Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ezres tehergépkocsipark, valamint — a dolgozók munkahelyre szállítása céljából — jelentős autóbuszpark jött létre. A kialakult helyzeten közvetett eszközökkel sem lenne célszerű változtatni. A területi szervekkel és a járműtulajdonosokkal együtt szándékunkban áll viszont hatékony intézkedéseket kezdeményezni a közületi gépkocsik kihasználásának növelésére és munkáslétszámának csökkentésére. Az utak 10 év alatt sokat javultak, főleg a 30 ezer kilométeres országos hálózat, amely az összforgalom 60 százalékát viseli. Szerény mértékben megkezdődött az autóutak és autópályák építése is. A következő évtizedekben nagy programja az úthálózat fejlesztésének: megkezdjük a Budapestet és a nagyvárosokat elkerülő, szakmai körökben sugaras-gyűrűsnek nevezett, úthálózati rendszer kiépítését. A főváros körzetében megindul a főútvonalakat összekötő körgyűrű kiépítése, az országos hálózat 70 százalékát alkalmassá tesz- szük a 10 tonna tengely- nyomású járművek forgalmára. Budapest és a pvu- gati, valamint a déli szághatár között, és Miskolc irányába új gyorsforgalmi utat építünk. A 90- es évekre 600—700 kilométeres „gyors” úthálózat áll a forgalom rendelkezésére, a városi bevezető és elosztó útszakaszokkal együtt. Budapest tömegközlekedését elsősorban a metró oldhatja meg. összhangban a városfejlesztéssel 1986-ig megépül a teljes észak— déli vonal. Tervezzük a délbuda—rákospalotai vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig. A hazai , és a hazánkat érintő európai vízi úthálózat fejlesztésében, a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A Vaskapu vízilépcsö, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros—gabcsikovói ví- zilépcső, és a Duna—Maina —Rajna-csatorna, továbbá a tiszai vízilépcsők építése, a Duna—Tisza-csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. Kihasználásuk — kikötők és rakodók építésén túl — a vízi szállítás felkarolását, a szemlélet változását is követeli. A légi közlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek továbbjavítása. Csak így lehetséges 10—12 év múlva kulturáltan fogadni mintegy 6 millió légiutast. A korszerű légi járművek számát nagy hatósugarú repülőgépek beszerzésével is emelni kívánjuk. A korszerű szállítási módszerek elterjesztésében nem megfelelő a fejlődés és lehetőségeinkkel sincs arányban. Téves az a felfogás, hogy a szállítási folyamat akkor kezdődik, amikor a fuvarozási igényt a közlekedésnek bejelentik. Ez a tévedés már a gyárkapunál kiderül, mert a csomagolás nem teszi lehetővé a korszerű rakodást. Emiatt kihasználatlanul várakoznak a vasúti és a közúti teherkocsik, amelyekkel naponta több mint 2 millió tonna árut kell elszál- lítani. A' Volán vállalatok tavaly 2,5 millió tonna téglát és cserepet fuvaroztak, de egységrakományként mindösz- sze 400 ezer tonnát. Felesleges mondani, hogy ez milyen többletmunkát és jár- műkihasználatlainságot okozott. Az üzemi anyagmozgatásban 4 millió rakodólapot használnak, de a külső szállításban csak 100 ezret, mert vagy a feladó, vagy az átvevő nincs felkészülve a rakodólapok gépi mozgatására» .