyűlésen, amió­ta képviselő vagyok. De ez más volt. még akkor is, ha a szó felelőssége egyformán terheli a képviselőt is, a mi­nisztert is. A javaslatot elő­készítő bizottság ülésein nagy vita volt. s e vitát összegez­ve tettük oda ajánlásunkat a miniszteri expozé mellé — mondta a bélapátfalvi kép­viselő. Ehhez az expozéhoz szólt hozzá Vaskó Mihály:. — Szűkebb hazánkban a fejlődés iránya, tendenciája, az országos gazdaságpolitikai céljainkkal megegyező. Hogy ma — gondjaink ellenére — nem kényszerülünk az ötéves terv alapvető céljainak mó­dosítására, az önmagában is bizonyítja népgazdaságunk megalapozottságát. Ha a nép­gazdaság szilárdsága párosul a munka hatékonyságának növekedésével, a terveink va­lóra válnak. .. Mint ahogy valóra váltak abban az évben ..honatyá­ink" tervei is: eredményesen képviselni a megyét, a vá­lasztópolgárokat. Amikor ezt a mérleget a képviselőkkel együtt megvontuk, a T. Ház-’ ban már „szilveszter” volt. elhangzott a parlamenti B. Ű. É. K. Erről az ülés­szak eredménye és az el­hangzott gondolatok min­dent kifejeztek, .. (Folytatjuk) István Fekete Győr Endre Egerbe, ^ Pálinkás Ferenc Hatvanba látogatott Eger város politikai és gazdasági munkájával ismer­kedett tegnap, június 3-án Fekete Győr Endre, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, Heves megye Ta­nácsának elnöke. A vendé­get, —'.akit elkísért Ambrus József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osz­tályvezető-helyettese — a városi pártszékházban Schmidt Rezső, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára és dr. Varga János, Eger város Tanácsá­nak elnöke tájékoztatta azokról az eredményekről, amelyeket a megyeszékhely üzemei és intézményei értek el az elmúlt öt év alatt. Szó esett a megbeszélésen a város lakásprogramjának megvalósításáról, az egész­ségügyet, az oktatást, a kul­túrát, valamint az idegen- forgalmat érintő beruházá­sokról. a fejlesztéseket aka­dályozó gondokról s a város kommunistáinak politikai, ideológiai munkájáról. Vé­gezetül Eger hatodik ötéves tervének több célkitűzéseiről cserélt véleményt a végre­hajtó bizottság tagja a párt- bizottság vezetőivel. Fekete Győr Endre ezután Schmidt Rezső és Ambrus József társaságában az egri Finomszerei vénygyárat ke­reste fel, ahol Kócza Imre. a vállalat vezérigazgatója és Pintér László, a vállalati pártbizottság titkára adott információt az évről évié magasabb műszaki ' színvo­nalon termelő gyár munká­járól. Egyebek mellett rész­letesen szóltak a gyár ve­zetői a vállalatnál folyó mű­szaki fejlesztésekről, a szo­cialista és a tőkés export­ról, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítá­sáról. a kommunisták és a pártszervezetek munkájá­ról, majd a következő terv­időszak vállalati célkitűzé­seiről informálták Fekete Győr Endrét. Ezután a vég­rehajtó bizottság tagja üzem­látogatáson vett részt. ★ Kedden Hatvanba látoga­tott Pálinkás Ferenc rendőr vezérőrnagy, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, akit a városi pártszékházban Szokodi Ferenc első titkár fogadott. Tájékoztatta az időszerű várospolitikai kér­désekről. ismertette a helyi vállalatok, üzemek gazdál­kodásának eredményeit, majd a Lenin Termelőszö­vetkezet és a konzervgyár problémáiról beszélt, különös tekintettel a kedvezőtlen időjárásra, amely késlelteti a szántóföldi' zöldségek *be- érését. feldolgozását. Ezt követően Pálinkás Ferenc a MÁV üzemi párt- bizottságát kereste fel, ahol Szelei László titkár elmon­dotta, hogy az V. ötéves tervben előirányzott fejlesz­tési elképzelések sajnálatos módon nem valósulnak meg az állomáson. Különösen a forgalomirányítás mecha­nizmusának korszerűsítése lett volna fontos, de nem elhanyagolható a tervezel t szociális beruházások „csú­szása” sem. Délután Pálinkás Ferenc a KISZ városi bizott­ságának vendége volt. Itt Ságiné Szűcs Klára titkár nyújtott tájékoztatást az if- júkommuflista szervezetek helyzetéről, 'a különböző akcióprogramok végrehajtá­sáról. Problémaként hangoz­tatta, hogy egyes ipari üze­mekben — konzervgyár, ci­pőgyár, — alacsony a fia­talok szervezettsége, illetve a KISZ-szervezetek nem tudnak életkor szerint dif­ferenciálni. programot fel­kínálni a fiataloknak. A megyei párt-végrehajtóbizott- ság tagjának hatvani látoga­tása az ifjúsági tábor meg­tekintésével fejeződött be. Jó termést ígér a besenyőtelki határ (Tudósítónktól) Sikeresen birkóztak meg a mostoha tavaszi időjárás­sal a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet dolgozói. Igyekezetüknek és jó mun­kaszervezésüknek tudható be, hogy időben elvetették a tavaszi árpát, a lucernát és pótolták a tél okozta káro­kat. A tavaszi vetések során