Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-22 / 117. szám
Városiasodás Régi igazság, hogy azt veszi észre legnehezebben az ember, ami a szeme előtt történik. Aminek külföldről, messze vidékekről csodájára járnak — a közelében élő számára mindennapi valóság, amit csak akkor méltatnak figyelemre, ha más felhívja rá a figyelmet. így vagyunk az ország fejlődésével, átalakulásával is. Régi újságok forgatása közben tűnik csak fel: mi minden szerepelt a tervekben, ami azóta megvalósult, sőt megszokott lett. Ugyanilyen természetes lesz egy jó évtizednyi idő múlva, 1990 végén, hogy Magyarország 130 települése korszerű várossá fejlődött. Addigra megvalósul napjaink legnagyobb beruházása: ezermiliiárd forintba kerül a 15 éves lakásépítési program végrehajtása. A méreteket mutatja, hogy csupán Budapesten évente 50 ezer ember költözhet új lakásba. Annyi, amennyi most egy közepes város egész lakossága. A FEJLŐDÉS ÜTJA Mindenképpen a városiasodás a fejlődés útja, ezt senki sem vitatja. Természetesen a népgazdaság teher- bíróképessége szabja meg a határát. Ezért várható, hogy a várossá nyilvánítás üteme mérséklődik. Jelenleg hazánk tíz és fél millió lakosának 55 százaléka él a szóban forgó 130 településen, 1990 végén közel 11 millió lakosnak 61 százaléka lesz városi lakos. Ez pedig nem csupán „státuskülönbséget” jelent, hanem mindenekelőtt azt, hogy a ma legdinamikusabban fejlődő nagyközségek egész sora éri el a korszerű városoktól megkövetelhető fejlődési fokot. A nagy kérdés most — a hogyan. Magyarországnak évszázadokon át nem éppen dicsekvésre méltó nevezetessége volt, hogy falvaink igen lassan fejlődnek. Néhol még ma is állnak a száz-, vagy több száz éves házak, össze-vissza kanyarognak az utcák, úgy, ahogyan valamikor régen, ki tudja már, kinek az érdekében és parancsára kijelölték a nyomvonalát. Mindezt megtartani aligha lehetne. Amint Budapest egyes kerületeiben toronyházak épültek az egykori viskók helyére — hasonló változások várnak számos új városra is. Biztos, hogy sok helyen akadnak majd lokálpatrióták, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal védik községük, kisvárosuk minden egyes házát, utcáját, mondván, hogy ez így maradt fenn a történelemben, az évszázadok során. Előfordulhat az ellenkezője is: lesznek olyanok, akik egyszeriben mindent a városiasodás, az egyébként vitathatatlan fejlődés érdekében . akarnak tenni, s ennek feláldoznák azt is, aminek — éppen a múlt, a történelmi örökség hordozójaként — fenn kell maradnia. FIÖK-BUDAPESTEK? Megváltozik számos település arculata. Várossá lesznek olyan falusias építkezésű helységek, mint Balmazújváros a Hajdúságban, Tiszaföldvár, Tiszafüred az Alföldön, Fonyód a Balaton partján, Vasvár és Zala- szentgrót a nyugati vidékeken és még sok más mai nagyközség. Legtöbbjükben máris van ipar, megváltozott a lakosság foglalkozás szerinti összetétele, adottak vagy hamarosan adottak lesznek a feltételek a várossá alakuláshoz. A legtöbb helyen máris emelkednek a korábbinál magasabb, emeletes házak, hiszen beletartozik ez az életformaváltásba. A szülők még életelemüknek tartották a kertes házat, ahol állatokat is lehet tartani — gyermekeik már a gyárból, irodából hazatérve nem is tudják, nem is akarják átvenni e téren a családi stafétabotot. Szívesebben költöznek valamelyik új ház emeleti lakásába, ahol távfűtés, meleg víz és sok egyéb szoglálja kényelmüket. Mégsem lesznek az új