-a Képviselőink: Nagy Márta, Szabó Imre, Eperjesi Iván, Novák Pálné dr., Fodor Istvánné. Előtérben: Szabó István, a TOT elnöke, valamint Úszta Gyula és Hever Lajos Heves me. gyei képviselők. kérjük annak megértését, hogy ezt korlátozott lehetőségeink sem engedik meg. Ezenkívül azt sem téveszthetjük szem elől. hogy — a helyi érdekeket is figyelembe véve — országosan egységes rendszerben kell fejleszteni a közlekedést. A szomszédos országokkal 24 vasúti és 32 közúti határ- átkelőhellyel van összeköttetésünk. Az export-import és a tranzitszállításokat olyan színvonalon kell teljesítenünk. amivel jó minőségben, korrekten szolgáljuk ki megbízóinkat. Ehhez a műszaki fejlesztés mellett kulturál- üzletpolitikára és gyakorlatra van szükség. Ma még megfelelünk a nemzetközi igényeknek, nem kerüli el közlekedési hálózatunkat az idegenforgalom és a nemzetközi áruforgalom. A tranzitvonalak fejlesztésével ennek az előnyös helyzetnek a megtartására törekszünk. A nemzetközi kapcsolatok figyelmes ápolásán belül Raktáraink többségénél sincsenek meg a korszerű, egységrakományos árukeze- zelés feltételei. Az elmúlt évtizedben 120 ezerről 800 ezerre emelkedett a személygépkocsik száma. Az imponáló fejlődés azonban újabb gondokat szült. A íjno p—«V- •’ gépkocsi;■ /ekedése a motorizáció uj szakaszát jelenti majd. Nem is tudjuk pontosan, sokan pedig nem merik, nem akarják felmérni azt a helyzetet, amit az akár csak a duplájára növekvő személygépkocsiállomány idézhet elő. Budapesten már a mai negyedmillió személyautó mellett- is érezhető a hidak és a rájuk vezető utak szinte állandósult csúcsforgalma, de így van ez néhány városi csomóponton és a bevezető szakaszok nagy részén is. A személyautók számának növekedésével a jövőben is számolunk. Erre a folyamatra időben fel kell készülni. Megfelelő tervezéssel és szabályozással — mérlegelve a gépkocsit használók nagyobb részvételét a teherviselésben, — az arányok ésszerű alakításával elkerülhetjük, illetve nagymértékben mérsékelhetjük a kedvezőtlen hatásokat. A nagy városokban, elsősorban Budapesten, a bevezető utak csomópontjai és a metróállomások mellett nagy parkolóhelyeket kell létesíteni. A „Parkolj és utazz tovább tömegközlekedési eszközzel” módszert ezzel lehet elterjeszteni. A gépkocsitula.i- donos így majd választhat, hogy 60—80, vagy 20 perc alatt kíván-e munkahelyére érni. Nem vehetjük érzéktelenül tudomásul, hogy hetenként 20—25 halottja és több száz sérültje van a közúti közlekedésnek. Ez arra kényszerít mindenkit, hogy közös akarattal és cselekvéssel, javítsuk a közlekedési morált. A biztonságos közlekedés érdekében fel kell használni a propaganda, az oktatás és továbbképzés, de szükségszerűen a bírság, büntetés eszközeit is. A koncepció céljainak megfelelően gazdaságosabbá, hatékonyabbá vált a közlekedés. — Állapította meg a miniszter. — A vasútról a közútra tereltük át a gazdaságtalan darabáru-fuvarozást, csaknem 300 vasútállomáson megszűnt az áruforgalom, a körzeti állomások vették át. A vontatás is gazdaságosabbá vált azzal, hogy ma már jelentéktelen, alig 5—6 százalék a gőzmozdo- nyok aránya. Jelentős devizaszerző szervezeteket fejlesztettünk ki, olyanokat, mint a Hungaro- camion. amely évről évre dollárok 10 millióival járul az .államháztartás bevételeihez. A vasúti áruforgalom több mint felét az exportimport és tranzitszállítások teszik ki. Hatékonyabb folyami és tengeri hajók, repülőgépek üzembe állításával is növeltük, a közlekedés devi-. Apró Antal, az országgyűlés elnöke ülésszakot zabevételét. De mindezek ellenére sem lehetünk elégedettek a közlekedési szolgáltatások minőségének színvonalával és a szállítások gazdaságossága érdekében is sokat kell még tenni. A közlekedési munka elismerését látjuk abban, hogy dolgozóink számos bérproblémáját sikerült megoldani. Ennek ellenére néhány területen — mint például a vasúti