Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 123. szám ÄRA: 1,30 FORINT 1980. május 28., szerda Minden a program szerint V. Ny. Kubászov és Farkas Bertalan jól érzik magukat, az űrutazást folytatják PIRITYI SÁNDOR, AZ MTI TUDÓSÍTÓJA A szovjet—magyar közös űrrepülés plakátja körül clcnk érdeklődéssel olvassák az egriek az űrutazás legfrissebb eseményeit. (Fotó: Perl Marton) JELENTI: Moszkva, 1980. május 27. A Szojuz—36. fedélzetén minden a legnagyobb rend­ben, a programnak megfele­lően folyik. Valcrij Kubászov és Farkas Bertalan a délutá­ni órákat a rendszerek el­lenőrzésével töltötte, a prog­rammal ismerkedett, majd a földi irányító központ veze­tőjével, Alekszej Jeliszejevvel részletekre menően megbe­szélte az esti közelítési ma­nőverek lebonyolítását. A re­pülésirányítási központ , ha­sonló .koordinációt folytatott a Szaljut—36— Szojuz— 35. űrkomplexum személyzetével is. Farkas Bertalan és szovjet kollégája budapesti idő sze­rint délután hat órakor ebé­deltek, majd megkezdték az előkészületeket az újabb kö­zelítő .manőverekre. Felöltöt- ték a szkafandert, ami biz­tosítja életfenntartó funkció­ikat 'az összekapcsolás és az átszállás időszakában. A Szojuz—36. éjszakái két impulzusos manővere révén az űrhajó 50—60 kilométer­rel magasabb pályám került, keringési ideje — változat­lan pályasík mellett — 88,8 percről 90 percre emelkedett. Az űrkomplexum pályaada­tai alapján nagyjából hason­ló nagyságrendű pályamó­dosításra léhet számítani a kedd esti manőverek során is. Míg a Szojuz—36. fndító- sakor az űrhajó és az űr­komplexum közötti távolság mintegy 12 ezer kilométer volt, kedd délután 6 órára 1400 km-re csökkent s az es­ti manőverek eredményeként nem haladja meg a 19—20 kilométert. A Szaljut—36-ról érkezett jelentés szerint Leonyid Po­pov és Valerij Rjumin — a vendégeket várva — „kita­karította” az űrkomplexum helyiségeit és előkészítette a televíziós kamerát Valerij Kubászov és Farkas Berta­lan átszállásának közvetíté­sére. A Gagarin Hőerőmű­ben felvették az űrhajós nevét Az ország' minden részéből áradnak a táviratok a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a bu­dapesti szovjet nagykövet­ség', a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Honvé­delmi Minisztérium címére. A különböző iparvállalatok, mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, intézmények, ta­nácsok párt-, KlSZ-szerveze- tei, szakszervezeti testü­letéi és szocialista brigádok örömmel és büszkeséggel kö­szöntik a közös szovjet — magyar űrrepülés előkészítő­it, részvevőit és sikeres mun­kát, szerencsés visszatérést kívánnak az űr,párosnak. A posla központi távíróhivatal késő délutánig 4 ezer távira­tot továbbított, kézbesített ezekhez a szervekhez. Mint­egy 150 intézmény közvetle­nül Bajkonurba küldte üd­vözletét, jó kívánságait. Az elsők között voltak az ország különböző megyéinek és a főváros ipari, üzemi, intézményi MSZBT-tagcso- portjai. A korántsem teljes listában ott szerepel a Cse­pel Vas- és Fémművek, az Egyesült Izzó- és Lámpagyár, az Ikarus, • a Gagarin Hőerő­mű, a Dunai Vasmű, a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű, a Lenin Kohászati Művek, a Papíripari ’ Vállalat, a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, a MÁV záhonyi csomó­pontja, a MÁV Vezérigazga­tósága, Leninváros, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem, a Magyar—Szovjet Barátság MGTSZ Ceglédről és Porosz­lóról, a Bábolnai Állami Gaz­daság, a Barcsi Vörös Csil­lag MGTSZ, az Óbuda MGTSZ, a salgótarjáni Ga­garin utcai általános iskola és a Komarov szocialista brigád Salgótarjánból, a Ma­gyar Posztógyár Tyereskova szocialista brigádja, a MA­HART. a