Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
Hátrál a bürokrácia A MINISZTERTANÁCS a közelmúltban kormányrendeletet fogadott el a mező- gazdasági és élelmezésügyi hatósági eljárások egyszerűsítéséről. A hír a közérdeklődés homlokterébe emelt egy folyamatot, amely egyébként éppen egy évvel korábban, 1979 áprilisban indult meg. A tavalyi „húzás” tulajdonképpen erőteljesebb volt, mint az idei, hiszen 144 hatósági hatáskört egyszerűsített, 71-et pedig megszüntetett. Ennek az intézkedéscsokornak volt része például a járási mezőgazdasági osztályok megszüntetése. Jelentős rendet vág a bürokráciában a mostani kormányrendelet is. Hatályon kívül helyez két minisztertanácsi rendeletet, három'minisztertanácsi határozatot és négy miniszteri rendeletet, miközben további 18 hasonló szintű jogszabályt módosít, egyszerűsít. Az intézkedések lényege gyakran az, hogy az ügyek intézését közelebb viszi. — az ügyekhez. Tehát amiben eddig a Minisztertanács döntött, azt átutalja miniszteri hatáskörbe, a (miniszteri jogkörből) átad a megyei tanácsoknak, esetenként pedig közvetlenül a gazdálkodó üzemekre bízza a döntést. Vannak azonban olyan esetek is, amikor egyszerűen azért szüntettek meg egy előírást, mert a szabályozott tevékenység már megszűnt, vagy az előírások egyszerűen teljesíthetetlenek voltak. AZ EGYSZERŰSÍTÉS ezúttal kiterjedt a sokat emlegetett statisztikai adatszolgáltatásra is. A termelőszövetkezetek tavaly még 9050 úgynevezett „statisztikai adathely” szerint jelentettek, ez a mennyiség az idén már csak 5300 lesz. Az úgynevezett „fekete statisztika” pedig még jobban üldözendő, mint eddig. A termelési rendszerek például — minden felhatalmazás nélkül — évi több mint ezer adatot kértek be tagjaiktól, mondván, hogy a döntések meghozatalához ezekre szükség van. Nos. ezután évente maximum harminc (!) adatót kérhetnek. V iszont lehetőséget kaptak arra, hogy a további szükséges felvilágosításokat a központi statisztikai szervektől beszerezhessék. A kistermelőket is érinti a döntéssorozat. Eddig például az egyéni tejszállítóknak évenként igazolniuk kellett, hogy tehenük nem tbc-s. mert különben kevesebbet kaptak a tejért. Most a tbc- tőT már mentesített megyékben ez a kötelezettség megszűnik és így hatvanháromezer kistermelő mentesül az utánjárástól. Tavaly elkészült például az új vetőmag rendelet, amely hat régi jogszabályt tett feleslegessé. Az idén a miniszter két új utasítást adott ki, de ötöt vont vissza. Most készül az új állategészségügyi rendelet, ami szigorú lesz. de egyszerűen, áttekinthetően igyekeznek elkészíteni. HÁTRÁL TEHÁT A BÜROKRÁCIA. Jogrendre szükség van, ám az előírások már valóban dzsungellé nőttek, s ebben a dzsungelben minden kis levélkéhez fűződik valakinek valamilyen érdeke. Ha nem több. akkor a megszokás; hogy ezt így kell csinálni. És nehezen enged belőle. Teh(át nem a rendeletek. hanem az érdekek szövevényén kell átvágniuk magukat a jogalkotóknak, ha valóságos eredményt akarnak elérni. (F. B.) A paksi erőműben Speciális öltöző, fürc/o, laboratóriumok, szkafander-mosoda A paksi atomerőmű beruházáson meggyorsult a monumentális üzemi főépület méreteinél kisebb, de azonos rangú, a nukleáris erőmű működéséhez nélkülözhetetlen létesítmények kivitelezése is. Ezek sorába tartozik a csaknem száz méter hosszú, több mint húsz méter magas segédépület, amelyben megkezdődött a technológiai rendszer „tiszta” szerelése pormentes munkaterületen. Egyebek között' itt kapnak helyet azok a különleges berendezések, amelyek az aktív, vagyis a sugárzó folyadékok, szilárd