és a fejlesztésre váró városok holmi „fiók-Budapestek”. Elkezdődött a házgyárak számára legkedvezőbb, öt- és tízszintes házépítési normák felülvizsgálatai Számoltak azzal a terv készítői, hogy lesznek helységek, amelyekben ennél alacsonyabb házakat kell építeni. Mi tagadás: ehhez járul az immár hagyományosnak számító lift-probléma is, hiszen Bács-Kiskun megyében például ötemeletes házak is épültek lift nélkül, HATÁRT SZAB A TÖRTÉNELEM Másutt valóban a történelem szab határt a városképváltoztatásoknak. Ahogyan eddig is — világszerte elismerést aratva — óvták az újat építők Sopron, Eger, Pécs és más városok hagyományos szépségeit, ugyanúgy vigyáznak a következő években például a hajdúvárosok évszázadokon át kialakult utcaszerkezetére, s mindarra, ami a múltból valóban átmentésre méltó. A tervezők ugyanazt akarják, mint a lokálpatrióták — de túlzások nélkül. Maradjon meg' mindaz, ami szép, ami őrzi a múlt művészetének, építészetének egy-egy darabját. Nehezebb feladat, de megvalósítható: ezt egyeztem a legkorszerűbb, új építészet alkotásaival. Az elmúlt évtizedekben — éppen a városok és falvak fokozatos fejlődése során • — a legtöbb helyen beépültek azok az utcák, városrészek és dűlők, ahol szinte adta m'agát a hely a terjeszkedésre. Most, a 15 éves .lakásfejlesztési terv végrehajtása során a dombosabb vagy vizesebb városrészek, külterületek beépítésére is sor kerül. Ehhez az eddiginél költségesebb beruházásokra van szükség' Ezermiliiárd forint óriási összeg, nagy* erőfeszítéseket igényel előtermetése a népgazdaságtól. önmagában azonban még ez is — kevés. A 130 település lakosságának egyetértése, segítése is kell ahhoz, hogy a terv — éppúgy a szemünk láttára, mint az eddigiek — valósággá, mindennapi életünk részévé legyen. Várkonyi Endre Segített a brigád Ha úgy vesszük, nem is olyan falrengetően nagy dolog az, amit csináltak. De ha úgy vesszük, emberségből vizsgáztak, és miután egy mozgásában korlátozott embernek segítettek, mégiscsak figyelemre méltó az, amit tettek. A brigád, amely Nemecz József nevét viseli, a gyöngyösi Agromechanika Ipari Szövetkezet forgácsoló részlegében dolgozik. o o o o Csupa ideg. csupa mozgás, csupa tenni akarás Csömör Géza, aki a brigád élén áll. Valamikor ő is ott dolgozott a többiek között a gépen, aztán tanult is, előre is lépett és most a részleg ügyei- bajai is az ő vállát nyomják. Mintha az ő személye a kis csoportot magát is példázná: ilyenek lehetnek a többiek is ha egyetlen szóra vállalkoztak arra, hogy segítenek. Hogy mit tettek, azt maga a legérdekeltebb, Dávid József írta ié és köszönte meg nemrég a lapunkban. A brigád vézetője most inkább azt mondja, el. hogy a helyettesei. Lakatos Béla és Ombódi Tibor hogyan készítették el a tervrajzot, szervezték meg a munkát, szóltak ennek-annak, mit kellene megcsinálnia. Aztán az a bizonyos egy óra. ami alatt megtörtént a tolókocsi hajtószerkezetének kipróbálása ott, a szövetkezet udvarán, ahogy nézték Dávid -József örömteli arcát maid ahogy lezajlott az a kis ünnepségnek nevezett esemény, amikor néhánv. csajjugmp keresetlen mondattal kívánták, hogy a tolókocsi segítségével az eddiginél több öröme legyen Dávid Józsefnek, majd ahogy hallgatták az ő meghatott szavait. — Nem érzékényültünk el — emlékezik vissza a brigádvezető azokra a percekre —,de azért valami összeszorította a torkunk, örültünk, hogy örömet szerezhettünk. Milyen jó érzés is ez: örömet szerezni