kocsirendező, sarus, forgalmi utazó, rakodómunkás, autóbuszvezető — tartós . a munkaerőhiány. A helyzeten — a műszaki fejlesztésen túl — csakis a munkakörülmények és a szociális ellátás javításával változtathatunk. Évente egymilliárd forintot költünk szociálpolitikai célokra, a munkakörülmények javítására. Ezirányú terveink végrehajtását nyomatékosan ellenőrizzük. Közlekedésben dolgozni embert próbáló munka. De kevés embernek jut osztályrészül az, ami például a mozdonyvezetőnek. aki egyedül 50 millió forint értékű vonatot vezet, nem is beszélve a nagy teljesítményű repülőgépek, hajók értékéről, sebességéről, vagy a nagy teherbírású gépkocsik és az esztétikailag is gyönyörködtető autóbuszok műszaki színvonaláról. Szükség van még több jó szakmunkásra, mérnökre, közgazdászra, mert a közlekedésnek gyorsuló ütemben kell alkalmaznia a korszerű technikát, technológiát, az új szervezési módszereket. A közlekedés hatékony támogatást kapott az egész társadalomtól, a területi pártszervektől és tanácsoktól. Tudjuk, hogy minden vezető és felelős testület azt szeretné, ha kiemelten fejlesztenék a hatáskörébe tartozó közlekedést. De hagyományosan jó kapcsolataink alapján is berekeszti az őszi (Fotó: Perl Márton) megkülönböztetett feladatunk, hogy jó szállítási munkával mozdítsuk elő a bővülő szocialista integrációt. Elmondhatjuk, hogy a nemzetközi kapcsolatok bővítésének feltételeit sikerült megteremteni és a magyar közlekedés hatékonyan. megbízhatóan szolgálja mind a sajátosan magyar, mind a szocialista országokkal közös érdekei n- ket. (Munkatársunk talefonjelen- tésc): Az oktatási miniszter beszámolójához huszonegy képviselő fűzött gondolatokat, elemezve közoktatásunk helyzetét. A huszonegy felszólaló között volt mindjárt az első napon Fodor Istvánné is, s most már beszámolhatok róla, hogy a tizen hármas szám a Parlamentben a Heves megyei képviselők számára nem gelegt sfjaxri rosszai. . Bizonyára már átnézték a felszólalás szövegét, tehát olvasóink tisztában vannak vele. milyen fontos gondolatokat mondott el képviselőnőnk. Beszéde osztatlan sikert aratott. — Nagyszerű volt — jegyzi meg Eperjesi Iván a szünetben, amikor Vadkerti Miklósné, Nagy Márta, dr. Novák Pálné, Fiala Tivadar- né és Komjáthy Aladár társaságában beszélgettünk —, ahogyan „szakértő” módon hidat teremtett a két napirend között. .— Látjátok — jegyzi meg mosolyogva Komjáthy Aladár — azért nem mertem még eddig felszólalni, mert nem tudok olyan szépen beszélni, mint Irmuska... ★ Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter úgynevezett „szűzbeszéde” hangzott el még tegnap. Az újságírók ezzel kapcsolatban máris kicserélték észrevételeiket, miszerint rendhagyó eset történt. Pullai Árpád ugyanis székfoglalója előtt már szerepelt a Parlamentben: interpellációra adott választ. Ha a sorrend egy kicsit meg is fordult, tegyük gyorsan hozzá, hogy a régi „gyakorlattól” eltérően, egyre kevesebb interpellációt kap a közlekedési tárca. Az őszi ülésszakon például egyet sem. — Tíz év fejlődése — szögezi le valaki, = Annak ellenére ~ bálin I lelkesen egy másik kolléga —, hogy csütörtökön száz percet késett a Tokaj-ex- pressz, tíz évvel ezelőtt pedig csak ötöt. .. A legjobban egy vasutasképviselő nevetett e „negatív” bizonyítékon. Az expozé hangvételét, őszinteségét azonban mindenki nagy elismeréssel méltatta. ★ Aztán egymás után támadtak tol a gondolatok, természetesen a terítéken levő téma hatására. — Markazon van egy kissé idegesítő ügy — mondja Eperjesi Iván. — Megépült az út a község határáig, meg a túlsó szélétől tovább, de bent, a településen már öt éve nem végezték el a munkát. A kisajátítás vagy harminc családot érint, s ennyi idő után érthetően türelmetlenek. Egyébként összesen csak másfél kilométerről lenne szó! — Biztatónak éreztem a közlekedés- és postaügyi miniszter beszédét — veszi át a .szót Hever Lajos. — Elsősorban Heves nagyközség szempontjából, amikor az egyes rakodóállomásokkal foglalkozott. Ebben az ötéves tervben jó összefogással már a negyedik rakodóterületet sikerült kialakítani az állomáson. S ha a következő tervidőszakban felépülne a kétezer vagonos hűtöház, már ez önmagában hordozná a további fejlesztés tehetőséget, . ____..... .... A z 19fiS-i»s közi cit ed'-srm'i. tikal koncepció alapclvciben, fő irányaiban helyes volt. az élet igazolta. Célunk, hogy — a végrehajtás tapasztalatait hasznosítva — a megváltozott körülményekhez igazítsuk a jövő közlekedéspolitikáját. Feladataink meghatározó sakor abból indulunk ki. hogy közlekedési rendszerünk mindenekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen all vagy bukik. E két alágazal- nak — mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal kell ellátnia folyamatos és biztonságos üzemét. Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség. Ki kell alakítani a tömeg- közlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés ésszerű arányait. Üthálózatunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb forgalom ne fokozza tovább a jelenlegi feszültségeket. Meggyőződésünk, hogy a közlekedés érdekében ilyen szellemben végzett munka eredményeként az évezred végén — lényegében a mai hálózatokon — egy korszerűbb, megjelenésében megváltozott, hatékony és biztonságos közlekedés szolgálhatja országunk érdekeit. A közlekedést nem önmagáért, hanem társadalmi céljaink érdekében, a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatainak szellemében kell fejleszteni. Megtisztelő feladatunk, hogy minden erőnkkel e nemzeti program megvalósításán munkálkodjunk. Kérem a tisztelt országgyűlést. vitassa meg és fogadja el a beszámolót, és támogassa a kormánynak a közlekedés jövőjét formáló törekvéseit. Áz expozét követő vitában tizennégyen mondták el véleményüket, a közlekedésről, májd Puílai Árpád válaszadása következett. Áz országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációkra került sor, amelyekre Gonda György, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnöke, Ábrahám Kálmán és Simon Pál miniszterek válaszoltak. Az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával crt véget.. (MTI) Dr. Novák Pálné vendége volt az ülésszakon Szokott i Ferenc, a hatvani városi pártbizottság első titkára. Vele beszélgettünk a szünetben. — Igen reálisan állapította meg az expozé, hogy az eltelt tíz év alatt milyen fejlődésen ment keresztül közlekedésünk. Bennünket, hatvaniakat i* érint ez, hiszen igen jelentős a vasúti csomópont. Tovább kell fejlesztenünk, elsősorban a biztosító berendezések, de a szociális feltételek szempontjából is, hiszen körülbelül kétezer dolgozó munkakörülményeinek a javításáról is szó van. Már többször jeleztük ezt a felsőbb szerveknek, ahol valóban ismerik gondjainkat. Fővonalon fekszik a csomópont, s a fejlesztését a miniszter is szükségesnek tartotta. Így hát reménykedünk. hogy 4 következő ötéves tervben, összhangban a népqazdasági érdekekkel sikerül e gondon is enyhíteni. ★ A országgyűlés és a parlamenti tudósító ezzel befejezte munkáját. Kátai Gábor 137S, oktoíter 58.' mmfal
