Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
flciíeiteres, amerikai film És elnyerik jutalmukat A néző, aki néhány héttel ezelőtt az Apokalipszis most című amerikai filmmel eljuthatott a vietnami háború poklába, a Hazatérés címűből (amelyet e napokban veti lenek a mozik) megtudhatja azt is, mi történi azután... Lehet, a két produkció összekapcsolása miatt fölhördülnek a filmrajongók, mondván, hogyan is szabad a kiváló Coppola iszonyú rémlátomását Hal Ashby szirupos meséjével összekapcsolni. Pedig ha a kivitelezés minőségét kissé figyelmen kívül hagyjuk, nagyon is hasonlítanak egymásra. 1 .egföképpen persze abban, hogy — a legtisztességesebb rendezői szándék mellett is — az amerikai agresszió mibenlétéről festett képet a katonasors szomorúságának, illetve borzalmainak ábrázolására szűkítik. A tartalom felszínes megragadása érthetően csökkenti a művészi munka erényeit is. .. A Hazatérés esetében sajnos szinte a minimumra. Pedig a főszereplők —, Jane Fonda, Jon Voight, illetve Bruce Dem — mindent elkövettek. hogy a maximumot „hozzák ki” a könnyesédes történetből. Ennek summája egyébként körülbelül annyi, hogy igaz, rettenetes Felderítők akcióban azok élete, akik' megrokkanva, lelkileg megnyomorodva, összetörve tértek haza Vietnamból Amerikába. Ám sze- i'encsére még ilyen esetekben is elképzelhető, hogy' a körülményekhez képest elégedettek, netán boldogok legyenek. feltéve, ha elég gazdag lel''világgal próbál környezeti a sorsukon enyhíteni. A szép, kedves és okos Jane Fonda — önkéntes ápolónőnek is elszegődik — persze nagy ebben. (Alakításáért Oscar-díjat kapott.) Igaz, férjét, aki a film elején még jó heccet, férfias mulatságot remélve örömkatonaként vonul be,' nem sikerül megmentenie az idegösszeomlástól. De kedvesét, — aki egy életre maradandó nyomot hagyó sebet szerezvén, már a háború ellen agitál — igen. A rosszak tehát eltűnnek, a jók megmaradnak. Sőt, valószínűleg össze is házasodnak, elnyervén ezzel a megérdemelt jutalmat. Ebben végképp megnyugodva és megbékélve távozhat a moziból a néző! Németi Zsuzsa 77 Ha békét akarsz... 77 A , régi latin közmondás jut eszünkbe a film pergése közén: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” Ennek a szólásnak az igazságát erősíti még ez a film, amelyet elsősorban a fiatalságnak szántak alkotói. „Egy apró hadgyakorlatozás történetét kapjuk ezen a kedves hangvételű szovjet filmen. A hősök mintha a népmeséből lépnének elő. Három csoport van, három parancsnok. A legkisebb, mert a legfiatalabbik ez a Viktor Taraszov, akinek a hadnagykinevezésén még alig száradt meg a tinta. A nagy feladat legnagyobb részét és a sikert is csak ő kaphatja, bár a többiek is mindent megtesznek azért, hogy a mundér becsületét megvédjék. A kaland, amelybe ezt a nevelő hatású és a fiatalságot az ejtőernyős életre buzdító történetet ágyazták, nem szűkölködik váratlan fordulatokkal. Nemcsak azért, mert az éles töltényeken kívül minden egyéb eszköz és mód felhasználása megengedett a hadicél elérése érdekében, hanem azért is, mert négy szökött fe- gvenc felbukkanása keresztezi a vállalkozás eredményes végrehajtását. A logikai játéknak is tekinthető felderítés érdekes akciói közben az is kitűnik, hogy ezek a parancsnak mindenben engedelmeskedő katonák egyéni sorsok is. Az öreg zászlós. Volentyir, tapasztalt katona, éppen most adták át az ö embereit Ta- raszovnak, a hozzáképest zöldfülűnek. Végigverekedte