Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
Játszani is engedd Ilclrcszes tv-sorozat a gyermekekről A gyermekeket körülvevő világról, a velük való törődésről, fizikai és szellemi fei'ő.désükrql szóló hétrészes dokumentumfilm-sorozat sugárzását kezdi meg szombaton — január 5-én — dél- plán a televízió. A „Játszani is engedd...” című műsorsorozat — József Attila szép szavaival — arra utal, hogy a játék is komoly dolog. Munkára és életre nevel. hozzájárul a gyermekek szellemi és testi gyarapodásához, hatással van kézügyességük, megfigyelőképességük, találékonyságuk, fantáziájuk fejlődésére, magatartásukra. jellemük, személyiségük alakulására. A filmsorozat — Endrődi Sándor rendező és Kővári Péter író-szerkesztő-riporter alkotása — hét, egymást követő szombaton, félórás adásokban arra keres választ, mennyire tudunk élni a játék nyújtotta lehetőséggel, s azt tesszük-e, ami valóban szükséges a gyermekek egész, séses szellemi, testi fejlődéséhez. (MTI) Hányán vagyunk, hogy élünk ... Népszámlálás megyeszékhelyünkön Sebestyén Máíyásné válaszol déseire Üjra pillanatfelvételt készítenek, most 1980. január elsejének 0. órájának Magyarországáról, fölmérve hányán voltunk ebben az eszmei időpontban. Az adatok Kuzsinszky-cmlckércm Egy régész kitüntetése —- A föld valóságos múzeum. Hajdan-volt kultúrák, történelmi idők emlékeit őrzik az egymásra rakódott talajrétegek. Roppant izgalmas dolog, amikor a régészásó nyomán napfényre bukkannak az elmúlt korok értékes leletei... Szabó János Győző, az egri' vármúzeum régésze, tudományos főmunkatársa vallja ezt hivatásáról. Huszonhét éve vallatja a földet. Nemrég az ásatások, tudományos kutatásai eredményességének elismeréséül rangos kitüntetést adományoztak neki: a Ku- zsinszky Bálint-emlékérmet. Kuzsinszky Bálint 1864-ben született és 1938-ban halt meg. Régész volt, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Hazánk római kon emlékeinek kiváló kutatójaként tartják számon. 1888-tól ő vezette az aquincumi ásatásokat, megalapítója és igazgatója volt az Aquincumi Múzeumnak és a Székesfővárosi Múzeumnak. Halála után néhány évvel, munkássága tiszteletéül, emlékérmet alapítottak nevével, amelyet mindenkor a régészet kiválóságainak adtak át. Az emlékérem legelső átadására 1942-ben került sor, s azója huszonöt régész részesült ebben a kitüntetésben. A kitüntetettek listájára került most fel Szabó János Győző neve. — Mennyi ásatást végzett eddigi munkássága során, és melyik volt ezek közül a leg- emlékezetesebb? — Ahogy Dante írta: „az emberélet útjának felén” már jóval túljutottam, ötvenéves vagyok. Ha mindent összeszámolok úgy nyolcvan ásatás van már mögöttem. Tulajdonképpen leletmentő régész voltam mindig. Nehéz feladat, nincs idő sokat meditálni. kényelmeskedni. Olyan ez. mint a mentőorvos dolga. Gyorsan kell cselekedni. kutató, felfedező munkára nem jut semmi idő. Nekem azért sikerült úgy megszervezni az életemet, hogy futotta belőle tudományos munkálkodásra, tapasztalataim közreadására, tanulmányok írására is ... Már első ásatásom is. leletmentés volt. Eavetemistaként vettem részt a Keszthely melletti Fenék, pusztán esv avar kori temető feltárásán. Legemlékezetesebb ásatásom azonban az első önálló munka volt. Enne!