Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
Szovjet —magyar űrexpedíció a világűrben Magyar a világűrben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! S zovjet—magyar űrexpedíció a világűrben, magyar űrhajóssal indult útnak a Szojuz 36. űrhajó,.. Még meg kell szokni ezt a gondolatot, akkor is, ha tudtuk, hogy erre sor kerül, ha hallottunk arról, hogy a Moszkva melletti Csillagvárosban, a Jurij Gagarin Kiképzőközpontban készül már útjára az a tiatal magyar-, akit erre a megtisztelő feladatra kiválasztottak. Megilletődötten gondolunk arra, hogy hazánk mindössze a hetedik ország, amelynek képviselője eljutott a világűrbe, a magyar űrhajós az első száz ember között van, akinek ilyen megtisztelő feladat jutott osztályrészül. Jogos a büszkeség és öröm, amit most érzünk — de ez az öröm elsősorban és mindenekelőtt annak szól, hogy olyan közösség tagjai lehetünk, amely ilyen eredményre es ilyen összefogásra képes. Az űrkutatás korszakát 1957 novemberében a Szovjetunió nyitotta meg az első szput- nyikkal, szovjet felségjel díszítette az első űrhajós, a felejthetetlen Jurij Gagarin szkafanderét, s a világ első szocialista állama volt az, amely lehetőséget adott a baráti országok képviselőinek, hogy a legfejlettebb kozmikus technikát, a legátfogóbb felkészítés lehetőségeit kihasználva bekapcsolódjanak az űrhajózásba is. Éneikül a testvéri segítség nélkül nem kerülhetett volna sor az Inter- kozmosz-program megvalósítására, a szocialista országok űrhajósainak rajtjára. Az űrhajózás, a világűr kutatása fiatal tudomány még, de hazánk — erőihez, lehetőségeihez képest — eddig -is kivette részét fejlődéséből. Magyar tudósok, műszakiak által tervezett, szerkesztett műszerek jártak már a világűrben és sikerrel alkalmazták azokat mesterséges holdakon, kutatórakétákon. Tudósaink hozzájárultak az űrbiológia, az űrorvostudomány, az űrkutatás más ágazatainak fejlesztéséhez, részesei a világűrből érkezett adatok feldolgozásának. Mindazokon a területeken, ahol tudományos és műszaki adottságaink lehetővé tették, országunk képviselői tevékenyen kapcsolódtak be az ifjú tudomány munkájába. Most új, minden eddiginél jelentősebb lehetőséget ad- számunkra az Interkozmosz-program űrhajóinak kihasználása, s nyilvánvaló, hogy az első magyar űrhajós utazása jelentős eredményeket hoz, gazdagítja ezt a tudományt. Az űrkutatás békés tudomány. Célja az, hogy új ismeretekkel gazdagítsa az emberiséget, segítse világképünk gazdagodását, tudásunk gyarapodását. Olyan terület, ez, ahol nemcsak lehetőség, hanem szükség is van a nemzetközi együttműködésre. Az olyan országok, mint Magyar- ország, saját erejükből nyilvánvalóan képtelenek lennének jelentős előrelépésre ezen a téren, de az együttműködés útján maguk is hozzájárulhatnak a tudomány gazdagításához, az új eredmények eléréséhez. S tegyük hozzá, hogy ma már az űrkutatás közvetlen gyakorlati haszonnal jár. Az erőforráskutatás, a Földnek a világűrből történő vizsgálata olyan lehetőségeket nyit, meg planétánk kincseinek kihasználására, amelyek eddig rejtve maradtak, de amelyekre égetően nagy szükség van. E fiatal tudomány első magyar űrhajósa maga Is fiatal ember, annak a nemzedéknek képviselője, amely már a szocialista Magyarországon született, nevelkedett. Életútja azt példázza, milyen lehetőségeket nyit meg' a szocialista társadalom mindenki előtt, aki becsülettel igyekszik helytállni, legjobb képességeit hasznosítani. Űrhajósunk annak idején a repülést választotta élethivatásul, hazája védelmére készült föl. Akinek módja volt figyelemmel kísérni a Csillagvárosban töltött két évét, jól tudja azt is. hogy hasonló szorgalommal, hivatástudattal tanult és dolgozott, hogy eleget tehessen megtisztelő megbízatásának: a magyar nép első képviselőjeként vegyen részt a szocialista országok testvéri összefogását jelképező nagyszerű program megvalósításában. Csak kevés magyar lehetett tanúja Bajkon urban a Szojuz 36. rajtjának, de a televízió, a rádió mindenki otthonába elvitte ezeket a perceket. Most, hogy az űrhajó mór a Föld körül kering, örömmel és büszkén kívánunk jó utat, sok sikert, a repülők és az űrhajósok kifejezésevei „sima leszállást” a szovjet—magyar úrpárosnak. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 122. szám ÁRA: 1,2» FORINT 1980. május 27,. keríti Farkas Bertalan az első magyar űrhajós A szovjet—magyar íírhajóspáros sikeresen startolt AZ MTI ÉS A TASZSZ KÖZLEMÉNYE. Moszkva, 1980. május 26. 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz—36. űrhajót. Az űrhajón tartózkodó nemzetközi személyzet parancsnoka Valerij Kubászov, a Szovjetunió űrha- jóspilótája; kutató űrhajósa, Farkas Bertalan, a Magyar Népköztársaság állampolgára. A Szojuz—36. űrhajó a tervek szerint összekapcsolódik a Szaljut—6.— Szojuz—35. űrkomplevum- mal, s ezt követően együttes kutatómunka kezdődik Leonyid Popov és Valerij Rjumin űrhajósokkal, akik 1980. április 9-e óta dolgoznak föld körüli pályán. Az újabb nemzetközi űrrepülés résztvevői az In- terkozmosz együttműködési programja keretében folytatják a szocialista országok közös űrkutatási célkitűzéseinek megvalósítását. E munka során korábban már csehszlovák, lengyel, NDK-beli és bnlFarkas Bertalan és V. Kubaszov gár űrhajós hajtott végre űrrepülést szovjet űrhajós társaságában. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állampolgárainak a világűrben szovjet űrhajón megkezdett útja újabb fényes bizonyítéka a szocialista országok együttműködésének. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan űrhajósok közérzete jó, a Szojuz—36. személyzete a meghatározott program szerint dolgozik. A parasztság cselekvőén támogatja a nagyüzemi gazdálkodást Losonczi Pál választási nagygyűlése Kaposvárott Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kilián György Művelődési Központ ez alkalomra zászlódíszbe öltöztetett színház- termében. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Somogy megye 12. választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje beszélt a megye és a város választópolgárainak képviselői, ipari és mezőgazdasági üzemeinek, intézményeinek dolgozói előtt. Losonczi Pál bevezetőben hangoztatta : a megválasztásra ajánlott képviselő- és tanácstagjelöltek a nép jelöltjei. Foglalkozás szerint igen különbözőek — munkások, parasztok, értelmiségiek. tudósok. írók és művészek, háztartásbeliek, kommunisták és pártonkívüliek. Valamennyi ük közös vonása, hogy helytállnak a munkában. a Hazafias Népfront programját vallják, a nép ügyét szolgálják. — Most a párt és a Hazafias Népfront is számot ad a népnek a vég’zett. munka- toL Tiszta, jé leMaásanscetóel állíthatjuk, hogy az öt évvel ezelőtt megválasztott jelöltek és testületek, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok a legutóbbi választások alkalmával meghirdetett programhoz, az akkori vállaláshoz híven, az akkor megfogalmazott politika alapján dolgoztak. Ennek az elvhű, következetes munkának is köszönhető, hogy az, elmúlt fél évtizedben nagyot változott az ország. Körülményeinket elemezve Losonczi Pál szólt arról is, hogy népünk élete nem gondtalan, de életkörülményei és életszínvonala az adott körülmények között megfelelően, életmódja mindinkább szocialista céljaink szerint alakul. A továbbiakban a mezőgazdaságról beszélt, amelyről — mint mondotta — mostanában kevesebb szó esik. Pedig határainkon túl is elismeréssel beszélnek mezőgazdaságunk teljesítményének köszönhetően az egy főre eső termelés alapján gabonafélékből, húsfélékből Magyarország az élenjáró országok közé küzdötte fel magát. Mezőgazdaságunkban jelenleg fele annyian dolgoznak és kisebb földterületen a dupláját termelik, mint az átszervezés előtt — Visszagondolva 'a megtett útra — mondotta — felmerül a kérdés, minek köszönhetők az elért eredmények? Hogyan tudunk ilyen rövid idő alatt évszázados elmaradottságot felszámolni ? Én elsőnek említeném a parasztság egyetértését a szocialista nagyüzemekkel, cselekvő támogatását a nagyüzemi gazdálkodás mindennapi munkájában. Talán felesleges bizonygatni, hogy a parasztság támogatása nélkül a jelenlegi eredményeket nem lehetett volna elérni Valóságos forradalmi átafakulás zajlott le a mezőgazdaságban, és ami a legfontosabb— mondotta befejezésül — a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés előtt biztos távlatok vannak. A nagygyűlésen felszólalt Simon Ernöné, a Nagyatádi Cérnagyár munkásnője, Somogy megye 11. sz. választókerületének képviselőjelöltje is. Valerij Nyikolajevics Kubászov Valerij Nyikolajevics Kubászov, a Szovjetunió kétszeres hőse, űrhajós-pilóta, a műszaki tudományok kandidátusa, 1935. január 7-én született Vjaznyiki városában, a vlagyimiri járásban. V. N. Kubászov 1958-ban végezte el a moszkvai repülési főiskolát. Utána szerkesztőirodában dolgozott. Repülőberendezések tervezésével, fejlesztésével és kipróbálásával foglalkozott. 1966-ban választották be a kozmonauták csoportjába. Elvégezte a „Szojuz” űrhajók és a „Szaljut” űrállomásokon való repüléshez szükséges teljes felkészülést. 1968 óta Kubászov a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. 1969-ben hajtotta végre első űrrepülését a „Szojuz—6” űrhajón. 1975 júliusában fedélzeti mérnökként részt vett az első nemzetközi űrutazásban a „Szojuz—19” szovjet és az „Apolló” amerikai űrhajó fedélzetén. Kubászov nő®. Felesége, Ludmilla Ivanovna, tudományos kutatóintézetben dolgozik. Lánya: Jekatyerina 1966- ban, fia: Dimitrij 1971-ben született, jelenleg iskolások. V. N. Kubászov elnökhelyettese a Szovjet—Amerikai Baráti Társaságnak és a Nemzetközi Repülésügyi Szövetség űrrepülési szekciójának társelnöke. Farkas Bertalan 1949-ben született Gyulaházán, Szaboics-Szatmár megyében. Édesapja nyugdíjas, korábban cipészszövetkezetben dolgozott Kisvárdán, édesanyja háztartásbeli. Az általános iskolát Gyulaházán végezte. Ezután a Bessenyei György középiskolában folytatta tanulmányait. Nemsokára belépett a Magyar Honvédelmi Szövetség nyíregyházi klubjába, ahol első repüléseit hajtotta végre vitorlázó repülőn. Az érettségi vizsgák utó» tMSMaeB Farka® .BecíaJSas a Kilián György Repütö Műszaki Főiskola hallgatója lett:. Az első két év sikeres befejezése után a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. 1972-ben hadnagyi rendfokozattal avatták lisztté, és á légierőkhöz került beosztásba. 1977-ben kapta meg az I. osztályú vadászrepülő minősítést. Különösen jelentős sikereket ért el a harci körülmények közötti manőverezés végrehajtása során. Nős, kislánya; Aida hároméves, és fia: Gábor kilencéves. Farkas Bertalan fegyelmezett,. politikai öntudattal rendelkező tiszt. 1976-ban lett a. Magyar Szocialista Munkáspárt, tagja. Attól az. időszaktól fogva, hogy tiszti rendfokozatot kapott, öt alkalommal részesítették kitüntetésben és nemegyszer vívta ki parancsnokai dicséretét. Sok társával együtt adta be jelentkezését, hogy irányítsák át az űrrepülésié való felkészítésre- A nehéz kiválasztási követelményeknek megfelelve 1978. március 20. óta tartózkodott a Ga- garinról elnevezett űrhajós kiképző központban, a világvárosban. és készült annak a feladatnak a végrehajtására, amelyet a legnehezebbnek, de egyben a legszebbnek is tart az életben.' Budapesti idő szerint 22 óra 15 perckor robbant be az éter hullámain Záhonytól Hegyeshalomig, Balassagyarmattól Röszkéig a hír, s pillanatok alatt milliók értesültek a Szojuz—36. sikeres startjáról. Az országos villamos teherelosztó fogyasztásmérő műszereinek tanulsága szerint körülbelül 800 ezer televíziókészülék képernyőjén pergett a rendhagyó hétfő esti műsor és más hétköznapokhoz hasonlóan félmilliónyi rádiót hallgattak a fővárosban. illetve a többi országrészben . A bejelentés perceiben 1öbb mint 300 ezren vonulták úton munkahelyük felé. hogy megkezdjék éjszakai műszak-, jukat. A meteorológusok 15 Celsius fok átlaghőmérsékletet mértek az országban — a nagyvárosokban valamivel melegebbet — s a tavaszias, kellemes estén tízezrek sétáltak az utcákon. A mozik (Folytatm a 2, oldalún^