az életét, de a sors nem volt kegyes hozzá: nincs családja, felesége, születendő gyermeke meghalt. Ennyiben is ellentéte Taraszovnak, aki éppen a felderítésbe induláskor szerette volna telefonon megtudni, fia született-e vagy leánya? És mégis ez a két ember talál igazán egymásra a játszma, a parancs teljesítése végén, mert mindketten jelesre vizsgáztak emberségbe V A rokonszenves hősöket — az ejtőernyős katonákat — Borisz Galkin. Mihail Bolon- tir, Szergej Volkas és Igor Ivanov alakították. Ezek az atléta termetű színészek egészen jól igazodtak a terepszínhez és elhitették velünk, hogy az ejtőernyősök kemény fickók, katonák a javából. A békében is. Andrej Maijukon, a rendező csak annyi lírát engedett meg, annyi humort, ameny- nyi az egyéni teljesítményt és a technika hatását nem csorbította. Igor Bogdanov operatőr színes és tartalmas képsorokat rakott össze. A film végén nagyszerű látványt nyújt az ejtőernyősök csoportugrása és ott jól hatott Mark Minkov zenéje is. Farkas András Ismerét* terjesztés Hatvanban A hatvani Vörösmarty Művelődési Központ, a helyi TIT-szervezettel közösen, három előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot szervezett a szocialista brigádok. nyugdíjasok, közép- iskolások és katonák részére. Az utolsó előadásra csütörtökön este került sor, ahol dr. Tóth Géza biológus és Zom- bori Ottó csillagász az élet kialakulásáról és fejlődésérő! tartott érdekes előadást. Képünkön a résztvevők Zom- bori Ottó csillagászt hallgatják. (Fotó: Szabó Sándor) Újabb szakaszhoz érkeztek a bástyaépitök Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt, éppen az Agria- napok egyik rendezvénye idején, leszakadt az egri vár Dobó-bástyája. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei rövid időn belül elkezdtek a helyreállítási munkálatokat. Most tartanak a harmadik szakasznál, amikor újabb három és fél méterrel megemelik az eddig elkészült építményt, s hozzákezdenek egy olyan balkon kialakításához, amelyen be lehet járni ezt a részt. Ennek elkészülte után már kirajzolódik a bástya leendő képe. A munka költsége több mint két és fél millió forint lesz. Az építők vállalták, hogy ezzel már egy hónappal a tervezett határidő előtt, június 30-ra — az idegenforgalmi csúcsidény kezdetére — készen lesznek. Diákcsere A gyöngyösi főiskola és a vorosilovgrádi Agrártudományi Egyetem hallgatói között kölcsönösen cserelátogatás zajlott le. Tizenöt-tizenöt tagú csoportok utaztak el egymáshoz. A szovjet fiatalokat a hét végén búcsúztatják a mátraalji városban. A negyedéves egyetemisták három hetet töltöttek megyénkben. Gyakorlati munkán vettek részt a MEZŐGÉP gyöngyösi gyárában és a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság gépüzemében. Különböző nagyüzemeket is felkerestek, ahol a gyakorlati munka felől érdeklődtek. Két hangverseny Egerben A zenekedvelő egri közönséget két program is várja a hét végén, illetve a hét elején. A zeneiskolában vasárnap fél 11-től a Zeneművészeti Főiskola két hallgatója tartja hangversenyét. Nagy Gyula Purcell Szonátáját, Hummel Esz-dúr trombitaversenyének I. tételét és Hindemith Szonátájának I— II. tételét adja elő. Magda Tünde műsorán pedig Bach Sarabande és double, Patacich Metamorjosi per marimafou e magnetofon című műve szerepel. Az Országos Filharmónia hangverseny-sorozatának következő előadására hétfőn este 8 órai kezdettel kerül sor a