Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

Tőlünk sincs messzebb az ég 55 EZER ÓRA A LEVEGŐBEN Tavaszi bevetésen a növényvédelmi repülök Műszaki felülvizsgálaton a szolgálat helikoptere MARX GYÖRGY. a neves tudós mondta ezt a Farkas Bertalan űrutazásává] kap­csolatos egyik interjújában. A sikeres űrutazás befeje­zése után most már valóban elmondhatjuk, hogy valóban tólünk sincs messzebb az ég. mint az Interkozmosz ed­digi űrutazásaiban részt ve­vő lengyel, NDK. csehszlo­vák, bolgár ürtapasztalatok- kal rendelkező „űrországok- tói" és az ezután követke­zőktől. A középkori eredetű, a világűrrel kapcsolatos néze­tek, sőt a Holdról elterjedt megfigyelések hazánkban is régi keletűek. Ahhoz azon­ban. hogy megértsük. egv kis kitérőt kell tennénk és mindjárt a világeseménnyé vált Sziriusz-rejtéllyfl kell kezdenünk. 1950-ben a kö­zép-afrikai Maliban két nép­rajztudós kutatásokat . vég­zett egy egészen primitív törzsnél, amelynek papjai olyan titkokat árultak el. amelyeken nemcsak ők, ha­nem az egész világ elcso­dálkozott. Miről is volt szó? Ennek a primitív törzs­nek vallása középpontjában egy Po nevű csillag állt,' ame­lyet ugyan a Földről nem le­hetett látni, de mégis tudják róla, hogy létezik, Ez a törzs, amely a dogon nevet viselte, megdöbbentő csillagászati tudással rendelkezett. Is­merte például a Szaturnusz gyűrűit, tudott a Jupiter négy láthatatlan holdjáról, arról, hogy a Föld a saját tengelye körüF forog, sőt ar­ról Is tájékozódtak, hogy a Föld a tejútrendszerhez tar­tozik. Ilyen fejlett csillagá­szt! tudás mellett eltörpül­nek azok a több ezer éves ismeretek, mint például a görög mítoszokból, a kínai történetekből ismertek. De ma is közszájon forog az Ikarusz-mítosz, amely a re­pülés. sőt űrhajózás szimbó­lumává is lett Ügy tűn;k, az űr vizsgálatának gondo­lata minden nép ósi gondol­kodásmódjában — valami­lyen formában — fellelhető. A Nf;n IRODALOM sze­rencsére megőrizte azokat a gondolatokat, amelyek bizo­nyítják, hogy Magyarorszá­gon Is évszázadok, sőt évez­redek óta foglalkoztak az űr megismerésével és meghódí­tásával. Ezt bizonyítják a máig Is élő a „világűrrel” kapcsolatos magyar népmesék és a Holddal kapcsolatos megfi­gyelések. Dr. Berze Nagy János vi­lághírű népmesekutatö. a Heves megyei Besenyőtelek szülötte, ilyen népi tapasz­talatokat gyűjtött össze: — Ha a hódnak, nagy, vagy dupla udvara van, sok eső lesz. — Fát metszeni, szőlőt metszeni töltével (Holdtölté­vel). — Ha gazos a föld, akkor a szántást holdfogyta csütör­tökén, vagy hétfőjén kezdik meg, hogy a gazt vesse ki magából. De ugyancsak sok megfi­gyelés született a Napról és a csillagokról is. A Napról: ha a Nap felhőbe’ nyugszik le. eső lesz. Csillagokról: ha ősszel világosszürke a tejút, rövid és gyenge lesz a tél. Ha sötétszürke, hosszú és kemény tél várható. — A Sok Trabant-tulajdonost kímél meg a csöpögő ben­zincsap okozta bosszúságtól az az újfajta elzáró szelep, amelyet Szeberényi Béla mérnök feltaláló találmányát hasznosítva a Mechanikai Gépgvártó Szövetkezetben már gyártanak. Az elektro­mos szelep a gyújtáskapcso­lóval van szinkronban, feles­legessé teszi a kézicsap hasz­nálatát. ugyanis a motor be­indításakor automatikusan tónyitja, leállításakor pedig vadlegeltető csillagot minden este 8 óra tájban Nyugaton lehet látni. Ez mindig lát­szik. — A 12 órai csillag út- jából minden csillag kitér télen-nyáron egyformán. A nép azonban nem ma­radt meg a megfigyeléseknél. Foglalkoztak a világűr meg­hódításának gondoláiéval is. Az Aranyköles című nép­mesében a legkisebb király­fi például felvette a hétor­szági aranyruhát, „rápattant a lóra, s usgyi! az meg ment vele egyenest a feketelevegő- járásba”. \ Dr. Berze Nagy világhírű népmesekutató a „feketele- vegőjárást" , úgy fordítja le részünkre: nagyon magasra emelkedés. Ma az űrhajózás korszakában a feketelevegő- járás alatt — egy kicsit bát­rabban — a világűrt kell értenünk, amely a földi szemlélő számára sötét és persze sejtelmekkel, meg­lepetésekkel teli. A NÉPMESÉKBEN A TÁLTOS LOVA. amely a feketelevegőjárásba emel­kedik, az a magyar paraszti űrhajó, lovasa pedig az űr­hajósok őse, amely a mesé­ben ugyan, de a magyarok részére először hódította meg a világűrt. Persze a népmese! magyar űrhajós­nak a táltos paripa mellett még egy eszköze volt. amely- lyel kijuthat a világűrbe: ez pedig a valószínűleg még Pnnugor eredeti motívum: az égig érő fa. Ennek a te­teje rendszerint az eget ver­desi. vagy éppen kínt van a csillagvilégban és az a sze­rencsés. aki megmássza, mert az mindennapi közelségbe kerülhet a Holddal, a Nap­pal. a csillagokkal. S ha már feljutottak a vi­lágűrbe. akkor uralni akar­ják a Napot. a Holdat és a csillagokat is. A Szélördög című mese hőse. egy király­fi, elindult hetedhét ország­ba, ..Útjában találkozott a' Hajnaleresztővel. aki éppen eresztette fel a hajnalt. Azt mondja neki a pádís: —r Sofose ereszd még, paj­tás! Nagyon hamar van még, csak egy óra éjfél utáni A Hajnaleresztő hallgatott a szóra, a pádís ment to­vább. Ahogy megy. megint találkozik a Naperesztővei. az is éppen a Napot akarta ereszteni, Szólt a pádis an­nak is egy pár szót. az is megadott.” Így kalandozott a pádis egy ideig, amikor hazatért. „Útközben találkozott a Hajnaleresztővel, ki éppen eresztette fel a hajnalt. — Most mar eresztheted, kedves barátom! — mondta neki. Jól van mór minden. Ahogy ezt kimondta, egyben kihajnalodott. Találkozik a Naperesztővei is. Odaszólt annak is: Eresztheted már, kedves barátom! Jól van már minden I” Itt az ember már a Hold és a Nap uraként jelentke. zik és közel áll ahhoz, hogy minden titkuk felfedezője is legyen, ÍME. FARKAS BERTALAN nemrég befejeződött .sikeres űrutazása így lett a messze időkbe visszanyúló népi vá­gyakozás beteljesítője. Igaza van tehát Marx Györgynek, amikor azt mondta a ma­gyar űrutazás megkezdésé­nek nagyszerű és ihletett pillanataiban: Tőlünk sincs messzebb az ég. Varga László elzárja a benzinvezetéket, így az autóvezetőknek nem kell a benzincsap zárásával, nyitásával külön foglalkoz­nia. ezt csak a tartalékra ál­lításnál kell elfordítania. Az újfajta automata sze­lepből — amely az eddigi kí­sérletek tapasztalatai alapján bevált — a Mechanikai Gép­gyártó Szövetkezet az idén 50 ezret gyárt a hazai Tra- bant*tulajdonosok számára. (MTI) A határ képéhez egyre in­kább hozzátartozik a techni­ka vívmánya: a földek fe­lett szálló növényvédelmi repülőgép. Kora tavasszal kezdődik a levegőből végez­hető mezőgazdasági művele­tek szezonja, és az idei kez­det máris rekordot hozott: a MÉM Repülőgépes Szolgálat gépei április két hetében 400 ezer hektárnyi területet per­meteztek. 113 növényvédelmi repü­lőgép dolgozik az országban. A központi irányítást a diszpécserszolgálat, a rádió- összeköttetés teszi lehetővé. A nap szinte minden órá­jában pontosan tudják és rögzítik a gépek teljesítmé­nyeit. A gépek összesen évi 55 ezer órát töltenek a leve­gőben, ami a MALEV-gépek összegzett repülési idejének kétszerese. Még meglepőbb ez az arány, ha arra gondo­lunk, .hogy a növényvéde'em esetében öt-hat perces fel­szállásokból tevődik össze ez a tekintélyes mennyiség. 4,5 millió hektárnyi terü­letet repülnek be a szolgálat gépei, ami nagyjából meg­felel a hazai mezőgazdaság egész vetésterületének, de a többszöri permetezés, a többféle művelet miatt ez mégsem jelenti azt. hogy minden vetést repülőgépről gon-’ /nak. Vannak ugyan­akkor olyan műveletek, — például a gabona vegyszeres gyomirtása, vagy fejtrágyá­zása, — amit az országos vetésterületnek több mint nyolcvan százalékán repülő­vel végeznek. Ez lényegében teljes ellátottságnak számít. Eaves munkálatokat pedig “ például a rizs növényvédel-' mi munkáit, vagy a sűrű­vetésű napraforgóét — s ál­Dr. Fedő Géza így ke­sergett előttem: — Amint tudja, közepe­sen kereső nőgyógyász va­gyok, a feleségem pedig vegyészmérnök. Még elég fiatalok vagyunk ahhoz, hogy szeressünk utazni, vi­lágot látni. Ezt annál könnyebben meglehetjük, mert gyermekünk, sajnos, nincs, soha nem is akartuk hogy legyen. Az embert annyira elfoglalja a hiva­tása. Szóval, minden év­ben elmegyünk külföldre. Amikor az IBUSZ meg­hirdette az idei indiai tár­sasutazást, az elsők közt jelentkeztünk, hiszen meg­éri nekünk a fejenkénti tálában a levél- (lomb-) trá­gyázásokat — másképpen el sem végezhetné a mezőgaz­daság. A Repülőgépes Szolgálat­nak állandó kapcsolata' van a megyei és országos irá­nyító szervekkel, az egyes mezőgazdasági nagyüzemek­kel, hogy közösen hangol­hassák össze a repülési programokat. A mennyiségi fejlesztés kora itt is lejárt; új gépek vásárlására egyelőre nincsen mód. a jövő terveit ezért a meglevő eszközök jobb ki­használásával váltják valóra. Ismeretes az egyes mezőgaz­dástul üzemék -— társulások példája, amelyek a korábbi években közösen vásároltak huszonháromezer-nyolc- százat, hogy láthassuk ezt a távoli, egzotikus országot. Jövőre pedig a napfényes Kuba meglátogatását ter­vezzük. A pénzünk addig­ra meglesz, az úthoz szük­séges szabadságot is tud­juk biztosítani magunknak. De miért csak külföldre in­dítanak ilyen társasutazá­sokat? Talán tudja, hogy én is, a feleségem is Kis- várdáról származunk; egy­szerű parasztszülők gyer­mekei vagyünle. A szülé­ink hál’ istennek még él­nek. De hogy látogassuk meg őket? Kisvárda több mint 300 kilométerre esik: Budapesttől. Oda-vissza gépeket. (Ezek kezelése, fenntartása is a Repülőgépes Szolgálat feladata, ennek tu­lajdonába mennek át a gé­pek. A gazdaságok a beruházá­si összeg megelőlegezésével tulajdonképpen a szolgálta­tást kötik le. (Hétmillió fo­rint egy helikopter ára, s ez az összeg csak a jobfc el­látás, jobb .szervezhetöség. és költségmegoszlás mellett, té­rül meg. Nem mindegy, hogy mennyit, és milyen haté­konysággal permetezhet vi­szonylag rövid élete alatt a „szitakötő.” . A Repülőgépes Szolgálat­nak, mint kizárólagos szol­gáltatónak, a fejlesztés során figyelembe kell vennie az alkalmazható szei'ek techno­lógiáját, és magára kell vál­lalnia a korszerűsítést, meg­újítást. A levéltrágyázás, desszikálás, például a nap­raforgó aratása előtti lomb- talanítós is saját fejleszté­sű eszközekkel, eljárásaikkal folyik. A korszerű módszerek alkalmazásánál egyre na­gyobb súllyal esik latba a környezetvédelmi s ze m pon t. A nagyobb töménységben alkalmazott, kisebb mennyi­ségben kijuttatandó szerek­hez megfelelő berendezések kellenek. A szocialista orszá­gok között hazánk elől jár ezek alkalmazásában; most zárultak az eredményes kí­sérletek a kevesebb anyagot pontosabban terítő, gondo­sabban adagoló rotációs szórófejjel. Bevált a nagy területeken előnyösen alkal­mazható, merev szárnyú, nagyméretű AN—2-es gép is; ősztől pedig még egy ko­rábban megrendelt lengyel gyártmányú M 18-as gépet állítanak üzemben. csaknem 700 kilométert kell megtenni. Vonaton az út nagyon hosszú és unal­mas. Van egy Ladánk, de a feleségem nem vezet, nekem, egyedül meg fá­rasztó egy ilyen hosszú úton végig vezetni a ko­csit. Inkább csak Pesten használjuk, meg nyáron a Balatonra járunk vele. Mon­dom. vasúton az egyénig utazás fárasztó és unal­mas. És meglehetősen költ­séges is. Mennyire más a társasutazás! Sok új arc, izgalmas ismerkedések, kel­lemes társaság az úton. Az idő gyorsan elrepül. És az útiköltség csoportban vi­szonylag olcsó. Szüléink már túlságosan öregek ah­hoz. hogy ők utazzanak fel hozzánk. Vannak hazai társasutazások, de ezek is csak bizonyos idegenforgal­mi nevezetességek felke­resését teszik lehetővé. Mi­ért nem szervez az IBUSZ társaskirávdulást Kisvár- dára is? És minden olyan helyre, amely távol esik a fővárostól, de ahol gyá­moltalan öreg szülők élnek, akiknek gyermekeit az or­szág más tájaira vezette a kíméletlen sors. Heve* Ferenc MAI MŰSOROK RÁBIO KOSSUTH 8.25 COSPAR — 1980. 8.55 Verbunkosok, népdalok 9.44 Cicatalány. 10.05 MR 10-14. 10.35 Romantikus zene. 11.41. Az elmés ne­mes Don Quijote de la Mancha. 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A Fruska (Operett — két részben). 14.34 Csákányi László éne­kel. 14.42 Arcképek a né­met Irodalomból. 15.10 Né­pi zene., 15,28 Zsákbamacs­ka. 16.05 Zengjen a muzsi­ka! 17.07 Grószika mesél. 17.38 Zenekari muzsika. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol hem volt... 18.30 Esti magazin. 19.45 Énekszóval, muzsikával, 20.05 Goldmark-l’elvételek. 20.35 Mozart: c-mol] zon­goraverseny. 21,09 Ország, város. 21.39 Nóták. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Francia madrigálok. 22.50 Meditá­ció. 23.00 Mező László gordonkázik. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.36 Zene- délelött. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákoktól. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig . . . 18.00 Tip­top parádé. 18,33. Beszélni nehéz. 18.45 Buday Dénés műveiből. 19.20 Igazságke- resúk. 19.30 Csak fiatalok­nak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.07 Népszerű dallamok. 22,07 A tegnap slágereiből. 23.15 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Harmadvlrágzás. Nyugdíjasok műsora. Lá­togatóban Somló Ferenc nyugdíjas színművész ott­honéban. Szerkesztő-ri­porter; Antal Magda — 17.45 Művészportrék, szín­háztörténeti érdekessé­gek ... Színházi fesztiválok. Dr. Gyárfás Ágnes előadá­sa. Örökzöld slágerek. 18.00 Eszak-magyarországi kró­nika (Az LKM Acélműben — Az állattenyésztés ak­tuális feladatairól). — 18.25 Lap- és műsorelőzetes.. 15.25 Környezetismeret. 16.10 Gólyavárt esték. 10.55 Egészségünkért. 17.03 .NDK-magazin. 17.35 Labda­rúgó Európa-bajnokság. Csehszlovákia—Hollandia mérkőzés. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Anna Karenina (An­gol tévéfilmsorozat). 20.55 Bagóhegy „boszorkánya”. (Dók. film): 21.45 Még egyszer ... (Angol zenés film). 22.15 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Kertünk — udvarunk. 20.20 Labdarúgó Európa- bajnokság. NSZK—Görög­ország mérkőzés. Közben: Tv-híradó 2. 22.15 Tudós­klub. . jmmQ . 1980. junius 17., keddi Segítség a Trabant-tulajdonosoknak Nagy teljesítményű merev szárnyú gépek a hangárban (Fotó: Hauer Lajos — KS) (Kövécs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom