Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
Városról falura Egy óvónő hétköznapjai szakembert keresett, éppen pályakezdőt, olyat, aki esetleg gyökereit is ver, s nem mond búcsút egy-két esztendő után. — Fájlaltam a megszokott környezetet, de izgatott az új. az eddig ismeretlen. Sejtettem: szabad kezet adnak, tilalomfák nélkül próbálhatom kibontakoztatni egyéniségemet. Egerben viszont a sok-sok tanács gúzsba kötött vona. Így aztán igent mondtam, s az sem zavart, hogy vállalnom kellett a napi vonatozást. s az ezzel járó tetemes időveszteséget. Most jó érzés elmondani: egyáltalán nem csalódtam. A bizalmat mindjárt e'őlegezték. Ezt. jelzi az is. hogy már másfél éve megbízott óvónőként ' tevékenykedem. A megbecsülésre sem panaszkodhatok: amikor férjhez : mentem — a nárom technikus a bélanatfalili cementgyárnál. vele sem ismerkedtem volna még. ha nem jövök ide — mindjárt igényeinknek megfelelő szolgálati lakást, kaptunk. Mi más lenne ez, mint a törődés és a 'figyelmesség jele? lyekre nagy szűk egük lesz az iskolában. A falusi kisfiúk ' és kislányok legalább olyan értelmesek, mint a , városiak, legfeljebb érdeklődési körük más. Környezetismeretből például sokkal jobban eligazodnak, mint a rrásufct élők. . Máig is^ azt vallom: pines szebb hivatás, mint az értelem- és érzelemviláguk formálásával bíbelődni. Azonnal megmutatkozó köszönetük, hálájuk kárpótol minden fáradozásért. Az érettségivel nem elégedett meg. hanem a szarvasi felsőfokú óvónőképzőbe oályázott. — örültem, hogy felvettek, mert legalább addig illik tanulni, amíg az ember fiatal. Egyébként sem árt, ha az ember magasabb képzettséggel rendelkezik, mint ami munkakörének maradéktalan ellátásához szükséges, A diploma ugyan csak egy okmány, de jelzi a magasabb képzettséget', s azt folyvást . hasznosíthatom. Azt hiszem, most ezért szeretnék bejutni a jászberényi tanítóképző kiegészítő szakára. Ha sikerül, s túl leszek ezen is, akkor még többet adhatok a gyerekeknek mint eddig. , Ahogy korosodik az ember. úgy értékeli át- a fiatalokról alkotott véleményét. Módosul \a kép, de eg.y vari&s azért marad: a leginkább vonzó az. ha nem elégszenek meg az elért szinttel, ha nem ülnek a babérjaikon, hanem arra törekszenek, hogy a mindennapi munkával járó, olykor igen sok elfoglaltság mellett is gyarapítsák ismereteiket. Ilyen típus a Bükkszent- mártonban dolgozó és élő Kormos Istvánrié is, aki városi létére sem húzódozott a falutól. —- 1977-ben végeztem az egri Gárdonyi Géza Gimnázium és Óvónői Szakközép- iskolában, Ide azért jelentkeztem, mért elsősorban a pedagógiai munka érdekelt, s úgy éreztem, hogy a szakmai tudnivalókkal felvértezetten jól elboldogulok majd a kicsinyekkel. A felkészítésről csak elismeréssel szólhatok. Az e Írnél éti oktatás igen magas színvonalú volt, s a gyakorlatokat is előrelátóan szervezték meg. Tanáraink célja az volt, hogy minél több olyan útravalót adjanak nekünk, amit a hétköznapok során sokoldalúan, kamatoztathatunk. Bízvást állíthatom, hogy vállalkozásuk sikerrel járt. Később, amikor a főiskolán tanultam, tulajdonképpen abból éltem, amit itt szereztem. Az elhelyezkedés egyáltalán nem ment könnyen- A megyeszékhelyen nőtt fel. s első gondolata az volt, hogy itt is marad. Addig kilincselt, amíg ígértek is neki egy belvárosi intézményt. Közben adódott egy újabb lehetőség. A községi tanács A nehézségék .