* helyszíne Szentes melOäMäM s’iFO. január 4., péntek lett található, Borbás-tanyán, az időpont pedig 1953. októbere. Egy homokbányát nyitottak itt, s mert akkor még több gondosság élt az emberekben, mindjárt az első csontok előkerülése után leállították a munkát, értesítették a múzeumot. Tizedik századi kis temetőt tártam fel. Pálmonostoráról fogadtam egy régi, valóságos ku- bikosbrigádot, ők voltak segítőim a leletmentésben. Két őszön át tartott ez a munka és nagyon élénk érdeklődés kísérte. Ha akkoriban végigmentem a szentesi piacon, ismeretlen emberek köszöntek rárh. megállítottak a kofák. s mind arról kérdezősködtek: mi újság, hol tartunk a feltárással, mit találtunk? — Sok táját bejárta az országnak, sok helyütt vallatta régészásójával a föld- mélyi rétegeket. — Igen, mert 1963-ig olyan szervezeti beosztásunk volt, hogy a Nemzeti Múzeum küldte ki a régészeket az ország több pontjára leletmentésre, ásatásra. Azután számos munkát bízott ránk a Magyar Tudományos Akadémia is. Nagyszabású lelet- mentésit végeztünk például a kiskörei vízlépcső és a leendő víztározó körzetében. Poroszló és Űjlőrincfalva között egy hajdan-volt, elpusztult falu. Magyarad határában, ahol a földgyaluk a hullámtér gátját éoítették Árpád-kori gödörházak alapjaira, a közelben pedig Árpád- és avar kori temető sírjaira bukkantunk. Halászó nép lakott itt a Tiszához közel, amire a megtalált eszközökből. halak csontjaiból következtethetünk; de előkerültek a feltárt rétegekből háziállatok, például lovak csontjai is. — Mi volt legutóbbi munkája és milyen új feladatokra készül? — Két feltárást is említhetek. Az egyik Hatvan határában volt, Bajpusztán, ahol néhány szarmata kori gödröt találtam és egy kelta sír szétdúlt maradványait. A másik ásatás Abasárhoz kötődik. Egy korai Árpádkori templom alaprajzi tisztázását végzem itt. közel a faluhoz, a Pétermáli-dűlöben, egy régi malom szomszédságában. A dűlő neve arra utal, hogy minden valószínűség szerint Szent Péternek emelték ezt a templomot, míg a mái szó régi jelentésében napos déli-délkeleti ol dalt jelent. Ezt az ásatás: még folytatni kell és a jövő évben be is fejezem ... . ImtaJjy) Venczel Katalin összeíró kcr- (Fotó: Szabó Sándor) értéke távlati terveinkhez fölmérhetetlen. Természetesen nem tud aK egész ország mozdulatlanul várni, míg ez a portré elkészül : a számlálóbiztosoknak ezért nehéz a dolguk. Mindenki segítségére, megértésére szükség van, míg végül minden papír, kitöltött adatlap az ország közös nagy asztalára kerülhet. ahol szembesítenek minden adatot. és összeállhat a teljes kép. Megyeszékhelyünkön sincs könnyű dolga azoknak, akik most ezért nyakukba vették a várost. A hetvenes években a lakosság fele új otthonba költözött. így aránylag ..ismeretlen” tereoen. alaposan megváltozott körülmények között kell a fölmérést elvégezni, összesen 16 körzetre osztották Egert, s minden körzet köz.pontiában négy fölülvizsgáló ütötte fel tanyáját. Nekik egyenként négy számlálóbiztost kell el- lenőriznük. akikre pedig fejenként körülbelül száz lakás jut. A megbízottak január 15-ig majdnem mindig úton vannak. különösen a délutáni órákban. Ezért a népszámlálás első nanián három központot is vésig kellett járnunk, míg valakit bent ta’á'tunk. Az utolsó helyen: a lajosvá- rosi 7-es számú általános iskolában viszont igazi ..nagyüzem” fogadott bennünket; útra készülődő számlálóbiztosok hallgatták tapasztaltabb társaik tanácsait. Studt Sándorné felülvizsgáló éppen legutóbbi látogatásainak eredményeiről mesélt: — Amikor egyik családhoz becsöngettem, csak a férjet találtam otthon. Azt mondta, minden rendben van, a felesége meghagyta a személyi számát egy cédulán. Akkor kezdődtek a bajok. amikor nekiültünk a beszélgetésnek. Először is nem tudta, hogy mikor házasodtak össze, majd azt sem tudta megmondani, hogy hol lakik a fia, mert — úgymond — igényes a kölyök, folyton költözködik, így hát a munkahelyén leveleznek. Végül kiderült, hogy még azt a cédulát is elvesztette, amire a felesége a személyi számát írta. Volt még egy-két érdekes eset, ahol komolyan gondolkodóba kellett esnünk, hogy kié voltaképpen a lakás. mert a lakók maguk sem tudták eldönteni. — Általában azt kifogásolják a nők, — nevet Studt Sándorné —, hogy csak az ő házasságukat