Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
HATVA, Hl ii . HIIUiw » Nők és üzemek Amikor nemrégiben a hat- ani nők munkaviszonyának, életkorúimén vei nek- alakulásáról beszélgettünk a városi pártbizottság első titkárával, Szokodi Ferenc elmondotta. hogy a nőpolitikái határozatból adódó feladatok egyre inkább az üzemek, társadalmi szervek ténykedésének alkotóelemét képezik Évről évre jobban tapasztalható a határozat egységes, helyes értelmezése, amely lényegében a pártaiapszerve- zetek munkáját jól minősíti. Vagyis minden politikai, gazdasági, kulturális intézkedésben hatékonyan érvényesül a pártirányítás és az ellenőrzés. Különben e téren nem is dicsekedhetne Hatvan olyan eredményekkel, amelyek fölkeltették iránta a figyelmet. Élénkebbé vált a nők közéleti tevékenysége, fokozódott szakmai, politikai továbbképzésük tempója, egyre többen jutottak vezető funkcióba, s részarányuk előnyösen változott mind a Dártszervezetekben, mind a népfront, a szakszervezet testületi összetételében. Ugyanekkor az üzemek, munkahelyek szociálpolitikai gondoskodása is emelkedő tendenciát mutat! Nők a vezetésben A téma vizsgálata során kiderült többi között, hogy néhány esztendő alatt tucatnál több első számú vezetés került át férfiaktól női kézbe Hatvanban, továbbá a város környéki községekben. A kórház élén dr. Gombos Emilia, a népfront titkári székében Gyuricza Istvánná, a városi KISZ-bizottság titkári funkciójában Ságiné Szűcs Klára indította ezt a sort. A városi tanácsnál osztályvezetői, csoportvezetői beosztáshoz jutott Sütő Györgyné, illetve Tamás Miklósáé. Boldognak és Herédnek nő a vb-titkára, Hegedűs Ferencné személyében 1 haszony áll a Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet elnöki posztján, s kapásból felsorolhatunk három-négy iskolát, ahol már a „gyengébb nem” igazgat. De a választókerület képviselőjelöltje is közülük került ki immár a harmadik ciklusban. Dr. Novák Pálnéról van szó, aki néhány napja választási nagygyűlésen igazolta közéleti érzékenységét, bő tapasztalatát. Ez a tendencia, persze, lehetne üres íorma- ság, a nőpolitika mechanikus érvényesítése. Itt azonban nem ez a helyzet! A városi pártbizottság, a helyi tanács- vezetés komolyan vette az irányelveket, szívós munkát végzett a nők felkészítésében, s helytállásuk tanúsítja, hogy mindannyian megértek feladataik ellátására. Továbbtanulnak Szokodi Ferenc mondott néhány szembetűnő statisztikai adatot, de több üzemben tett látogatásunk is alátámasztja, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben egyre több nő folytatja megszakadt tanulmányait, vagy kapcsolódik újabb szakmai, politikai iskolák munkájába. A gyermeknevelési segélyt élvezők sem kivételek ez alól, sőt némely üzemben ök a mozgalom motorjai, egy-egy oktatási forma megteremtői. A tanulási kedvre jellemző például a kórház, amelynek 510 nődolgozója közül csaknem négyszáz vesz részt valamilyen képzésben. Városszerte rendezett párt- és tömegpropaganda tanfolyamokon az 1975-ös 30 százalékkal szemben már majdnem 50 százalék a részt vevő nők arányszáma, s egyre több szerez állami vagy politikai végzettséget. A Duna Cipőgyár a szakmunkásbizonyítvány megszerzésében nyújtott példás segítséget a műhelycsarnokokban dolgozó lányoknak, asszonyoknak. Négy év során száztízen szereztek képesítést, de szociálpolitikai szempontból legalább ilyen eredmény a két kismamaműhely, amelyekben ötven asszony keres úgy kenyeret, hogy közben törődhet otthon lévő kisgyermekével is. A Lenin Termelő- szövetkezet az állami, politikai képzéssel párhuzamosan nagy súlyt fektet a termelést segítő oktatásra. Itt a közelmúltban 25 nő tett sikeres állattenyésztői vizsgát. Vagy említsük a cukorgyárat, amely magára maradott, gyermekes asszonyainak havi segélyt biztosít! Káderutánpótlás A nők helyzetének felmérése során nem mehetünk el szó nélkül a párttagság fejlesztése, a káderutánpótlás gondjai mellett. Ami a