Népújság, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
* fiz atomrobbantások veszélyes köveíkezménye Fertőzött vizek e c h n i a Történelmi jelentőségű; ezt a jelzőt kapta a napokban | aláirt SALT—II. szerződés, amely korlátozta, de nem szüntette meg az egész emberiséget veszélyeztető atom-( háború lehetőségét, összeállításunk fő témája is figyelmeztető tények bemutatása. A technika történetéből Az első vonatszerencsétlenség Herendi porcelán — A lemezjátszó A televíziózás kezdetei — 140 évvel ezelőtt, 1839. október 30-án történt az első vonatszerencsétlenség a wien —brünni vonalon és ettől kezdve vezették be a vasúti biztonsági berendezéseket. — A világhírűvé vált mali gyarországi herendi porceEnnek elvére Alexander Bain skót kutató 1843-ban jött rá, azonban 95 évvel ezelőtt, 1884-ben Paul Nipkow német mérnök (1860—1940) készítette el az első ilyen képfelbontó készüléket, amit róla Nipkow-tárcsanak neveztek el. Ennek lényege az, hogy egy kerek tárcsán, csigavonalban lyukakat fúrnak Nipkow—Bain televizor lángyárat 140 éve, 1839-ben Stingl pápai fazekasmester alapította, egy kunyhóban kezdett el dolgozni és Fischer Móric tőkepénzes figyelt fel i-á. — A gramofon (lemezjátszó) feltalálást az amerikai Emil Berliner nevéhez fűzi a technikatörténet (1887). Egy nemrég előkerült kézirat szerint azonban ezt megelőzően, 95 évvel ezelőtt, 1884- ben a szintén amerikai Ta- inter már kidolgozta a lemezjátszó tervét, mégpedig a telefon feltalálójának, Alexander Graham Belinek társaságában. Ezen és a többi, régi lemezjátszón, a lemez függőleges síkban forgott. — A televízió története a találmányok hosszú sorát tartalmazza. A sok közül itt csak egyre szeretnénk utalni. arra, ami a felevízió fejlődése során nem változott. Azt már korán felismerték, hogy az egész képet egyazon pillanatban továbbítani nem lehet és ezért mindenfajta televíziós rendszer a képet felbontja és úgy továbbítja. Földünk szénhidrogén, és vegyianyag-szennyezettsége évtizedes probléma, negyedszázad óta központi kérdés. Van azonban egy súlyos, láthatatlan fertőzés, amelyet sepimiféle ismert környezetvédelmi módszerrel megszüntetni nem lehet. A világ sós- és édesvizeinek radioaktív tricium-szennye. ződése ez — a meggondolatlan atom- és H-bomba robbantások tragikus és vészé, lyes következménye. Az atomcsend előtt Az amerikai Manhattan- terv végrehajtói az első atombomba robbantása előtti korban több ezer számítást végeztek, elsősorban a nukleáris robbantások esetleges rádióaktív mellékhatásaival kapcsolatban, de konkrét eredményre nem jutottak. Utólag kiderült, hogy a nukleáris szerkezetek robbantása rádióaktív kobaltot és striciumot hoz létre. Mint ismeretes, további két bomba robbant 1945- ben, egy uránbomba Hiro- sifnában, majd egy plutónium-szerkezet N agaszakiban. Sajnos ezután elszabadult a pokol. Teller első hidrogénbombáját még sok száz követte, míg végre aláírták az atomcsend-egyez- ményt. Sajnálatos, hogy két nagyhatalom: Kína és Franciaország tovább végezte veszélyes kísérleteit, nem szá. malva a súlyos következményekkel. A kaliforniai La Jolla egyetem laboratóriuma már 1953-ban felhívta a figyel, met: a nukleáris robbantások 50—100 millió fokos hőmérséklete rendszeresen „termeli” a súlyosan mérgező rádióaktív anyagot, a triciumot, azaz: a legnehezebb vizet Ez a rendes vízzel keveredve bejut az élő szervezetbe, s minthogy részt vesz az anyagcsere-folyamatokban, súlyos, életveszélyes mérgezést, sőt halált okozhat. (Ha tengeri halat fogyasztunk, az ered. mény ugyanaz lehet.) Nehéz — legnehezebb A Föld vizeinek 99,86 százaléka HsO — közönséges víz, míg a fennmaradó 0,14 százalék deutérium, azaz nehézvíz. Ez utóbbi a megadott százalékos arányban — kis koncentrációban — nem mérgező. A vízmolekulát (a normál, a nehéz és a legnehezebb víz szempontjából) a hidrogénatom — a proton — határozza meg, A normál H-atomban a pozitív töltésű protont egy negatív elektron semlegesíti. A nehézvíz abban különbözik az előbbitől, hogy H- atomjában van egy kis „súlyfelesleg” — egy sem. leges, töltés nélküli neutron. A tricium atomjában két neutron van s ez utóbbi mérgezővé, radioaktívvá, teszi az egész vízmólekulát (amely külsőre normális víznek tűnik). A tricium felezési ideje 12,3 év. Ez annyit jelent, ho:;y a tricium mennyisége a megadott idő alatt a felére bomlik. Tricium — mai ismereteink szerint — csak két esetben jön létre. Az egyik: az említett nukleáris robbantó, sok melléktermékeként. A másik eset: a világegyetem minden irányból egyenletesen érkező, nagy sebességű, nagy energiájú kozmikus sugárzás a légkör H-atom- jaival ütközve évenként mintegy 3—4 kilogramm triciumot „termel”. Vgy látszik azonban, hogy a természet bölcsebb, mint az ember. A légkör ugyanis elbontja a létrehozott triciumot, felhalmozódás nincs. Légkörünk sohasem lesz mérgező. A magyar tenger Az említett kaliforniai intézet adatai szerint az 1945 —75 években a nukleáris robbantások során mintegy 700—800 kilogramm olyan tricium keletkezett, amely elkeveredett a Föld vizeivel. (Nincs adat a szárazföldek szennyezettségéről, s senki sem tudja, hogyan le. hetne ezt kimutatni.) Eleinte a Csendes-óceán volt a legkevertebb, a tri- ciumnak, több mint a fele ott szennyezte a vizet. Jelenleg az Atlanti-óceán a „legpiszkosabb”, az átváltozás okát nem ismerik. Az Atlanti-óceánnak az egyenlítőtől északra fekvő vizeiből vett minta szerint itt még több mint 100 kilogramm tricium van. A világ összes vizeinek triciumkészlete most mintegy 300 kilogramm, ebből a szárazföldek édesvizeiben 45 kilogramm úszik. Ha megszüntetnék a további nukleáris robbantásokat. a tricium keletkezésének forrását, akkor a mérgező anyag a következőkép, pen tűnne el: 1990-re 150 kilóra fogyna, 2003-ban már csak 75 kiló lenne, s 2015- re mindössze 37—38 kilogramm maradna. A kontinensek belső vi_ zeit szennyező triciumból Európára mindössze 3—4 kilogramm jut. A bennünket is érintő és a több országot átszelő Duna .triciumkészlete 0,1 grammnál kevesebb. A számítások szerint a mintegy 600 négyzetkilométer felületű magyar tenger, a Balaton 6—10 köbkilométer víztömege 1 grammnál kevesebb triciumot tartalmaz. Ez csak akkor lenne veszélyes, ha — mondjuk néhány ezer ember — néhány nap alatt kiinná az egész Balatont ..; Minden adat fontos fi. gyelmeztető jel! Minden nukleáris robbantást örökre be kell szüntetni, mert a palackból kiengedett nukleáris szellem megmérgezheti az emberiséget. Gauser Károly Hirosima túlélői és a tárcsát a közvetítendő kép előtt forgatják. A lyukak így egymás alatt levő sorokat alkotva haladnak el a kép felülete előtt és végül is súrolják a kép egész felületét. Ez a tárcsa a közve.- títendő kép és egy fotocella között van elhelyezve, tehát a képről visszavert kép a tárcsa nyílásain keresztül juthat a fotocellába. Ezzel a mechanikai eljárással kb. 24 sorra lehet bontani a képet, ami rendkívül durva bontás. Ezért a mechanikus képbontást nem használják, hanem elektronikus megoldással bontják fel a képet, az Európában használt készülékeknél 625 sorra. Kováts Andor A hirosimai atombomba által kisugárzott gammasu. garakból és neutronokból álló keverék pusztító következményeiről sokat írtak a szaklapok, amerikai és japán forrásokból egyaránt pontos beszámolók állnak rendelkezésre. Az atombomba japán áldozatainak utólagos megfigyeléséből és vizsgálatából szármázó isme. retek alapján az összes sugárártalom heveny és idült, valamint késői károsodásokra osztható fel. Azokban az esetekben, amelyekben a dózis 5000 rém, vagy annál több volt, a központi idegrendszer károsodott, és ez halált okozott Ugyanez a kórkép akkor is, ha csupán az érin. tett személy feje volt kitéve ugyanilyen sugáradagnak. A sugárbetegség e formájának kezdeti stádiumát rosszullétek és hányás jellemzik, ezt apátia és az erő gyors elveszítése követi, végül görcsök és remegés lép fel. A halál néhány óra alatt bekövetkezik. Ha az egész testet egy alkalommal 800—1200 rém közötti adaggal sugározzák be, az emésztőrendszer ká. rosodik. Klinikai tünetei a rosszullét, a hányás, és a súlyos hasmenés. Ha az egész testet. 300—800 nagyságú sugáradag éri, elpuszA hirosimai atomtámadás egyik áldozatának kezeit termikus sugarak égették meg. (MTI Külföldi Képszolgálat) túl a vérképző szervek minden eleme, főként a csontvelő. A vérben csökken a fehérvérsejtek és vérlemez- kék száma, később a vörös- vértestek száma is. A fehérvérsejtek hiánya a szervezet védekező erejének a gyengüléséhez vezet, a sugárbeteg ennélfogva a legkülönfélébb fertőzésekkel szemben védtelenné válik. Hirosimában sok sugárbeteg nem közvetlenül sugárbetegségben, hanem fertőzésben, például: szepszisben, vagy tuberkulózisban halt meg. A Környezetvédelmi naszád A svéd parti őrség speciális naszádot alkalmaz a tengerparti vizek tisztaságának ellenőrzésére. A „TV 04” típusjelzésű naszád hossza 35 méter, szélessége 8 méter, vízkiszorítása pedig 450 tonna. A naszádot két. egyenként 600 lóerős, dízelmotor hajtja. Orrsugár-propellere rendkívüli manőverképességet biztosít a naszád számára. A naszád sebessége 12 csomó személyzete 10 fő. A hajótest acélból, a felépítmény alumíniumból készült. A hajó navigációját Arma Brown giro-kompasz, szonár, valamint Decca radarnavigációs rendszer segíti. A környezetvédelmi naszád parancsnoka összesen 7 parti szárazföldi rádióállomással tart állandó kapcsolatot. A naszád személyzetének fő feladata a parti vizek ellenőrzése a szennyezés szempontjából. A szennyezett tengerrészek koordinátáit jelentik rádión. A naszád fedélzeti laboratóriumában különféle analíziseket lehet végezni a szennyanyag milyenségének és koncentrációjának megállapítása érdekében. sugárzás -késői ártalmai közé sorolható elsősorban a rák és leukémia. Mindkét megbetegedésre jellemző, hogy sok-sok évvel, vagy évtizeddel a sugárhatás után alakulnak ki. A sugárhatás és a megbetegedés közötti idő a lappangási idő. Leukémia esetén a lappangási idő alsó határa öt év, felső határa azonban nincsen. Az atombombázást túlélők között rákos daganatok halmozott keletkezését figyelték meg. A tulajdonképpeni rákos daganat lappangási ideje legalább 15 év, felső határ itt sincs, mert az atomtámadást túlélők között évről évre új rákos megbetegedések figyelhetők meg. Mindezen okok miatt a Nemzetközi Békeiroda kez- demén.yezésére minden évben július 22-én tudományos és békemozgalmi akciósorozat kezdődik Japánban. S a neutronbomba gyártásának a felvetése idején nem is felesleges ez az emlékezés, hiszen a neutronbomba hatása is — sugárhatás. KOSSUTH 8.27 Nóták. 846. Örökzöld dallamok. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.41 Teie- mann: Pimpinone. 11.39 A sziget. 12.50 Zenemúzeum. 14.32 Szabadpolc. 15.10 Gyermekkórusok. 15.29 Robin Hood. 15.51 A Gyermekrádió műsora. 16.15 Filmzene. 16.23 Lemezmúzeum. 17.07 Írott malaszt. 17.32 Fúvósesztrád. 17.46 Délutáni rádiószínház. Chat noir. 18.15 Esti me. se. 19.15 Régi híres énekesek műsorából. 19.35 Szimf. hangverseny. 20.30 Népi zene. 21.10 Operett- felvételekből. 21.40 A Dunánál. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Kamarazene. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.35 Ze- nedélelőtt. 12.33 Német népdalok. 12.52 Tisza menti táborhelyek. 13.27 Dzsessz. 14.00 Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? 15.00 Ön kérdez . .. 16.00 Nóták. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök. Rátóti különkiadás. 23.15 Szovjet operettekből. SZOLNOK 17.00-töl—18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Történelmi tanulság. Dr. Fodor László jegyzete. — Fiatalok félórája. Csanyiki KISZ-iskolán — Szerkesztőriporter: Dobog Béla — Egy gitár és egy hang. Mai dalok. — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztőriporter: Jakab Mária. 18.00 —18.30 Észak-magyarországi krónika. — Rendelőintézet-avatás. Özdon. Országos hidrológiai tanácskozás Kazincbarcikán. Munkásélet fotókon. — Lap- és műsorelőzetes. Tea 5.00 Tévétorna. 8.05 1 TV. 15.35 ITV. 16.15 Hírek. 16.20 A világ nagy hegyei. Az Alpok. 17.05 Tizen Túliak Társasága. 17.45 Reklám. 17.50 Ipari sikerekkel a sikerekes olimpiáért. 11. r. 18.15 Falujárás. 19.10 Esti mese. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 összmunka bűnügyben. Kanadai filmsorozat. Ékszerek egy táskában. 20.50 Gőzfürdő. 21.00 Fiatalok órája. 22.00 Ifjúsági súlyemelő EB—VB. 22.30 Tv-híradó. 2. MŰSOR 20.01 Barbárok. Tévéfilm. 20.50 Jerzy Duda-Graz. Lengyel film. 21.05 Tv-hír_ adó. 21.35 Tudósklub 79. rNÉIüUsiff 7 1979. június 21., csütörtök i A