és a gyermekeiket firtatja a kérdőív, a férfiakét nem. Persze ennél sokkal komolyabb problémák is vannak: az a baj, hogy az emberek általában nincsenek tisztában saját körülménye- iklkkel sem. Az eligazítás után elkísértük az egyik fiatal számláló- biztost, Venczel Katalint, a megyei tanács dolgozóját, első fölmérésére. Az ő területe a Szovjet Hadsereg út és a Grónay út eleje. Elsőként a Szovjet Hadsereg út 1/a számú épületébe mentünk, és beesöngettünk az 1-es számú lakásba Sebestyén Mátyásék- hoz. Nagyon szívesen fogadtak bennünket, bár ahogy az asszony mondta, félóra múlva már nem találjuk otthon őket. A férj nem volt odahaza. a személyi számát nem is tudták megmondani. Amikor azonban már mindent megérdeklődtünk, megérkezett ő is. így végleg el tudott tőlük búcsúzni Venczel Katalin. A második és harmadik helyen is az volt a gond, hogy felkészületlenül vártak ránk. a hozzátartozók nem hagyták otthon személyi számukat, ezért aztán a számlálóbiztosnak vissza kell még térnie. Nem követtük tovább rokonszenves számlálóbiztosunkat, hanem elbúcsúztunk tőle. azt kívánva neki — és kollegáinak —. hogy gyorsan és gördülékenyen sikerüljön munkájukat elvégezniük. Ehhez. pedig az, kell, hogy ki-ki segítsen azzal, hogy saját portáján összegyűjti a szükséges adatokat, ahogy az ország is számba veszi a jelenlegi helyzetét. Nem nagy kérés, de azok. akik vállalták ezt a fáradságos munkát. így könnyeben végzik el feladatukat. (í7- l) Koccanás Magyarországon évente egy falunyi ember hal meg közt* úti baleset miatt. Az országutak könyörtelenül szedik áldoj zatukat és tulajdonképpen senki sem tudja hogy .., Óriási csődület. ( , ' — Maga őrült! Mit csinált! Nem látta, hogy..Ji — Ebben a ködben? — Akkor ült volna otthon a fenekén! És különbem isi!} A mogyorószínű Zsiguli behorpadt sárhányóval ■ pihen aa árokban. — Ilyen fél bolondot még nem láttam! — Legyen szíves, ne sértegessen! — Még magának áll feljebb? Miféle ember maga? Az arcok szürkék, a szemek csillognak, A kárt szenvedett kiskabátban didereg. — Bocsásson meg, elismerem a hibámat, és természete? sen a költségeket. — Hallják! Méghogy bocsássák meg neki! Egy hülyének,’ aki nem tud közlekedni, aki protekcióval ment át a KRESZ? vizsgán, aki nincs tisztában a látási viszonyokkal, aki fittyet hány a féktávolságra. — Tessék, kérem, itt a betétlapom, A sérhegeééaeket pedig visszautasítom. Értse meg! Nem hajtottam gyorsan, mert akkor nem csupán a sárhányó lenne horpadt. Közben a csődület feloszlik, most már csak ők reemekennek az árok szélén. — Mit utasít maga vissza? Méghogy vmsambMttjal Szörnyű, milyen emberek vannak! Biztosan, watt! — Hívjunk rendőrt! Nem ittam egy kortyot sem.’ — Honnan hívna? Gondolja, hogy minden lüké sofőtf mellett egy rendőr áll? Teherautó áll meg mögöttük.' — összeugrottunk, Sizakikám, össaeugrettumk? Előfordulj az ilyen szörnyű ködben. Még szerencse, hogy nem ment gyorsan a Skoda. 1 — Magának mi köze hozzá? Üsse bele az orrét aJJJ !l A teherautós cigarettát kapar elő. — Csak azért ütöm bele az orromat, mert trraságodai ki akarom rántani az árokból. Engedőimével, segítenék! A kiskabátos azonnal hangnemet változtat. 41 — Mit szól ehhez a hülyéhez? Nem belém szaladt? Ép? pen ma egyéves a Zsigám. — Ismételten kikérem magáimnak! Ne sértegessenl Rendbe hozzák a kocsiját és kész. Nincs joga sértegetni! A kiskabátos fejében teljesen felszökik a vér. Vállon rcu gadja a skodást és ütni készül. A teherautós odaugrik és fél kézzel az árokba vágja ai kötekedőt. — Felment a pumoája. szakikém? Még verekedni akar! Hozza inkább ide a kötelet, azután kirántom. A zsigulis felágaskodik és mintha hideg vízzel öntötték volna nyakon teljesen megnyugszik. — Köszönöm magának! — nyújtja kezét a sokat szidott