másnak! o o o o A brigád 1962-ben alakult. Két évre rá egyesültek egy másik brigáddal, de a nevüket megtartották. Létszámuk most 27, aminek a fele még az eredeti csapathoz tartozott. Néhányan kiemelkedtek közülük, a már említett Lakatos Bélán kívül Kiss László, Tóth László és Borost László (micsoda véletlen: valamennyi — László). Mások elmentek, megint mások jöttek a régiek helyére, de a brigád tagjainak a fele maradt. Ök nem változtak semmit? Élénken tiltakozik a brigád vezetője: — Nagyon sokat fejlődtek valamennyien, tudásban is, szakmai fogásokban is, másként is. Azt hiszem, a brigádnak van neve a szövetkezetben, de a szövetkezeten kívül is. Mindjárt példát is hallunk. Készítenek alkatrészeket kombájnokhoz, traktorhoz is. Eleinte szorgalmasan járt hozzájuk az NDK-beli megrendelő, hogy átvegye, minősítse a terméket. Több mint tíz éve azonban már megspórolja ezt az utazást magának, mert egyetlen reklamáció sem volt a minőség ellen azelőtt sem, azóta sem. Amit ez a brigád kiad a keze alól, azt mindenki megnézheti nyugodtan. Tetszett figyelni? Több mint tíz éve egyetlen hibás termék sem kérült ki a forgácsolóktól. Pedig évente sok tízezer darab alkatrészt gyártanak. o o o o — Mindig szerettem mindenben részt venni — mondja Kiss Barnabás. — Megszoktam, hogy azok között legyek, akik mozognak, tesz- nek-vesznek másokért, is. Hogy mire vittem? Autóm nincs, kaptam egy munkáslakást, amire a beugrót, az ötvenezret már időben össze, gyűjtöttük. A feleségem még akkor .megismerte a természetem, amikor a menyasszonyom lett, mert akkor is különböző megbízatásokat láttam el. — Azt mondják, aki pénzt akar keresni, annak a műszak után még maszekolnia kell. — Hát... kell, nem mondom, de csak módjával érdemes. Csak a pénzért ne hajtsa magát az ember, nekem az a véleményem. Mit mondjak? Én elégedett ember vagyok. Van három gyerekünk, Ági és Zoli a III-as iskolába jár, Edit pedig óvodás. A feleségem is állásban van. Amire szükségünk van, az mindenünk megvan. A munkahelyemen is becsülnek. Mi kell még? Bizony, figyelemre méltó életfelfogás. A brigád legfiatalabb tagja. aki 1977. végén jött át a Hatvani Konzervgyárból, Tamasi Józsefné. Betanított munkás. — Sokszor egymás niellett dolgozunk a férjemmel. Eleinte nem is győztem tőle hallgatni. Mit piszmogok Hatvanban korlátozták a víz- használatot Hatvanban a nagy meleg beálltával ivóvízellátási gondok jelentkeztek. Különösen súlyos a helyzet a több szintes épületek lakásaiban. Ez indokolja a városi tanács gyors intézkedését, amellyel május'21-től szeptember 30- ig elrendelte a vízhasználat korlátozását. Tilos vezetékes hálózatból veteményeseket, konyhakerteket, gyümölcsösöket öntözni, parkokat, utcákat, előkerteket és virágágyakat locsolni, gépjárműveket mosni. A tilalom megszegőivel szemben szabálysértési eljárást indítanak, s az ilyen személyek kormány- rendelet értelmében ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. A hozott intézkedés betartását egyébként hatósági közegek ellenőrzik. Veres István 1925—1979 Életének 54. évében, hosszú szenvedés után elhunyt Veres István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Füzesabonyi Járási Bizottságának nyugalmazott első titkára. ★ Tudta, tudtuk, hogy súlyos beteg, mégis nehéz elhinni, tudomásul venni, hogy örökre eltávozott közülünk ez az egyszerű, igaz ember, a párt hűséges, kiváló katonája, a tiszta szívű jó barát. Szerettük, tiszteltük őt. Egész életét a párt ügyének odaadó szolgálata, a kommunista szerénység, az őszinteség és a következetesség jellemezte. Átányban született, 1925. január 16-án. Tizenkét éves korától cselédként, majd kubikosként dolgozott. 