Népújság, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

Megújul a Kakas-ház Dr. Fél Edit néprajzku­tató elképzelése alapján felújították Átányban Ka­kas Sámuel egykori házát, amelyben állandó kiállítást rendeztek a népi élet esz­közeiből. Képünkön a kevesek ál­tal ismert régi játékot, a perengét Balogh Jánosné és Orbán Ádám mutatja be. (Fotó: Szabó Sándor) Telona — Áltinium? Tolna megye egyike az Ï. István király alapította ősi vármegyéknek. Nagy része fejedelmi, királyi birtok volt. Nevét a hajdan híres város­ról: Tolnáról kapta, amely a Duna mellett kimagasló he­lyen állott. Nevét általában a latin te. lona (réwámok) elnevezés­ből származtatják azzal, hogy Tolna — a város —> vámszedőUely volt valami­kor. Bél Mátyás azonban más eredetre utal több mint kétszázötven évvel ezelőtt írt útikalauzában. Az egyko­ri krónikás Laziust idézi, aki szerint ahol most Tolna van, ott a rómaiak Áltinium ne­vű kolóniája állott. így — feltehetően — Áltinium ne­vét viseli a későbbi lakosok nyelvén lerövidítve: Tolna. Továbbá valószínű, hogy az Attila vezette hunok nagy győzelme után nem az auszt­riai Thulna falai között keresett menedéket a római sereg —. ahogy egy másik történetíró, Bonflnius állítja —, ugyanis nehezen jutha­tott volna el Ausztriába, mivel a hunok Sicambriát és a szomszédos helyeket már megszállták. Annál valószí­nűbb viszont, hogy a Dunán vonult vissza a még virágzó Altiniumból. Niceforus szin­tén azt állítja, hogy Theodo­sius. a rómaiak Konstanti­nápolyban levő császára eb­ből a városból küldött Pan­nóniába utánpótlást, segéd- csapatokat. Á Magyar Területi Színház negyedszázada A dél-szlovákiai Komámó- ban (Komárom) már huszon­öt éve működik o Magyar Területi Színház. Fennállása során 175 ősbemutatót és 7500 előadást tartott, ame­lyeken két és fél millió né­ző vett részt. Tíz évvel ez­előtt alakult meg a Magyar Területi Színház Thália Ka­maraszínháza a kelet-szlová­kiai Kosice (Kassa) város­ban, ahol szintén nagyszámú magyar nemzetiségű dolgozó éL A számok száraz adatai mögött azonban az egész színésztársulat igényes mun­kássága áll. A színház együt­tese ugyanis a szó szoros ér­telmében színházi kultúrát visz a magyar nemzetiségű lakosság közé, a legtávolab­bi városkákba, községekbe és kis falvakba is. A színház dramaturgiája kezdettől az új gondolatok hordozója, az emberek közötti kapcsolatok harcosa. Mivel főként mező.- gazdasági lakosságú, területe­ken működik, figyelmét el­sősorban a falvak problé­máira összpontosítja. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy a színház repertoárja egyol­dalú, sőt.. A színház hivatása első­sorban az, hogy a Csehszlo­vákiában élő magyar lakos­ság számára hozzáférhetővé tegye a magyar, a szlovák és a cseh színműirodalom mai alkotásait az orosz és szov­jet írók drámáit valamint a színmű-világirodalom leg­jelentősebb műveit Ez a fel­fogás tükröződik a színház egész huszonöt éves drama­turgiai vonalvezetésében is. A színház repertoárjának súlypontját az eredeti szlo­vák színműíród alom alkotá­sai teszik ki — Lubomir Smrcok, Ján Kákos, Ladis- lav Luknár, Ivan Bukovcan, Ján Solovic és mások szín­művei. Színpadján gyakran láttak napvilágot Szlovákiá­ban élő magyar írók — mint Egri Viktor, Dávid Terézia, Vojtech Lovicsek — alkotá­sai és a legfiatalabb írónem­zedék művei. Emellett a színház a klasszikus magyar írók — Jókai Mór, Vörös­marty Mihály, vagy kortárs szerzők — Tamási