Székesegyházban. A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Miskolci Bartók Kórus Händel Messiás című oratóriumát adja elő Reményi János vezényletével. Közreműködnek a Magyar Állami Operaház énekművészei: Kovács I. Brigitta, Németh Zsuzsa, Szőnyi Ferene, valamint Antalffy Albert. QMwsw 1 198«. május 24., szombat _ Régi idők parlamentje 6. „A háborút elvesztettük” 1914. július 28-án a képviselőház tagjai — pártállásra való tekintet nélkül — egy emberként ünnepelték a hadüzenetet, amelyet Tisza István miniszterelnök így jelentett be: — T. Ház! Van szerencsém egy jelentést benyújtani a háború esetére való kivételes hatalom igénybevételéről. Kérem, hogy a jelentést kinyomtatni, szétosztani és előzetes tárgyalás végett a véderő bizottsághoz utasítani méltóztassák. T. Ház! Ezen jelentés benyújtásában adva van a mai helyzet jellemzése, egy olyan helyzeté, amely szükségképpen felfüggeszti egy időre a képviselőház tevékenységét és tanácskozását. Olyan időket élünk, t. képviselőház, amidőn a beszédek, a viták, a tanácskozások helyét a .fegyveres tények fogják elfoglalni ... Az ellenzék nevében gróf Appónyi Albert beszélt. Öt nevezték később „aranyszájú” Apponyinak, mert Trianonban, amikor a vesztett háború következményeiről volt szó, állítólag olyan szépen és kifogástalan franciasággal mondotta el — közismerten fölöslegesen — mondókáját. — Mi mélyen átevezzük ennek az órának történelmi jelentőségét: mi teljesen át vagyunk hatva attól, hogy az a leszámolás, amely megindult, kikerülhetetlen volt — mondotta tizennégyben. — Erinek a leszámolásnak a megkezdésére mi is csak egy szóval felelhetünk, azzal a szóval, amely az £gész közönségnek ajkain d&n, és ez a szó az: hát végre! Nehéz meghatározni, hogy vajon a Ház. baloldalán vagy jobboldalán ugrottak-e talpra nagyobb lelkesedéssel a képviselők, az ellenzékiek, vagy a kormánypártiak kiáltották-e hangosabban: „éljen a király!'.’ A „leszámolás” nem sikerült. 1918. október 16-án Károlyi Mihály nagy parlamenti szónoklatban adott hangot a tömegek követeléseinek. Kifejtette, hogy Magyarországnak azonnal meg kell szakítania Ausztriával, az addigi kapcsolatokat és Önmagát kell képviselnie az. elkövetkező béketárgyalásokon. Kijelentette, hogy akik a német politikát követték, megbuktak. Ennek tanulságát le kell vonni és a jövőben a korszellemnek megfelelő nemzetiségi politikát kell kialakítani. A németekkel való szövetség ellentétes a nemzetek önrendelkezési jogával, és csak sajnálatos, hogy a háború előtt az ország nem helyezkedett erre az alapra, mert akkor elkerülhető lett volna a háború. Tisza ekkor már nem volt miniszterelnök, de ott ült a Ház padjaiban. Károlyi feléje fordult: — Önöket a vádlottak padjára ülteti a nemzet, és nem hiszem, hogy az ítélet felmentő lesz. Azok nevében mondom, akik meghaltak és. azok nevében, akik életben maradtak, hogy az egész háború félrevezetés volt. A kormánypárt zajos műfelháborodással szakította meg Károly beszédét. — Gyalázat! Hazaárulás! — üvöltözték. Óriási vihar támadt, a kormánypártiak megakadályozták az ülés folytatását. Másnap Tisza István kért szót, de egészen mást mondott, mint amit vártak tőle: — Nem akarok játékot űzni a szavakkal. Elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tegnapi feec=ÄtSisr. mondott: elismerem, hogyezt a háborút elvesztettük. „ Hámrn nap múlva Karo- lyi Mihály javaslatot terjesztett a képviselőház elé az ország függetlenségéről. — Ha