hulladékanyagok — például a dolgozók szennyezett ruhái, szerszámai — tárolására szolgálnak. A cél az, hogy ezek az anyagok semmiképen ne kerülhessenek ki a környezetbe. Az ötszintes egészségügyi épületben az energiabázis igen fontos szolgáltató részlegei — speciális öltöző, fürdő, laboratóriumok — kapnak helyet. A működtetést ellenőrző személyzet csak ezen keresztül juthat az atomerőmű hermentikusan zárt térségébe és vissza. A földszinten levő mosodák tisztítják majd a dolgozók munkaruháit. Lesz külön szkafander-mosoda. Az egészségügyi épületben kap helyet a négy reaktorblokk sugár- védelmi ellenőrző vezénylője, valamint az atomerőmű irányító központja. Itt helyezkednek el az üzemvitelben fontos szerepet játszó folyamirányítááf. villamosradiológiai, -/dozimetriai, anyagvizsgálati és reaktorfizikus laboratóriumok. Az épület legfelső szintjén központi számítógép működik majd, amely a reaktorfizikai számítások mellett az üzemgazdasági é.s könyvviteli számításokat is elvégzi. A felszín alatt hét méter mélyen rezgéstől, hőmérséklet- ingadozástól, elektromágneses hatástól mentes „bunkerban” hitelesítik majd a műszereket, az atomerőműben ugyanis minden rendszernek három mérőműszere van. (MTI) Szülővárosa jelölte Még mindig nem szokta meg a közéleti szereplésnek ezt a fokozottabb mértékét, ez látszik a mosolyán, amit azonban igyekszik leplezni. — Izgul? — Mindig, ha valami nagyobb feladat előtt állok. De csak azért, hogy jól sikerüljön. Akiről mindez kiderült, Dobos Józsefné, a gyöngyösi ti-os számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltje. Az otthonában kerestük fél, mert a néhány hónapos kisbabát neveli, aki fittyet hányt a látogatóra, és édesen aludt kis ágyában. Az anyai büszkeség ki- csendüit abból a közlésből is. hogy a kisebbik lány három kiló hetven dekával született, ami meg is látszik rajta. A nagyobbik kislányról, Ildikóról pedig azt tudhattuk meg, hogy ő óvodás, és amikor a jelölőgyűlésről készült fényképen megismerte anyukáját, az újságot egész nap magával cipelte. , Nem tudott betelni a látvánnyal. — Anyu is ott lesz — állapította meg, amikor a ívben megjelent a Parlament képe. Ö már előlegezte a bizalmat, amit a választók június 8-án nyilvánítanak majd ki. Addig... ? — A férje kitől tudta meg. hogy képviselőjelölt? — Tőlem. Amikor hazajött a munkából,- rögtön azzal fogadtam. Nem tudtam tovább magamban tartam a nagy újságot. Ö csak nézett, aztán annyit mondott: Én sem gondoltam volna, hogy mi lesz még a feleségemből. Hogy a család ennyire feltételezi a végeredményt, nem lehet csodálni. Kik ne vegyék biztosra, ha nem ők, hogy anyu is ott lesz a Parlamentben ? — Hogyan fogadták az ismerősök a jelöltségét? — Elsőnek a munkatársaim jöttek el hozzám és gratuláltak. De az utcán is sokan megállítottak már és sok sikert kívántak. Dobos Józsefné. lánykori nevén Szepesi Mária tősgyökeres gyöngyösi. Itt született 1952-ben. Olyan családban, ahol a szülők mindennapjaihoz tartozott a közéleti tevékenység. Szakmunkás lett. női szabó. Tanulóéveit a Kékes Ipari Szövetkezetben töltötte, majd a Mátra Ruhaipari Szövetkezet dolgozója lett, A varrógép mellől később a szabászatba került, aztán meós lett. Az ifjúsági szervezetben 1968-tól tevékenykedett. A pártba 1974-ben vették fel. Négy évvel később már az alapszervezet titkárává választották. Az idén újból őt bízták meg a titkári teendők ellátásával. Politikailag a Marxizmus—leninizmus Esti Középiskolában, szakmailag pedig a Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskolában képzi magát. — Amióta a jelölése megtörtént, többet