Áron, Mesterházi Lajos, stb. — müveit is bemutatja. A Magyar Területi Színház művészei előadásaik kéthar­madát vendégjáték formájá­ban mutatják be, a többit Komámóban és Kosicében. Hetven vendégjáró helyen bemutatott előadásaik egész DéLSzlovákiát beszövik, ahol magyar nemzetiségű lakosság éL Egyre jobban fejlődik a színház kapcsolata a buda­pesti Színház- is Filmművé­szeti Főiskolával. A színház tevékenységéhez nagy segít­séget nyújtanak a győri Kis­faludy Színházzal és a mis­kolci színházzal fenntartott kapcsolatai. Több darabot Komámóban és Kosicében is az említett baráti színházak rendezői tanítottak be. Az idei jubileumi évad végére a Magyar Területi Színház Szlovákia színházkultúrájá­nak elválaszthatatlan részé­vé vált és sikerrel teljesíti fontos politikai hivatását — • baráti nemzetek állandó közeledésének támogatását Csehszlovákia * legfelsőbb párt- és állami szervei elis­merésük jeléül az Építőmun­ka Érdemeiért állami kitün­tetéssel jutalmazták munká­ját Daniela Gesfcewé Proletárírók barátsága Ivan Mehela könyve A kijevi Naukova Dumka jelentette meg Ivan Petro- vics Mehela ukrán nyelvű könyvét, amelynek címe: Prole­tárírók barátsága. Alcíme: a 20—30-as évek magyar—szov­jet irodalmi kapcsolatainak történetéhez. A fiatalon nagy szakmai tekintélyt szerzett irodalomtörténész az Ukrán Tudományos Akadémia Sevcsenkóról elnevezett Irodalom­tudományi Intézetének főmunkatársa, titkára. Ez év tava­szán az egri tanárképző vendégeként magyar nyelven tar- tott értékes előadást a Németh László diákköri konferen- < cián a főiskola legnagyobb előadótermét zsúfolásig meg­töltő közönség előtt. Szisztematikus munka eredménye a most megjelent könyv, amely a magyar és szovjet irodalmi kapcsolatok történetében kiemelkedően jelentős esemény. A középpont­ban a Magyar Tanácsköztársaság leverése után a Szovjet­unióban menedéket talált magyar emigráció írói állnak. El. sősorban Karikás Frigyesről, A 39-es dandár szerzőjéről, Zalka Mátéról, a spanyol szabadságküzdelem legendás Lu­kács tábornokáról, aki életét áldozta a vállalt internacio­nalista eszmékért, Illés Béláról, az Eg a Tisza, a Kárpáti rapszódia írójáról, Hidas Antalról, a nagy idők és válto­zások élő tanújáról, cselekvő részeséről szól Mehela köny­ve. Nemcsak irodalmunknak és nyelvünknek, hanem kul­túránknak, a fényes pillanatokban és súlyos időkben bő. velkedő történelmünknek is alapos ismerője a könyv írója. Az irodalmat a valóság művészi tükrének tartva végez esz­metörténeti vizsgálódást az Októberi Forradalmat követő évtizedekben. Hangsúlyozza a magyar proletárirodalom történelmi alapját: elsőként a magyar proletáriá tus követ­te Október példáját A magyar forradalmaknak, a Tanács- köztársaságnak Ady volt a viharmadara. Kivételes tisztán­látással vallotta: népek és nemzetek sorsát a jövőben a nemzeti és a szociális gondolat fogja meghatározni. A nagyszerű kezdeményezéseket a Tanácsköztársaság idején a kulturális élet minden területén minőségi ugrás követi. Irodalom és valóság elválaszthatatlan kapcsolatát hangsúlyozva állapítja meg Ivan Mehela, hogy a szocialista magyar irodalom növéstervét is azok a román, burzsoá cseh és imperialista francia- intervenciós csapatok pusztí­tották el, amelyek a Tanácsköztársaságot vérbefojtották. Az emigráció lett a sorsa sokaknak a szellem emberei kő- zül is. Szétszóródtak a szélrózsa minden irányában. Köz­pontjaikat megtaláljuk a szomszédos