a parlament nem fog a cselekvés útjára lépni, majd rálép a magyar nemzet, amely nem fogja tűrni, hogy ez a többség (ti. a parlamenti többség — a szerk) megakasztója legyen a de- mokratikús törekvéseknek, a kiilönbékének, a magyar békének ... Ma nem köthetjük a sorsunkat a fölbomló Ausztriához, törvé.nyjavaS- latomnak nem mondatai adjak meg lényegét, hanem az a cselekedet, amely benne van. Az óra sürget. Nincs vesztegetni való percünk sem! Fényes László, a Károlyi- párt tagja, újságíró, aki nagy népszerűséget szerzett magának a hadiszállítási panamák leleplezésével, még pártvezérénél is tovább ment, s odavágta a kormánypártiaknak : — Igenis, nem látták a ssiát önző osztályérdekükből azt a rettenetes veszedelmet. amelybe az országot sodorták. De most már látják, tehát le kell vonni a konzekvenciát és ha idáig vitték az országot, a minimális, amit önöktől minden józan eszű magyar ember követelhet, az, hogy álljanak félre. ..-— Bolsevikizimus! — kiáltotta közbe egy kormánypárt! képviselő. Mire Fényes: — Nem bolsevikizmus, a józan ész diktálja és minden demokrata gondolkozása. Az kényelmes álláspont, hogy ha pusztulásba vittem a nemzetet, akkor nyugdíjba megyek és élek vidáman és nyugodtan egy kastélyban. Nem, aki ennyi emberhalált, ermyi szenvedést idézett elő, akár a könnyelműségével is, az felélni fog a saját nélyével is! A köztársaság kikiáltása töl.:: összejöttünk, hogy kimondjuk most államformánk megváltoztatását: a szabad és független köztársaságot. Így lett a vérözön- ből megváltás, a halál púsz- tulásából dicsőséges feltámadás. A Nemzeti Tanács tagjai éljeneztek, tapsoltak. Sokuknak könnybe lábadt a szeme, amikor egy öreg, negyvennyolcas honvédet vezettek az emelvény elé. Az ülés befejeztével a Nemzeti Tanács tagjai kivonultak az Országház lépcsőire. A Parlament előtt, már sok tízezres tömeg sorakozott. Azt kiáltották, azt énekelték: „Éljen a köztársaság!” A külvárosok háborútól meggyötört, lesoványodott, lerongyolódott lakói . együtt kiáltottak éljent Ká- i rolyi Mihállyal. Vörös és a nemzetiszínű zászlók lo- bogtak a hideg szélben. A « Schlick-gyár munkásai egy * kis fekete koporsót emeltek a magasba. Felirata: „A királyság”. Bokányi Dezső jelentette be a köztársaság kikiáltását. Cigányzenekarok húzták a Himnuszt, a munkások zenekara a Mar- seillaise-t játszotta. (Folytatjuk) Pásztor Imi* Egy hónap sem telt bele, t a néptömegek elsöpörték ízt a képviselőházat, amely íllenszavázát nélkül szava z- a meg a háborút. Károlyi Vlihály az 1918. november L 6-i, utolsó ülésen a minisz- ;erelnök számára fenntartott nelyet foglalta el: a felfegy- i/erzett tömegek, az októberi forradalom helyezte ükét a kormány élére. Szász Károly elnökölt: — Kötelességemnek is- uerem azzal a javaslattal épnem a Ház elé, hogy a nagyar országgyűlésnek ez i még 1910-ben összegyűlt cépviselőháza, a teljesen negváltozott viszonyokra ^aló 'tekintettel mondja ki 'eloszlását. A javaslatot elfogadták. Az ülés 10 órától 10 óra 5 bércig tartott. 11 órakor a cupola csarnokban összeült a STemzeti Tanács. Hock Já- 1 los, a köztársaiság lelkes hí- .'e ékesszólóan jelentette be i király lemondását. — Máris összetörtük a ront, amely az önkényura- omnak, a népek elnyoma- ásának, a rabszolgatartás- rak és a vérrel-vassal dolgozó régi világrendnek volt ilapköve. Szabad és függet- en nemzetté lettünk, elszáradván a német szövetség- ;ől és az osztrák közösség-j