1945 őszén kérte felvételét a kommunista pártba, 1951-ben lett a járási pártbizottság munkatársa, 1967-től pedig a pártbizottság első titkári posztján dolgozott, amíg egészsége engedte. Szorgalmas, példamutató munkáját és annak elismerését bizonyítja a háromszor is elnyert Munka Érdemrend arany fokozata, majd a Magyar Szabadságért Érdemérem és a Szocialista Magyarországért Érdemrend, amely utóbbival 1978-ban tüntették ki. Itthagyott bennünket, de emléke továbbra is itt él közöttünk. Befejeződött a KISZ országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) — A dolgozók — köztük a fiatalok — túlnyomó többsége becsületesen végzi mun. káját. Számos jó intézkedés született a termelési szerkezeit átalakításában, az exportképesség fokozásában, a rendelkezésre álló munkaerő jobb hatásfokú foglalkoztatásában, igaz, még észlelhető bizonyos tanácstalanság, s lassú az igazodás a megnőve, kedett követelményekhez. A párt ifjúságpolitikája Németh Károly ezt követően a KISZ, az ifjúság helymég mindig azon a munkán, amikor már régen meg kellett volna csinálni? Szólt rám, nekem meg a könnyem is kicsordult esetenként. Nincs szakmám, csak itt álltam géphez először. El is határoztam, hogy leteszem a szakmunkásvizsgát, mihelyt, lehet. De nem lesz könnyű, mert Adácsrói járunk be, és van egy kis gyermekem is. Nem akarok azonban örökké betanított munkás lenni, irigylem a férjem, mert ő szakmunkás. És tudja, mit miért csinál. Nem mondom, nekem is megmagyaráznak mindent, de azért az mégiscsak más. — Mit jelentett magának az. hogy a Nemecz-brigád tagjai közé kerülhetett? — Sokat, nagyon sokat. Tartozom valakikhez, akikkel együtt lehetek nemcsak a munkahelyemen, hanem a közös kirándulásokon is. Jó brigád ez* büszkeség hozzá tartozni. Egy fél évig figyeltek. mit csinálok, hogyan csinálom, aztán vettek csak fel. amikor már úgy érezték, hogy no, közöttük lehetek. . így élnek ők, ilyenek ők, a Nemecz -brigád tagjai. o o o o Nem dagad a mellük, mert segítettek valakin. Tették, mert tehették, hiszen olyan rettenetesen sok idejük sem rnent rá. legfeljebb másfél száz órát töltöttek el a tolókocsi hajtószerkezetének kialakításával, felszerelésével. Tulajdonképpen mi is a legszebb, a legjobb ebben az egész ügyben? Hogyan lehet ezt a felszín mögül kihámozni? Valószínűleg az a természetesség, magától érthetőség, ahogy tették azt, amit tettek, ez a legfontosabb. Mert ilyen egy szocialista brigád. G. Molnár Ferenc zetéről, feladatairól szólva megállapította: — A párt ifjúságpolitikája része az MSZMP általános politikai irányvonalának, elvi alapjai változatlanok, a jövőre is útmutatásul szolgálnak. A hangsúly azon van, hogy a párt- és a KISZ-szervezetek, az állami és társadalmi szervek még következetesebben, energi- kusabban munkálkodjanak a Központi Bizottság által csaknem egy évtizede jóváhagyott ifjúságpolitikai irányelvek gyakorlati érvényesítéséért. — Örvendetes, hogy ifjúságunk a gondoskodást és a bizalmat felelősségteljes magatartással viszonozza, építeni lehet rá a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Magatartására jellemző, hogy szorgalmasan tanul, a termelőmunkában helytáll, a közéletben aktív, teljesíti honvédelmi kötelezettségét. Ez az alapja annak, hogy az idősebb nemzedék véleménye az ifjúságról számottevően javult. Ugyanakkor manapság is előfordul, hogy egyes negatív jelenségeket általánosítva téves következtetéseket vonnak le az ifjúság egészéről. A becsületesen gondolkodó, tanuló, dolgozó fiatalokat, tehát a túlnyomó többséget méltatlanul elmarasztaló, igazságtalan általánosítások, nak nem szabad teret engedni. Nem mehetünk el viszont szó nélkül a hibás általánosítás alapjául szolgáló, a fiatalok körében is tapasztalható, helytelen felfogást, magatartást tükröző megnyilvánulások mellett sem. Bizalom az ifjúságban — Amikor hangsúlyozzuk, hogy a fiatalok nevelése össztársadalmi ügy, akkor ez nem csökkenti a Kommunista Ifjúsági Szövetség felelősségét az ifjúság egészéért. Pártunk továbbra is azt várja el a KISZ-től, hogy felelősséggel képviselje és közvetítse a magyar ifjúság jogos és reális igényeit. Ugyanakkor tartsa szem előtt, hogy a jogokat és igényeket csak á tisztességesen elvégzett munka, a becsületes tanulás, vagyis a kötelességek magas színvonalú teljesítése alapján lehet megfogalmazni. Mivel minden reális igény kielégítésének jelenleg nincsenek meg a feltételei, meg kell állapítani fontossági sorrendjüket. Németh Károly ismertette az eszmei-politikai nevelő munkában az ifjúkommunis- ták előtt álló feladatokat, a rétegpolitikai teendőket, majd az ifjúsági mozgalom munkastílusával, munka- módszerével kapcsolatban aláhúzta: — Értelmes, jó programokkal, egyéni megbízatásokkal, az öntevékenység lehetőségének biztosításával vonzóbbá kell tenni az ifjúsági szövetséget. Nagy jelentősége van annak, hogy a KISZ-ben milyen munkastílushoz, milyen módszerekhez szoknak hozzá a fiatalok. Nem szabad megbékélni a hivatalnoki stílussal, a papírosízű politikai munkával, azzal, hogy sok az értekezlet, a határozat, s gyakran túlszabályozottság tapasztalható. Pártunk bizalommal tekint a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, 840 ezres tagságára, az egész magyar ifjúságra. ★ Felszólalt a vitában Szent- istványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Elmondotta, hogy az előterjesztett beszámoló az ifjúságról és az ifjúsághoz szól. — A fiatalok mind tevékenyebb szerepet vállalnak a közéletben. Jelenleg már a népfrontmozgalomban is a választott tisztségviselőknek csaknem egynegyede harmincöt éven aluli, s a több ségük KISZ-tag, A hozzászólások befejeztével Barabás János a KISZ- kb titkára terjesztette a küldöttek elé a szerkesztő bizottság javaslatát az országos KISZ-értekezlet dokumentumának véglegesítésére. Ezt követően Maróthy László foglalta össze a vita során elhangzott 36 felszólalás és az írásban benyújtott hozzászólások tapasztalatait. A tanácskozás résztvevői ezután zárt ülésen folytatták munkájukat, személyi javaslatokról döntve. A küldöttek felmentették a központi bizottság 15 tagját — akik más fontos mozgalmi megbízatást kaptak — s 16 új tagot választottak. A választást követően a KISZ-kb az Országház Vadásztermé- ben ülést tartott. Mivel Benczkó Bélát, az országos értekezlet érdemei elismerése mellett felmentette központi és intéző bizottsági tagsága alól, a KISZ-kb intéző bizottsága tagjává választotta Veres Andrást, az Özdi Kohászati Üzemek KISZ-bizottságának titkárát» A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség országos ér. tekezlete Szabó Jánosnak, az intéző bizottság tagjának zárszavával ért véget. 1979. május 22., ked^