Ausztriában, Német­országban, Franciaországban, Mexikóban és az USA-ban. A legnagyobb segítséget azonban a fiatal szovjet államtól kapták, a legerősebb szervezetüket Moszkvában sikerült kialakítaniuk. Irodalmi és politikai orgánumot a Sarló és Kalapács és az Üj Hang biztosított a számukra. A szülőha­zától távok kiéleződő világkonstellációban küszködtek sú­lyos feladatokkal. Idehaza és az emigrációban egyaránt az irodalom őriz. te a leghívebben 1919 örökségét, eszméit Gorkij, Maja­kovszkij, Solohov, A. Tolsztoj, Ehrenburg, Gladkov, Leonov hatása nemcsak az emigrációs, hanem a hazai magyar irodalomban is jeléntős. Gorkij és Solohov írói módszeré­nek, valóságábrázolásának hatását megtaláljuk a népi írók­nak, különösen Veres Péternek a prózájában. Ellentmondá­sos, tévedésekkel terhes 25 év után a magyar társadalmi fejlődés történelmi előzménye lett 1919. Az emigráció írói hazatérve bekapcsolódtak a szocialista megújulás építő- munkájába, a koalíciós időszak kiélezett eszmei küzdel­meibe. Ivan Mehela a szovjet és magyar kutatók eredményeire támaszkodva valósította meg könyvében a maga szintézi­sét Tudatosította a népeket irodalmakat összekötő szo­cialista gondolat történelmi jelentőségét Könyve tisztelet- adás a magyar szocialista irodalom emigrációba szorult képviselői előtt, egyben bizonyítéka annak, hogy az Októ­beri Forradalomban és az intervenciósokkal folytatott har­cokban több mint százezres tömegben küzdő magyarság az egyetlen, amely a szovjet népek mellett nemzeti súllyal vett részt 1917 győzelmének kivívásában. 1919-ben pedig a ma­gyar proletariátus először lett világtörténelmi tényező. For­radalmát a külső intervenció és a belső reakció leverhette, de bukásában is segített megmenteni — magára vonva, le­kötve a szovjetellenes erők egy részét — a Szovjetuniót, a szocializmus zálogát a föld egyhatodán. Cs. Varga István---------------------------------------~ 1 —1—I—I—1—— - ->-1-1-^­A történet 1941 augusztusában kezdődik, amikor a tizen­kilenc esztendős Dániel Mihály Pálmonostoráról Budapestre jön és kalauznak szegődik a BSZKRT- hoz — betöltve a június 26-i kas­sai provokáció után hadba vonul­tak által üresen hagyott helyek egyikét. Ha nem lenne háború, talán sokkal jobban örülne annak, hogy sikerült belülre kerülnie az elit vállalat kapuján, hogy sikerült a meglehetős anyagiak, a létbizton­ság közelébe jutnia. De a háború épp ezt az utóbbit veszélyeztette. És hamarosan számolatlanul kell az ember. Nyolc nappal a doni vereség után Dániel Mihályt is elviszik katonának. A futószalaggá gyor­sult katonai adminisztráció ro­hammunkában készíti a behívó­kat. Az egyébként is szűkszavú okmánynak csak a legfontosabb rubrikáit töltik ki. Dániel Mihály behívójának már száma sincs. A BSZKRT 1946. április 7-én, a fölszabadulás első évfordulója után három nappal törli a lét­számból. Indok: igazolatlan távol- maradás. A törlést két év múlva az igazgatótanács érényteleníti, s Dániel Mihályt hét nap rendkívü­Zelei Miklós: Egy emberélet tényei li fizetett — mivel?! — szabad­ságra bocsátja. Indok: fogságból hazatért. Az életéből huszonöt év telt el. A huszonötből hat lett a hábo­rúé, a hatból négy maradt a lö­vészárokban, a tábor szögesdrótja mögött. A férfikor fele — és még mindig csak a kezdetek. Az úgynevezett élet elején. Nullán. (Vigasz: egy egész országgal együtt). A középmagas, zárkózott, lassú járású férfi összeszorítja a fogát és nekivág. A dokumentummá át­minősült szolgálati papírok jelzé­sei: 1949. május 20-án kétszázöt­ven forint házassági segélyt kap, fél év múlva szoba-konyhás szol­gálati lakást. Azután villamosve­zető lesz, utána elvégzi a trolive­zetői tanfolyamot. Jóval később a nyolc általánost. Közben járja a soros szakmai és politikai tan­folyamokat. Egyszer kollektiven — pecsétes levélben — dicséri meg egy Pesten kirándult tsz-cso- port, egyszer túllépi az előírt se­bességet, néhány dicséret. Balese- te nem volt. — Tudta, mi mellett keß szól­nia. Mindig az érdekeinkért agi­tált. Ha háromszáz órát kellett dolgozni egy hónapban, annyit dolgozott. Havi egy, esetleg két szabadnappal Nem vitatkozott azon, hogy milyen feltételekkel dolgozik. Bér- és jutalomvitánk sem volt soha — mondja a felet­tese. Ua háromszáz órát kell, any- nyit dolgozom — mondja magában a korosodó férfi, mon­datja vele önbecsülése és a köz- becsülés. A társadalomnak az kell, hogy valaki elvégezze a munkát; hogy valaki teljesítsen, neki pedig hogy teljesíthessen. Mindenáron, hiszen kell a pénz, kell a pénz nagyon. Egy évtizednél is több telik el ebben a szorításban. — Jelenleg nem lépjük túl a havi kétszáz munkaórát. Négy-öt, sőt, hat szabadnapot is adhatunk egy hónapban a járművezetőknek — folytatja az előbbi munkahelyi vezető. — A „hőskorszakban” ezt nem lehetett Kevés volt ez em­berünk. De annak a kevésnek megfizet­hették. Dániel Mihály pedig befe­jezheti a szabadság-hegyi lakás építését, pár év múlva kicseréli a kocsit is: — Ha nyugdíjas leszek, majd barangolok az országban. ötvenéves. ' Eljutott oda, ahová fiatalon len­ne jó, fiatalon lett volna jó, há­ború nélkül, fogság nélkül, sze­génység nélkül — de mégis fellé­legezhet. Fellélegezne, ha nem érezné, hogy baj van a szívével. De ez ti­tok. önmaga előtt is. A tengelyen töltött idő után járó korkedvez­ménnyel már csak három év a nyugdíjig. Ki kell bírni. Csak há­rom év. Elszánt. — Az üzemorvosi ellátástól ide­genkedett. Valószínűleg saját or­vosa kezelte — mondja az üzem­orvos. Az orvosi kartoni bejegyzése: ” „Vérnyomás-emelkedés. Heti szabadnap megadása mellett vezethet. Ne túlórázzon. Egy hét múlva jelentkezzen vérnyomás­ellenőrzésre”. (Nem jelentkezett). — Hogy fordulhatott elő, hogy nem jelentkezett? — Az emberi felelősséget nem lehet teljesen adminisztratív útra terelni — mondja az üzemorvos. — Ritkán betegeskedett Tavaly vettem betegállományba, három napra — mondja a körzeti orvos. — Gyomorra lokalizálódé fájdal- mat állapítottam meg nála. A vér­nyomásával nem volt baj. Voltak szívpanaszai. Többször próbáltam rábeszélni, hogy vizsgáltassa ki magát Kerülte. — Súlyos anyagi veszteséggel jár, ha valakit nyugdíj előtt til­tanak el a vezetéstől — mondja kollégája. A barátja pedig: — Vigyázott magára. Nem do­hányzott nem ivott. Munka után egy fröccsre se ment be sehova. Társadalmi munkát végzett, a bri­gád életében benne élt Nem pa­naszkodott semmiért. Egyszer, ha­lála előtt nem sokkal azt mondta, hogy nagyon fáradt A víz is ki­verte. Súlyos anyagi veszteséggel jár, ha valakit nyugdíj előtt tiltanak el a vezetéstől. Elszánta magát: — Megtartani, amit elértem. A reggeli csúcsforgalom végén ” Dániel Mihály a volán mögött rosszul lett. Munkáját így is lelkiismeretesen végzi: azonnal fékezni kezd. Fékezés közben be­lehal infarktusába. A jármű egy fának gurulva megáll. Személyi sérülés nem történt az a jyagi kár jel n' ï-teler / I

Next

/
Oldalképek
Tartalom