Május 1. Ruhagyár Nyikolájev szocialista bri­gádja és a Taurus Gumiipa­ri Vállalat Űrhajós szocialis­ta brigádja. Az elsők között is első volt a Gagarin Hő-4 erőmű, ahol az éjszakai ügye­letet ellátó Mátra szocialista brigád az örömteli hír hal­latára felvette az űrhajós ne- 1 vét. Táviratukban hangsú­lyozták, hogy hasonlóan a - korábbiakhoz, sok szeretettel várják az űrhajósok látoga­tását. ' „Büszkeség és öröm tölt el bennünket, hogy hazánk fia is a- világűr meghódítói­nak családjába lépett és együtt dolgozik az Interkoz- mosz tudományos űrkutatási programjának újabb eredmé­nyeiért” — írták táviratuk­ban a Dunai Vasmű MSZBT- tagcsoportjáriak aktivistái. A Lenin Kohászati Müvekből érkezett' üdvözlet — sok niás távirathoz hasonlóan — hangsúlyozza, hogy a közös űrrepülés jól példázza a szo­cialista országok testvéri kapcsolatát, hozzájárul a vi­lágűr békés célú meghódítá­sához és egyben e'ősegiti a békéért vívott harcot szerte a világban. A Csepel Vas- és Fémművek üdvözlő távirata mintegy összegezi azoknak véleményét, akik az első szovjet—magyar űrpáros si­keres startját követően hagy izgalommal figyelik az ■ űr­utazás fejleményeit. „Ez az megkülönböztetett Ngyefarét, jóleső örömet és nem kis büszkeséget a Csepel Művek dolgozóinak körében: Á kö­zös űrrepülés feltételeinek megteremtését — a már oly sokszor tapasztalt internacio­nalista segítőkészség szelle­mében — a Szovjetunió vál­lalta magára. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állampolgárainak a világűr­ben szovjet űrhajón folyta­tott útja újabb fényes bizo­nyítéka a szocialista országok együttműködésének. Ezzel tovább erősödik népeink ba­rátsága, a szovjet—magyar együttműködés”. Viktor Gorbatka: „Az űrhajósokra óriási megterhelés hárul” ViMór GorbaCkrr seovjet űrhajós, a Szovjetunió Hő­se cím kétszeres kitüntetett­je. aki a felkészülés idősza­kában együtt dolgozott a magyar űrhajósjelöltekkel, újságírókkal folytatott be­szélgetésében nagy elisme­réssel nyilatkozott Farkas Bertalan és Magyari Béla ké­pességeiről és felkészültségé­ről. Grobatko annak idején Jurij Gagarinnal egyidőben, elsők között érkezett a/», űr­hajósok egységéhez. eddig két űrrepülés részese volt. „Rendszerint minden cso­portban, még a legkisebben is meg lehet állapítani, ‘ki az úgynevezett vezéregyéni­ség. Jelen esetben azonban ez az igazság • érvénytelen­nek tűnik — mondotta Gro­batko. — Nem tudom, mi volt az az apróság, amely el­döntötte. hogy a kél magyar fiú közül melyik indul a vi­lágűrbe, de mi, akik együtt dolgoztunk velük, nem tud­tunk volna különbséget ten­ni”. Az űrhajósokra már a fel­készülés idején óriási fizikai megterhelés hárul, s maga az űrrepülés a televíziós kép­ernyőkön könnyebbnek tű­nik, mint amilyen á valóság. Sisal jut—5. űiiaboratórium­ból 18 nap után visszaérkez­tem a földre, másnap terem­focit játszottunk, s én igen­csak csodálkoztam azon: ho­gyan találják el mások; a labdát. Farkasék, fizikai adottságaiknál fogva, kez­dettől és szinte egyformán kiváló teljesítményeket mu­tattak a földi kísérletek ide­jén, amikor is a túlterhelé­sek legalább olyan nagyok, mint odafent. Sokan kérdezik, miért ne­vezzük az Interkozmosz programban résztvevő űrha­jósokat kutatóűrhajósnak, nem pedig fedélzeti mérnök­nek. mint a szovjet űrprog­ram résztvevőit. Nos, kü­lönbség legfeljebb előkép­zettség tekintetében van. Farkas és Magyari a felké­szülés évei alatt igen magas színvonalú elméleti és mű­szaki ismereteket szereztek, s e tanulóévek folyamán szorgalom és felfogóképesség tekintetében végig a. legjob­bak közé soroltuk őket. Ami engem személyesen legin­kább megragadott: a két . magyar fiú példás és őszinte barátsága. Kapcsolatuk tel­jesen mentes volt az ilyen­kor tulajdonképpen érthető rivalizálástól és féltékenv- kedéstől. Amikor Farkas már az indulásra kész űrhajóban ülve. a rajt pillanatára vár­va hétfőn ezekkel a szavak­kal búcsúzott Magyaritól: „Köszönöm Béla a sok-sok segítséget”, ez valamennyi­ünk, „bennfentesek” számá­ra szívből fakadó, emberi megnyilvánulásként hang­zott” — jelentette ki Viktor Gorbatko. 