tagfelvételt illeti, szívesen idézzük Szokodi Ferenc első titkárt. aki elmondotta, hogy a nők fokozódó politikai érdeklődéséből eredően megnőtt az arányszámuk. Az idén felvett párttagok több mint ötven százaléka leány és asszony, s nem érdemtelenül jutottak a szocializmust építők élcsapatába. A párttagsággal járó bizalom jele ugyanekkor, hogy Heves megye egyik kongresszusi küldötte kétgyermekes konzervgyári asszony volt. A káder- utánpótlás legfőbb problémája viszont az a tény, hogy a vezetők felelősségét, a nehézségeket megérezve sok alkalmas nő nem vállal megbízatást. Becsületesen, eredményesen dolgoznak, de húzódoznak attól, hogy mások gondját, valamely közösség irányítását a nyakukba vegyék. Válaszuk persze nem mindig nyílt! Beszéltünk konzervgyári fiatal nővel, aki a családi életből rá háruló nagyobb teherré hivatkozva lépett vissza az arany- koszorús szocialista brigád vezetésétől, egy téglagyári asszony „kiemelése” pedig azért nem sikerült, mert 'fizikai munkásként lényegesen magasabb a havi- jövedelme. A nagy átlagra azonban nem ez a jellemző. Különböző nehézségek ellenére 'Hatvanban emelkedő tendenciát mutat a vezetésre alkalmassá tett, a vezetésbe ténylegesen bevont nők száma. S az utolsó öt év folyamán bekövetkezett kádercsere csaknem ötven százalékban hozzájuk kapcsolódik, társadalmi súlyukat növeli. Ez az arány ösz- szességében mégis felel. Bizonyos munkaterületeken azonban további figyelmes, nevelőmunkára, a nőpolitikái elve(í hatékonyabb érvényesítésére van szükség. Moldvay Győző KnKAyiLL-fo5iloy«tüs; büii$ívií«Aséyuw,i Éjszakánként visszajárt a volt tanuló A konok, vallomását többször is megváltoztató fiatalember a bizonyítékok hatására végre a ■ árgyra tért. Arról a lopássorozatról beszélt, amelyet a gyöngyösi KERAVILL-üzletben követett el társaival az éjszakák leple alatt. — Minden alkalommal jóval a zárás után kerestük fel az üzletet, Az egyik téli éjszakán történt, hogy a bolt kazánfűtője benézett, rendben működik-e a berendezés. Ami azt illeti, jócskán elidőzött a kazánházban, mert három1 órán keresztül lapultunk a raktárban. Altkor azt hittük, hogy most lebukunk... Vérül is megúsztuk, s ha már ennyit kellett pisszenés nélkül rettegnünk, hát elvittünk két Sanyo-magnót. R. István, a KERAVILL- ' üzlet egykori tanulója még hangsúlyozta is, hogy „két” Sanyo-magnót, mert az elve szigorú volt, s ehhez az esetek többségében ragaszkodott: egyszerre csak egy dolgot vitt el, nehogy feltűnjék a hiánya. Nem is tűnt fel 1978. decemberétől most márciusig... A kulcs megmaradt A történethez tartozik, hogy — mint említettük — R. István egykor a gyöngyösi KE- RAVILL-ban tanulta a kereskedelmi szakmát. Egy fegyelmi ügy miatt azonban elküldték a pályáról. Ám amikor végleg távozott —1 „véletlenül” nála maradt az üzlet hátsó bejárati kulcsa. Ezt kihasználva aztán szinte szabadon járt-kelt a volt munkahelyén, igáz: kizárólag csak éjszakánként. Ezeken a portyákon azonban nem volt válogatós.. Mintegy 127 ezer forint értékű magnetofont, rádiót, jpini-feieyíziókat . és egyéb híradástechnikai áruféleségeket löpott el; s értékesített az ismerősei körében, a Bizományiban, illetve a budapesti Keleti pályaudvar környékén. A volt kereskedőtanuló először csak a saját szakái Jegyzőkönyv készül a lopott tárgyakról (Fotó: Szabó Sándor) Iára dolgozott, s csak később — amikor látta, hogy olyan könnyen megy minden, mint a karikacsapás — keresett társakat. Velük egyezett meg abban, hogy előbb vevőt kell találni, aztán irány az üzlet. ., Lopott holmi — jótállással A fiatalkorú R. Istvánnak a több mint egyesztendős működése idején kilenc betörőtársa akadt. Volt , úgy, hogy ketten, hárman mentek be az üzletbe. A már említett „biztonsági elv” azonban ilyenkor is érvényben volt: csak egyetlen dolgot lehet eMVihi, maximum kettőt... A tolvájbanda vezetőjének a legtöbbször az ugyancsak fiatalkorú Sz. András és a többszörösen büntetett Bucs- kó József falazott, illetve segített, Együtt dolgozták ki az egyedülálló értékesítési módszerüket: a lopott mag1 Régi idők parlamentje 7. Különítményesek az ülésteremben vei szemben. (Igaz! Ügy van! Élénk helyeslés és taps.)” Huszár: „T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről is a legkeményebben kell, hogy elítéljem a tegnapi eseméHorthy Miklós először csak a parlament lépcsőjéig jutott. 