földbe került többek között 218 hektár tavaszi árpa, 15 hektár zab, 116 hektár nap­raforgó, 50 hektár egynyári takarmány, 113 hektár siló- kukorica és 423 hektár ku­korica. A kedvezőre fordult időjárás és a jó talajmunka, vetési technológia együttes hatásaként most rendkívül szép a besenyőtelki határ. A közelmúltban szakemberek­ből álló bizottság végzett itt tavaszi' határszemlét és egy­öntetűen elismeréssel nyi­latkoztak a látottakról. Időben megkezdték és be is fejezték a palánták kiül­tetését a közös gazdaság 12 hektárnyi dinnye- és 45 hek­táros dohánytermő területén. Jelentős segítséget adtak és adnak most is a háztáji gazdaságok részére is. A szövetkezet dohánypalántáló gépei végezték el a munkát a háztáji dohánytermő terü­leteken, jelenleg pedig a kü­lönféle legelők, árkok, utak, rétek fűtermését becsaljak a háztáji tehén tartók ren­delkezésére. Június első napjaitól kezd­ve már az idei termés beta­karítására is gondolnak. A gépműhely teljes erővel vég­zi a kombájnok, magtisztí­tók, szalmalehúzók, szállító­gépek nagyjavítását, felké­szítését. Tisztítják és fertőt­lenítik a magtárakat, készí­tik a terveket az aratási munkák lebonyolítására. Rendkívül szép és ígéretes képet mutat a tavaszi határ Besenyőtelken, de azért né­hány jó kiadós eső még so­kat segítene. Császár István ELSŐKÉNT A DOHÁNYGYÁRBAN A dolgozók választották a döntőbizottság tagjait A munkaügyi döntőbizott­ságok nélkülözhetetlen tár­sadalmi jellegi) fórumok a dolgozók munkahelyi tevé­kenységével kapcsolatos vi­ták eldöntésében. Bár fon­tos szerepet játszottak eddig is a munkahelyi demokrácia szélesítésében, a tapasztala­tok mégis arra engedtek kö­vetkeztetni. hogy szükség van e szervek még demokratiku- sabbá tételére. Ezt célozta az a január elején életbe lépett rendelet is, amely előírásai­ban megváltoztatta a döntő- bizottságok alakulásának szempontjait, feltételeit. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Munkaügyi Minisztérium által kiadott közös útmutató azt is meg­határozza, hogy a vállalatok­nál. kötségvetési .szervezetek­nél július 15-ig kell létrehoz­ni ezeket az első folton dön­tésre jogosult szerveket. A megye vállalatai, üzemei, in­tézményéi közül az. Egri Do­hánygyár a legelsők között volt. ahol az új szabályozás­nak megfelelően választották meg a munkaügyi döntőbi­zottságot. A választás mene­téről Terenyei Sándort, a szervezési osztály időelemző­jét kérdeztük meg: — Mindenekelőtt el kell mondani, hogy mi jelenti a változás* a döntőbizottság nsegteremtéaébet!, Korábban a munkáltató és a helyi szakszervezeti bizottság ja­vaslata alapján a munka­ügyi bíróság elnöke nevezte ki a döntésre jogosult testü­let. tisztségviselőit, tagjait. Most a kiválasztás joga eb­ben a kérdésben közvetlenül a dolgozókat illeti, ugyanis ők választják meg az e szerv­ben működöket. Itt a gyár­ban először, a termelési ta­nácskozásokon volt szó ar­ról, hogy kiket javasolnak. Ezt megvitatták a dolgozók, majd az őket képviselő szak- szervezeti bizaliimk testületi ülésen szavazták meg az új döntőbizottság három tiszt­ségviselőjét és négy tagját. A dohánygyári társadalmi döntő fórumnak egyébként Terenyei Sándor lett az el­nöke. Prokaj Kálmán pedig elnökhelyettesként tevé­kenykedik majd az elkövet­kező öt esztendőben. Tőle az új szempontokról érdeklőd­tünk. — A legfontosabb, hogy a bizottságnak nem lehet tag­ja olyan személy, aki vala­milyen munkáltatói joggal rendelkezik, ez természetesen vonatkozik a tisztségviselők­re is. De nem vehet részt a szerv munkájában a jogta­nácsos sem. aki a gyár. vág] a vállalat érdekeit hivatott elsősorban xzam előtt tarta­ni, H» kei. fettétel betartásá­val elkerülhető, hogy a dol­gozó kétségbe vonja a dön­tés tisztaságát. A választás­nál figyelemmel voltunk ar­ra is, hogy nálunk több nó dolgozik, mint férfi. Így a részt vevő hét személy kö­zül öt nő. Ugyanakkor arra is vigyáztunk, hogy minden üzemrész képviselve legyen A döntőbizottság jelenlegi összetétele tehát a dolgozóik akaratával egyezik meg. — Mindez tulajdonképpen a döntőbizottság új szem­pontok szerinti megválasztá­sának előnyeit is mutatja — vette át ismét a szót Tere­nyei Sándor. — A dolgozók olyan mun­katársukat választhatják a munkahelyi vitás ügyeik el­intézésére hivatott fórum tagjává, akit jól ismernek, s akiben bíznak is. Az előző bizot tsác tevékenysége egyéb­ként kötelez bennünket, ugyanis évek óta gyakorlat az. hogy dolgozóink vitás iigyeét ..házon belül" sikerült elintézni, tehát nem lettek belőlük munkaügyi perek. Ez pedig még inkább erősíti a döntőbizottság munkája iránti bizalmat. Sz. Z. J/müsäi® 1988, átess« flMrde

Next

/
Oldalképek
Tartalom