ember. — Mit köszön? Vesse inkább neki a vállát a Zsigának,' hogy a rántástól vissza ne boruljon! öt perc múlva a Zsiguli már az útpadkán áll. és dolgozik a motor. A teherautós bedobja'a -'kötelet éat beül a volán mellé. Indulás előtt még kinyitja az ajtót §1 kiszól: — Induljanak csak maguk is, nehogy Itt nekem ... A két férfi, mintha rendőrtől kapná a parancsot, beül a kocsiba. — Micsoda emberek vannak?,— rántja fel a teherautós az ablakot és bekapcsolja az ablaktörlőt. Nem is gondolja, hogy most itt a ködös országúton em. berségből ötösre vizsgázott... Szalay István Textiltapéta Győrből Textiltapétával bővíti választékát az idén a Lenfonó és Szövőipari Vállalat győri gyára. Az újdonság gyártását. megkezdték, s már az első negyedévben 40 ezer négyzetmétert szállítanak belőle Finnországba, Dániába és Svédországba, de bizonyára megnyeri a hazai vásárlók tetszését is az új termék. amelyet a centrum áruházak forgalmaznak majd. (MTI) ZÓX | dt&rÓMj' — Azt ajánlom, hogy naponta sétáljon egy keveset — mondta az orvos. — Sétáljak? — kérdezte a beteg. — Igen. — Hová sétáljak? — Sehova. Csak úgy járkáljon. Az utcán. — Melyik utcán? Ne haragudjon, nem értem. — Bármelyik utcán. Amelyiken kedve tartja. — Szóval, mondjuk, naponta menjek el a piacig és vissza? — Ne határozzon el semmit. Egyszerűen kószáljon. — Nem lehet egyszerűen kószálni. Tegyük föl. hogy nem a piac leié megyek, hn- nem például a Duna felé. akkor ugye odaérek, és mit csináljak azután? Visszaforduljak,, vagy menjek tovább a parton? De jobbra vagy balra? Egyébként bármerre megyek, megint elérek valahová és akkor újra ott a kérdés, hogy visszaforduljak, vagy továbbmenjek jobbra, vagy balra? — Tudja, mit nevezünk sétálásnak? — Nem tudom. — A szót magát, azt, hogy sétálás, ismeri? — Persze. — Ismeri, és mégsem tudja, hogy mit jelent. — Igen. — Magának anyanyelve a magyar? — Az. — Beszél valamilyen idegen nyelven? — Németül és angolul. — Mit jelent az, hogy spazieren, vagy az, hogy to walk? — Ezek a sétálni szó megfelelői. Sétál, céltalanul kószál. Értem én, mire akar kilyukadni, doktor úr. — Akkor nem kell idegeskednie. Naponta kószáljon egy keveset céltalanul. Szóval sétáljon. — Vagyis naponta menjek az utcára azzal a céllal, hogy céltalanul kószáljak. — Ne legyen ideges, mondtam már! Maga még soha életében nem sétált? Ezt állítja? — Mindig mentem valahová. Ha sehová sem kell mennem, mit keresnék az utcán? Nem vagyok bolond. — Gondoljon a gyerekkorára. A szüleivel biztosan sétált. — Persze. Azt mondták, elmegyünk sétálni... — És olyankor mit csinált? — Mentem a szüleimmel. Vittek magukkal. — És a szülei mit csináltak olyankor? — Engem vittek sétálni. — Hát vigye maga is a gyerekét, vagy a feleségét. — Ne tréfáljon, doktor úr. A fiam negyvenkét éves gépészmérnök. A feleségem a nyugdíjazásom után három évvel meghalt. — Értse meg. ha állandóan otthon ül. idő előtt tönkremegy maga is. Naponta sétálni kell! — Nem tudok sétálni. — Dehogynem tud! Maga vem akar. Egyszerűen csökönyös. Hu nincs szüksége a tanácsomra, minek jött hozzám? — Szükségem van a tanácsára. doktor úr. — Akkor menjen le mindennap az utcára. — Hány órakor? — Mindegy. Menjen délután. — Négykor jó lesz? — Jó lesz. Ballagjon le a Duna-partig, vagy ameddig akar. — A Duna-part megfelel. — Helyes. A víz megnyugtatja az embert. Nézelődjön egy kicsit. — Meddig? — Ameddig jólesik. Tíz percet, vagy egy negyedórát. — Negyedórát. — Utána menjen szépen haza. — Lassan, vagy gyorsan? — Ahogy szokott. — Ha sietek valahová, gyorsan szoktam menni. Jól bírom a járást. — Lassan menjen, nyugodtan. kényelmesen. — Meg fogom csinálni. ' — Ennyi az egész. — Ha még egyszer elmondaná doktor úr, én 'Jelírnám magamnak. És pontosan így fogom csinálni mindennap, h? * A