foglalkozik-e a város életével? — Korábban is elég részletes ismereteim voltak Gyöngyös gazdasági életéről, hiszen a pártbizottság mellett működő munkabizottság tagjaként többfelé megfordultam. Az utóbbi hetekben pedig sok segítséget kaptam a város vezetőitől. Ha megválasztanak. szeretném, ha a képviselői munkára vonatkozóan Szabó Imrétől, a detki tsz elnökétől kaphatnék tanácsokat, mivel ő ezt a felelős megbízatást régebben kapta meg, s bőséges tapasztalatokkal rendelkezik. A képviselőjelölt még innen van a harmincon, de, ahhoz képest már gazdag közéleti múlt áll a háta mögött. Hogy mostanában mégis elfogódolt, az ebben az életkorban, ilyen lehetősé'1 küszöbén — nagyon is érthető. szinte természetes. — Nagyon nagy felelőssé? képviselőnek lenni, az emberek tízezreinek a nevében véleményt mondani és cselekedni — kapjuk mostani viselkedésének magyarázatát. Nekünk is ez a véleményünk. (gmfj Huszonöt éves a rádiógyártás a VIDEOTON-ban Negyedszázados jubileumához érkezett a rádiógyártás a székesfehérvári VIDEOTON-ban. Az első készülék 1955-ben készült el. Azóta csaknem ötmillió asztali-, táska-, autó-, hagyományos és sztereórádió készült a szalagokon. Képünkön: korszerű gyártósoron készül a legújabb rádiótípus a VIDEOTON-ban, , (MTI fotó: Szabó Imre felv. — KS) Érdemes újítani...? Parázs hangulat, ütköző vélemények Hatvanban Parázs hangulatú ülésen foglalkozott a Hatvani Konzervgyár szakszervezeti bizottsága múlt év novemberében az újítómozgalom helyzetével. Részlet a tintával írott emlékeztetőből: „Szulágyi János újítási felelős elmondja, hogy e témával kapcsolatban rossz a hangulat, amit főleg a beadott munkák elbírásának a hosz- szadalmassága okoz... Fu- rucz László arra int, hogy jobban oda kell figyelni az újítások szükségességére, . s csak abban az esetben érdemes azokat kivitelezni, ha igazolódik hasznosságuk. Azt is sérelmezi, hogy aláértékeltek több megcsinált újítást ... Szóba került Koczka Sándor lakatos borsótöltő gépe, amit több társával oldott meg, s bár tud annyit, mint az „importált" szerkezet, rhégis azt honosították meg a vonalban...” Mindehhez tegyünk hozzá egy lépcsőházi megjegyzést, amely szerint akkor jutnak igazán révbe a konzervgyári újítások, ha a dokumentáción szerepel valamelyik fejes neve! Mi fáj az újítónak? Hat hónap múltán szemközt ülünk az imént idézett Koczka Sándorral. Kemény kötésű, kissé darabos ember. A szakmáját viszont érti, különben nem lett volna részese az 1977-ben beadott, hasznosnak vélt újításnak, a nagy teljesítményű borsótöltő, levező gépnek. Hogy miért fájlalja a hármójuk által kiötlött szerkezet félreállítá- sát? Azt mondja, nem hagyták bizonyítani. Az első szezon idején, amikor kipróbálták, valóban voltak fogyatékosságai a gépnek. Közben azonban finomítottak rajta, s ennek eredményeként 1978- ban vonalba állították. Bírta is a percenkénti háromszáz üveg töltését, sőt levezett, amit a másik konstrukció nem végez el. Az idén mégis kikerült a színbe. Fuccs az újításnak, hiábavaló volt a munka, a vele való foglalatosság. Kiss József és Bacsa Tibor társaságában — az új, nagyobb követelményeknek megfelelően — átalakított Koczka egy babszeletelőt is. Arra azt mondták, hogy nem meríti ki az újítás fogalmát. S csak azután fogadták el, amikor fellebbeztek a szak- szervezeti bizottságnál. A sok bába közt elvész a gyerek. Vagy pedig nincs igazi patiónusa a mozgalomnak, hogy a munkáserdekel érvényesítené a gazdasági vezetéssel szemben. Akinek a legrosszabb Koczka Sándornak a véleménye tulajdonképpen annak címeztetett, aki a szak- szervezeti bizottságban e téma felelőse. Szulágyi János technikusról, a szerkesztés munkatársáról van szó. S amikor leülünk beszélgetni, azt mondja, hogy neki a legrosszabb. Neki kell a dolgozók és az irányítók között kapcsolatot teremtenie, de úgy, hogy, lehetőleg a munkásérdekek kerüljenek előtérbe. Sokszor parányi igazságokba kapaszkodik, kilátástalan az ügy, mégis végigcsinálja. Ez ötödik esztendeje tart. S miközben ilyenolyan újítások elfogadtatása, azok meghonosítása végett intézkedik, várja a mozgalmi munka másik, legalább ilyen fontos feladata. A propaganda! Egy-egy ötlet, ész- szerűsítés, újítás beadására gyakorta küzdelemmel lehet rávenni az embereket. A mutatók még így sem túl rózsásak, nincs fejlődés. Tavaly 44 beadott újítás közül tizenhatot hasznosított a gyár egymillió forintot meghaladó gazdasági eredménynyel. Nagy felelősség Mind a szakszervezeti funkcionárius, mind a sérelmüket hangsúlyozó munkások észrevételét, sérelmét ütköztetnünk kell a gyár egyszemélyi vezetésével, amelyet az igazgató távollétében Bellák István főmérnök képvisel: „Elhúzódik némely bírálat? Ez kétségtelen, de iparágunk szezonális jellegéből fakad. Még semmit sem bizonyít az újítás, amikor vége a borsónak, a babnak, a paradicsomnak. A döntés pedig sohasem egy személyen, sohasem egy vezetőn múlik. Azt előkészített, alapos szakvélemény előzi meg, amely számol a megvalósítás lehetőségével, annak feltételeivel. így dől el gyakorlatilag a jutalom összege is, amely az egész munkáskollektíva nyereségrészesedéséből kerül az újítók zsebébe. Ez önmagában nagy felelősséget akaszt a gyárvezetésre. ennél fogva szó sem lehet arról, hogy részrehajlók legyünk. Egyébként nézzék át az újítási napló oldalait több évre visszamenően! — mondja a főmérnök — Nincs olyan elfogadott, premizált munka, amit művezetőnél magasabb beosztású gyári ember kapott.” Megnéztük. Nincs. Átveszi a Láng Gépgyár is Bellák István mondatai néhol együtt csengenek Fu- í'uez László műszerész korábbi megjegyzésével. Már ami az újítások szükségességét. illetve azok felülbírált hasznosságát illeti. Fölemlített sérelmével szemben viszont az idő- szolgáltatott igazságot a gyár újítási bizottságának. Furuez, a mozgatóm egyik legjobbja, aki három év alatt tízezer forint újítási jutalmat kapott, legújabb munkájának, az automata refraktométernek oly- mérvű tökéletesítésén dolgozhat, amely lehetővé teszi, hogy újítását ne csupán az iparágban alkalmazzák, hanem a Láng Gépgyár is átvegye. Érdemes volt aggályoskodni, igényesebbnek lenni? A példa alapján feltétlenül. Egyébként a rendeletben szabályozott, újítási jutalmat, tizenháromezer forint erejéig, Koczka Sándor é.s két társa szintén megkapta a borsótöltőre. Ez a gép azonban ma már túlhala-. dot-t. Nem biztosít folyama7 tos, zökkenőmentes termelést. Kettős érdekeltség Végül, afféle szónoki kérdésként: érdemes a konzerviparban újítani? Bellák István, mintegy az elmondottakat kiegészítve, az érdekeltség kettősségére figyelmeztet: „Ami az újítónak személyi érdeke, az a vállalat révén egy egész kollektíva, illetve a népgazdaság haszna is. Tehát az összehangolt, közös érdekű.” így kivitelezett újítások megvalósítására kell törekednünk. A szak- szervezet, amely a munkásság érdekeit hivatott szolgáb- ni, szintén akkor jár el helyesen. ha tevékenysége során figyelemmel van erre. A mai nehéz gazdasági helyzetben egyébként nem csak érdemes, hanem szükséges újítani, hogy e belső tartalékkal pótoljuk valamelyes! a műszaki fejlesztés kellő fedezetét...” Moldvay Győző ,Nműkwe&) 1980. május ZZ„ csütörtök