«sorával kel- lét.t megbirkóznia, ám ezektől nem riadt meg, hanem úrrá lett felettük. — A zsúfoltság itt. is naav. száznegyven százalékos. Mégis felvettünk minden- jelentkezőt. mért első a szülők érdeke, s az is tény, hogv az apróságok itt olyan többletet szereznek, amit otthon nem mindannyian kapnának meg. Ráadásul megszokják a közösséget, bátrabbá, könnyebben meg- nvilatkózóbbá válnak, s ezek olyan tulajdonságok, ame3 A , vidéki életritmus más, mint a városi: aki erre esküszik, egy kissé otthonülővé válik. Ezzel egyet is ért, de mindjárt hozzáteszi,----Az unalmat nem ismerem. A munka és a tanulás teljes embert kíván, s azt a tudatot erősíti meg bennem, hogy a pillanatnyi áldozathozatal távlatilag nemcsak mások, de a magam számára is gyümölcsöző. M ennyire igaza van..: Pécsi István Régi idők parlamentje 3. KENYERES—KAUFMAN KONTRA BAJCSY ZSILINSZKY ENDRE, A Magyarország című napilap- 1935. március 31-i számából idézünk: „Áz urnák elé járul a 'nemzet, hogy szavazatával összehívja az új nemzetgyűlést. Mit- érzünk a sorsdöntő vasárnap előtt? Nincs egyéb . mondani valómessünk túl rajta, ilyen érzéssel ülhetünk be egy világtól elmaradt vidéki fogorvos székébe: essünk túl rajta”. Maga a „műtét” már jóval előbb kezdődött — s egyáltalán nem steril eszközökkel. Idő előtti házfelosz-. látással, amelyet a kormánypártban dúló ellentétek,. idéztek elő. Gömbös Gyula miniszterelnök, Horthy szegedi tizenkét kapitányának egyike. Hitler lelkes hí.ve, az elszánt akarnék, elérkezettnek látta az időt, hogy megszabaduljon Bethlen István gyámkodásától, aki ugyan átadta a miniszterelnöki pozíciót, de továbbra is a kormánypárt vezére maradt. Az új választásokon Bethlen hívei ' helyett Gömbös emberei lettek a kormánypárti jelöltek. Alighogy ily módon március 5-én feloszlatták a Házat, megkezdődött a „foghúzás” előkészítése. A választási törvény szerint nem indulhatott mindenki, (csak az, akinek a jelölését legalább a választók 10 százaléka — ajánlási íven — aláírásával támogatta. Vagyis, négy-öt jelölt esetén már a választók fele előzőleg aláírásával bizonyította, hogy milyen jelöltet támogat. Az aláírásokat a választási főbiztosok bírálták felül. A választási főbiztosokat , viszont a kormány nevezte ki. Így aztán a kormánypárt listáin nyugodtan .szerepelhettek „holt ■lelkek” — már régen teme-, tőben nyugvó vagy akár soha nem élt emberek. 1980. május 38-, szerda. Az ellenzéki páldok számára viszont ajánlatos volt, hogy a szükséges aláírások kétszeresét-háromszorosát tartalékban tartsák. Még a legjobb indulaté választási főbiztos is legalább az' aláírások egyötödébe belekötött, s érvénytelennek jelentette ki. Ezen a választáson csak az lehetett képviselő,, akit Gömbös is annak szánt. Kiadta a parancsot: Bajcsy- Zsilinszky Endréből nem lehet ' az. 'Gyűlölte őt, mert 1933-ban, amikor Gömbös a parlament háta mögött meglátogatta — mégpedig elsőnek a külföldi államfők közül — ,a hatalomra jutott Hitlert, Zsilinszky felelősségre vonta a képviselőháziján, s többek között kijelentette: „Vegye tudomásul a miniszterelnök úr, hogy itt német világ nem volt ezer éven át, s itt német világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyókig és az akasztófáig!" Bajcsy-Zsilinszkyt az előző parlamentbe Tarpa küldte. s most. ott jelöltette magát. Az Egységes Párt él- lenjelöltjéül Kenyeres Miklóst állította, Gömbös Gyula táviratban ajánlotta: „Küldjétek az országgyűlésbe barátomat. Kenyeres Miklóst!” A választások előtt kilenc nappal éjszaka a csendőrök megszállták Tarpát és kiutasították - Bajcsy-Zsilinszky három, megbízottját. A , főispán, a főszolgabíró és a végrehajtó járta a falut. Zaklatták azokat, akiket Bajcsy- Zsilinszky híveinek ismertek. Tíz-húsz-harrninc pengőt fizettek viszont egy Ke- nyeres-voksórt. A Vitézi Szék — amelynek pedig Bajcsy-Zsilinszky ekkor még tagja volt, a választások után mondott le címéről. — •utasította tagjait, hogy Kenyeresre adják szavazatukat. S akit még ily módon nem „győztek meg”. hogy Tarpa és az ország népe számára az egyedüli üdvözítő, ha Kenyeres Miklós bei kerül a Parlament padsoraiba, azt a választás előtti éjszakán a csendőrök tartóztatták le. Hatalmas hóviharban, szuronyok .közt kísérték őket a huszonkét kilométerre levő Vásárosna- ményba. És a választások estéjén a főispán és a főszolgabíró mosolyogva gratulálhatott Kenyeresnek: győzött a nyílt szavazáson. A Szabadság, Bajcsy-Zsilinszky lapja, ekkor már több nagy cikkben" leplezte le, hogy kicsoda Gömbösék tarpai képviselőjelöltje. Bebizonyította, hogy az illető, jóllehet a Kenyeres nevet használja, ezt jogtalanul teszi, tulajdonképpen neve Kaufmann, s az igazi keresztneve sem Miklós. Gömbösék nem vették tudomásul a leleplezéseket. Csak amikor -Dinnyés Lajos interpellált a Parlamentben, akkor voltak kénytelenek a Kenyeres.—Kaufmann-ügy- 'ben elrendelni a vizsgálatot. A közigazgatósági bíróság- megsemmisí tette mandátumát, s bíróság elé állították! Okirathamisításért és szélhámosságért ítélték el. A megüresedett mandátumért pedig pótválasztásokat tartottak. A hatóságok ismét kíméletlen terrorra kaptak utasítást. A pótválasetáson Konkoly—Thege huszár ezredest hatvankilenc szótöbbséggel választották képviselővé. Bajcsy-Zsilins7,ky pedig kiszorult a parlamentből. Az 1939-e.. választások után Bajcsy-Zsilinsaiky, aki valóban a nemzet érdekeinek képviseletét tartotta feladatának, ismét elfoglalhatta helyét a képviselőhóz.i pfftlsorokban. Jelen volt 1941. június 27-én, amikor Szinyei Merse Jenő alelnök így nyitotta meg a tanácskozást : — Az egész országban nagy megdöbbenést és mélységes felháborodást váltott ki az a nép.jo#ellenes támadás, amelyet hazánk eg Vés területei ellen a szovjet légi haderő a tegnapi napon inS o 1 oh o v korai eltieszé- léfje, az.Idegen vér em- i lékezés és búcsú is a régitől, vállalása az újnak, a háború értelmetlenségének a felidézése, előképe a Csendes Donrrak, kifejezése an- hak, hogy az ember élete része a nagy természetnek, a történelem széles áradásának, amelyben . legyen öreg vagy fiatal olyan mint az őszi falevél. Solohov nagy élménye 1917, a szovjet hatalom harcai és megerősödése, a mezőgazdaság kollektivizálása és a Nagy Honvédő Háború, szóval a világtörténelem. Életrajzában írta: „A polgár- háború idején a Don mellett éltem. 1920-tól mint katona ide-oda vetődtem a Don-vi- déken. Sokáig az élelmiszerbegyűjtésnél dolgoztam. Kergettem a bandákat, amelyek 1922-ig a Don vidékén garázdálkodtak s a bandák is kergettek bennünket. finden o maga rendjén ment. Nemegyszer kerültem kutyaszorítóba, de mindez már a múlté..Ma is Vesen- szkojében él, s akkor sem hagyta el szülőföldjét, amikor világhírű író lett. Ezért is van, hogy olyan szemléletes képekben jelenik meg írásaiban a Don, a doni sztyeppe. Áz időpont a polgárháború utolsó éve, amikor még' fel-fellobban a harc, de a hatalom kérdése már korábban eldőlt. Akármennyire is fájdalmasan érinti az öreg kozákot ügyetlen fia elvesztése, amikor ébred a természet és felgyógyul a fiatal vöröskatona, őt is hívja a kötelesség, szántani, vetni kell, ki kell javítani a kaszálógépet, mert a föld itt mindig jő termést ígér. Az uráli munkásgyerek,' Nikolaj Koszitt, akit szívesen fogadna fiának az elveszett helyett, a hívó szóra visszatér a gyárba. Az öregek hát ismét magukra maradnak. Solohov természeti képei soha nem öncélúak, mindig kifejezik hősei lelkiállapotát, szenvedélyek viharait, reménységeket, kétségek el- nyugvásá.t. Hallgassuk, csak! „A Don vize, amíg be nem áll télire, sebesen . folyik, zölden. . . Tavasszal szilajon i zúg mint a fergeteg. Ilyenkor télen, bár széi járja, moccanatlan, mint az öregember. Hallgat, vár, a ' tavaszt lesi. Hóba takarózik. Bundát vészén, hogy a szél elől menedéke legyen. Erősen hallgat is, mint a titkok tudója. Amikor moccan a föld a Don is zúgni kezd, kavarog, pördül.a vize, par- tor szakaszt, harcsát vadít, . fülzeket roskaszt,.Az egyetlen fiú elvesztését hallva: „Van-e annyi víz benned öreg Don, mint ahiennyi bánata van egy öreg kozáknak?” A sebesült katona gyógyulása után: „Kiröppentek már a varjak, á seregélyek is, magot vár a föld öle, melegen süt a nap, akármennyire fölsebezték is... Már a Dont is feszegeti. A rendező — Kőváry Katalin — és a színész — Szabó Gyula — követve az író szándékát, ha kellett a tájleíró részeknek, máskor az öreg viharzó szenvedélyének, majd az elnyugvó érzelmeknek adott hangot, ügyelve a zárt szerkezelű elbeszélés arányaira. Ez a bemutató, ami főhajtás is volt kissé a 75 éves örökifjú és teljes értékű alkotó előtt, ismét arról győzött meg; hogy az elbeszé- ’ lések alkalmasabbak rádiós feldolgozásokra mint a regények. Itt az idő megőrzi a mű egységét és harmóniáját, a‘ történet szűk körre korlátozódik ellentétben az epi- • zódokkal és mellékszereplőkkel zsúfolt, több részre tagolt, folytatásokban közvetített regényekkel. Így olykor az elbeszélés többet nju- tat meg az íróból, mint re- gértyeinek bemutatói. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a „Doni elbeszélések” előzménye a Csendes Donnak s az „Idegen vér” csak egy pillanata a világhírű regénynek, teljességével emelkedett ki a szokásos adaptációk közül, érzékelhetővé tette Solohov világát, eszméit és alkotó módszerét. Ebergényi Tibor A Handel-oratórium egri előadásáról ~ Az Országos Filharmónia az idei egri hangversenysorozatot Händel oratóriumával, a Messiással fejezte be. A hangverseny színhelye a székesegyház volt, a művet a Miskolci Szimfonikus Zenekar adta elő az ugyancsak miskolci Bartók kórus közre. működésével. A szólókat Kovács I. Brigitta (szoprán) Németh Zsuzsa (alt), Szondi Ferenc (tenor), e és Antallfy Albert (basszus), a Filharmónia magánénekesei énekelték. A karmester Reményi 'János volt, a zenetörténeti bevezetőt Pándi Mariann mondotta el. Magát a híranyagot, amely egy ilyen hangversenybeszámolónál elengedhetetlen, rögtön a híradás elejére rakT juk, hogy azután már csak a műről, az oratórium által keltett hatásról szólhassunk. Mért évek hosszú sora óta azt tartjuk elsőrendű feladatunknak, hogy azt a hatást, azt áz esetlegesen szenvedélyes érzelmi tartalmat, amit a zene kivált belőlünk, egy- egy ilyen méretű zenei előadás alkalmával érzékeltessük. Mindezt tesszük azért, mert az a meggyőződésünk, hogy á művészet és ezen belül természetesén elsőrangúan a zene az embernek önmagáról alkotott legmagasabb rendű vallomása. Nemcsak azért, mert a művészetben a szépség és az igazság a legmagasabb szinten, a legteljesebb harmóniában tud megjelenni, hanem azért is, mert a művészetben megvan az az erő és készség, hogy az embert rádöbbentse önmagára. Händel Messiása ■ nemcsak témájánál, vagy nem elsősorban témájánál fogva az a mű, amely megrendíti a hallgatót. Még lemezen hallgatva is. Élőben azonban egészen más! Hogy ebben a műben a fenségest mindig is átélő és kifejező Händel muzsikáján mennyit és hogyan változtatott Mozart átírása ma már inkább zenetörténeti kérdés. Az a lényeges, ' hogy ebben a műben egv nagyszerű széliem a -lélek olyan pillanatait, rezdüléseit fogta még és tárta fel, amelyek nélkül mi, itt, a XX. Században. ha Händel érzelmi és szellemi hagyatékát nem találnánk szinte kézzelfoghatónak, jóval szegényebbek lennénk. A befejező Amen-feldolgozásra és ennek is előtte az Allel újára gondolunk. . A közönség sokáig lelkesen ünnepelte a zenészeket, akik minden bizonnyal a saját örömükre is, ráadásként, megismételték’ az Alleluját, és a sorsnak van néha a nemes élményhez még külön ajándéka is: mire hazatértünk a hangversenyről, a magyar űrhajós már a világ, űrben volt. És a tévé képén láttuk azt a fennséges valamit. amiről a zene eddig szólt. Farkas András tézett. Ügy vélem, a tisztelt Ház, minden egyes tagjának érzelmeit is tolmácsolom akkor, amikor innét, a kép- viselőház elnöki székéből ezt a minősíthetetlen támadást megbélyegzőm. És egyúttal mélységes részvétünket nyilvánítom az ártatlan áldozatok és hozzátartozóik itánt. Bárdossy miniszterelnök felállt: — Tisztelt Ház! Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. A Ház elnöke méltó szavakkal bélyegezte meg á szovjet népjogellenes és minősíthetetlen támadást. A magyar királyi kormány megállapítja, hogy e támadások következtében Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállott. A . Ház mindkét oldalán éljenezni, tapsolni kezdtek a képviselők. Bárdossy felemelte kezét, csendet kért, s aztán így folytatta: — Még csak egy mondatot. A magyar haderő a megfelelő megtorló intézkedéseket meg fogja tenni. Űjra felhangzott az éljenzés. a taps. Az általános ovációban elveszett egy közbekiáltás. — önnek neon volt joga.. . — szólt Bájcsy-Zsi- linszky Endre, de hiába tiltakozott. Az ellenzék der- medten ült a helyén. Bár- dossy. akárcsak a képviselőház tágjai, tudomást sem vettek Bajcsy-Zsilinszky Endre- közbes Tolásáról.' Á Ház áttért a földművelésiig,yi bizottság jelentésére a „rendkívüli fahasználatok mértékéről”. A ház, amelynek tagjai olyan sokszor hivatkoztak az', „alkotmányosságra”, nem tudták, hogy mind a -hadba lépéshez, mind a magyar haderő idegen földön való alkalmazásához az országgyűlés előzetes beleegyezése lett volna szükséges. Azt sem voltak hajlandók tudomásul, venni a képviselők, amiről a fél ország beszélt: Kassát valójában nem szovjet, hanem álcázott német repülőgépek -bombázták — a német és a magyar vezérkar ezzel a provokációval teremtett ürügyet Magyarországnak a Szovjetunió elleni hadüzenetéhez. Végül estére már" azt is tudták valamennyien, hogy amikor Bárdossy be-' jelentette: a magyar haderő intézkedéseket fog tenni, valójában már magyar repülőgépek ' szovjet városokat bombáztak. A képviselők mégis hallgattak. Igaz, Bárdossy csak bejelentett, s — alkotmányellenesen — nem szavaztatott. De senki nem, szólt a bejelentés ellen. Sem a szociáldemokraták, sem a polgári ellenzék tagjai, akiket pedig egy világ választott . el a hadüzenetet tombolva ünneplő . nyilasoktól. Ezek a nyilasok hatalomna- j^tasuk után meggyilkoltatták a tisztánlátó, bátor képviselőt. (Folytatjuk) . Pásztor Imre rarpa, 1935-ös választások: Bajcsy Zsilinszky Endre a vá- asztóliclyiség előtt, csendőrök között.