1919. november lfi-án, amikor mint a „nemzeti hadsereg” fővezére bevonult Budapestre, a fogadására meghívott előkelőségek diszmagyarban várták az Országház lépcsőjén. Horthy azonban nem elégedett meg azzal, hogy a Parlament lépcsőjéig jutott — be is akart lépni az épületbe, mégpedig állámfőként. Egy alkotmányoá országban — és erre nemcsak a böllér- bicskás gyilkosok, hanem az uralmát szentesítő antant urak is nagy súlyt helyeztek — azonban mindennek meg kellett adni a módját. S 1920. január 25-én képviselőket választott Magyar- ország. Csupa „megbízható” képviselő jutott az országgyűlésbe. magát a március elsejére kitűzött kormányzóválasztást sem bízták Horthy terrorkatonái a véletlenre. A „nemzeti hadsereg” által ellenőrzött választások szűrőjén átjutott képviselők joggal csodálkozhattak, amikor észrevették a Parlament épülete körül létesített katonai kordont, amelyen keresztül csali a legszigorúbb igazoltatás után lehetett az épületbe belépni. A kordont az Ostenburg-különítmény tagjai képezték. Amíg a kormányzóválasziipnui ip Sti 1980. május 25., vasárnap tási komédia tartott, a folyosók tele voltak katonatisztekkel. A képviselő urakat ez azonban csak önérzetükben érintette, hiszen jószántukból is Horthyra szavaztak volna. A mandátumukat a fővezérnek köszönhették, s most a fővezért kormányzóvá emelték ... Ezek után csodálkozni való, hogy Horthy azt mondta, „csodálkozik”, amikor az országgyűlés küldöttsége érte ment a fővezérségre, a Gel- lért Szállóba, hogy felkérje, fogadja el az államfői tisztet. Aztán még mielőtt letette volna az esküt, a Ház egyik különtermében összegyűlt vezető politikusoknak lediktálta feltételeit. A felajánlott tisztséget, csak azzal a feltétellel fogadta el, ha az eredetileg tervezett kormányzói jogkört kiterjesztik, ha ugyanolyan jogok illetik őt is meg, mint a királyt, csupán a nemesség adományozását és a legfőbb kegyúri jogokat kivéve. Ezek az úri politikusok nem ellenkeztek, s a fővezérből lett kormányzó dörgő éljenzés közben távozhatott a Parlamentből. A fehértisztektől végig rettegő képviselők pedig megkönnyebbülten oszlottak szét. Egyetlen szavuk sem volt addig, amíg a különítményesek hatósugarában voltak. A másnapi ülésen aztán Rakovszky, a Ház elnöke, Lukovich háznagy és Huszár miniszterelnök kénytelen volt az ügyben nyilatkozatot lenni. Rakovszky: „Tegnap, amikor mi Magyarország kormányzójától az esküt kivetHorthy Miklós fegyveresek sorfala között vonul be a kormányzói eskü letételére tűk, megtörtént az, hogy a Parlament épülete tudtom, beleegyezésem, engedelmem nélkül katonai kordonnal volt elzárva, úgy, hogy a képviselők szabad mozgása, a be- és kijárás lehetősége meg volt vonva tőlük. Képviselők, akik a Házba törekedtek, nem tudtak a Házba bejutni. Ez a mentelmi jognak oly súlyos megsértése (Igaz, úgy van!), amelyet soha, de soha, a legkevésbé ilyen időkben • a tisztelt Nemzetgyűlésnek tűrnie nem szabad (Élénk helyeslés és taps), s az elnök a legnagyobb mulasztást követné el. ha erről jelentést nem tenne a Háztól utasítást nem kérne, hogyan,- miként járjon el a mentelmi jog ezen .súlyos, megsértésényeket, amelyekhez azt szeretném hozzáfűzni, hogy ezek mellett megtörtént az is, hogy az ülésterembe felfegyverzett katonatisztek jöttek be. (Felkiáltások: Kézigránáttal! Hallatlan!) Ez teljesen lehetetlen, tűrhetetlen dolog és a jövőben en- i nek semmi körülmények között sem szabad megtörténnie. (Ügy van! Helyeslés.) A kormány mindent el fog követni, hogy a nemzetgyűlésnek teljes elégtételt adjon, és kötelessége lesz minden illetékes tényezőnek, hogy azokkal szemben, akik ezt a hibát elkövették, a legeré- lyesebben járjon el. A kormány ebben a tekintetbe a Nemzetgyűléssel telj í egyetértésben van. (Általános-élénk helyeslés, és taps.) Lukovich Aladár: „T. Nemzetgyűlés! Tegnap fél 11 órakor a palotaőrség parancsnoka nekem, mint háznagynak. jelentette, hogy a Ház körül van véve kordonnal. Én- ez ellen nem tehettem semmit; a jelentést tudomásul vettem, azzal, hogy az elnök úr ő exellen- ciájának jelentést fogok tenni!” Elnök: „Kérem, képviselő úr. a Nemzetgyűlésben nincs szokásban, hogy valakit címezzenek.” (Helyeslés.) Lukovich: ,,A folyosókat ellepték a katonatisztek. Kö- rülbélül 150 katonatiszt jött fel a folyosókra és ott őrséget alkottak, s a többi helyiségeket és a melléklép- c&őket is ellepték. Ez a mi tudtunk és beleegyezésünk nélkül történt. A háznagy hozzájárulásával mindössze csak annyi történt, hogy vasárnap 15 folyosói jegyet adtunk tiszteknek, akik fel- lcívánkozrtak ide azért, hogy amikor a kormányzó feljön az esküt letenni, itt legyenek a közelében azok, akik az ő közvetlen környezetéhez tartoznak. Arról azonban semmi intézkedés nem történt, és engedelem sem adatott arra, hogy körülbelül 150 katonatiszt lepje el a folyosókat. Ezt szintén a mentelmi jog megsértésének tartom. Méltóztassék ezt is tudomásul venni.” A Tisztelt Ház „méltóz- tabott”. S bár megállapították a mentelmi jog megsértését, ez nem változtatott azon a szomorú „alkotmányos” tényen, hogy Horthy Miklós, mint megválasztott kormányzó, negyedszázadon át legfelsőbb jelenlétével nyitotta meg a különböző országgyűléseket. Bár ez volt talán a kormányzói pálya- ■ .(• legárlatlanobi* 'atjuk) . Pásztor „ír* nőhöz, televízióhoz lopott jótállási jegyet és blokkot is csatoltak — mindezt az eredeti érték feléért! Nem véletlen hát, hogy orgazda is akadt: a könnyen megszerezhető pénz, a nem kis összegű részesedés csábító volt. Olyannyira, hogy a gyöngyösi rendőrkapitányság nyomozói egy egész bűnszövetkezetet derítettek fel az ügy kapcsán. A tizenkétfős társaság valamennyi tagja húsz éven aluli, közülük öten — R. Istvánhoz hasonlóan —■ fiatalkorúak, akik még más bűncselekmények elkövetésével is vádolhatok. A rendőrség ezenkívül még több személy ellen kezdeményezett szabálysértési eljárást, ki- sebb-nagyobb bűnrészesség miatt. Leltár — hiány nélkül A rendőrségi vizsgálat során felkeresték az. üzlet vezetőit, valamint a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat illetékeseit. S mint kiderült: az üzletben nem vették észre a hiányt! Az indoklás: nem darabszámban tartják nyilván a kész.letet. hanem forintban. Így aztán egyik napról a másikra senkinek sem tűnt fel, hogy hiányzik egy minitévé, vagy egy magnó... Jól tudta ezt a volt tanuló is, ezért csinálhatta meg azt is, hogy egy-egy alkalommal nagyvonalú legyen. Bucskóval egy hordozható tv-t loptak, s azt Bucskó lakására vitték. A készülék egy hét múlva elromlott, mire R. István felajánlotta: kicseréli. És loptak helyette másik kettőt... — A kereskedőknek azt tanítják, hogy a rossz árut kötelező visszacserélni. R. István ezt, úgy látszik, jól megtanulta — mondta az ügyet vizsgáló rendőrtiszt, aki a nyomozás során felhívta a kereskedelmi vállalat vezetőinek figyelmét arra is, hogy nem megfelelő az üzleti ügyvitel, s hogy nem volt jó a helyiség riasztóberendezése. A kulcsokról, amelyek a volt tanulónál maradtak, nem is beszélve...! Szórakozásra 60 ezer forint R. István nyomára több szálon jutottak el a rendőrök. Az egyik, amelyik szinte senkinek sem tűnt fel, * költekező életmód volt. Ez a fiatalember a város különböző szórakozóhelyein egy év alatt több mint SO ezer forintot szórt el. A „kamatait" viszont majd moet, kezdi fizetni társaival együtt: bűn- szövetségben, üzletszerűen, jelentős értékben elkövetett lopás bűntette miatt vonják majd felelősségre. Szilvás István