52 fényképfelvételt készítettek '' A Sigmund Jähn NDK-beli űrhajós nevét viselő iskola csillagvizsgálójában, az NDK déli részén levő Rodewisch helységben a jó időjárási vi­szonyok következtében kedd­re virradóan három egymást követő fordulat alatt össze­sen 52 fényképfelvételt sike­rült készíteni $ Szaljut—6- ról és további 14 képet a Szojuz—36-ról — írja az MTI-totosétéja Borimból. esemény méltán váltott ki - 1977. februárban, amikor mofyor űff*jwíc ÄMSek*®?« Emlékpénzérme, híradók, hanglemezek Az első szovjet—magyar közös űrrepülés alkalmából.a Magyar Nemzeti Bank lüü forint névértékű, fémötvöze- ’ tű emlékpénzérmét bocsátott ki. Nemcsak a világűrben, a földön is nagyüzemet tartot­tak több helyütt hétfőről keddre virradóra. A Kossuth Kiadó gondozásában órák alatt'megjelent a közös űr­repülést köszöntő két nagy­alakú plakát és a magyar * űrhajóst bemutató, mini ki­állítással is beérő két képes híradó, összesen több mint 100 ezer példányban. Fotómapoát is ’ kiadtak, amely 27 képbeli dolgozza fel az űrkutatás múltját, s bemutatja az első magyar űrhajóst. A fényképsorozat 30 ezer példányban hagyta el a nyomdát. Ugyancsak a fa­liújságokra, alkalmi űrtórla- tokra került már sok helyütt az eseményt köszöntő kétfé­le kis alakú,plakát is. A Hanglemezgyártó Válla­lat is rekord gy • ’•sasággal örökítette meg az első ma­gyar szavakat, amelyek a vi­lágűrből földünkre érkeztek. A felvételt a rádióban rög­zítették, a hanglemezstúdiók és a 'dorogi hang lemezt vár hétfőn egész éjszaka az ün­nepi újdonságon dolgozott. Budapesten már kedd dél­után az üzletekbe került a kislemez. A lemez egyik ol­dalán az első magyar űrha­jós útra bocsátásának hang- dokumentumai, a másikon Presser Gábor és Sztevano- vity Dusán máris slágerré lett, erre "az alkalomra írt dala. a „Magyar a világűr­ben” hallható. A repülésirányítási központ Moszkva közvetlen közelé­ben, Kalinyingrádban műkö­dik a szovjet 1— és immár nemzetközi — .űrrepülések irányítói központja, amely több száz munkatársával „fő­rendezője” a Szaljut—Szojuz 1—Progres.sk programoknak, így központi szerepet tölt be a szovjet—magyar közös űr­repülés lebonyolításában is. A repülésirányítási köz­pont kapcsolatrendszere sok­irányú. Kontaktusban áll a pályán levő űrállomással, - a személyzetszállító és teher­szállító űrhajókkal, de állandó az • összeköttetése a Szovjet­unió területén elhelyezkedő űrkövető állomásokkal és a világóceánokon tartózkodó szovjet tudományos-mérőha- jókkal is. Kapcsolatai van­nak továbbá az űrrepülések­ben ’érdekelt kutatóintéze­tekkel Moszkvában , és Moszkván kívül. Kapcsolat minden másfél órában A repülésirányítási köz­pont — orosz rövidítéssel CUP — az űrállomás-űrha­jó komplexummal minden másfél órában néhány perc­re „beszélő viszonyba” ke­rül, akkor, amikor az űr­objektumok a földi űrkövető állomásokról „rádiólátható­ságban'’ vannak. Hatalmas üvegfalra kive-' tített sík földtérkép, rajta a pályák sinusvonalai, az űr­állomás és „kapcsolt részei­nek” eddigi repülését, a for­dulatszámokat, a személyzet munkaprogramját részletező színes tablók, hosszú asztal­sorok, rajtuk „megjelenítő berendezésekkel” a feszült figyelemnek és a sürgés-for­gásnak sajátos egyvelege fo­gadja az űrállomás fő repü­lésirányító termébe lépőt. A másfél óránkénti „sze­ánszok” idején benépesül a terem, ahol egyébként csak mintegy húsz állandó ügye­letes foglal helyet. A nagy­terem kulcsfigurája a repü­lésvezető, aki az egész repü­lési program végrehajtásá­ért felel. Mindenkinek saját vezér­lőasztala van. saját képer­nyőkkel és űrkapcsolati rendszerrel. A nagyteremben ülők ha­talmas „hátországra” tá­maszkodhatnak: a központ munkatermeiben. széttelepí­tett csoportokra, ámelyek szaktanácsokat adnak, rész­feladatokat oldanak meg. A biztosító személyzet termé­szetesen szélesebb feladato­kat is ellát, mint a négy mű­szakban'egymást váltva dol­gozó „nagytermek”. Ezek között szerepel a perspekti­vikus, akár egy hétre szóló program tervezéstől a zenés műsorok közvetítéséig, a csa­ládtagokkal való kapcsolat- tartásáig egész sor löntos ten­nivaló. Bajkonur, vagyis az indí­tórendszer akkor adja át az űrállomás, illetve az űrhajók irányítását a repülésirányí- tási központnak, amikor a startoló űrobjektum hordo­zórakétájának utolsó fokoza­ta leválik. Ezután az irányí- toteresn saeorsü^aete tetemet rikus úton ellenőrzi az an­tennák kinyílását, felveszi a kapcsolatot a személyzettel ■ és megkezdi a fedélzeti rendszerek ellenőrzését. Az űrállomás, illetve űrhajó ak­kor kap földi utasításokat, amikor a földi követőállomá­sok látókörzetébe ér. A te­rem személyzete ellenőrzi a parancsok kiadását és azok fogadását az űrobjektumok fedélzetén. Popov és Rjumin feladatai A szovjet űrexpedícióknál már hagyomány, hogy az újoncok egy-egy tapasztalt űrhajós társaságában hajtják végre első űrutazásukat. így a Szaljut—6. űrállomáson a jelenlegi, negyedik állandó’ személyzet parancsnoka, Leonyid Ivanovics Popov, először van a világűrben, fedélzeti mérnöke, Valerij Viktorovics Rjumin viszont az űrutazás abszolút világ­csúcstartója. Popov alezredes, a Szojuz —35. és a Szaljut—6. pa­rancsnoka még' nem töltötte be 35. életévét: 1945. augusz­tus 31-én született a kiro- vográdi terület egyik kisvá­rosában. 1968-ban végezte el a csernyigovi - repülőtiszti is­kolát, majd vadászrepülő­pilóta lett. Két évvel később, 1970-ben került az űrhajósok egységébe, s kiváló ered- ménnyél végezte el a Szaljut —Szojuz-programban való részvételhez szükséges tan­folyamokat. Már az űrhajós­egység tagjaként 1976-ban elvégezte a Gagarin Repülő Akadémiát, Parancsnokai vé­leménye szerint Popov kivá­lóan képzett űrhajós, min­denekelőtt kezdeményező ké­pességéről ismert. A korábbi években* ré^zt vett több űr­utazás földről történő irá­nyításában. Az űrállomás fedélzeii mérnöke, Rjumin, az űruta­zás abszolút világrekordere: most vesz részi harmadik űrutazásán, s május 26-án tölti 225. napját a világűr­ben. 1939. augusztus 16-án született az Amur-menti Komszomolszk városában. Leonyid Popov 1971, Vale­rij Rjumin 1972 óta tagja az SZKP-nak. Rjumint korábbi űrrepüléseiért a Szovjetunió Hőse címmel és két ízben . Lenin-renddel tüntették ki. Nem egészen másfél évvel később, 1979. február 25-én Rjumin, ismét elindult a vi­lágűrbe % Szojuz—32. jelzé­sű űrhajón-. Parancsnoka, Vlagyimir Ljahov társaságá­ban végrehajtotta a világ eddigi leghosszabb időtarta­mú. 175 napos űrutazását, Alig több. mint het hónap­pal a leszállás után, 1980. április 9-en pedig harmad­szor is útnak indult, s a Szojuz—35. fedélzetén Leo­nyid Popov vezetésével is­mét visszatért az űrállomás­ra. A Szálját—6. negyedik állandó személyzetének tag­jai másfél hónapja folytat­ják a kutatási és kísérleti programot, s a körülmé­nyekhez való gyors alkal­mazkodásukban. a tervezett­nél gyorsabb munkájukban nagy szerepe van -Rjumin helyismeretének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom