Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

V imnrr it r~>----------— * — *•*“** S zerda esti külpolitikai kommentárnak; A felháborodás hangjai OLASZORSZÁG MA GYÁSZOL. A világsajtót betöl­tik a tiltakozás, a felháborodás hangjai. Nehéz lenne fel­sorolni az összes nyilatkozattevőt, a gyilkosságot elítélő államférfiak és szervezetek neveit. Kétórás sztrájkkal til­takoztak Olaszország munkásai is a terroristák véres tet­te ellen. Tény: a „vörös brigádok” bűncselekményét elítéli Moszkva és Washington, felemelik szavukat a _polgárj po­litikusok es a munkásosztály szervezetei. Miért ez az egyöntetűség? Miért van áz, hogy egymással szembenálló erők ennyire hatarozottan vallanak azonos véleményt a május 9-i gyilkosságról. Nyilván oka ennek az áldozat személye is. Aldo Moro, akiről az Olasz Kommunista Part vezetősége megállapította: Itália jelentős politikai szemé­lyisége volt, olyan államférfi, aki jobbról balra tartva országa bonyolult realitásait képes volt számba venni, s képes volt arra is, hogy saját pártjának szélsőségesen konzervatív erőitől elforduljon. A MORO-CSALÁD ÓHAJÁRA nem rendeltek el nem­zeti gyászt, s a politikust csendesen temetik el. A gyász azonban sok mindent kifejez így is. Elsősorban talán azt az eltökéltséget, amit Enrico Berlinguer, az OKP főtitká­ra fejezett ki: meg kell védeni Olaszországban a demok­rácia vívmányait, a néptömegek három évtizedes harcá­nak eredményeit, a tőkés Európa egyik leghaladóbb al­kotmányát. A terroristák ugyanis ez ellen az alkotmány ellen indították meg hamis jelszavakkal és valódi fegy­verekkel háborújukat. A köztársaság védelme ma az olasz dolgozók számára igen sokat jelent. Mind világosabbá válik, a munkásosztály hosszú harcának eredményeit, s a jobb jövendő távlatait közvetlenül veszélyeztetheti az álbaloldali jelszavakkal operáló fasiszta terror. Nem vé­letlen az sem, hogy Itáliában támad legelkeseredettebben a demokráciaellenes erők fekete frontja. Hiszen éppen ebben az országban tevékenykedik a tőkés világ legerő­sebb és legbefolyásosabb kommunista pártja. Ez a párt szövetségeseivel együtt vezeti a legnagyobb olasz városok és tartományok helyi közigazgatásét, s tagja a kormány­többségnek is. Realitás ez. Olyan valóság, amelyet a bur­zsoázia legjózanabbul gondolkodó politikusai, így Moro is, felismertek. A fekete front néhány évvel ezelőtt fasiszta állam­csínnyel kísérletezett. Ez akkor csúfos kudarcot vallott. Most a fasiszta célok szolgálatában állók nem átallanak vörös köpenyeget ölteni, „baloldali” jelszavakat hangoz­tatva a nép nevében beszélni. Az olasz munkásosztály válasza egyértelműen elutasító. Torino, Milánó, Nápoly munkásai nem engedhetik meg, hogy vívmányaikat, az emberibb jövő immár közelinek tűnő lehetőségét kalan­dorok veszélyeztessék. Ugyanakkor tagadhatatlan: Olasz­országban igen sokan vannak olyanok, akiket még meg­téveszthet a demagógia. De ezért a felelősséget a tőkés rend viseli! A sok százezer munkát kereső fiatal, a dip­lomájukkal az utcára került értelmiségiek, az elmaradott dél megannyi megoldhatatlannak látszó problémával küz­denek. Ezt a közeget használják ki a fegyveres álbalol­dali terrorosztagok is. Akcióik tendenciája egyre világo­sabb: olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben a pol­gári demokrácia felmondja^ a szolgálatot. Az, hogy ez kinek kedvez? Azoknak az erőknek, akik a terroroszta­gok tevékenységét akarják felhasználni a munkásosztály pártjai,^f'n&láSSö émberék éllen az NSZK-ban és Olasz­országban is. A RÓMAI UTCÁKAT TÜNTETŐK LEPTÉK EL. A szakszervezetek felvonulói Moro arcképe alatt vonultak ki az utcára. A gyász és a felháborodás hangjai Itáliában nemet mondatlak a fasiszta ■ terrorra, s igent az olasz munkásosztály demokratikus vívmányaira, a haladásra, a tőkés válság leküzdésére. Miklós Gábor ^ AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVAAAA. ­------------------------------------------------­V ízi utak Európában II. Előretör a hajózás Olaszország gyászolja Morét (Folytatás as 1. oldalról) A Les Echos azt írja, hogj a tragikus vég ellenére re­mény született: az erőszakos akció bajnokai számára a zsarolás nem fizetödött ki. Morón keresztül az Olaszor­szágban uralkodó rendet tá­madták, Olaszország azon­ban kitartott. A Le Quotidien de Paris véleménye: amennyiben az állam engedett volna a vö­rös brigádnak, egész Olasz­ország anarchiába jutott vol­na. Moro meggyilkolása azonban vereség a terrorisj ták számára. Amíg életben hagyták, az intézményeket nevetségessé tették, most vi­szont esvesítették a népet maguk ellen és egyesítették a pártokat is. A Le Matin szerint a terro­risták célja a politikai kon­szenzus és a történelmi kompromisszum megbontása volt. Arra a kérdésre, hogy ezt elérték-e. a válasz nyil­vánvalóan nem. Moro meg­gyilkolásával a vörös brigá­dok valószínűleg az ellenke­zőjét érték el, mint amire tö­rekedtek: visszaadták a 30 évi hatalom és politikai já­ték által kompromittált és leromlott kereszténydemok­ráciának a szeplőtlenség egy­fajta látszatát. MOSZKVA Aldo Moro, az olasz köz- társasági rendszer ellenfelei által kiagyalt és megvalósí­Az olasz szakszervezetek felhívására Rómában tömegtüníet gyilkolt Aldo Moréról. (Népújsú tott szörnyű provokáció ál­dozata lett —, írja Anatolij Kraszikov, a TASZSZ politi­kai kommentátoré. — A ter­rorakció végrehajtói a magát „vörös brigádok”-nak neve­ző csoport tagjai, de a „vö­rös brigádok” mögött való­jában — mint a L’Humanité is rámutatott — meggyőző- déses neofasiszták rejtőznek, akik csapásaikat az államra, a szakszervezetekre és a kommunista pártra mérik. Az áldozat holttestét — mint — ismeretes — a ke­reszténydemokraták és a kommunisták székházától egyenlő távolságra helyezték el, egy gépkocsiban. A gyil­kosok nyilván hangsúlyozni akarták, hogy a Moróra le­adott lövéseket tulajdonkép­pen a parlamenti többség­nek szánták, amely — az ál­dozat személyes közreműkö­désének eredményeként — a kereszténydemokraták és a csen emlékeztek meg a meg­y telefotó — UPI—MTI—KS) kommunisták részvételével jött létre több mint 30 esz­tendő óta első ízben. RÖMA: A tragikus esemény kap­csán lemondott hivatalából az olasz belügyminiszter. Hírügynökségek: jelentik: Kabul — Ónálló, békeszerető, el nem kötelezett politika foly­tatása, a békés egymás mel­lett élés alapelvein nyugvó aktív semlegesség, a jószom­szédi kapcsolatok megszilár­dítása a térség valamennyi államával baráti kapcsola­tok fejlesztése és sokoldalú kiszélesítése hatalmas északi szomszédunkkal, a Szovjet­unióval — ezek külpoliti­kánk legfőbb irányai — hangsúlyozta rádióbeszédé­ben Nur Mohamed Taraki, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke. Bejrut Jas6zer Arafat, a Paleszti­njai Felszabadítási Szervezet VB-elnöke rövid látogatásra Rijadba érkezett, ahol a kö­zel-keleti helyzet legutóbbi fejleményeiről tanácskozott. Bonn Nagy érdeklődés előzi meg a Leonyid Brezsnyev látoga­tásával foglalkozó nyugat­német kormánynyilatkozatot, amelyet Helmut • Schmidt kancellár ma délelőtt olvas fel a bonni parlamentben. Az ellenzék nevében Helmut Kohl, a CDU és a Franz Jo­sef Strauss, a CSU elnöke válaszol a kancellár szavai­ra. I Miért most vált időszerű­vé az európai csatornarend­szer ügye? A válasz egysze­rű: gazdasági szükségesség­ből. A túlzsúfolt országutak, a túlterhelt1 vasutak szinte elkerülhetetlenné teszik a v'.zi szállítás bővítését, nem is szólva arról, hogy a szál­lítandó áruk mennyisége is egyre nó. Számítások szerint a gazdasági növekedés min­den százaléka 1.3 százalék­kal növeli az áruforgalmat. Becslések szerint 2000-ben legalább 30 százalékkal lesz nagyobb Európa áruforgal­ma, mint jelenleg. OLCSÓ SZÁLLÍTÁS Milyen előnyei vannak a belvízi hajózásnak ? 1. Nagy teljesítőképesség. Csupán egyetlen 1500 tonnás uszály rakományához nem kevesebb mint 62 huszon­négy tonnás teherautóra len­ne szükség. Ez a teherautó­sor több mint három kilomé­ter hosszú lenne. 2. Alacsony szeméíyzeti költségek. Az imént említett 1500 tonnás uszályhoz 1,7 személyre van szükség (egy négy uszályos egységhez összesen 7 főnyi legénység szükséges). A 62 teherautó­hoz ugyanakkor 62 gépkocsi- vezető és ugyanannyi ko­csikísérő. összesen 124 sze­mély tartozik. faMémsM,-tSTS. május 11., csütörtök 3. Energiatakarékosság. Statisztikusok kiszámították, milyen távolságra lehet szál­lítani egy liter üzemanyag­gal egy tonna fuvart, Az eredmény: olajvezetéken 127 kilométer, belvízi hajón 106 kilométer, vasúton 84 kilo­méter, országúton 24,5 kilo­méter és repülőgépen mind­össze 1,6 kilométer'távolság­ra. Az olajvezeték után tehát a teherhajók igénylik a leg­kevesebb üzemanyagot. 4. Az uszályhajók különö­sen alkalmasak az úgyneve­zett ömlesztett és tömegáru, mint a szén, ércek és egyéb ásványok, vegyi alapanya­gok, műtrágya, kő, homok, kavics, gabona, takarmány, fa, cellulóz és más hasonló áruk szállítására. A jelenle­gi hajózás összmennyiségé- ből majdnem 98 százalékot tesznek ki ezek az áruk. 5. Az uszályok különösen alkalmasak nagy méretű szállítmányok, például nehéz gépek és ipari berendezések szállítására. Linzből nemré­gen egy reaktortartályt szállítottak az NSZK-ba. A tartály külső átmérője hét méter, magassága 15 méter, súlya pedig 280 tonna volt. Ezt az óriást sem vasúton, sem országúton nem lehetett volna elszállítani. A reaktor- tartályt a Dunán jutatták el a Fekete-tengerig, onnan Rotterdamba, majd a Raj­nán keresztül az NSZK-ba. 42 VÍZLÉPCSŐ Mindezekkel az előnyökkel szemben csupán egyetlen hátránya van a belvízi hajó­zásnak: a hosszú időtartam. Egy teherautó a Fekete-ten­gertől Rotterdamig négy nap alatt teszi meg az utat. Ez hajón — a Rajna—Majna— Duna-csatorna elkészülte után — 30—35 napot igényel majd. Hiszen nem sz,abnd elfelejtenünk, hogy csupán a 133 kilométeres Európa-rsa- tornán a Dunától a Rajnáig 16, a csatorna teljes hosszán 42 vízlépcső lesz majd; Nem lehet megjósolni, hogy a belvízi hajózás az ez­redfordulón hány százalékát teszi ki a teljes áruszállítás­nak. A 70-es évek közepén Hollandiában mindeneseire 57 százalék volt. az NSZK- ban 23, Jugoszláviában 11, Ausztriában. Franciaország­ban és a Szovjetunióban 5— 7, s Magyarországon csupán 4 százalék. A szakértők egyetértenek abban, hogy a belvízi hajózás aránya nőni fog. Ahogy az utóbbi két év­tizedben a teherautó a vas­útnak vált jelentős verseny­társává, úgy a következő év­tizedekben a hajózás tör majd előre. A csatornaépítés technikai feltételei többé-kevésbé kez­denek kialakulni. Az ECE— IV. kategóriájú európai ví­zi út méreteit jól tükrözik az 1959-ben megkezdett Raj­na—Majna—Duna-csatorna adatai. Minimális szélessége 55 méter, átlagos mélysége négy méter, s 3300 tonnás szállítmányok továbbítására képes. Az 1300 tonnás, korszerű „Kőszeg” motoroshajó ÜJ IPARI CENTRUMOK A csatornaépítés persze óriási összegekbe kerül. A Rajna—Majna—Duna-csa­torna kilométerenként 16 millió márkát emészt föl. Nem csekély pénz ez, mégis valamivel olcsóbb, mint egy ugyanilyen méretű autópá­lya. Ahol például természe­tes folyóágy áll rendelkezés­re. ott a csatornaépítés az autópálya költségeinek csu­pán 25—35 százalékába ke­rül. Nem is szólva arról, hogy a karbantartási költsé­gek is lényegesen alacso­nyabbak. Problémát jelent a kör­nyezetvédelem is. Még nem állapították meg egyértelmű­en, hogy a csatornaépítés miképpen hat a környezetre. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a belvízi hajó­zás nem szennyezi a vizeket és a levegő elgázos'fásában messze az országúti forgalom alatt marad. Az aggodalom inkább amiatt van, hogy a csatornázás árt a tala; víz­háztartásának. Attól is tar­tanak, hogy a csatornázott folyó öntisztító tevékenysége elmarad majd a szabad vi­zekétől. Az optimisták vi­szont azt hangoztatják, hogy a csatornaépítés jótékonyan hat a talaj vízellátására és kedvezően befolyásolja a klimatikus viszonyokat. A vízi utakhoz természete­sen kikötőkre van szükség, a kikötőkhöz vasúti és ország­úti összeköttetésre. Ezek pe­dig kedvező feltételeket je­lentenek az iparnak. Nem véletlen, hogy a már koráb­ban megépült Majna-csator- na 1937. és 1976. között meg­négyszerezte a folyó árufor­galmát. Aschaffenburg és Nürnberg között ebben az időszakban több mint 290 jelentős ipari üzem létesült. Csupán az NSZK-ban általá­ban a vízi utak mentén há­romszor akkora az ipari te­vékenység, mint a távoleső vidékeken. Gáti István (Következik: 111. Egészen Záhonyig) Csatazaj és szavazás Ügy kezdődött, hogy visw szalöttünk. A közismert szó­lás-mondást nem alaptalanul idéztük. Libanonban egyre is­métlődnek, s mind nagyobb aggodalomra adnak okol az összetűzések az ENSZ-erők es különböző színezetű fegyve­res osztagok, köztük bizonyos palesztin erők között. Nem titok, hogy a palesztin mozgalmon belül sokféle Irányzatot tartanak nyilván. Jasszcr Arafat, a PFSZ elnö­ke és Kurt Waldheim több­szöri érintkezése meggyőzően bizonyítja, hogy a reáipoliti. kus palesztin vezető köré tö. mörtiltek támogatják a világ- szervezet „kéksisakosait” % líoanoni rendtenniartasbau. Csakhogy közben Dél-Liba- nonban éppúgy, mint Bejrut­ban újabb és újabb inciden­sek mérgezik a levegőt. Akik a felelőtlen lövöldözéssel szít­ják a feszültséget, talán tu­datosan, talán elvakultan cselekednek, de mindenkép­pen az izraelieknek tesznek szolgálatot: hivatkozási ala­pot, ürügyet teremtenek az dél-libanoni csapatkivonás lassítására, a megszállásra. Akárcsak a libanoni lövöl­dözések, az sem válik a kö­zel-keleti béke javára, hogy Washingtonban csütörtökön szavaz a szenátus külügyi bi­zottsága az Izraelnek. Szaúd- Arábiának és Egyiptomnak szállítandó korszerű harcigé. pékről. Egy kompromisszum körvonalai bontakoznak ki : Izrael netán a jelzett 90 da­rab F—15-ös és F—16-os gép­nél többet is kapna, ha Sza- úd-Arábia szavatolná, hogy a 60 hasonló típusú gépet nem használja föl Izrael ellen. Sem a dél-libanoni dom­bok, a bejrúti városnegyedek felől időnként felhangzó fegyverropogás, sem a wa­shingtoni törvényhozás jól időzített szavazása nem meg­nyugtató. Az ENSZ főtitkára nem alaptalanul adott hangot aggodalmának a libanoni helyzet értékelésében. Az sem véletlen, hogy Waldheim is­mételten és nyomatékosan a Biztonsági Tanács március 19-i, 425. számú határozatá­nak megvalósítására szólítot­ta föl az érdekelteket. A tűz­szünet megtartása és az izra­eli csapatok haladéktalan ki­vonása Dél-Libanonból két. ségkívül sarkalatos pont. De éppoly fontos lenne a térség­be áramló fegyversz' ’itiso’c fölfüggesztése. Erről iszont Washington hallan sec; akar. ) Gyapay Denaí I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom