Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

Dr. Zétényi Endre csillagász; „Már nemcsak elméletben —gyakorlatban is“ s— Éppen három évtizede annak, hogy az egri főisko­lán megbíztak: foglalkozzam csillagászattal. Feladataim közé tartozott a tudomány- ággal kapcsolatos ismeret- terjesztés is, akkor távcsö­vekkel felszerelve jártam a megyét, hogy megismertes­sem az embereket a számuk­ra ismeretlen világgal, az űrrel. A harminc esztendő alatt hatalmasat fejlődött az űrhajózás, s lassanként el­vált egymástól a két tudo­mány. Természetesen nekünk nem az űrhajózással kapcso­latos vizsgálódás volt a fel­adatunk, hanem a különböző bolygók: így például a Vé­nusz és a Mars felszínének kutatása. Többek között ar­ra a kérdésre kerestük a választ, van-e a Földön ki- < vül valahol civilizált élet. Az eddigi eredmények még reménnyel sem kecsegtet­nek. A Vénuszon például 100 atmoszféra nyomás és közel 500 fokos hőmérséklet uralkodik, tehát egyáltalán nincsenek meg ott az élet feltételei. A másik dolog: még Föl­dünk közvetlen környezetét sem ismerjük eléggé. A je­lenlegi vizsgálatok a sztra­toszférában és a földet 30 kilométer távolságban körül­vevő szférában elsősorban arra jók, hogy az ismerete­inkben tapasztalható hiá­nyosságokat pótoljuk. Az űr­hajózás eredményei sokat segíthetnek a hasonló jelle­gű kutatásokban. Még in­kább örvendetes az, hogy mi, magyarok már nemcsak elméletben, hanem gyakor­latban is részt veszünk e fel­adatok megvalósításában. De mondok egy másik pél­dát is: magyar tudósok is részt vesznek a meteoranya­gok vizsgálatában. Ez azért is jelentős, mert a megszer­zett adatok, ismeretek alap­ján a geológusok és a bioló­gusok is választ kaphatnak a Naprendszer és Föld. il­letve ni élet keletkezésével kapcsolatos eddig megoldat­lan kérdésekre. Ugyanis fel­tételezhető, hogy az élet ki. alakulásához szükséges szer­ves molekulák éppen a me­teorokkal kerültek a Földre. Márpedig a mostani űrhajós vizsgálatok ennek kideríté­sére is irányulnak. A kozmoszban tartózkodó űrhajósok tevékenységét, egészsé­gét számtalan ember ellenőrzi segíti idelent a Földön. Képün­kön: a bajkonuri irányítóközpont. (Fotó: TASZSZ—KS) Dr. Rados Mihály főiskolai docens (Ho Si Minh Tanárképző Főiskola) Számomra ez a nap ünnepi... — A hazai sajtóban, tv- es rádióállomásokban mos­tanában sűrűbben megje­lent űrhajózási tudósítások, interjúk és riportok sejtetni engedték, hogy közeledik az első magyar űrutas utazásá­nak időpontja. Öröm és büszkeség tölt el most, ami­kor hazánk egy fia a Szo­juz űrhajó fedélzetén elin­dult feladatának teljesítésére a világűrbe. Hazánk szakemberei több területen már évek óta részt vesznek az űrkutatási mun­kálatokban. Az első szput- nyik felbocsátását követően, 1958-ban megkezdték műkö­désüket a szputnyikmegfi- gyelő állomásaink (Budapest, Szombathely, Baja, Miskolc). Mivel az űrkutatás hatal­mas anyagi és szellemi be­fektetéseket, erőfeszítése­ket igényel, ezért megala­kult 1965-ben 9 szocialista ország űrkutatási együtt­működésének szervezete, az Hevessel az űrhajó sike­res fellövése után beszélget­tünk Pete Jánossal, a hatva­ni Lenin Termelőszövetkezet főmérnökével. Témánk ter­mészetesen az űrkutatás és a mezőgazdaság kapcsolata volt, amit eddig jószerint fel sem tételeztünk. — Engem már évek óta izgat ez a tény, igen sokat olvastam, hallottam a mű­holdak az emberrel felszálló űrhajók munkájáról, s utóbb nagyon megragadott néhány érdekes, izgalmas momen­tum. Ahogy az eddigi ered­mények igazolják, nagyobb területen termésbecslést le­het végezni az űrhajókban készített megfigyelések, fo­tózások révén. A klorofil- anyag mennyiségétől függő­en változik ugyanis a növé­nyek zöldje, s ha a nagyobb gabonaföldekről, kukoricák­ról időnként készített fel­vételt összehasonlítják egy kidolgozott színskálával, megközelítő pontossággal ki­számítható, milyen termést várhatunk abban az eszten­dőben — mondotta Pete Já­nos. — Bennünket ez a té­ma különösen közelről érint, lévén Heves megye egyik legnagyobb kalászost terme­lő közös gazdasága. És, ha történetesen most olyan fel­adatot kapott űrhajósunk, hogy ezt a munkát végezze el, földerítése nyomán eset­leg be tudunk avatkozni a termés alakulásába. Vagyis kellően serkenthetjük a nö- ■venyzetel, illetve pótolhat­Interkozmosz. A nemzetközi program keretében a mai gyár tudósok először a mes­terséges holdak által szol­gáltatott adatok vételében és feldolgozásában vettek részt (Interkozmosz—3, Prog- noz—3, Venera—9, stb.) 1974- ben az Interkozmosz—12 fe­délzetén jutott ki a világ­űrbe az első magyar mű­szer: egy mikrometeorit-de- tektor jelfeldolgozó elektro­mos egysége. A Luna—16 által a Holdról a Földre hozott holdkőzeteken a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet munkatársai is végeztek vizsgálatokat. A penci koz­mikus geodéziai obszervató­rium bekapcsolódott a geo­déziai mesterséges holdakkal végzett mérésekbe, a talián- dörögdi állomás pedig be­kapcsolja hazánkat is a hír­adástechnikai mesterséges holdak kommunikációs vi­lághálózatába. Kiterjedt és igen jelentős a magyar ar­juk a vedel met . De a meg ­bízható termésbecs lesnek egyéb volizata is van! Amennyiben határozottan tudjuk, mennyi búzára, ku­koricára van reményünk, ennek megfelelő üzletpoliti­kát folytatunk, esetleg job­ban felkészülünk a többlet tárolására. Találkozásunk alkalmával arról is beszélt a hatvaniak mezőgazdasági szakembere, hogy a műholdról, az űrha­jókból végzett talajtani vizs­gálatok eredménye sem kö­zömbös a mezőgazdaságra. Nagy Imre ágazatvezető, a Rákóczi Termelőszövetkezet KISZ-titkára: — Nekünk fiataloknak kü­lön, öröm ez az út, hiszen kortársunkról van szó. Meg­különböztetett figyelemmel kísérjük tehát bátor vállal­kozását. bár őszintén szólva: számítottunk rá. A sajtó, a rádió, a tv mostanában na­gyon sokat foglalkozik Csil­lagvárossal, az űrrepüléssel. Ez a fiatal repülőtiszt min­ket, a mi korosztályunkat is képviseli. Ügy gondolom, büszkék lehetünk rá. hogy ilyen emberek nőttek ki kö­zülünk. Bizonyos, hogy az első magyar űrhajós nevét itthon éppen úgy megjegyez­zük, mint Gagarinét, m a vosbiológusok tevékenysé­ge. Ez a nemzetközi munka- megosztás és integráció teszi lehetővé a kis országok szá­mára, hogy az űrkutatás te­rén a világ élvonalában le­gyenek. Hadd idézzek néhány számadatot: eddig az űrkí­sérletig Gagarin óta 93 em­ber járt a világűrben — 46 szovjet, 43 amerikai, egy bol­gár. egy csehszlovák, egy lengyel, és egy az NDK-ból. Hozzájuk csatlakozott most a mai start két résztvevője, közte az első magyar is. Azt hiszem, hogy — engedelmes kérek a tréfás megjegyzésért — a 10 millió lakosra jutó aktív űrhajósok számát te­kintve így mi vagyunk a „világelsők”. Az utóbbi két évtized alatt sok ismeretterjesztő előadást tartottam az űrhajózás té­maköréből. Figyelemmel kí­sértem, hogyan vált egy-egy űrhajó felbocsátása világ­Legu.iabb ismeretei szerint például az egész Észak-Ma- gyarországról, vagy az Al­földről készített átfogó, szí­nes térképek előre közük ve­lünk. hogy hol alakulhatnak ki nagyobb, összefüggő bel­vizes területek, vagy mi­ként működik a termőföldet rongáló erózió. Az ilyen ész­lelet ek, tudományos követ­keztelések birtokában még megelőzhetők a károk, il­letve fölkészülhet leküzdé­sére az ember. S ennek íöl- becsülhetetlen a gazdasági értéke. Holdra először lépő emberét. Armstrongét. Szedlák Zsigmondné. a tsz munka érdemrenddel kitün­tetett nyugdíjasa: — Mindig is' nagy figye­lemmel kísértem a világpo­litikát, így az emberiség fej­lődése szempontjából oly fontos eseményeket, köztük az űrkutatást is. Most >aztán végre megtörtént, amire olyan régen vártunk. Any- nyir.a készültem erre a hír­re, hogy még ide. a kertbe is kivittem már magammal a kis Sokol rádiót, -hogy azonnal megtudjam.. . És most végre elhangzott ez az örvendetes hír, hogy örülök neki. mintha a saját fiam hozna ezt a dicsőségét. szenzációból mindennapi éle­tünk egy megszokott esemé­nyévé, s hogyan terelődött az emberek figyelme a gya­korlati alkalmazások, a hasznosság irányába. Ez a nap számomra ünne­pi, őszinte érdeklődéssel vá­rom az űrhajóról és az űrál­lomásról a friss híreket, be­számolókat és feladatuk si­keres teljesítését és jó leszál­lást kívánok nekik. Meghívás az erőműtől A Gagarin Hőerőmű Vál­lalatnál szinte felsóhajtottak az emberek, amikor a hírt meghallották. — Nagyon nagy öröm ez — magyarázta Bódi Béla vezérigazgató —, hiszen az utóbbi hónapokban mind­nyájan egyre csak azt vár­tuk, hogy bejelentsék: az első magyar űrhajós elin­dult az űrállomás felé. Az csak természetes, hogy a vállalati vezérkar ízeire szedte szét azonnal az első információkat és külön-kü- lön minden szó jelentését is elemezték. Nem kellett so­káig várni arra sem, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság helybeli elnöke, Kiss Tamás benyissa az ajtót és derűs arccal közölje a „nagy újságot” — amit akkor már „mindenki” tudott. — Vállalatunk Gagarin ne­vét viseli és. mi erre a név­re nagyon büszkék vagyunk — folytatta a vezérigazgató. —, Megszoktuk, hogy a ha­zánkba látogató űrhajósok felkeresnek bennünket is. Most tehát azonnal táviratot küldtünk a Csillagvárosba és bízunk benne, hogy az első magyar űrhajóshoz el is jut a jókívánságunk és a meghívásunk is. Szeretnénk, ha minél előbb, amikor csak lehetőség nyílik rá, meglá­togatna bennünket. Szeret­nénk, ha együtt helyezhet­nénk el vele az emlékezés virágait Gagarin szobránál, amely ott áll a vállalatunk bejáratánál. A lelkes hangulat átjárta az egész vállalatot. El is ha­tározták, hogy a hármas blokknak, amely szovjet gyártmány, a felújítását mi­előbb befejezik az első ma­gyar űrhajós és szovjet úti­társa tiszteletére, hogy a le­hető legrövidebb időn belül sor kerüljön ennek a blokk­nak a párhuzamos kapcsolá­sára is. Termésbecslés — a világűrből Vélemények Hevesről üél=Koreában a hadsereg előrenyomul A dél-koreai hadsereg ala­kulatai hétfőn visszafoglal­ták a Szöultói 270 kilométer­re délre fekvő Kvangzsu külterületeit és továbbnyo­multak a város központja felé. Nyugati hírügynöksé­gek hétfő reggeli jelentései szerint szórványos lövöldözé­sek voltak hallhatók a város külső kerületeiből. A hadsereg a visszafoglalt déli és nyugati külterülete­ken fegyvereket és lázadókat keresve házkutatásokat tart. Mint már jelentettük, még vasárnap ejtőernyősöket dobtak le a várost környező hegyvidékre, hogy azok kor­dont vonva megakadályoz­zák a felkelők elmenekülését a városból. A város középpontjában vasárnap löbb mint 30 ezer felkelő — többségükben diá­kok — tüntettek a szöuli rendszer ellen. A felkelők vezetői sürgették a lakossá­got, készüljön fel a hadse­reggel való összecsapásra. Csői K.ju Ha dél-koreai el­nök vasárnap megadásra szó­lította fel a felkelőket és a külügyminisztérium arra kérte a külföldieket, minél előbb hagyják el Kvangzsut. Nyugati hírügynökségek mindezek ellenére úgy vélik, hogy a hadsereg nem indít frontális támadást. hanem megkísérli majd lépésről lé­pésre visszaszerezni a vá­rost. Egyiptomban a válság éleződik Az egyiptomi vezetés utób­bi években folytatott politi­kája zsákutcába vitte az országot, s a politikai, gaz­dasági és társadalmi élet összes területén válságot idé­zett elő — állapítja meg az egyiptomi Nemzeti Haladó Párt KB főtitkárságának Kairóban most közzétett ,nyi-' latkozata. A baloldali párt élesen el­ítéli a demokratikus szabad­ságjogok újabb korlátozását, az ellenzékiek fokozottabb elnyomására foganatosított intézkedéseket. A párt rá­mutat arra, hogy az egyipto­mi válság a teljesen egysze­mélyi elnöki rendszer egye­nes és logikus következmé­nye. Ebben a rendszerben az elnök még azokat a törvé­nyeket is megsérti, amelye­ket saját maga alkotott. A párt nyilatkozata leszögezi, hogy az úgynevezett nyitott kapuk gazdaságpolitikája teljesen figyelmen kívül hagyja az ország ipari és mezőgazdasági fejlesztésének valós szükségleteit, semmibe veszi a tervgazdálkodás el­veit, s a piacot kiszolgáltat­ja a magántőkének. A palesztin „önkormány­zatról” folytatott háromolda­lú tárgyalások menetét ele­mezve a nyilatkozat élesen bírálja Egyiptom megalkuvó politikáját. A nyilatkozat leszögezi, hogy a Camp David-i egyez­ményeket távolról sem lehet béke-megállapodásoknak te­kinteni. Az egyezmények Egyiptom. Izrael és az Egye­sült Államok katonai szö­vetségének megteremtését célozzák. Erről tanúskodnak az Egyiptomban létesített amerikai támaszpontokkal és az amerikai katonai jelenlét más formáival kapcsolatos, nap mint nap ismétlődő hí­rek. A párt dokumentuma kö­veteli, hogy érvénytelenítsék az összes elnyomó törvényi, bocsássák szabadon a politi­kai foglyokat, korlátozzák az elnök hatalmát. Sürgeti, hogy az alkotmány felül­vizsgálata céljából hívják össze az ulkotmányozó nem­zetgyűlést, valamint a de­mokratikus és hazafias erők részvételével alakítsanak kormányt. Háromórás megbeszélés Iránban Baniszadr iráni elnök va­sárnap este csaknem három­órás megbeszélésen fogadta a Szocialista Internacionálé küldöttségét. A • találkozó után Kreisky osztrák kan­cellár, a küldöttség vezetője kijelentette: „megvitattuk az iráni forradalommal és az iráni—amerikai válsággal ösz- szefüggő kérdéseket”. Nem hivatalos értesülések szerint a vasárnap esti meg­beszélésen a Szocialista In- ternacionálé képviselői egy „semleges státusz” megvaló­sítását ajánlották fel az irá­ni elnöknek és egy ilyen „Irán biztonságára nézve kedvező” helyzet előnyeit ecsetelték. A három politikus ajánlása szerint a „semleges! ség” lehetővé tenné Irán Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter vasárnap beváltotta régóta hangozta­tott fenyegetését, és lemon­dott, tovább mélyíve a há­roméves kormány válságát. Weizman — hozzá közel ál­ló források szerint — most tervet sző Begin kormányá­nak megbuktatására. A hadügyminiszter a va­sárnapi kabinetülésen kije­lentette: „Ennek a kormány­nak nincs politikája, és még amikor van is, képtelen azt végrehajtani. Települések lé­tesítéséről dönt, mikor azt anyagilag nem engedheti meg magának. Hivatalba lé­pésünkkel' az infláció húsz­százalékos volt. most. pedig száz százalék fölött van. A számára a válság lezárását, Hírügynökségi jelentések rámutatnak még, hogy a vasárnapi találkozón a nyu­gat-európai szocialista poli­tikusok nyomatékosan han­goztatták, hogy a túszügy a válság számos következmé­nyeinek csupán egyike és a válság kiszélesedésének utol­só szakaszában nélkülözhe­tetlen a kérdést minden ol­daliéi megvizsgálni. Nem véletlen — mutatnak rá a megfigyelők — hogy a kül­döttség elsősorban a válság átfogó jellegét hangoztatta és nem kizárólag az amerikai túszok szabadon bocsátá­sa kérdésének megvitatásá­ra szorítkozott. Ez ugyanis eddig nem vezetett ered­ményre. Weizman lemondott probléma az, hogy a kor- mány gazdasági, szociális és diplomáciai téren egyaránt megbukott”. Újságíróknak Weizman ki­jelentette, hogy nem kíván kilépni a kormányzó Likud- tömbből, és nem hagyja ott a politikai életet. „Csák le­álltam. hogy feltöltődjek és újrafegyverkezzek” — mon­dotta. Politikai megfigyelők szerint Weizman lemondása méginkább a kemény vonal félé billenti a mérleget a kormányon belül. 1980, május 37„ kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom